Lesz-e holnap is tiszta vizünk? – Egymilliárd forintos kutatási program indult a hazai ivóvízellátás vizsgálatára

2018. szeptember 8.

Vajon elég tiszta víz folyik-e a csapból? Biztonságos a csapvíz fogyasztása az egész országban? Meddig tart ki ez a vízkincs? Most egymilliárd forintos NKFIH-támogatásból tárhatják fel a kutatók a hazai ivóvízellátás állapotát a Nemzeti Víztudományi Program keretében. E témákról beszél Szűcs Péter, az MTA doktora, a Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének tagja, a Miskolci Egyetem dékánja, egyetemi tanára.

Számíthatunk rá, hogy a jövőben fogyni fog ez a vízkincs?

Szűcs PéterForrásmta.hu

Szűcs Péter: Jelenlegi tudásunk alapján azt mondhatjuk, hogy hazánkban a jövőben is sok generáción keresztül biztosítható a tiszta ivóvíz. A szakembereknek azonban nagyon sokat kell tenniük ezért a stratégiai célkitűzésért. A vízkészletek egyre nagyobb fokú szennyezettsége mellett komoly kihívást jelent a szélsőséges időjárási viszonyoknak a hidrológiai ciklusra (a víz állandó és folyamatos körforgása a légkörben, a felszínen és a felszín alatt) kifejtett hatása. Például méréseinkből ma már tudjuk, hogy hazánkban több területen is csökken a felszín alatti vizek utánpótlása az egyre nagyobb intenzitású csapadékok miatt, amikor is egyre inkább a lefolyás dominál a felszín alá történő beszivárgás helyett.

A magyarországi ivóvizek milyen eredetűek? Felszíniek vagy felszín alattiak?

SZ. P.: A felszíni vízkészletek jelentős szennyezettsége miatt globális léptékben is elmondható ma már, hogy az ivóvizek döntően a felszín alatti vízkészletekből származnak. Hazánkban ez az arány még nagyobb. Ivóvizeink kb. 95%-a a felszín alatti vízkészletekből ered. A víztermelés legnagyobb mértékben parti szűrésű és rétegvízbázisokból történik, de a Dunántúlon és Észak-Magyarországon jelentős az ivóvízcélú karsztvíztermelés is. A parti szűrésű víztermelés elsősorban a fővárosra jellemző, ahol a Duna mentén elhelyezkedő kavicsteraszokból biztosítják az ivóvizet. A rétegvizes kutak szinte az ország teljes területén megtalálhatók, ahol a vízadó, döntően homokos vagy kavicsos réteg 40-50 méternél mélyebben van a felszín alatt. A felszín közelében elhelyezkedő, de emiatt kevésbé védett talajvizeinkből ma már csak minimális mértékű az ivóvízellátás.

A vízkészletek típusai a felszín alattForrás: mta.hu

Az ember azt hinné, hogy mondjuk, egy folyó (pl. a Duna) vize rosszabb ivóvíznek, mint a kutak vizei. Ez tényleg így van?

SZ. P.: Sajnos általános jelenség, hogy a felszíni vizek, így a folyóvizek is olyan jelentős mértékben szennyezettek, hogy az innen közvetlenül nyert víz csak igen költséges tisztítás és kezelés után lenne alkalmas arra, hogy utána ivóvízként lehessen felhasználni. Ma hazánkban a vízműkutak döntő része az ún. védett vízadó rétegekre van szűrőzve, jellemzően kb. 50 és 150 méteres mélységtartományban. Szerencsére ilyen mélyre a felszíni eredetű antropogén szennyeződések már csak nagyon ritkán jutnak le. Ezért mondhatjuk, hogy kutak segítségével szennyeződésmentes, kiváló minőségű ivóvizet tudunk szolgáltatni a fogyasztóknak.

Mi a helyzet az ásott és fúrt magánkutakkal? Biztonságos, ha valaki a saját kútja vizét használja?

SZ. P.: Természetesen a szakszerűen tervezett, kivitelezett és bejelentett vagy engedélyezett kutak biztonsággal használhatók. Sajnos hazánkban azonban több százezerre tehető a háztartásokban a mindenféle engedély és szakértelem nélkül létesített kutak száma. Ezek a kutak döntően a felszín közeli szennyezett talajvizes és rétegvizes vízadókat célozzák meg, így a vizük ivóvízként való felhasználása kifejezetten veszélyes lehet. Az is probléma, hogy a nem megfelelő műszaki kialakítású kutak akaratlanul is tovább szennyezhetik a felszín alatti vízkészleteinket. Az ilyen házilagos kivitelezésű kutak vize elsősorban öntözésre lehet alkalmas. Sajnos ez a nagyszámú illegális kút ma már komoly mennyiségi és minőségi kockázatot jelent a felszín alatti vízkészleteink fenntartható hasznosítását illetően.

Mit jelent a vízbázisvédelem, és hogyan valósul meg hazánkban?

SZ. P.: A vízbázisvédelmi program keretében tudjuk garantálni azt, hogy a vízműves kutakból való ivóvízellátás biztonsága megfelelő legyen. Elérési idők számítása alapján a vízműves kutak környezetében felszíni védőterületeket és felszín alatti védőidomokat jelölünk ki hatósági bejegyzés alapján. Területhasználati korlátozásokkal tudjuk biztosítani, hogy az üzemelő vízbázisok esetében elkerülhető legyen, hogy a felszínről induló szennyeződések elérjék a termelő kutak szintjét. Szennyező források lehetnek pl. mezőgazdasági, ipari vagy kommunális hulladékok.