| Egy óra a Quimbyvel | A világbanki támogatás csak a felhaználásra vár | PR és protokoll az igényesség jegyében | Elégedetlenek egyes önkormányzatok a HÖOK-ban | Mi van a HÖK-kel? | Állásbörze | Tavaszi Szél 2000 |
"Nekünk minden nap péntek vagy szombat."
Egy óra a Quimbyvel

Március 11., szombat este 9 óra, Vian-klub. A színpadon már minden készen áll az esti koncertre: a dobok, gitárok, szintetizátor, erősítők és hat jókedvű, fiatal zenész: a Quimby. A fellépésig még van egy óra, amit (előzetes megbeszélés alapján) rám áldoznak. Vidám hangulatban ülünk le beszélgetni a cseppnyi öltözőben az együttes tagjaival, Kiss Tiborral (gitár, ének) , Balanyi Szilárddal (zongora és háttérvokál) , Varga Liviussal (háttérvokál és konga), Gerdesits Ferenccel (dob, előtérvokál), Mikuli Ferenccel (basszusgitár) és Mits Mártonnal (szaxofon).

MERt: - Mikor alakult az együttes, és hogyan?
Kiss T.: - Nem tudjuk pontosan, hogy mikor, de körülbelül 1992-re datálható az indulásunk. A Quimby egy másik zenekarból nőtte ki magát. Konkrét alakulási időpont akkor lesz, mikor 10 évesek leszünk; addigra kitaláljuk a pontos dátumot, és akkor ünnepelünk.
Varga L.: - Ám ha mondjuk 11 évesek leszünk - mert elfelejtjük a 10 éves évfordulót -, akkor is 10 éveset tartunk, és így egy évvel eltolódik az alakulás időpontja.
MERt: - Quimby - az együttes neve. Mi ennek a jelentése?
Kiss T.: - Nem jelent semmit, ez egy családnév. Csak úgy kaptuk.
MERt: - Ki indította el az együttest?
Gerdesits F.: - Az élet.
Kiss T.: - Én, a Mikuli Ferenc, meg a bátyám, aki már nincs benne a zenekarban. Diákzenekarként indultunk, de később is együtt maradtunk, és folytattuk a zenélést.
MERt: - Milyen stílusú zenét játszotok?
Gerdesits F.: - Metál.
Mits M.: - Pop-jazz.
Balanyi Sz.: - Rock.
Kiss T.: - Ez olyan kérdés, amire nagyon nehéz ám válaszolni!
Gerdesits F.: - Saját stílusunk van, a világ összes stílusából merítünk, ami éppen eszünkbe jut.
Balanyi Sz.: - Amit lehet, ellopunk!
MERt: - Milyen réteget, illetve korosztályt céloz meg muzsikátok?
Kiss T.: - 1-99 évesig. A 100 éveseknek csak azért nem játszunk, mert azok már nem hallanak.
Gerdesits F.: - A legifjabb rajongónk ötéves.
MERt: - Főfoglalkozásban űzitek a zenélést?
Gerdesits F.: - Igen. Bár vannak, akik tanulnak mellette, és vannak, akik dolgoznak. De mindannyian bűnözünk.
MERt: - Ki írja a szövegeiteket és a zenéket?
Mits M.: - Kiss Tibor, a főbűnöző. Ő írja a szövegeket, a zenét, mindent.
MERt: - Meséljetek az albumaitokról! Ha jól tudom, a legújabb nemrég került a boltokba.
Balanyi Sz.: - Az első albumunk 1995-ben jelent meg, a második rá egy évre, a harmadik 1997-ben, és a negyedik, a legújabb tavaly év végén. A címe az Ékszerelmére, és tizenegy új szám található rajta a már megszokott stílusban.
MERt: - A Hol volt... című számotokhoz video-klipet is készítettetek.
Balanyi Sz.: - Szám szerint ez a nyolcadik klipünk. Tervezünk még egyet, csak még nem tudjuk, melyik számból. Valószínűleg a Libidóból vagy a Hallelujából, illetve lehet, hogy mind a kettőből sikerül összehozni.
MERt: - Milyen gyakran léptek föl?
Balanyi Sz.: - Hetente többször. Általában kétszer egy héten, de van, amikor háromszor, és van, amikor egyszer sem.
Gerdesits F.: - Valamivel többször lépünk le.
MERt: - Milyen a koncertek látogatottsága?
Varga L.: - Attól függ. Most elég sokan, vagy háromszázan vannak, bár ez a klub elég kicsi.
Kiss T.: - És még milyen sokan lesznek! Miután elmentünk...
MERt: - Ha jól tudom, volt már koncertetek a Miskolci Egyetemen is.
Kiss T.: - A MEN-rendezvényeken szoktunk játszani, zenéltünk már az E/2-es klubban is, és felléptünk a gólyabálon, ami borzalmas volt. Nem egyetemi szintű buli volt, hanem inkább egy középiskolás rendezvényre hasonlított.
MERt: - Bulizásból áll az életetek?
Balanyi Sz.: - Igen. A múltkor megállapítottuk, hogy nekünk minden nap péntek vagy szombat. Soha nem jön el a vasárnap.
Gerdesits F.: - A Tibi aranyifjú, a Szilárd iskolás, a Marci is iskolás, mi pedig hárman bűnözők vagyunk.
MERt: - A zenészek általában nagyon felkapottak a lányok körében. Ti hogyan viszonyultok ehhez?
Balanyi Sz.: - Mi tagadás, lányok terén jól el vagyunk látva, de azért közülünk is a legtöbben monogámiában élnek (feleséggel vagy barátnővel). Óvszer azért mindig van nálunk.
MERt: - Egyes hírek szerint ti vagytok Magyarország legverekedősebb bandája. Mennyiben járultatok hozzá ennek a képnek a kialakulásához?
Balanyi Sz.: - Ez arra vezethető vissza, hogy nagyon összetartó kis zenekar vagyunk. De verekedésre mindig csak végső esetben fanyalodunk!
MERt: - Milyen egy jó koncert számotokra?
Balanyi Sz.: - Szeretjük, ha a koncerteken a közönség megfeledkezik magáról, hiszen onnan tudjuk, hogy nem tud másra figyelni, csak a zenére.
MERt: - Vannak-e távolabbi terveitek? Meddig akarjátok folytatni a zenélést?
Balanyi Sz.: - Addig csináljuk, amíg érzünk magunkban annyi energiát, hogy érdekesek tudjunk maradni.
MERt: - Mikor jöttök legközelebb Miskolcra?
Kiss T.: - Általában félévente egyszer vagyunk itt. Egy évben kétszer-háromszor szoktunk ugyanazon a helyen játszani. Talán májusban jövünk legközelebb.
MERt: - Üzentek valamit a Miskolci Egyetem hallgatóinak?
Kiss T.: - Lázadjanak föl, hogy a gólyabálon nincs szórakozási lehetőség, hisz öltönyben nem lehet elengedni magunkat. A tradíció szép dolog, de a hagyományok azért vannak, hogy felrúgják őket, nem?
Gerdesits F.: - Azt üzenjük, hogy várjanak minket. És hívjanak minél többször fellépni.

Jetta

következő cikk