A Miskolci Egyetem Tanácsának
80/2002. sz. határozata
az Egyetem hallgatói részére nyújtható támogatásokról,
valamint az általuk fizetendõ díjakról és térítésekrõl

A Miskolci Egyetem Tanácsa az egyetemi hallgatók támogatásának, valamint az általuk fizetendõ díjaknak és térítéseknek a rendjét a felsõoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) és az 51/2002. (III. 26.) számú Kormányrendelet (a továbbiakban: Kr.), és 29/2002. (V. 17.) Oktatási miniszter rendelete (a továbbiakban: OM r.) alapján az alábbiak szerint szabályozza (a továbbiakban: Sz.):

I.
Kr. 2. §

(1) Az állami felsõoktatási intézményekben az intézményi tanács a hallgatói támogatások és fizetendõ díjak egységes intézményi rendszerét az intézmény szervezeti és mûködési szabályzatában (a továbbiakban: Szabályzat) határozza meg. A nem állami felsõoktatási intézmény az államilag finanszírozott képzésben részt vevõ hallgatók tekintetében köteles az e rendelet szerinti szabályozás megalkotására.

(2) A Szabályzatban rendelkezni kell különösen

a) a hallgatói támogatások megállapításának elveirõl, az odaítélés módjáról és eljárási szabályairól, továbbá a támogatások idõtartamáról, jogcímérõl, valamint a pénzügyi források és más támogatások felhasználásának ellenõrzési rendszerérõl, a jogorvoslat lehetõségérõl,

b) a hallgatók által fizetendõ díjakról és térítésekrõl, mentességekrõl és kedvezményekrõl, a díjak befizetésének, kezelésének szabályairól, a díjakból és térítésekbõl származó bevételek felhasználásának elveirõl, valamint a pénzügyi források felhasználásának ellenõrzési rendszerérõl, a jogorvoslat lehetõségérõl,

c) a képesítési követelmények szerinti tanulmányi idõszakot meghaladó idõtartamú felsõfokú képzésben részt vevõ hallgatói jogviszonnyal rendelkezõ személyek támogatásairól, továbbá a szünetelõ, illetve megszûnt hallgatói jogviszonyú személyek által fizetendõ díjakról és térítésekrõl az a), b) pontban részletezett módon,

d) a szakmai gyakorlat alatt járó támogatásról,

(...)

g) a tandíj és költségtérítés fizetésének módjáról és részletes szabályairól,

h) a költségtérítés fizetése alóli mentesülés részletes szabályairól,

i) a Szabályzatban foglaltakra, valamint a tantervre és a vizsgakövetelmény szabályaira vonatkozó intézményi tájékoztatási kötelezettség teljesítésének módjáról.

I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Hatály
Ftv. 27. §

(1) A felsõoktatási intézmény hallgatója az akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzésben, a fõiskolai és egyetemi szintû alapképzésben, a szakirányú továbbképzésben, valamint a doktori képzésben részt vevõ személy, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi.

Ftv. 124/E. §

c) általános továbbképzés: felsõoktatási intézményben megszerzett oklevél tudástartalmának megújítását, bõvítését szolgáló képzés;

d) elsõ alapképzés: alapképzési szakon az elsõ egyetemi vagy fõiskolai szintû végzettség és szakképzettség megszerzésére irányuló képzés, amelyre a hallgató a felvételi eljárás során elõször nyer felvételt és létesít hallgatói jogviszonyt a felsõoktatási törvényben foglaltak szerint, beiratkozással. A hallgató az elsõ felvételi eljárás során - a vonatkozó jogszabályok szerint - kétszakos képzésre is nyerhet felvételt. A hallgató és a képzés támogatásának részletes szabályait - a végzettség és a szakképzettség megszerzése elõtti szakváltás, illetve a kétszakos képzés esetében - a Kormány rendeletben határozza meg;

e) kar: a felsõoktatási intézmény olyan oktatási és igazgatási szervezeti egysége, amely a törvényben biztosított hatáskörében eljárva egy vagy több szakmailag összetartozó szakon folyó felsõfokú képzés feladatainak ellátását szervezi és biztosítja;

f) kiegészítõ alapképzés: a fõiskolai szintû végzettség és szakképzettség megszerzése után ugyanazon a szakon szerzett egyetemi végzettség és szakképzettség, továbbá fõiskolai vagy egyetemi végzettségre épülõ tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés;

g) költségtérítéses képzés: minden, az állam által nem finanszírozott képzés, illetve képzés jellegû szolgáltatás, melynek igénybevételéhez a résztvevõk költségtérítést fizetnek. A felsõoktatási intézmény jogszabályi felhatalmazás alapján végezhet költségtérítéses képzést. A költségtérítés mértékét a felsõoktatási intézmény állapítja meg úgy, hogy az a képzéssel összefüggõ (mûködési, fenntartási célokat is szolgáló) valamennyi költséget fedezze;

h) kutatóintézet: önálló kutatóintézet és önálló kutatási hely;

i) mûvészeti terület: az alkotó, az alkalmazott és az elõadó mûvészetek;

j) szak: önálló oklevél kiadásával végzõdõ felsõfokú képzés;

k) szakirányú továbbképzés: fõiskolai vagy egyetemi alapképzésben megszerzett végzettségre és meghatározott szakképzettségre épülõ olyan, újabb végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul;

n) diákotthon (kollégium): a felsõoktatási intézmény, továbbá annak fenntartója által létesített intézmény, amely azok hallgatóinak elhelyezésére, lakhatására szolgál, valamint minden olyan diákotthon (kollégium), amellyel, vagy amelynek fenntartójával az Oktatási Minisztérium megállapodást köt az államilag finanszírozott képzésben részt vevõ hallgatók elhelyezésére szolgáló férõhelyek költségvetési támogatásáról. A megállapodás tartalmi követelményeit jogszabályban kell rögzíteni;

o) közös képzés: felsõoktatási intézmények szerzõdése alapján folyó, közösen meghirdetett - egyik szakon nem hitéleti, másik szakon hitoktató, illetve hittanár - két szakos képzés. A hallgató mindkét intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll, a két szak tanulmányi követelményeinek eredményes teljesítésérõl külön-külön oklevelet kap. Az államilag finanszírozott hallgatói létszám után a hallgatói normatívára az állami felsõoktatási intézmény, képzési és fenntartási normatívára mindkét intézmény jogosult;

t) párhuzamos képzés: a hallgatónak több felsõoktatási intézményben vagy karon vagy szakon egyidejûleg folyó, fõiskolai vagy egyetemi szintû alapképzési oklevél megszerzésére irányuló tanulmánya, amelyben a szakokra való felvétel eltérõ idõpontban történt, kivéve, ha a két szak eltérõ idõpontban való felvételét külön jogszabály írja elõ. A hallgatónak csak egyik képzése lehet államilag finanszírozott;

u) szakcsoport: az egyetemi vagy fõiskolai szintû szakok szakterület szerinti csoportosítása, amelyben a felvételi eljárás azonos elvek alapján történik. Az egyes szakcsoportba tartozó szakokat az oktatási miniszter határozza meg;

v) székhelyen kívüli képzés: valamely szakindítási engedéllyel rendelkezõ alapképzési szaknak olyan képzése, amelynek során az oktatás (konzultáció) és/vagy a vizsgáztatás (beleértve a záróvizsgát is) részben vagy teljes egészében a képzést folytató egyetem/fõiskola székhelyén (karokra tagozódó, több városban mûködõ intézmény esetében az egyetem/fõiskola karainak mûködési helyén) kívül folyik;

z) távoktatás: sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülõ képzés, amelynek idõtartamát, az ismeretátadás és a tanulmányok teljesítése ellenõrzésének formáit a hallgatóval kötött - egyéni tanulmányi rendre vonatkozó - megállapodásban a felsõoktatási intézmény határozza meg.

Kr. 1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a Magyar Köztársaság területén mûködõ, az Ftv. 1. számú mellékletében felsorolt állami felsõoktatási intézményekben, továbbá az Oktatási Minisztérium és az intézmények között létrejött megállapodás alapján nem állami felsõoktatási intézményekben az államilag finanszírozott elsõ alapképzésben, elsõ kiegészítõ alapképzésben, elsõ szakirányú továbbképzésben, valamint elsõ akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzésben nappali tagozaton tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatókra,

b) felsõoktatási intézmények külföldi állampolgárságú, államilag finanszírozott képzésben részt vevõ hallgatóira.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) e rendelet eltérõ rendelkezéseit kivéve, a doktori képzésben részt vevõ hallgatókra,

b) a 10. § (6) bekezdésének alkalmazását, kivéve a katonai és rendészeti felsõoktatási intézmények hallgatóira,

c) a honvédség hivatásos állományú tagjaként részt vevõ hallgatókra,

d) a 7. § (3) bekezdésének, a 13. § (3)-(4) bekezdésének, valamint a 19. § (5) bekezdésének alkalmazásában az 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hallgatókra,

e) az Ftv. 82-83. §-aiban szabályozott felvételi eljárás során fizetendõ díjakra.

(3) A rendelet hatálya csak kifejezett rendelkezés esetén és az e rendeletben megfogalmazott eltérésekkel terjed ki

a) az államilag finanszírozott esti vagy levelezõ tagozatos alapképzésben, illetve esti vagy levelezõ tagozatos akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzésben,

b) az Ftv. 1. számú mellékletében felsorolt felsõoktatási intézményekben az államilag nem finanszírozott, költségtérítéses képzésben részt vevõ hallgatókra.

Sz. 1. §

(1) A doktori képzésben és a felsõfokú szakképzésben résztvevõ hallgatókról külön szabályzat - melynek módosításához a ME-HÖK egyetértése szükséges - rendelkezik, amely a ,,Minõségügyi kézikönyvben" foglalt sorszámozás szerint az SZMSZ 5.1. számú mellékletét képezi.

(2) Az államilag nem finanszírozott költségtérítéses képzésben résztvevõ hallgatókra külön szabályzat - melynek módosításához a ME-HÖK egyetértése szükséges -vonatkozik, azonban e hallgatói kör által fizetendõ költségtérítést, valamint a Tanulmányi és vizsgaszabályzatban (a továbbiakban: TVSZ) rögzített tanulmányi kötelezettségek elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén fizetendõ díjakat jelen szabályzat tartalmazza.

(3) A jelen szabályzatban meghatározott, valamint egyéb, a szabályzat által nem érintett kérdésekben - e szabályzattal nem ellentétes módon - a kari tanács a kari HÖK egyetértésével határozattal további szabályokat állapíthat meg. E határozatokat e szabályzat függelékeként kell kezelni, és az Egyetemi Tanácsnak jóváhagyásra be kell mutatni. A jogszabályokkal vagy egyetemi szabályzatokkal ellentétes szabályokat nem lehet alkalmazni; az ellentétes tartalom kérdésérõl kétség esetén a rektor, eltérõ döntése hiányában a tanulmányi rektorhelyettes dönt; döntésérõl tájékoztatja az érintetteket, valamint az Egyetemi Tanácsot.

(4) A jelenleg nem kari keretek között, vagy karközi együttmûködésben megvalósuló képzésben ki kell jelölni a képzésért felelõs kart és a jelen szabályzatot értelemszerûen kell alkalmazni.

(5) A felsõfokú szakképesítést nem adó, felvételi vizsgára elõkészítõ (nulladik évfolyamos) vagy tanfolyami képzésrõl külön szabályzat - melynek módosításához a ME-HÖK egyetértése szükséges - rendelkezik, amely az SZMSZ 5.1. sz. mellékletét képezi.

(6) A Miskolci Egyetemen végzett résztanulmányok, szakmai gyakorlat, valamint szakdolgozat vagy diplomamunka készítése esetén a jelen szabályzat csak akkor alkalmazható, ha az illetõ a Kr. 1. §. hatálya alá esik és a Miskolci Egyetemmel hallgatói jogviszonyba kerül. Ellenkezõ esetben a részképzés alapjául szolgáló együttmûködési megállapodásban vagy a viszonosságban érvényes szabályokra tekintettel kell eljárni.

