A többek által csak "kisgazda-botrányokként" emlegetett eseménysorozat egyik első számú főszereplője, Lányi Zsolt volt a vendége a Citromfa Politikai Műhely legutóbbi rendezvényének.

Október harmadikán, a TÜKI Kék Termében sokan gyűltek össze, hogy megtudják, melyek a legfrissebb hírek a kisgazdák háza táján, és mire számíthatunk e politikai vonulat jövőjét illetően. Nem is csalódhattunk nagyot: megtudhattuk, hogy az országgyűlési képviselő jelenleg egy új kisgazdapárt elnöki posztját tölti be.

A kisgazda honatya állta a sarat, ahogy mondani szokás: előzékenyen válaszolt a személyét illető kényes kérdésekre is. Sőt, minderre maga hívta fel a figyelmet, rögtön a beszélgetés elején: kérdezzen mindenki bátran, szereti azt is, ha nem értenek vele egyet!

Így alkalma volt a közönségnek olyan témákat is szóba hozni, mint a képviselő kapcsolata egy egykori nyilassal - ezt nem cáfolta, de egy kissé más megvilágításba helyezte Lányi Zsolt az est folyamán.

Megismerhettünk továbbá néhány érdekes adatot a kisgazda politikus életéből: a történelmi kisgazdapárttal a második világháború után, cserkész korában vette föl először a kapcsolatot, majd később, a rendszerváltás során részt vett a Pilvax-kávéházbeli pártalapításban.

A kisgazdák jövőjére vonatkozó kérdésre elmondta, körülbelül húsz százalék esélyt ad annak, hogy egyáltalán bekerülnek a parlamentbe. Ennek viszont van egy komoly előfeltétele: létre kell hozni egy egységes kisgazdafrontot a Torgyán József vezette FKGP-vel szemben. Ezek után egy hosszabb, a huszadik század néhány jeles eseményén átívelő fejtegetést hallhattunk, amelyből kiderült, hogy a pártelnök nem fél a kisgazdák végleges felmorzsolódásától.

Mint elmondta, a kisgazda szellemiség nem korlátozódik egyetlen pártra; létezik vidéken egy meglehetősen széles földműves réteg, akik legfeljebb nem mennek el szavazni, de semmiképp sem lehet elhódítani szavazataikat a kisgazda politikától. Ők - Lányi szerint - várnak arra, hogy egy hatékony politikai erő képviselje az érdekeiket, és ez, ha most nem is valósul meg, egy-két választási cikluson belül mindenképpen számíthatunk egy erős kisgazdapárt megjelenésére. A "kisgazdaság" kategóriáját egyébként a bal-jobb megosztáson belül sem lehet egyértelműen besorolni, például a háború után baloldali irányzatnak számított.

Természetesen az est folyamán felvetődött a talán legtöbbeket izgató kérdés is: milyen a képviselő viszonya Torgyán Józseffel? Lányi elmondta, hogy az ex- miniszterrel gyermekkoruk óta jó viszonyban vannak, és ma is el tudnak beszélgetni; a kettőjük közti feszültséget abban látja, hogy eltérőek a politikai elképzeléseik. Arra a kérdésre, hogy miért volt olyan hoszszú ideig lojális az FKGP elnökéhez, elmesélte kettőjük kapcsolatának részleteit. Lányit először akkor zárták ki a pártból, amikor kifejtette a fővonaltól eltérő nézeteit a reprivatizációról és a polgári tagozat létrehozásáról. Ekkor Torgyán József is sürgette az ő kizárását, de később, a párt ellenzékbe kerülésekor újból felkérést kapott a politikai szerepvállalásra, s erre igent mondott; tette mindezt egészen az elmúlt év botrányainak kirobbanásáig. A független kisgazdák fő problémáját épp e kizárósdiban látja a pártelnök: véleménye szerint sok tehetséges fiatalt riasztott el a párt abban az időben, amikor, mint fogalmazta, "ötpercenként zártak ki egy embert a kisgazdapártból".

FD

Bayer Zsolt, Lovas István, Bencsik András és Járai Judit neve vonzott tömeget a III. előadóba arra a sajtóklubra, melyet a JOBBIK szervezett. A rendezvény népszerűségén maguk az újságírók is meglepődtek kissé. A négy tollforgató közül csak Járai Judit hiányzott.

A műsorvezető, Lovas István nyitásként mosolyogva megjegyezte: - Oszama hétre tervezte a támadást, addig ki kell üríteni a termet. A beszélgetést egy valaki szerint komolytalan felvetésével kezdte: a svéd parlament törvényt hozott a körülmetélésről, ami miatt zsidó és mohamedán vallásúak tiltakoztak. Bayer Zsolt szerint viszont a 21. században a világ összes vallásának be kell tartania bizonyos civilizációs normákat.

Ezután Bencsik András a homoszexualitásra terelte a szót, annak az általa komikusnak nevezett pernek a kapcsán, melynek alperese a Demokrata című újság, s melynek bűne az, hogy a homoszexualitást fogyatékosságnak nevezte. Szerinte ez nem bántás, csak tény: a homoszexualitás természettől idegen - mondta.