(7) A jelen szabályzat megalkotásakor hatályos 157/2001. (IX. 12.) sz. Kormány rendelet alapján juttatásokban részesülõ külföldi hallgatókra is a jelen szabályzatot kell alkalmazni.

Sz. 2. §

(1) A hallgató tanulmányainak teljes idõtartama alatt köteles a rá megállapított díjakat és térítéseket fizetni, támogatásban a Kr. 5. § (2) bekezdés szerint részesülhet. A képzési idõbe be kell számítani azokat a féléveket, amelyekre a hallgató beiratkozott és szeptember 30-án, illetve február 28-án õt hallgatóként nyilvántartották. A tanulmányi okból félévet ismétlõ hallgató köteles a rá megállapított díjakat és térítéseket megfizetni.

(2) Átvétel esetén az újabb szakra megállapított képzési idõt kell figyelembe venni, azonban a támogatások idõtartamát csökkenteni kell azzal az idõtartammal, amelynek során a hallgató már támogatásban részesült.

(3) Akinek a hallgatói jogviszonya az (1) bekezdésben jelölt fordulónapon szünetel, vagy megszûnt, az - adott idõszakra - támogatásban nem részesül, és díjakat vagy térítéseket nem kell fizetnie.

(4) A hallgató - a büntetõjogi, kártérítési, alaptalan gazdagodási és fegyelmi következményekre történõ figyelmeztetés után - a beiratkozáskor köteles nyilatkozatot tenni arra, hogy állam által finanszírozott felsõfokú képzésben a folyamatban levõ tanulmányain kívül részesült-e már, illetve arról, hogy más intézménybe (karra, szakra) egyidejûleg beiratkozott vagy beiratkozási szándéka fennáll.

A hallgatói önkormányzat jogai és kötelességei
Ftv. 67. §

(1) A hallgatói önkormányzat joga különösen:

j) részvétel a kollégiumok (diákotthonok) vezetésében;

k) részvétel a hallgatók tanulmányi, ösztöndíj és támogatási ügyeinek intézésében.

Az egyetemi hallgatói önkormányzat
Sz. 3. §

(1) Az egyetemi hallgatói önkormányzat (a továbbiakban ME-HÖK) az e szabályzatban, illetve más szabályzatokban foglalt módon és tárgykörben javaslatot tesz, véleményt nyílvánít és egyetértési jogot gyakorol.

A kari HÖK

(2) A kari HÖK javaslatot tesz és véleményt nyilvánít a kari tanács döntéseivel kapcsolatban. A kari HÖK a jelen szabályzatban, illetve más szabályzatokban foglalt módon és tárgykörben javaslatot tesz, véleményt nyílvánít vagy egyetértési jogot gyakorol. A kari HÖK szükség esetén kifogást emel a kari tanács döntése ellen az Egyetemi Tanács elõtt.

(3) Az Egyetemi Tanács a hozzá benyújtott kifogás alapján a jogszabályoknak, illetve az egyetemi szabályzatoknak megfelelõ döntést hoz. Sürgõs esetben a rektor ennek megtörténtéig felfüggeszti a kifogásolt döntést.

(4) A kari HÖK gondoskodik a karonként létrehozott Diákösztöndíj Bizottság (DÖB) megválasztásáról, ellenõrzi annak mûködését. A jogszabályoktól és szabályzatoktól eltérõ mûködés esetén a kari HÖK jogosult a DÖB tevékenységét felfüggeszteni és gondoskodni új DÖB létrehozásáról. A döntést a rektor vagy dékán is kezdeményezheti az egyetemi vagy kari HÖK-nél.

A kari DÖB

(5) A hallgatói támogatásokkal kapcsolatos, a jelen szabályzatban megállapított kérdésekben történõ egyedi döntések meghozatalára a karokon Diákösztöndíj Bizottságot kell szervezni. A Diákösztöndíj Bizottság tagjait a kari HÖK választja

meg egy évre. A Diákösztöndíj Bizottság egy tagja - tanácskozási joggal - oktató, akit - mint dékáni megbízottat - a Kari Tanács választ meg egy évre.

(6) A hallgatók állami támogatásával kapcsolatos kérdésekben - eltérõ rendelkezés hiányában - a Diákösztöndíj Bizottság haladéktalanul, de legkésõbb tizenöt napon belül köteles dönteni.

(7) A kari HÖK úgy gondoskodik a Diákösztöndíj Bizottság létrehozásáról, hogy a Diákösztöndíj Bizottság évente legkésõbb október 10-ig meg tudja kezdeni mûködését.

(8) A kari DÖB létrehozását és összetételét a ME-HÖK és a kari HÖK szervezeti és mûködési szabályzata tartalmazza. A DÖB-ben biztosítani kell az évfolyamok, illetve szakok megfelelõ arányú képviseletét. Üléseire meg kell hívni a dékán képviselõjét és a tanulmányi rektorhelyettes felügyelete alatt mûködõ Központi Tanulmányi Osztály (a továbbiakban: KTKO) képviselõjét.

Ügyintézés

(9) Az ügyviteli munkát a Dékáni Hivatalok,

- a hallgatók támogatásával (ösztöndíjjal) kapcsolatos feladatokat a KTO,

- a fizetendõ díjakra és térítésekre vonatkozó feladatokat a Dékáni Hivatalok, a KTKO, valamint a Gazdasági Fõigazgatóság a Számítóközpont szolgáltatásának igénybevételével végzik.

Az ügyviteli feladatok megoszlása különösen:

a) a Dékáni Hivatal: vezeti és aktualizálja a hallgatói nyilvántartást (alap nyilvántartás), adatot szolgáltat a KTO-nak (statisztika, kötelezettségek, letiltások, tanulmányi eredmények stb.), a kari HÖK-nek és a kari DÖB-nek; figyelemmel kíséri a hallgatói befizetéseket; a hallgatókat haladéktalanul tájékoztatja a rendelkezésre álló pénzügyi keretrõl a saját hirdetõtábláján; írásban tájékoztatja az elsõ éves hallgatókat az évkezdéssel kapcsolatos határidõkrõl, térítési díjak mértékérõl és befizetési határidõkrõl, valamint a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó igazolások beszerzésének módjáról, a kollégiumi elhelyezés feltételeirõl, a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéshez szükséges egyéb ismeretekrõl;

b) a KTKO: kiszámítja a hallgatói elõirányzat keretösszegét kari bontásban, valamint a díjakból és térítésekbõl származó bevételek mértékét és felhasználását, melyrõl havi bontásban a tárgyhót követõ 15. napig írásos tájékoztató készít, kari bontásban, és melyet megküld a ME-HÖK és a karok számára; összegzi és nyilvántartja a hallgatói kifizetéseket, az éves adóbevalláshoz igazolást ad a hallgatók számára; az éves statisztikához, költségvetési beszámolóhoz és elõirányzatokhoz adatokat szolgáltat a Pénzügyi Osztálynak, valamint a kari HÖK-nek, a kari DÖB-nek, és a kari KB-nak; haladéktalanul tájékoztatja a hallgatókat a rendelkezésre álló pénzügyi keretösszegrõl; a tanulmányi ösztöndíj összegét a kari DÖB-bel egyetértésben a keretösszeg függvényében megállapítja; az éves szinten képzõdött ösztöndíj-maradványról december elsejéig karonkénti kimutatást készít a Pénzügyi Osztály kimutatása alapján; hallgatói hitellel kapcsolatos tájékoztatást a hirdetõtábláján közzéteszi, illetve a tanulmányi átlagot - a Dékáni Hivatal jelentése alapján - megállapítja;

c) a Gazdasági Fõigazgatóság Pénzügyi Osztálya: a KTKO jelentése alapján végzi az ösztöndíj jogcímenkénti nyilvántartását és haladéktalanul rendelkezik - a Kr. 4. § (3) bekezdés szerint - a kifizetésrõl; a banki kimutatások alapján tájékoztatja a karokat és a ME-HÖK-öt a tandíj vagy egyéb jogcímen történt befizetések összegérõl; az adóigazolás céljából jelzi a KTKO-nak az évközi kifizetéseket; szervezi, ellenõrzi és biztosítja az éves költségvetési beszámolóhoz szükséges adatszolgáltatást.

d) a Számítóközpont: biztosítja a nyilvántartás és ügyvitel-szervezési és technikai feltételeit (hardver, szoftver, rendszerfelügyelet).

(10) A hallgatói önkormányzatnak a kollégium irányításában való részvételét a Kollégiumi Szabályzat, benne a Bolyai Kollégium és a Dezsõ Lajos Kollégium Szervezeti és Mûködési Szabályzata állapítja meg (a Minõségügyi Kézikönyv 5.3. számú szabályzata), amelyet jelen szabályzattal összhangban kell alkalmazni.

Jogorvoslat
Sz. 4. §

(1) Minden, a jelen szabályzat alkalmazása során a DÖB által hozott elsõ fokú határozat (egyedi döntés vagy annak elmaradása) ellen a közléstõl, illetve esedékességtõl számított nyolc napon belül írásban lehet fellebbezni a kari HÖK-nél.

(2) A fellebbezést a kari HÖK a benyújtástól számított nyolc napon belül bírálja el.

(3) A nem a DÖB által, vagy nem egyedi ügyben hozott döntés ellen bármely érintett által benyújtott fellebbezést ugyanilyen határidõk mellett a kari HÖK elnökével egyetértésben a dékán bírálja el.

(4) A fellebbezés elbírálásáról hozott, rövid indokolással ellátott határozatot haladéktalanul írásba kell foglalni, és kézbesíteni kell. További fellebbezésnek nincs helye.

Ellenõrzés
Sz. 5. §

(1) A juttatásokra és támogatásokra szolgáló pénzügyi források és más támogatások jogszabályok és szabályzatok szerinti felhasználását, valamint a díjakból és térítésekbõl származó bevételek ugyanilyen felhasználását az Egyetem belsõ ellenõrzést végzõ szervezeti egysége éves munkatervébe illesztve ellenõrzi. Megállapításait írásban közli a rektorral és a ME-HÖK elnökével.

(2) A rektor indokolt esetben soron kívüli vizsgálatot is elrendelhet. A rektor köteles a vizsgálatot elrendelni, ha a ME-HÖK elnöke, vagy az érintett hallgatók 10%-a kezdeményezi, és a kezdeményezés alapjául általa megjelölt körülmények indokolttá teszik a vizsgálatot. A célvizsgálat revizori jelentésének egy példányát a rektornak és a ME-HÖK elnökének meg kell küldeni a szükségessé vált intézkedésekrõl szóló tájékoztatással együtt.

(3) A rektor soron kívüli vizsgálatot rendelhet el az érintett hallgatók 10%-ának együttes, írásba foglalt és megindokolt, eredeti aláírásokkal ellátott kezdeményezésére, ha az abban foglaltak a ME-HÖK vagy valamelyik DÖB mûködésével kapcsolatosak. Ebben az esetben ki kell kérni a ME-HÖK vagy a DÖB írásos nyilatkozatát is a beadványban foglaltakról.

Tájékoztatás
Sz. 6. §

(1) A gazdasági fõigazgató - a jóváhagyást követõen - köteles gondoskodni arról, hogy a KTKO által kiszámított hallgatói elõirányzat, valamint a díjakból és térítésekbõl származó bevételek mértékérõl és felhasználásáról havonta, a tárgyhót követõ hónap 15. napjáig írásos tájékoztató készüljön kari bontásban, amelyet a gazdasági fõigazgató megküld a tanulmányi rektorhelyettes, a ME-HÖK és a karok számára.

(2) A tárgykörben a gazdasági fõigazgató elõzetes tájékoztatást ad az Egyetemi Tanácsnak a tanév végéig; a gazdasági év egészét átfogó jelentést az elmúlt év gazdálkodásáról szóló beszámolót részeként kell megadni.

(3) A ME-HÖK elnökének kérésére a rektor további adatok szolgáltatását, vagy a szolgáltatott adatok részletesebb bontását is elrendelheti.

II.
A HALLGATÓK RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK

A támogatások köre
Ftv. 9/A §

(1) A hallgatói elõirányzat - az államilag finanszírozott felsõfokú szakemberképzés területén - az állami felsõoktatási intézményekben magyar állampolgárságú és - nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azzal azonos elbírálás alá esõ - külföldi állampolgárságú, elsõ akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzésben, elsõ alapképzésben, illetõleg elsõ kiegészítõ alapképzésben, valamint elsõ szakirányú továbbképzésben részt vevõ nappali tagozatos hallgatók, továbbá az elsõ doktori képzésben nappali tagozaton résztvevõk képesítési követelmények szerinti tanulmányi idõszakára nyújtott támogatására szolgál.

(2) A hallgatók állami támogatásának elõirányzatát az (1) bekezdésben megjelöltek létszáma, a költségvetési törvényben az egy fõre megállapított hallgatói normatíva és a doktori képzésben résztvevõk támogatási normatívája határozza meg. A hallgatói elõirányzat másik részét képezi a hallgatók pénzbeli és természetbeni juttatásaira fordítandó egyéb állami támogatás: a köztársasági ösztöndíj, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezés vagy az ezt kiváltó lakhatási támogatás is.

Kr. 3. §

(1) A felsõoktatási intézmények hallgatói részére [az Ftv. 30. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel]

a) állami támogatás az Ftv. 9/A. §-ában meghatározott hallgatói elõirányzat terhére,

b) egyéb támogatás a központi költségvetésen kívüli források felhasználásával, valamint

c) speciális célú ösztöndíj adható.

(2) A felsõoktatási intézmény a Szabályzatban határozza meg az (1) bekezdés b)-c) pontjában említett intézményi támogatások formáit és feltételeit, illetve az ebben részesíthetõ hallgatók körét.

Kr. 4. §

(1) Az intézményi hallgatói elõirányzati keretet az alábbi juttatások alkotják:

a) a hallgatói normatíva keretösszege, amely a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva és az államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók statisztikailag lejelentett létszámából számított éves átlaglétszámnak a szorzata (a továbbiakban: éves átlaglétszám);

b) a köztársasági ösztöndíj keretösszege, az odaítélés évét megelõzõ október 15-ei államilag finanszírozott nappali tagozatos létszám alapján, a 10. § (2) bekezdésben meghatározottak szerint;

c) a kollégiumi normatíva keretösszege, amely az intézmény kezelésében lévõ kollégiumi (diákotthoni) férõhelyek száma és a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott kollégiumi normatíva szorzata;

d) a lakhatási támogatás keretösszege, amely megegyezik az államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók és az ösztöndíjas doktorandusz hallgatók éves létszámának az intézmény kezelésében lévõ, államilag finanszírozott hallgatók elhelyezésére szolgáló kollégiumi (diákotthoni) férõhelyek számával csökkentett és a képzés székhelyén állandó bejelentett lakcímmel rendelkezõ államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók és ösztöndíjas doktorandusz hallgatók éves jogosultsági létszáma 95%-ával csökkentett számának és a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott lakhatási támogatási normatívának a szorzatával;

e) a tankönyv- és jegyzettámogatás keretösszege, amely megegyezik az államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók átlaglétszámának és a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott tankönyv- és jegyzettámogatási normatívának a szorzatával;

f) a doktorandusz hallgatók ösztöndíjkerete, amely megegyezik az ösztöndíjas doktorandusz hallgatók éves jogosultsági létszámának és a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott doktori ösztöndíjnak a szorzatával;

g) a doktorandusz hallgatók tankönyv- és jegyzettámogatási keretösszege, amely megegyezik az ösztöndíjas doktorandusz hallgatók éves jogosultsági létszámának és a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott tankönyv- és jegyzettámogatási normatívának a szorzatával;

h) a sport- és kulturális támogatás, melynek összege megegyezik az államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók éves átlaglétszámának, valamint a doktorandusz hallgatók éves jogosultsági létszámának és a sport- és kulturális tevékenység tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott normatívájának a szorzatával.

(2) Az intézményi hallgatói juttatási keretösszeg az intézményi hallgatói elõirányzati keret (1) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott részeibõl áll. Az elõirányzati keret részei a vonatkozó jogszabályok, különösen a költségvetési törvény és az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel kezelendõk.

(3) Az intézményeknek a havonta folyósítandó juttatások kifizetésérõl - a tanulmányi félévek elsõ hónapjának kivételével - legkésõbb az adott hónap 10. napjáig intézkedniük kell.

(4) Az intézményi hallgatói elõirányzat keretösszegeinek megállapításakor az intézmények a statisztikai jelentésükben csak azokat az államilag finanszírozott hallgatókat vehetik figyelembe, akik esetében a megkezdett félévek száma nem haladja meg a rájuk vonatkozó képesítési követelményekben meghatározott, félévekben számított képzési idõszakot.

(5) E rendelet vonatkozásában megkezdett félévnek számít az a félév, amikor a hallgató a beiratkozást követõ 60. napon is nem szünetelõ hallgatói jogviszonnyal rendelkezik (a továbbiakban: megkezdett félév).

Sz. 7. §

A tanulmányi idõszak számítására eltérõ jogszabályi vagy fõhatósági rendelkezés hiányában a Sz. 2. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

A felsõoktatási intézmények hallgatói részére nyújtható támogatások
Ftv. 30. §

(1) A felsõoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói e törvény, továbbá ennek felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályok és intézményi Szabályzatok rendelkezései szerint az alábbi juttatásokban és kedvezményes szolgáltatásokban részesülhetnek:

a) ösztöndíj (pl. köztársasági, tanulmányi ösztöndíj;

b) pénzbeli szociális támogatás;

c) tankönyv- és jegyzettámogatás;

d) diákotthoni (kollégiumi) elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás;

e) jogszabályban vagy az intézményi Szabályzatban megállapított további támogatások

(2) Más oktatási formában részt vevõ hallgatók számára is megállapíthat a Kormány rendeletben juttatásokat, kedvezményeket.

Kr. 2. §

(3) A felsõoktatási intézmények által a hallgatók részére nyújtható állami és intézményi támogatások és juttatások, továbbá a fizetendõ díjak jogcímeit, feltételeit és mértékét egy tanévre kell megállapítani, és azokat az Oktatási Minisztérium által kiadott Felsõoktatási Felvételi Tájékoztatóban (a továbbiakban: felvételi tájékoztató), továbbá az intézményben szokásos módon közzé kell tenni.

(4) Az egyes hallgatók számára a 6. § (1) bekezdés a), b), c), f) és g) pontja szerinti támogatásokat, valamint a tandíjat egy tanulmányi félévre (oktatási idõszakra), a költségtérítést egy tanévre kell megállapítani. Egy tanulmányi félév öt hónapos, egy tanév tíz hónapos oktatási idõszakot jelent.

Kr. 5. §

(1) A hallgató a képesítési követelményekben megjelölt tanulmányi idõnek megfelelõ számú megkezdett félévben szerepel az intézmény statisztikai jelentésében, és részesülhet a hallgatói juttatásokból.

(2) A hallgató a képesítési követelményekben meghatározott képzési idõn túl 8 féléves vagy annál rövidebb képzési idõ esetén legfeljebb további 2 megkezdett félévig, 8 félévet meghaladó képzés esetén legfeljebb további 3 megkezdett félévig részesülhet a hallgatói juttatásokból az intézmény Szabályzatában meghatározottak szerint.

(3) Az alapképzési szakok képesítési követelményeirõl szóló külön jogszabályban meghatározott szaktársítás, illetve kétszakos képzésben a hallgatói juttatásokat 10 félévig, de legfeljebb a képesítési követelményekben a második szak felvételi lehetõségére utaló kifejezett rendelkezés figyelembevételével a két szak párhuzamos elvégzésének idõtartamáig lehet igénybe venni. A (2) bekezdésben foglaltakat a kétszakos képzésben résztvevõk esetén egyszer lehet alkalmazni.

Sz. 8. §

A hallgatói támogatások, díjak és térítések következõ tanévre irányadó összegét vagy keretét az Oktatási Minisztérium által kiadott ,,Felsõoktatási felvételi tájékoztatóban" való közzétételhez szükséges idõben kell meghatározni, az egyetemi költségvetés összeállításának részeként és arra tekintettel. Ha valamely összeg vagy keret a hallgatói elõirányzati keret meghatározott hányadában van kifejezve, akkor félévenként a szeptember elsején, illetve február elsején érvényes elõirányzati keretet kell alapul venni. Ez esetben a százas nagyságrendre kerekített konkrét összeget vagy keretet a gazdasági fõigazgató állapítja meg, és arról tájékoztatja az Egyetemi Tanácsot.

Kr. 6. §

(1) Az intézményi hallgatói elõirányzati keret felhasználásának jogcímei:

a) a tantervi elõírások teljesítésével összefüggõ tanulmányi eredmények alapján megállapított tanulmányi ösztöndíj,

b) pénzbeli szociális támogatás és a készpénzben nyújtott lakhatási célú támogatás,

c) a tantervi követelményeken túlmenõ kiemelkedõ szakmai, tudományos és közéleti teljesítmény alapján megállapított intézményi (kari) ösztöndíj,

d) a Szabályzat által meghatározott más, egyszeri juttatás,

e) köztársasági ösztöndíj,

f) tankönyv- és jegyzettámogatás,

g) tanszertámogatás,

h) kollégium (diákotthon) (a továbbiakban: kollégium) fenntartása,

i) kollégiumi férõhely bérlése,

j) kollégium fejlesztése,

k) tankönyv- és jegyzet-elõállítás,

l) doktori ösztöndíj,

m) doktorandusz hallgatók tankönyv- és jegyzettámogatása,

n) a képzéshez kapcsolódó belföldi szakmai gyakorlat tanulmányi költségtérítése,

o) sport- és kulturális támogatás.

(2) Az intézményi hallgatói elõirányzati keretbõl a hallgató egyidejûleg csak egy intézmény (kar) Szabályzata alapján részesülhet, függetlenül attól, hogy hány intézménybe (karra, szakcsoportra, szakra) iratkozott be.

(3) Az intézményi hallgatói elõirányzat köztársasági ösztöndíj keretösszege kizárólag a köztársasági ösztöndíj kifizetésére használható fel.

(4) Az intézményi hallgatói elõirányzat doktori ösztöndíjkerete és a doktorandusz hallgatók tankönyv- és jegyzettámogatási kerete kizárólag a doktori képzésrõl és a doktori fokozatszerzésrõl szóló kormányrendeletben leírt módon használható fel.

(5) A kollégiumi normatíva keretösszege kizárólag az intézmény kezelésében lévõ kollégiumok és szakkollégiumok mûködtetésére használható fel.

(6) A hallgatói juttatási keretösszeg legalább 50%-át az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatásra kell felhasználni.

(7) A hallgatói juttatási keretösszeg legalább 8%-a, de legfeljebb a hallgatói normatíva 25%-a megnövelve a lakhatási támogatás keretösszegével használható fel az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatásra.

(8) A hallgatói juttatási keretösszeget csak az (1) bekezdés a)-d), f), g), i)-k) és n) pontjaiban meghatározott jogcímekre lehet felhasználni.

(9) A hallgatói juttatási keretösszeget a 4. § (1) bekezdésének d) pontja alapján meghatározott lakhatási támogatás keretösszegéig lehet az (1) bekezdés i), j) pontokban meghatározott célokra fordítani.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímek keretösszegeinek felhasználásáról a költségvetési törvény és az államháztartásról szóló törvény szabta keretek között a Szabályzat rendelkezik.

A folyósítás módja

Sz. 9. §

(1) A támogatások összegét úgy kell megállapítani (kerekíteni), hogy az százzal maradéktalanul osztható legyen.