Ezt követően merészebb témák, szívből jövő monológok, hevesebb mozdulatok és szidalmak következtek. Először az SZDSZ került terítékre, illetve egy régi idézet kivesézése: "Az idegen szép" (SZDSZ) - pedig a kalocsai, hangsúlyozottan SZDSZ-es polgármester tiltakozik az afgánokat befogadó menekülttábor létesítése ellen, s még azt is mondta, hogy amikor a magyarokat befogadta a Nyugat ‘56-ban, akkor mi ugyanolyan kultúrkörből valóak voltunk. Bayer szerint nekünk kutyakötelességünk befogadni az afgánokat, és a "rohadék SZDSZ-esek most megpróbálják a balhét a kormányra verni". Bencsik végül megmagyarázta, mi is az idézet valódi értelme. Szerinte az SZDSZ mindig is hangsúlyozta idegenségét a többiekkel szemben, a mondat azt jelenti tehát: az SZDSZ szép.

Az Orbán-bányával kapcsolatban Bayer a Dunaferr történetét említette, Zarándok János ötéves szerződéséről beszélt, majd a bányamérnök végzettségű Orbán Győző egyéves szerződéséről, mely dolog igazán eltörpül ennek fényében. Bencsik annyit tett hozzá, hogy Orbán kőbányái nem hoztak többet, mint egy jól működő presszó, valamint hogy ők a nemzeti érdeket előbbre tartják a versenysemlegességnél.

Eztán következett a Happy End Kft. sztorija, melyet Bayer "penetráns és gusztustalan" ügynek tekint, és szerinte ez jellemzi a magyar sajtót. Ő ugyanis átolvasta a sokat emlegetett ÁSZ-jelentést, amelyre a sajtó is rávetette magát. Az igazság - vélte -, a korona áthozatalakor az áramszámla ugrott meg, illetve a forgóeszköz jelentett még többletkiadást, amely a sok lefőzött adag teára vonatkozik. Ennyi.

Bayer elbeszélésében az egészségügyi miniszter öccsének kitüntetése és a lépfene elleni felkészülés úgy került összefüggésbe, hogy Kovács László szerint Mikola ezzel fedezte azt a másik dolgot, amely egyes újságok szerint meglehetősen kényes. Pedig ez a vádaskodás nem más, mint "színvonaltalan politikai irigységből tízmillió ember egészségét kockára tenni".

Kovácsról még annyit jegyzett meg, hogy "most a varsói szerződést emlegeti, pedig aki hatvan évig kommunista volt, az már nem fog megváltozni". Ha már itt tartottunk, akkor Bencsik hozzátette: a Horn-kormány annak idején padlóra küldte a gazdaságot, amit ők maguk stabilizációnak neveztek, pedig a forint most láthatóan erősödik.

Balról: Bayer Zsolt, Lovas István, Bencsik András

Mondták, a támadó hangnemet a liberális sajtó találta ki. A zsidóságról van szó, és ifj. Hegedüs Lóránt cikkéről, ami véletlenül újfent perhez vezetett. Bayer szerint csak a fogalmazásra kell vigyázni!

Ha magyar zsidóságról beszélünk, ő Szerb Antalra vagy Radnóti Miklósra gondol, a többi gazembernek, akik abból akarnak megélni, hogy ők zsidók, semmi közük nincs se magyarhoz, se zsidóhoz! Ezek nem érdemelnek kíméletet.

Bencsik a továbbiakban nemzeti önazonosságról beszélt, vagyis ennek a feléledésének az elfojtására tett kísérletekről, azoknak a részéről, akiket úgy nevezett: bolsevisták. - Ők azok az egyszerű fogyasztók, akik semminek nem vallják magukat. Az ötvenéves internacionalista kommunista uralom után ideje a nemzeti öntudatra ébredésnek. Ennek van itt most a reneszánsza - tette hozzá.

Majd a cigányokról szólt, meg a balliberális médiáról, amely felélesztette a cigány-magyar közti ellentétet. Egyébként meg az előző kormánytól csak segélyeket kaptak, oktatást nem. Tehát mesterségesen tartották őket olyan szinten, ahonnan nincs kitörés.

A cigányok után jöttek a románok és Erdély, valamint a státustörvény. Bayer Zsolt volt a szónok. Erdélyben tett látogatásáról mesélt, mély benyomásairól, hogy ott úgy lehet megélni a magyarságot, ahogy itthon nem. Szerinte aki támadja a státustörvényt, az elvesztette minden erkölcsi alapját arra, hogy kinyissa a száját. Az erdélyi román értelmiségieknek kezd elegük lenni Romániából. A román kormánnyal nem lehet miről beszélni, még a saját törvényeiket sem tartják be. A lényeg, hogy ne a falra vizelő, köpködő románok idomítsák magukhoz a többit, hanem fordítva. Lesz majd Erdélynek autonómiája, ha nem döfik hátba a magyar kormányt - magyarázta.

Bencsik a végén még annyit jegyzett meg: Magyarországot szeretik sokan anyaországnak nevezni. Pedig Magyarország nem megszülte a részeket, hanem leamputálták azokat róla. Szeretném, ha az elszakított részeket visszaszereznénk magunknak - tette hozzá.

-k.a.-