(2) A rendszeres hallgatói juttatásokat az egyetem a hallgatók által megjelölt bankszámlára utalja.

(3) A tankönyv- és jegyzettámogatás kifizetése az erre rendszeresített kártyán vagy rektor és a ME-HÖK elnök egyetértésével meghatározott más módon történik.

(4) Az eseti hallgatói támogatás kifizetése az (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelõen vagy a rektor a ME-HÖK elnök egyetértésével meghatározott más módon történik, amely a hallgatók életminõségének javítására a kari HÖK döntése alapján a KTO egyidejû tájékoztatásával.

(5) Ha a hallgató egy hónapon túl gyógyintézeti ápolásban részesül, ösztöndíját, illetve pénzbeli szociális támogatását külön kérelem esetén kaphatja tovább. A folyósítás a gyógyintézeti ápolás idõtartama alatt, de legfeljebb öt hónapon át tarthat abban az esetben, ha hallgatói jogviszonya idõközben nem szûnik meg vagy nem kezd szünetelni.

(6) Az a hallgató, aki a pénzbeli juttatásokat 30 napon belül önhibájából a korábban megjelölt számláján nem veszi át, a fel nem vett összegre való jogosultságát és a mulasztás okát igazolnia kell, és ezzel egyidejûleg meg kell jelölnie azt a bankszámlaszámot, ahova a juttatás átutalását kéri.

(7) Külföldi részképzés esetén a hallgatónak járó juttatásokat ki kell fizetni, ha szerepel a hallgatói nyilvántartásban, és nem kért évhalasztást vagy évkihagyást.

Sz. 10. §

A hallgatói juttatási keretösszegbõl, ezen belül:

1.) a hallgatói normatíva keretösszegébõl:

a) tanulmányi ösztöndíjra: 75 %

(ezen belül kiemelt tan. ösztöndíjra: max. 5 %)

b) pénzbeli szociális támogatásra: 15 %

c) tantervi követelményeken túlmenõ kiemelkedõ szakmai,

tudományos és közéleti teljesítmény alapján megállapított

intézményi (kari) ösztöndíjra: 5 %

d) intézményi szabályzat által meghatározott más, a tanulmányok

folytatásával, a hallgatók életminõségével összefüggõ egyszeri juttatásra: 5 %

2.) tankönyv- és jegyzettámogatás keretösszegébõl:

a) tankönyv- és jegyzettámogatásra: 70 %

b) tanszertámogatásra: 10 %

c) tankönyv- és jegyzet-elõállításra: 20 %

3.) lakhatási támogatás keretösszegébõl:

a) készpénzben nyújtott lakhatási célú támogatásra: 100 %

4.) sport és kulturális támogatás keretösszegébõl:

a) sport támogatásra: 50 %

b) kulturális támogatásra: 50 %

összeget kell felhasználni.

Sz. 11. §

(1) A Sz. 10. § (1) bekezdés c)-d) pontja szerint felhasznált keretösszegek maradványa a Sz. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tanulmányi ösztöndíjra és a b) pontjában meghatározott pénzbeli szociális támogatásra használható fel november 10. napjáig, majd ezt követõen a Sz. 10. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerint felhasznált keretösszegek maradványa a Sz. 10. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott eseti hallgatói támogatásra használható fel, a kari HÖK döntése alapján a KTO egyidejû tájékoztatásával.

(2) A normatíva szerint megállapított éves szintû összeget a karok között a hallgatói létszámnak (szeptember 30, illetve február 28. állapot) megfelelõen kell elosztani. Ezt az összeget - a KTO által elõkészített anyag alapján - a rektor - karonként - a statisztikai jelentés elkészülését követõen egy héten belül állapítja meg.

(3) A karok rendelkezésére álló - az (1) bekezdés szerint megállapított - pénzügyi keret összegérõl a Diákösztöndíj Bizottságot írásban, valamint a hallgatókat a dékáni hivatalok és a KTO hirdetõtábláján vagy más dokumentált módon (pl. honlap) haladéktalanul tájékoztatni kell.

(4) A dékán és a kari HÖK elnök határoz arról, hogy fizethetõ-e ösztöndíj a tanrendben elõírt szakmai vagy termelési gyakorlat idejére. Ez a megállapított tanulmányi ösztöndíj vagy rendszeres szociális támogatás idõarányos részével azonos. Forrását a hallgatói jutatási keret e szabályzatban meghatározott összege képezi. Abban az esetben, ha a dékán és a kari HÖK elnök határozata alapján nem kerül sor ösztöndíj kifizetésére, az ösztöndíj összege a tanulmányi ösztöndíj, illetve a rendszeres szociális támogatás adott félévre megállapított keretében használható fel. A szakmai gyakorlat idejére fizetendõ ösztöndíj összegét a gyakorlatot megelõzõ utolsó ösztöndíjfizetés alkalmával kell átutalni, illetve kifizetni. Az így megállapított térítés nem érinti a szakmai vagy termelési gyakorlat költségeivel indokolt eseti szociális támogatás megítélhetõségét.

(5) A Kari Tanács haladéktalanul, lehetõleg tárgyév március 15-ig értesíti a KTO-t a tárgyévi szakmai gyakorlatok helyérõl és idejérõl.

(6) A hallgatói támogatások forrását elkülönítve kell kezelni és az más célra nem használható fel. A támogatásokat - a Kr. 4. § (3) bekezdés szerint - ki kell fizetni.

(7) Az elsõ alapképzésben résztvevõ nappali tagozatos hallgató beiratkozáskor a Kr. 3. § (5) bekezdése szerinti ,,Nyilatkozatot" köteles beadni az 1. sz. melléklet szerinti nyomtatványon. Ennek hiányában támogatásban nem részesülhet.

(8) A hallgatóknak az elsõ, és szükség esetén minden további beiratkozáskor hirdetményi, vagy más módú írásbeli tájékoztatást kell adni:

- az évkezdéssel kapcsolatos határidõkrõl,

- a térítési díjak mértékérõl és befizetési határidõkrõl,

- a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó igazolások beszerzésének módjáról,

- a kollégiumi elhelyezés feltételeirõl,

- a jogaik gyakorlásához és kötelességeik teljesítéséhez szükséges egyéb ismeretekrõl.

Sz. 12. §

(1) A rendszeres támogatást félévente öt, teljes évre tíz hónapon keresztül kell folyósítani.

(2) A támogatás folyósításának idõtartamát a tanulmányi idõszakon kívül tartott szakmai gyakorlat arányosan meghosszabbítja.

(3) A képzés utolsó tanévében a támogatást a hallgatói jogviszony megszûnéséig, legfeljebb azonban tíz hónapon át kell folyósítani.

(4) Arra a hónapra, amelyben a hallgatói jogviszony szünetelni kezd vagy megszûnik, a támogatás idõarányos része jár.

(5) Ha a hallgatói jogviszony szünetel vagy megszûnik - kivéve a (4) bekezdésben foglaltakat -, az állami támogatás nem folyósítható.

(6) A pályázat alapján elnyerhetõ támogatásokat a 2. sz. melléklet szerinti nyomtatványon kell kérni. A kérelmet a beiratkozáskor, de legkésõbb a szorgalmi idõszak második hetének végéig a KTO-n kell benyújtani. A benyújtás határidejének elmulasztása legkésõbb az ügyben történõ DÖB döntéséig igazolható.

(7) A kollégiumi elhelyezést, illetve a jelen szabályzatban nem szabályozott támogatásokat az arra meghatározott külön szabályzat szerinti eljárásban kell kérni.

III.
EGYES TÁMOGATÁSOK

Tanulmányi ösztöndíj
Kr. 7. §

(1) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév idõtartamára adható. Az ösztöndíj összegét az elõzõ tanulmányi félév tanulmányi eredménye alapján úgy kell megállapítani, hogy az ösztönzõ legyen a hallgató tanulmányi munkájára. Ha az oktatás nem félévekre tagozódik, az eltérõ oktatási idõszakra esõ ösztöndíjat a félévi ösztöndíjhoz igazodó, arányos összegben kell megállapítani.

(2) A tanulmányi ösztöndíj odaítélésekor - az abban részesülõk körének és számának meghatározásakor - biztosítani kell, hogy az azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettség alapján elért eredmények összemérhetõk és az így megállapított ösztöndíjak azonos mértékûek legyenek.

(3) Az elsõ évfolyam elsõ tanulmányi félévére (oktatási idõszakára) beiratkozott hallgató a 6. § (1) bekezdés b), d), f) és g) pontjaiban meghatározott jogcímeken kaphat pénzbeli támogatást, tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet.

(4) A más felsõoktatási intézménybõl (karról, szakcsoportról, szakról) átvett hallgató esetében arról, hogy a hallgató milyen feltételekkel kaphat tanulmányi ösztöndíjat a fogadó intézményben, a fogadó felsõoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában kell rendelkezni.

Sz. 13. §

(1) Tanulmányi ösztöndíj egy-egy félév idõtartamára juttatható.

(2) A tanulmányi ösztöndíjra jogosultság alsó határát és sávjait, a szak tanulmányi átlagának figyelembevételével a DÖB javaslatára a Kari HÖK - a dékán egyetértésével - állapítja meg. A tanulmányi ösztöndíj legmagasabb összege nem haladhatja meg a hallgatói elõirányzat jogszabályban megállapított havi összegének háromszorosát.

(3) Tanulmányi ösztöndíj a kari tanács döntése szerint a karon, illetve szakon vagy évfolyamon belül azonos tanulmányi eredmény (teljesítmény) elérése esetén azonos mértékben jár. Ennek összegét a DÖB a KTKO-val egyetértésben, a keretösszeg függvényében állapítja meg.

(4) Az éves szinten képzõdött ösztöndíj-maradványról a KTKO a Pénzügyi Osztály kimutatása alapján december elsejéig karonkénti kimutatást készít, melyet a kari DÖB rendelkezésre bocsát. Az ösztöndíj maradványt a kari DÖB-ök, a kari HÖK-ök egyetértésével, a jelen szabályzat keretei között más egyszeri juttatásként használják fel, mely döntésrõl tárgyév december 10-ig tájékoztatják a KTKO-t.

(5) A tanulmányi átlageredményt a tanulmányi és vizsgaszabályzatban foglaltak szerint kell kiszámítani.

(6) A kreditrendszerû képzésnél a tanulmányi átlageredményt a TVSZ-ben meghatározott ösztöndíjindex helyettesíti. Az ösztöndíj indexet a tanulmányi és vizsgaszabályzat kari kiegészítõ szabályzata határozza meg.

(7) Az elsõ évfolyam elsõ tanulmányi félévére beiratkozott hallgató tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet, de jogosult pénzbeli szociális támogatás, lakhatási támogatás, egyszeri juttatás, tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint tanszertámogatás igénybevételére.

Sz. 14. §

A tanulmányi ösztöndíj átutalásáról vagy kifizetésérõl minden hónap tizedik napjáig kell intézkedni. A félév elsõ hónapjában a határidõre való fizetés elõfeltétele, hogy az egyes karok a beiratkozott és félévüket lezárt hallgatók létszámát és átlageredményét a tanulmányi félév elsõ hónapjának 3. napjáig elküldjék a KTO-nak. Amennyiben a képzési követelmények (pl. szakmai gyakorlat) ezt indokolják, az egyes karokon a beiratkozás idõpontja ettõl eltérhet. A beiratkozás feltételeit nem teljesítõ hallgató részére semmiféle támogatás nem folyósítható.

Kiemelt tanulmányi ösztöndíj
Sz. 15. §

(1) A kari HÖK egyetértésével a dékán által meghatározott - de a nappali tagozatos hallgatók számának 3 %-át meg nem haladó - számban és feltételek mellett egy félévre (5 hónapra) kiemelt tanulmányi ösztöndíj adható.

(2) Az erre irányuló pályázatot elsõ fokon a DÖB bírálja el, és határozatáról írásban haladéktalanul értesíti a KTKO-t, valamint a Dékáni Hivatalt.

(3) A kiemelt tanulmányi ösztöndíj mértéke a tanulmányi ösztöndíj maximuma lehet, de a tanulmányi ösztöndíj és a kiemelt tanulmányi ösztöndíj együttes összege nem lehet magasabb a hallgatói normatíva négyszeresénél.

Pénzbeli szociális támogatás
Kr. 8. §

(1) Pénzbeli szociális támogatás a hallgató szociális helyzete alapján, a hallgató által beadott pályázat útján igényelhetõ. A pénzbeli szociális támogatás formái a következõk:

a) rendszeres szociális támogatás,

b) rendkívüli szociális támogatás,

c) lakhatási támogatás,

d) Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíj.

(2) A Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíj elnyerésére kiírt pályázat beadásának feltételeit, az Ösztöndíj odaítélésének részletes szabályait az oktatási miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) A rendszeres szociális támogatás, a rendkívüli szociális támogatás és a lakhatási támogatás pályázat alapján nyújtható. A pályázat beadásának, valamint odaítélésének feltételeit és módját a Szabályzatban kell meghatározni. Lakhatási támogatásra akkor is benyújtható pályázat, ha az intézmény nem rendelkezik kollégiummal.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott ösztöndíjban nem részesülõ hallgató számára a pályázat alapján megítélt rendszeres szociális támogatás havi összege nem lehet kevesebb, mint 3000 forint.

(5) A rendszeres szociális támogatás és a lakhatási támogatás odaítélésekor figyelembe kell venni különösen

a) az egy háztartásban élõk számát,

b) az egy háztartásban élõk jövedelmi helyzetét,

c) a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot.

(6) Annak a hallgatónak, aki állami támogatásban részesülõ kollégiumban került elhelyezésre, lakhatási támogatás nem ítélhetõ meg.

(7) A lakhatási támogatás odaítélésekor biztosítani kell, hogy a kollégiumi elhelyezésre jogosult és kollégiumi pályázatot benyújtott, de elhelyezést nem nyert hallgatók legalább 25%-a részesüljön lakhatási támogatásban.

Sz. 16. §

(1) Pénzbeli rendszeres szociális támogatásra félévre (5 hónapra) a hallgatói normatíva 15 %-a szolgál. Ebbõl félévenként el kell különíteni 1%-ot az eseti (rendkívüli) szociális támogatás forrásaként. A fennmaradó keretösszeg rendszeres szociális támogatásként osztható el, egyéni pályázat alapján (a 2. sz. melléklet szerinti nyomtatványon), a Sz. 10. § figyelembevételével.

(2) A pénzbeli rendszeres szociális támogatás minimális összege legalább 3000,- Ft. A létszámkeretek megállapítására a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. tv. felhatalmazása alapján évente megjelenõ, a szabályzat elfogadásakor kormányrendelet az irányadó (a szeptember 30. illetve február 28. hallgatói létszám alapján).

(3) A tanulmányi okból félévet ismétlõ hallgató a megismételt félévben csak szociális támogatásban részesülhet.

(4) Helyzetéhez képest megállapított mértékû rendkívüli szociális támogatásban részesíthetõ az a hallgató, aki kiemelkedõen hátrányos anyagi helyzete miatt arra fokozottan rászorul. A szociális támogatás mértékét, tartamát és az abban részesülõ hallgatók körét a Kari DÖB - haladéktalanul, de a kérelem benyújtását követõ legkésõbb 8 napon belül - állapítja meg.

(5) Ha a szociális támogatás indoka megszûnt vagy alaptalannak bizonyult, a DÖB haladéktalanul a folyósítás megszüntetése - szükség esetén a folyósított összeg visszafizetése - iránt intézkedik, és szükség esetén fegyelmi vagy egyéb eljárást kezdeményez.

Eseti hallgatói támogatás
Sz. 17. §

(1) Eseti hallgatói támogatásra a hallgatói normatíva 5%-a, valamint a Sz. 11. § (1) bekezdése szerint meghatározott keretösszeg szolgál.

(2) Az eseti hallgatói támogatás a hallgatók életminõségének javítására használható fel a kari HÖK döntése alapján a KTO egyidejû tájékoztatásával.

Tantervi követelményeken túlmenõ kiemelkedõ szakmai, tudományos és közéleti teljesítmény alapján megállapított ösztöndíj.

[A továbbiakban: Közösségi ösztöndíj]
Kr. 9.§

(1) A tantervi követelményeken felül kiemelkedõ szakmai, tudományos, sport-, illetve közéleti tevékenységet végzõ hallgató rendszeres havi juttatásban (intézményi, illetve kari ösztöndíjban) részesülhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ösztöndíj odaítélésének módjáról és feltételeirõl a Szabályzat rendelkezik.

(3) A Szabályzat a hallgatók részére más, egyszeri támogatási formákat is megállapíthat. Ezek igénybevételének és odaítélésének feltételeit a Szabályzatban kell meghatározni.

Sz. 18. §

(1) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek mellett és a Kr. 6. § (1) bekezdés c) pontja alapján, a Kr. 1. § a alá esõ hallgatók közösségi ösztöndíjban részesíthetõk.

(2) A közösségi ösztöndíj odaítélésének feltételei az alábbiak:

- a szükséges igazolásokkal alátámasztott, formailag megfelelõ pályázat,

- kiemelkedõ egyetemi-közéleti vagy érdekképviseleti tevékenység,

- egyetemi öntevékeny csoport munkájában való kiemelkedõ részvétel,

- kiemelkedõ egyetemi mûvészeti-kulturális tevékenység, illetve mûvészeti-kulturális szervezõ tevékenység,

- kiemelkedõ sporttevékenység, illetve sportszervezõ tevékenység, amennyiben egyetemi vonatkozású vagy az egyetem jó hírének emelését szolgálja,

- kiemelkedõ szakmai és tudományos tevékenység.

(3) Nem lehet a közösségi ösztöndíj odaítélésének szempontja:

- a tanulmányi eredmény.

(4) A közösségi ösztöndíj adományozásakor minden esetben vizsgálni kell, hogy a méltatott tevékenységek mennyiben szolgálják az egyetem hallgatóinak jólétét, kulturális szellemi-fizikai fejlõdését, közösségi életük elõmozdítását, illetve az egyetem jó hírének növekedését.

(5) A közösségi ösztöndíjat egyéni pályázat alapján a Kari HÖK adományozza egy félév (5 hónap) idõtartamra, és döntésérõl haladéktalanul - de legkésõbb a pénzbeli szociális támogatás elbírálásáig - értesíti a DÖB-öt és a KTKO-t.

(6) A közösségi ösztöndíj mértéke a tanulmányi ösztöndíj maximuma lehet. A közösségi ösztöndíj differenciáltan is adományozható, és mellette tanulmányi ösztöndíjat is folyósítani kell.

Köztársasági ösztöndíj
Kr. 10. §

(1) Az oktatási miniszter a kiemelkedõ tanulmányi eredményû, tudományos diákköri munkában, illetve szakmai téren kimagasló munkát végzõ hallgatók részére - egy tanév idõtartamára, a felsõoktatási intézmény elõterjesztésére - köztársasági ösztöndíjat adományoz.

(2) Köztársasági ösztöndíjban a felsõoktatási intézmény nappali tagozatos, elsõ alapképzésben, illetve elsõ kiegészítõ alapképzésben részt vevõ hallgatóinak 0,8%-a részesülhet két lezárt félév, illetve legalább 55 kreditpont megszerzése után.

(3) A köztársasági ösztöndíj pályázat útján nyerhetõ el. A pályázat feltételeit az oktatási miniszter minden év március 31. napjáig teszi közzé az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában. A pályázat intézményi elbírálásának rendjét és feltételeit a felsõoktatási intézmény a Szabályzatban határozza meg.

(4) A köztársasági ösztöndíj összegét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg.

(5) Amennyiben a köztársasági ösztöndíjra pályázott, de elutasított hallgató esetében jogorvoslati eljárás keretében megállapítást nyer, hogy a hallgató az (1) bekezdésben foglaltak és a Szabályzat alapján érdemes a köztársasági ösztöndíjra, és az intézményi felterjesztésben a (2) bekezdésben meghatározott feltételek és az intézményi keretszám alapján arra jogosult lenne, de azt intézményi eljárási hiba folytán nem kapta meg, az oktatási miniszter jogosult a hallgató részére köztársasági ösztöndíjat adományozni. Ilyen esetben azonban a hallgató nem vehetõ figyelembe a köztársasági ösztöndíj keretének meghatározásakor, részére az ösztöndíjat az intézmény a hallgatói elõirányzat vagy a központi költségvetésen kívüli forrásai terhére köteles kifizetni.

(...)

(7) Az adott tanévre elnyert köztársasági ösztöndíj - kivéve az (5) bekezdés szerinti jogorvoslati eljárás folytán bekövetkezõ késedelem esetét - csak az adott tanévben folyósítható.

(8) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszûnik vagy szünetel, a köztársasági ösztöndíj számára tovább nem folyósítható. A képzési idõnek megfelelõen páratlan tanulmányi félévben végzõdõ tanulmányok esetén a köztársasági ösztöndíjra való jogosultság nem szûnik meg, ha a hallgató elsõ kiegészítõ alapképzésben tanul tovább tanulmányai megszakítása nélkül, azaz tanulmányait az adott tanév második félévében már folytatja.

Sz. 19. §

(1) Köztársasági ösztöndíj iránti pályázat a karok dékáni hivatalában évente egyszer, június 30-ig nyújtható be.

(2) Köztársasági ösztöndíjra az pályázhat, aki
a) az elõzõ tanév mindkét félévében 4,50-nél jobb tanulmányi eredményt ért el, és
b) tudományos diákkörben, illetve szakmai területen kimagasló munkát végez.

(3) A hallgatók teljesítményének értékelésekor a fentieken túl a közéleti, sport és egyéb tevékenység is figyelembe vehetõ, legfeljebb az adott hallgató összteljesítményének 10 %-áig.

(4) A köztársasági ösztöndíj odaítélésére a kar Tanulmányi Bizottságának minden év július 10-ig rangsorolt javaslatot (névsort) készíteni, amelyet a szokásos módon, (dékáni hirdetõtáblán) haladéktalanul közzé kell tenni, és egyúttal az ösztöndíjra pályázóknak a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással együtt ajánlott küldeményben meg kell küldeni.

(5) A rangsorolt javaslat (névsor) ellen tárgyév július 18-ig fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az illetékes kar dékánjához kell benyújtani, aki a fellebbezést haladéktalanul felterjeszti a másodfokú döntés hozatalára jogosult és köteles tanulmányi rektorhelyetteshez. A másodfokú döntést követõen véglegessé vált rangsorolt javaslatot az érintettekkel a (3) bekezdésben meghatározott módon közölni kell, és a folyósító szervhez - a tanulmányi rektorhelyettesnek - legkésõbb augusztus elsejéig fel kell terjeszteni.

(6) A köztársasági ösztöndíj elnyerése esetén a hallgató átlagának megfelelõ tanulmányi ösztöndíjat is kell folyósítani, ami nem zárja ki az egyéb támogatási formákat sem.

Tankönyv- és jegyzettámogatás
Kr. 11. §

(1) A felsõoktatási intézmény a Szabályzatban jogosult határozni arról, hogy a tankönyv- és jegyzettámogatást pénzbeli támogatásként, illetve készpénz-helyettesítõ kártya vagy utalvány formájában bocsátja a jogosult hallgatók rendelkezésére. Egyazon intézményben, illetve többkarú felsõoktatási intézmény ugyanazon karán csak egyféle formában adható tankönyv- és jegyzettámogatás.

(2) Az intézményi hallgatói juttatási keretösszegnek az intézmény által a Szabályzatban meghatározott, azonban 2%-ánál nem nagyobb részét lehet tankönyv- és jegyzet-elõállításra fordítani.

(3) A (2) bekezdés alapján meghatározott összeg felhasználásának rendjét a Szabályzat határozza meg. Lehetõvé kell tenni, hogy az elõállításra javasolt tankönyvek és jegyzetek listáját a hallgatói önkormányzat is véleményezhesse. A felhasználásról évente írásban tájékoztatni kell a hallgatói önkormányzatot.

Sz. 20. §

(1) A tankönyv és a jegyzettámogatás félévre (5 hónapra) adható.

(2) A Kr. 11. § keretei között a tankönyvek és jegyzetek megvásárlására szolgáló keret felhasználását a dékán és a kari HÖK elnöke egyetértésben állapítja meg. A döntésrõl a Dékáni Hivatal vezetõje írásban értesíti az egyetemi könyvesboltot.

(3) A tankönyvek és jegyzetek elõállítására és megrendelésére szolgáló összeget - félévente, azaz október 25-ig és március 25-ig - haladéktalanul elkülönítve a karok rendelkezésére kell bocsátani. A karok az értesítéstõl számított két héten belül kötelesek intézkedni a közvetlen támogatás kiutalása iránt.

(4) A kari jegyzetbizottság a Dékáni Hivatal vezetõje útján egyezteti a jegyzetellátásról gondoskodó könyvesbolt vezetõjével a készletezési helyzetet és a kiadványok azon körét, melynek megvásárlását támogatni kívánja.

(5) A közvetlen tankönyv- és jegyzettámogatás átutalása a vásárlói kártyára - a szeptember 30-án és február 28-án az (1) bekezdés szerinti hallgatói jogviszonyban állók számára - a jelen szabályzat által meghatározott mértékben, pályázat alapján történik meg. Az elsõéves hallgatók számára a kártyát legkésõbb november 15-ig rendelkezésre kell bocsátani. Félévismétlés esetén a hallgató nem részesíthetõ tankönyv- és jegyzettámogatásban. Ha a jegyzettámogatás mértéke megnövekedett, a különbözetet félévismétlés esetén is ki kell fizetni.

(6) A tankönyvek és jegyzetek elõállítására szolgáló keret kiegészíthetõ a karok által képzett összeggel vagy egyéb forrással, de a hallgatói normatíva ilyen célra nem vehetõ igénybe.

Tanszertámogatás
Kr. 12. §

(1) A tanszertámogatás célja, hogy segítse a hallgatókat szakmai ismereteik elsajátításában, elmélyítésében.

(2) Az intézmény Szabályzatában határozza meg, hogy az intézményi hallgatói juttatási keretösszeg mekkora részét, milyen módon fordítja tanszertámogatásra, továbbá azt, hogy melyek azok az eszközök, amelyekre ilyen támogatás adható.

(3) A tanszertámogatás intézményen belüli pályázat útján vagy szakcsoportonként, szakonként és évfolyamonként megállapított alanyi jogú juttatás formájában adható.

Sz. 21. §

(1) A tanszertámogatást a Sz. 10. § 2. b) pontja alapján rögzített százalékos felosztás mértékéig - félévente, azaz október 25-ig és március 25-ig - elkülönítve a karok rendelkezésére kell bocsátani. E keretösszeget a dékán a kari HÖK elnökének egyetértésével a Sz. 10. § 2. a) pontja szerinti támogatás keretösszegébe csoportosíthatja át vagy dönthet a felhasználás módjáról.

(2) A karok az értesítéstõl számított 2 héten belül kötelesek intézkedni a közvetlen támogatás kiutalása iránt

Kollégiumi elhelyezés
Kr. 13. §

(1) A felsõoktatási intézmények rendelkezésére álló kollégiumi férõhelyek szorgalmi és vizsgaidõszakban, valamint ezen idõszakon túl a képesítési követelményekben és a tantervekben megfogalmazott tanulmányi követelmények teljesítésének idõtartamában azon államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók, illetve állami ösztöndíjban részesülõ doktori képzésben részt vevõ hallgatók elhelyezésére szolgálnak, akik a képzési hely (település) közigazgatási határain kívül rendelkeznek állandó lakóhellyel.

(2) A hallgatói önkormányzat kezdeményezésére a férõhelyszám 5%-ának erejéig a kollégiumban elhelyezhetõ a 19. § (5) bekezdés alapján költségtérítéses hallgató, illetve helyben lakó hallgató.

(3) Kollégiumi elhelyezés pályázati rendszerben nyújtható.

(4) A pályázat és az odaítélés szabályait a Szabályzat határozza meg. A pályázat elbírálásakor különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) szociális helyzet,

b) tanulmányi eredmény,

c) képzési hely és lakóhely közötti távolság,

d) közösségi munka.

(5) A felsõoktatási intézmény a 2000. január 1-jén rendelkezésére álló kollégiumi férõhelyek számát meghaladó, az intézmény saját bevétele terhére létesített kollégiumokban lévõ férõhelyeit jogosult költségtérítéses formában üzemeltetni. Ebben az esetben is teljesíteni kell azonban az e rendeletben meghatározott, a kollégiumokra vonatkozó elõírásokat. Ezen férõhelyek után kollégiumi normatív támogatás nem jár.

(6) Az intézmény az (5) bekezdés szerinti költségtérítés díját a Szabályzatában meghatározottak szerinti módon köteles nyilvánosságra hozni, és jogosult tanévenként módosítani.

(7) A felsõoktatási intézmény a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott mértékig, a hallgatói önkormányzat egyetértése alapján jogosult kollégiumi férõhely bérlésére, illetve az intézmény által benyújtott és az oktatási miniszter által elfogadott terv alapján, külön engedélyezési eljárás keretében kollégiumi férõhelybõvítésre, valamint kollégium létesítésének céljaira szolgáló épület vásárlására.

Sz. 22. §

(1) Kollégiumi elhelyezésben csak a Kr. 13. § (1) és (2) bekezdései szerinti hallgatói kör részesülhet, amely tanévre (10 hónapra) adható.

(2) A kollégiumi elhelyezésre irányuló pályázatokat a Kr. 13. § (4) bekezdésében meghatározott szempontok szerint kell elbírálni. Ennek elveirõl az Egyetemi Kollégiumi Szabályzat, ezen belül a Bolyai Kollégium Szervezeti és Mûködési Szabályzata (Miskolc) és az annak mellékletét képezõ Kollégiumi Felvételi Szabályzat, valamint a Dezsõ Lajos Kollégium (Sárospatak) Szabályzata rendelkezik (A szabályzat az egyetemi Minõségbiztosítási Kézikönyv szerint az 5.3. számot viseli).

(3) A kollégiumi térítési díj összegét tanévenként az Egyetemi Tanács - a ME-HÖK egyetértésével - állapítja meg, az e szabályzatban és a kollégiumi szabályzatban rögzítettek alapján. Új határozat hiányában az elmúlt tanév díjösszege az irányadó.

(4) A kollégiumi térítési díj összege - figyelembe véve a kollégiumok eltérõ szolgáltatásait - kollégiumonként, férõhelyenként eltérõ lehet.

Lakhatási támogatás
Kr. 8. §

(5) A rendszeres szociális támogatás és a lakhatási támogatás odaítélésekor figyelembe kell venni különösen

a) az egy háztartásban élõk számát,

b) az egy háztartásban élõk jövedelmi helyzetét,

c) a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot.

(6) Annak a hallgatónak, aki állami támogatásban részesülõ kollégiumban került elhelyezésre, lakhatási támogatás nem ítélhetõ meg.

(7) A lakhatási támogatás odaítélésekor biztosítani kell, hogy a kollégiumi elhelyezésre jogosult és kollégiumi pályázatot benyújtott, de elhelyezést nem nyert hallgatók legalább 25%-a részesüljön lakhatási támogatásban.

Sz. 23. §

(1) Azon hallgatók, akik a Kollégiumi Szabályzat szerint kollégiumi elhelyezésre jogosultak lennének, de férõhely hiányában ebben nem részesülhetnek, havi rendszerességgel folyósítandó tanévre (10 hónapra) lakhatási támogatásban részesíthetõk.

(2) A lakhatási támogatás nemcsak pénzbeli támogatásként használható fel, hanem azt a Miskolci Egyetem - a ME-HÖK KB javaslata alapján, a ME-HÖK egyetértésével - a kollégium fejlesztésére is fordíthatja. Forrását a Sz. 10. § (3) bekezdés a) pontjából lehet a ME-HÖK döntése alapján átcsoportosítani.

(3) A nem pénzbeli támogatásként felhasznált keret mértékérõl az Egyetemi Tanács dönt a ME-HÖK egyetértésével. A szerzõdések megkötésérõl, azok tartalmáról a gazdasági fõigazgató dönt a ME-HÖK egyetértésével.

(4) Amennyiben az Egyetemi Tanács úgy dönt, hogy kollégiumi férõhelyek biztosítására használja fel a rendelkezésre álló pénz egy részét, az ez által biztosított férõhelyeket igénybe vevõ hallgatók kollégiumi térítési díjat fizetnek.

(5) A KTO október 10-ig meghatározza a lakhatási támogatás keretösszegét, melyrõl haladéktalanul tájékoztatja a ME-HÖK-öt. A készpénzes támogatás elosztásának irányelveirõl, a felhasználás módjáról a ME-HÖK a tanulmányi rektorhelyettes egyidejû tájékoztatásával dönt. A jogosultakra jutó összeget karonkénti felbontásban kell meghatározni. A ME-HÖK évenként dönt arról, hogy hány hallgató kaphat támogatást, illetve az egy hallgatóra jutó összegrõl, az egy hallgatónak kifizethetõ támogatás legkisebb és legnagyobb mértékérõl, valamint a differenciálás elveirõl oly módon, hogy az (1) bekezdésében meghatározott hallgatók legalább 25 %-a részesüljön belõle.

(6) A lakhatási támogatás odaítélésérõl, azaz a hallgatók által a készpénzes támogatásra és a biztosított új kollégiumi férõhelyekre benyújtott pályázatokról - figyelembe véve a szociális rászorultságot, a tanulmányi eredményeket, az állandó lakhelynek a képzés helyétõl való távolságát - az intézmény kollégiumi férõhelyek elosztására a karok képviselõibõl álló jogosult szerve, a ME-HÖK Kollégiumi Bizottsága dönt, a KTKO egyidejû tájékoztatásával. A kari HÖK a döntéshozatali eljárásban egyetértési jogát a kari HÖK elnökének személye által gyakorolja, akinek egyetértése nélkül a fenti döntés nem születhet meg.

(7) A II-V. éves hallgatók esetében a két Kollégiumi Igazgatóság, I. éves hallgatók esetében a Dékáni Hivatalok szeptember 30-ig karonként megküldik a támogatásra pályázók pályázati lapjait a kari HÖK elnökének, aki egyetértése esetén a támogatásban részesülõk névsorát 15 napon belül megküldi a KTKO-nak és a két Kollégiumi Igazgatóságnak, intézkedés és tájékoztatás végett. A karok és a Kollégium Igazgatója az évközi változásokat kötelesek a KTKO-nak írásban megküldeni.

(8) Az a hallgató, aki az adott idõszakra kollégiumi elhelyezést kapott, egyetemi kollégiumban lakik vagy azt önhibájából nem veszi igénybe, illetve a megadott határidõben kollégiumi elhelyezésre nem pályázott, a használat ideje alatt lakhatási támogatásban nem részesülhet.

(9) Az a hallgató, aki részesült lakhatási támogatásban és a tanév folyamán be akar költözni a kollégiumba, felvétele esetére a lakhatási támogatásról büntetõjogi felelõssége tudatában le kell mondania. A lemondást írásban a Kollégium Igazgatóságán kell leadni, aki errõl igazolást állít ki és megküldi a KTKO-nak, aki haladéktalanul intézkedik a támogatás folyósításának megszüntetésérõl.

Hallgatói munkadíj
Kr. 15. §

Hallgatói munkadíj alapjául szolgáló munkavégzésnek minõsül - a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint - a hallgató által megbízási jogviszony keretében végzett

a) oktatási,

b) kutatási tevékenység, valamint

c) az intézmény egyéb alapfeladatainak és szolgáltatásainak ellátásában való közremûködés.

Sz. 24. §

(1) A hallgatói munkadíj összegére a hallgató és az adott szervezeti egység között létrejött megbízási szerzõdés rendelkezései az irányadók.

(2) A hallgatói munkadíj kifizetése a szerzõdésben foglaltak szerint, de legkésõbb a munka elvégzését követõ 30 napon belül esedékes.

Nyelvvizsgadíj-visszatérítés
Sz. 25. §

Az alapképzési szakok képesítési követelményeirõl szóló kormányrendeletekben elõírt nyelvi követelmények teljesítéséhez az államilag finanszírozott képzés esetén az OM támogatást biztosít. A képzési követelményekben kötelezõen elõírt és sikeresen letett állami nyelvvizsgák vizsgadíjának vagy annak megfelelõ összegnek visszafizetése iránt a hallgató dokumentumokkal alátámasztott, az illetékes karon benyújtott kérelmére a kar dékánjának rendelkezése és a gazdasági fõigazgató jóváhagyása alapján - az OM által folyósított és rendelkezésre álló összegbõl (forrás) - a KTO 30 napon belül - bankszámlára történõ átutalással, a jogcím megjelölésével - intézkedik.

Diákhitel
26. §

(1) A hallgatói hitellel foglalkozó szervezeti egység a KTO, amely a hiteligényléssel kapcsolatos, valamint a hallgatói jogviszony-igazolással összefüggõ feladatokat is ellátja.

(2) A hallgatói hitellel kapcsolatos tájékoztatást - a hivatkozott jogszabály elõírásai szerint - a KTO hirdetõtábláján és az egyetemi honlapon teszi közzé.

A hallgatói juttatási rendszer további elemei
Kr. 25. §

A Kormány a felsõoktatásban való részvétel, valamint a képzéshez történõ hozzáférés elõsegítése, a szociális különbségek mérséklése érdekében különösen

a) a hallgatói hitel folyósításával,

b) a Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíj rendszerének megteremtésével,

c) a diákigazolvány által igénybe vehetõ kedvezmények biztosításával,

d) természetbeni juttatásokkal,

e) a programtámogatások keretében központi pályaorientációs, mentálhigiénés, nemzetközi ösztöndíj-tanácsadási és informatikai programok kezelésével,

f) az Esélyt a tanulásra és egyéb közalapítványok mûködtetésével biztosítja az értelmiségi létre való felkészülés feltételeit.

IV.
A HALLGATÓK ÁLTAL FIZETENDÕ DÍJAK ÉS TÉRÍTÉSEK

Ftv. 31. §

(1) Az államilag finanszírozott felsõfokú képzésben részt vevõ hallgatók e törvény rendelkezései szerint tandíjat és egyéb díjakat, az államilag nem finanszírozott képzésben részt vevõ hallgatók pedig költségtérítést és egyéb díjakat fizetnek.

(2) A tandíjra, a költségtérítésre és az egyéb díjakra vonatkozó szabályokat

a) állami felsõoktatási intézmény, valamint nem állami felsõoktatási intézményben államilag finanszírozott felsõfokú képzés esetén kormányrendelet keretei között az intézmény Szabályzata,

(...)

állapítja meg.

Kr. 16. §

(1) Az államilag finanszírozott képzésben részt vevõ hallgatók - a Szabályzat szerint - tandíj és egyéb díjak fizetésére kötelezhetõk.

(2) Az államilag nem finanszírozott képzésben részt vevõ hallgatók - a Szabályzat szerint - költségtérítést és egyéb díjakat fizetnek.

(3) Államilag finanszírozott hallgató költségtérítés fizetésére nem kötelezhetõ.

(...)

(5) Azzal a hallgatóval szemben, aki a tandíjfizetési, illetve a költségtérítés-fizetési kötelezettségének nem tett eleget és a felsõoktatási intézménytõl a Szabályzatban megállapítottak szerint fizetési haladékot nem kapott, a Szabályzat jogkövetkezményeket állapíthat meg, de a következõ tanulmányi félévre a hallgató nem iratkozhat be.

Sz. 27. §

(1) A díjak és térítések megfizetése a hallgatói jogviszonyhoz, vagy az abból fakadó egyes jogosultságokhoz tapadó kötelességek. Esedékességükkor való befizetésük elmulasztása - a polgári jogi és fegyelmi felelõsségen túl - felfüggeszti a hallgatói jogviszonyból fakadó megfelelõ jogosultságok gyakorlását. Nem bocsátható vizsgára és semmilyen feltétellel sem záróvizsgára az a hallgató, aki az egyetemmel szemben fennálló bármilyen jogcímen fennálló tartozását nem rendezte.

(2) A díjakat és térítéseket rendszeres fizetési kötelezettségek esetében banki átutalással, eseti befizetéskor kivételesen az erre a célra rendelkezésre bocsátott csekken kell teljesíteni. A hallgató köteles gondoskodni fizetési kötelezettségeinek fedezetérõl és azok idõben való teljesítésérõl.

(3) Párhuzamos képzés - a kiegészítõ képzés kivételével - csak költségtérítéses formában végezhetõ, mely képzés lehet kedvezményes, illetve csökkentett összegû. A kedvezmény mértékét az Egyetemi Tanács az adott szakon hatályos költségtérítés százalékában jogosult meghatározni. Eltérõ határozat hiányában e kedvezmény a költségtérítési díj 66%-a.

Tandíj
Ftv. 31. §

(3) Az államilag finanszírozott felsõfokú képzésben részt vevõ hallgatók számára a tandíjon felül csak olyan igénybe vett szolgáltatásokért állapíthatók meg díjak, amelyek nem kapcsolódnak a képesítési követelményekben, illetve a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez.

(4) A felsõoktatási intézmény a (2) bekezdésben meghatározott keretek között megállapított tandíjat a képzési idõ alatt Szabályzatában meghatározott módon és mértékben változtathatja meg.

(5) A felsõoktatási intézményekben a hallgatók esélyegyenlõségének elõsegítését

a) tandíjmentesség, illetve tandíjkedvezmény;

b) a tandíjfizetések, költségtérítések meghatározott összegére törvényben nyújtott személyi jövedelemadó-kedvezmény;

c) továbbá jogszabályokban szabályozott más formák biztosítják.

Kr. 17. §

(1) Tandíj fizetésére kötelezhetõ az az államilag finanszírozott elsõ alapképzésben, elsõ kiegészítõ alapképzésben, elsõ szakirányú továbbképzésben és elsõ akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzésben nappali tagozaton, továbbá az elsõ alapképzésben és akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzésben esti, levelezõ tagozaton tanulmányokat folytató hallgató, aki nem kreditrendszerû képzésben oktatási idõszakot ismétel, illetve kreditrendszerû képzésben az elõzõ megkezdett félévben nem teljesített 15 kreditpontot.

(2) A felsõoktatási intézmény államilag finanszírozott hallgatókra vonatkozóan tandíjat állapíthat meg.

(3) A tandíj mértéke az oktatási idõszak egy hónapjára a költségvetési törvényben meghatározott éves hallgatói normatíva összegének legfeljebb 10%-a.

(4) A félévre megállapított tandíjat a hallgató választása alapján havonta egyenlõ részletekben vagy félévenként egy összegben kell megfizetni, legkésõbb a szorgalmi idõszak intézményben meghatározott utolsó napjáig. A tandíj befizetésének módját a Szabályzat határozza meg.

(5) Az intézmény a hallgatót - kérelem alapján - tandíjkedvezményben részesítheti.

Kr. 26. §

Az 1997. január 1-jén hallgatói jogviszonyban álló és államilag finanszírozott elsõ alapképzésben, elsõ kiegészítõ alapképzésben tanulmányokat folytató nappali tagozatos hallgatók havi tandíja - a megismételt oktatási idõszak (félév, tanév) idejére - a költségvetési törvényben meghatározott éves hallgatói normatíva 3%-a.

Kr. 27.§

(1) Az 1997. január 1-jén hallgatói jogviszonyban álló és államilag finanszírozott esti vagy levelezõ tagozaton kiegészítõ alapképzésben részt vevõ, továbbá - a képzés formájától függetlenül - a második vagy további végzettséget, illetve szakképzettséget szerzõ hallgató számára a 26. §-ban megállapított tandíjon túl a felsõoktatási intézmény Szabályzatában kiegészítõ tandíjat állapíthat meg.

(2) A kiegészítõ tandíj havi összege nem haladhatja meg a költségvetési törvényben meghatározott éves hallgatói normatíva 12%-át.

(3) A kiegészítõ tandíj megállapításával egyidejûleg a Szabályzatban rendelkezni kell az adható tandíjmentesség, tandíjkedvezmény feltételeirõl és módjáról.

Sz. 28. §

(1) Tandíjat kell fizetnie azon, a Kr. 17. § (1) - (2) bekezdésében meghatározott hallgatónak, aki

a) tanulmányi okból félévismétlésre köteles (a megismételt félévben), vagy

b) olyan államilag finanszírozott képzési formában vesz részt, amelyben jogszabály kötelezõ rendelkezése alapján nem illeti meg tandíjmentesség,

c) aki kreditrendszerû képzésben az elõzõ megkezdett félévben nem teljesített legalább 15 kreditpontot.

(2) Ahol a tandíj mértéke a tanulmányi eredménytõl függ, a szeptember 30-án és a február 28-án megállapítható, súlyozott tanulmányi átlagot kell figyelembe venni. Ha a félév lezáratlansága miatt a tanulmányi átlag ezekben az idõpontokban nem állapítható meg, úgy kell számolni, mintha a hiányzó osztályzat "elégséges" volna.

(3) A Kr. 26. §-ában meghatározott eseteken kívül, a tandíj havi összege a megállapítás idõpontjában folyósított hallgatói normatíva legfeljebb 3 %-a, de annak mértékét a tanulmányi eredmény függvényében, differenciáltan a kar dékánja - a kari HÖK egyetértésével - állapítja meg.

(4) Költségtérítéses képzésben részt vevõ hallgatóvá válik az a hallgató, aki az államilag finanszírozott képzésben a megkezdett féléveinek tekintetében a rá vonatkozó képesítési követelményekben meghatározott képzési idõt 8 féléves vagy annál rövidebb képzési idõ esetén 2 félévet, 8 félévnél hosszabb képzési idõ esetén 3 félévet meghaladóan túllépi.

(5) A tanulmányi átlagot a Dékáni Hivatal jelentése alapján a KTO állapítja meg, és veti ki az annak megfelelõ tandíjat.

(6) A tandíjat a hallgató döntése szerint félévente (a 9-10 bekezdések kivételével) egy összegben, legkésõbb november 30., illetve április 30. határidõvel, vagy a hallgató igénye szerint, havonta egyenlõ részletekben kell megfizetni. A befizetés módjáról a hallgató beiratkozásakor nyilatkozni köteles. A tandíjat a választott banknak adott átutalási megbízás formájában kell befizetni. Banki átutalás esetén az átutalás iránt olyan idõpontban kell intézkedni, hogy az esedékes tandíj legkésõbb november 30., illetve április 30. napjáig megjelenjen az egyetem számláján, elõre jelezve a havi fizetés összegét és a tandíj jogcímét.

(7) A félévre elõírt tandíj teljes összegének befizetéséig a hallgató a leckekönyvét nem veheti fel, nem vizsgázhat, a következõ félévre nem iratkozhat be, illetve nem bocsátható záróvizsgára. A befizetés hiányát és következményeit, a Pénzügyi Osztály kimutatása alapján, a KTO jelzésére legkésõbb december 15 és május 15 napján a dékán határozatban állapítja meg, akinek döntése ellen a Sz. 38. § szerint lehet fellebbezéssel élni.

(8) A tanulmányok szünetelése és megszûnése esetén az ezt megállapító határozat kelte, illetve ha az a hallgató kérelmére történt a kérelem benyújtása idõpontjáig kell a tandíj idõarányos részét megfizetni. A tanulmányok újrakezdése esetén azok megkezdésének idõpontjától az akkor elõírt tandíjat kell megfizetni.

(9) Ha a tandíj befizetését követõen szûnik meg a tandíjfizetés jogalapja, akkor azt idõarányos részében vissza kell téríteni. Ezt a dékán állapítja meg, majd a határozattal értesíti a KTKO-t, melynek rendelkezésére a visszafizetést a Pénzügyi Osztály teljesíti.

(10) A tandíj befizetésérõl szóló igazolást - a másolat megõrzése mellett - a KTO állítja ki a befizetést követõ év január 31. napjáig, a hallgató által beadott dokumentumok alapján és az átvétel tényének rögzítése mellett. Az igazolás tartalmazza a hallgatói jogviszony fennállását, a befizetett összeget, a befizetés célját és a befizetõ nevét.

Sz. 29. §

(1) Az esedékes tandíj befizetését az átutalás vagy befizetés megtörténtérõl szóló igazolás alapján a Dékáni Hivatal ellenõrzi. Annak késedelme esetén a hallgatót - a következményekre való figyelmeztetés mellett - felszólítja a teljesítésre és annak egyidejû igazolására. A sikertelen felszólítást követõ 15 nap elteltével a Dékáni Hivatal köteles kezdeményezni az összeg behajtását KTO-nál. A tandíj befizetésének megtörténtét a leckekönyvben annak kiadásakor bélyegzõvel igazolja.

(2) Kivételesen indokolt esetben a dékán halasztást engedélyezhet az esedékes tandíj megfizetésére. Az engedély egyszerre legfeljebb egy tanulmányi félévre adható meg. A megjelölt határidõben való teljesítés elmaradásának a Sz. 28. § (8) bekezdése szerinti következményei vannak.

Sz. 30. §

(1) A Kr. 26. §-ában meghatározott hallgatói körre az Egyetemi Tanács 1/1996. számú határozatával elfogadott szabályzatában foglalt rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni, ideértve az eddigi költségtérítéses képzésben részesülõ hallgatókat is.

(2) A mindenkor érvényes rendelkezések szerint, azonos módon kell megállapítani a hallgatók által fizetendõ díjakat és térítéseket. Ebbõl a szempontból alaptandíjnak az új rendelkezések szerinti tandíj összegét kell tekinteni.

Tandíjmentesség
Ftv. 31. §

(6) Az államilag finanszírozott felsõfokú képzésben részt vevõ hallgatók közül tandíjmentesség illeti meg a kormányrendeletben meghatározott módon:

a) az elsõ alapképzésben, elsõ kiegészítõ alapképzésben részt vevõ hallgatót, amennyiben tanulmányait a kormányrendeletben elõírt módon teljesíti,

b) az elsõ doktori képzésben résztvevõket elsõ két tanulmányi évükben, amennyiben a Szabályzatban meghatározott oktatási tevékenységet folytatnak, illetve a harmadik tanulmányi évben,

c) a kormányrendeletben meghatározott egyéb esetekben.

Kr. 18. §

(1) Tandíjmentesség illeti meg a (2) bekezdés figyelembevételével

a) az államilag finanszírozott elsõ alapképzésben, elsõ kiegészítõ alapképzésben, az elsõ akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzésben nappali, valamint az elsõ alapképzésben és az elsõ akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzésben esti vagy levelezõ tagozaton tanuló hallgatót minden olyan megkezdett félévben, amelyben az összes, a hallgató által megkezdett félévek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben szereplõ képzési idõtartamot,

b) bármely közismereti szakon, hittanár-nevelõ szakon szerzett egyszakos tanári oklevéllel már rendelkezõ, valamint bármely közismereti elsõ tanári szakon tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatót a második közismereti tanári szakképzettség megszerzésekor nappali, esti és levelezõ tagozatokon legfeljebb az elsõ alkalommal felvett második tanári szak képesítési követelményében meghatározott képzési idõtartamban,

c) bármely olyan szakon államilag finanszírozott helyre felvett hallgatói jogviszonnyal rendelkezõ hallgatót, amelynek képesítési követelményei bemeneti követelményként elõírják, hogy a hallgatónak felsõoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, mindaddig, amíg megkezdett féléveinek száma a képesítési követelményekben meghatározott képzési idõt nem éri el.

(2) A nem kreditrendszerû képzést folytató felsõoktatási intézményekben a nem félévismétlõ államilag finanszírozott hallgatót, a kreditrendszerû képzést folytató felsõoktatási intézményekben az elõzõ félévben legalább 15 kreditpontot teljesítõ államilag finanszírozott hallgatót tandíjmentesség illeti meg.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt hallgatók a tandíjmentesség kedvezményét a Szabályzatban rögzített módon csak egy felsõoktatási intézményben (karon, szakcsoportban, szakon) vehetik igénybe. A hallgatónak a beiratkozás alkalmával fegyelmi és büntetõjogi felelõsség terhe mellett kell nyilatkoznia arról, hogy a tandíjmentesség kedvezményét mely intézményben (karon, szakcsoportban, szakon) veszi igénybe, illetve hány megkezdett féléve volt államilag finanszírozott képzésben más intézményben (karon, szakcsoportban, szakon).

Sz. 31. §

(1) Tandíjmentesség illeti meg a Kr. 18. § (1) bekezdésében felsorolt hallgatókat.

(2) Tandíjmentesség csak azon a szakon vehetõ igénybe, amelyre nézve a hallgató beiratkozásakor ilyen irányú nyilatkozatot tett, az intézmény által rendszeresített nyomtatványon.

Költségtérítés
Kr. 19. §

(1) Az államilag nem finanszírozott képzésben részt vevõ hallgatók költségtérítést fizetnek. A költségtérítés mértékét a felsõoktatási intézmény a Szabályzatában állapítja meg, és rendelkezik az e képzés során biztosított esetleges intézményi támogatásokról, a költségtérítés fizetése alóli mentességrõl és a fizetendõ egyéb díjakról, térítésekrõl.

(2) A felsõoktatási intézmény köteles tájékoztatni a hallgatót a Szabályzat rendelkezéseirõl, az elsõ félévre beiratkozott hallgatóval pedig a beiratkozáskor írásbeli szerzõdést köt. A szerzõdésben meg kell határozni a hallgató által elsõ tanévben fizetendõ díjat, térítéseket, a fizetési kötelezettség feltételeit. Az intézmény a szerzõdést tíz évig köteles megõrizni.

(3) Az intézmény köteles az elsõ évfolyamon meghirdetett költségtérítéses képzés térítési összegeit a felvételi tájékoztatóban közzétenni.

(4) A tanulmányok második és további éveiben a költségtérítés összege legfeljebb az elõzõ tanévben megállapított költségtérítésnek a Központi Statisztikai Hivatal által elõzõ évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindexszel növelt összege lehet. A költségtérítés összegét a megelõzõ tanév május 31-ig az intézményben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(5) Költségtérítéses képzésben részt vevõ hallgatóvá válik az a hallgató, aki az államilag finanszírozott képzésben a megkezdett féléveinek tekintetében a rá vonatkozó képesítési követelményekben meghatározott képzési idõt 8 féléves vagy annál rövidebb képzési idõ esetén 2 félévet, 8 félévnél hosszabb képzési idõ esetén 3 félévet meghaladóan túllépi.

(6) Az a hallgató, aki korábban már részt vett államilag finanszírozott képzésben és azt megszüntetve új felvételi eljárás keretében ismét államilag finanszírozott hallgatóként folytatja tanulmányait, az az új felvételi eljárás alapján megkezdett képzésben olyan idõtartamig lehet államilag finanszírozott, amely szerint az összes megkezdett államilag finanszírozott félévek száma nem haladja meg az új képzés képesítési követelményeiben megjelölt tanulmányi idõtartamot.

(7) A költségtérítés mértéke az (5) bekezdés szerint költségtérítésessé váló hallgatók esetén az intézményben a hallgató által tanult szakon megállapított legalacsonyabb költségtérítés. Amennyiben az intézmény a szakon költségtérítést még nem állapított meg, akkor a költségtérítés mértéke a tandíj mértékével egyenlõ.

Sz. 32. §

(1) A Kr. 19. §-ában meghatározott hallgatók az ott meghatározott mértékû költségtérítést fizetésére kötelesek.

(2) A költségtérítésre a tandíj megfizetésének szabályait kell megfelelõen alkalmazni.

Sz. 33. §

(1) A költségtérítéses képzésben részt vevõ hallgatókkal, tanulmányaik megkezdése elõtt szerzõdést kell kötni, mely tartalmazza különösen a felek alapvetõ jogait és kötelezettségeit, a költségtérítési díj mértékét, befizetésének határidejét, valamint a képzés helyére, idejére és idõtartamára vonatkozó legfontosabb ismereteket. E szerzõdést - mint szerzõdõ felek - a hallgató és a képzést szervezõ intézmény vezetõje írja alá.

(2) A költségtérítéses képzésben részt vevõ hallgató hallgatói támogatásban nem részesül; a tanulmányi kötelezettségei elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén fizetendõ díjakra jelen szabályzat rendelkezései irányadók.

(3) A költségtérítési díj összegét a kari tanács határozza meg, mely díjnak a következõ évben történõ emelésének mértéke az elõzõ évi, a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan megállapított pénzromlás (infláció) mértékét nem haladhatja meg.

(4) A költségtérítéses képzésben részt vevõ hallgató a kollégiumi férõhelyek 5%-ának keretében foglalt szabad férõhelyek kerete terhére, szállodai rendszerben - a mindenkori kollégiumi elhelyezést követõen - jogosult önköltséges áron, elõzetes bejelentés alapján férõhelyet igénybe venni.

A költségtérítés fizetése alóli mentesülés szabályai
Kr. 22-24 §

(1) Az állami felsõoktatási intézményekben költségtérítéses képzésben részt vevõ, az adott félév elsõ napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülõ hallgató, aki alapképzésben, kiegészítõ alapképzésben, szakirányú továbbképzésben vagy akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzésben vesz részt, költségtérítés fizetésére nem kötelezhetõ.

(2) Az intézmény az (1) bekezdésben meghatározott hallgatók képzésének költségvetési támogatását az adott tanév elsõ félévére október 20-áig, második félévére március 20-áig elkészített tételes jelentés alapján az Oktatási Minisztériumtól legkésõbb a jelentéstõl számított két hónapon belül megkapja. A felsõoktatási intézmény az érintett hallgatók adatszolgáltatási kötelezettségeit Szabályzatában köteles rögzíteni.

(3) Az (1) bekezdés szerint mentesülõk esetében a képzés költségvetési támogatása a felsõoktatási intézmény által lejelentett létszám, a felsõoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történõ finanszírozásáról szóló 120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: finanszírozási rendelet) 3. számú mellékletének 1. pontjában meghatározott képzési formához rendelt szorzószámok, továbbá a finanszírozási rendelet 1. számú mellékletének 1. pontjában feltüntetett - az adott szak finanszírozási csoportjához tartozó - képzési és fenntartási normatíva szorzata. Amennyiben az adott szakhoz a finanszírozási rendelet 5. számú mellékletében gyakorlati normatíva van rendelve, a számításnál a képzési és fenntartási normatíva és a gyakorlati normatíva összegét kell figyelembe venni. Szakirányú továbbképzés esetében az Oktatási Minisztérium teszi közzé a szakok finanszírozási csoportokba történõ besorolását. Az adott hallgató után járó támogatás összege azonban nem haladhatja meg a hallgató által felvett szak megállapított költségtérítését.

(4) Az egyházi és egyéb, nem állami fenntartású felsõoktatási intézményekre az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján vonatkoznak.

23. § (1) A közismereti tanári vagy hittanár-nevelõ szakon egyszakos tanári oklevéllel már rendelkezõ magyar állampolgárságú hallgatók részére a második közismereti tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakon költségtérítés nem állapítható meg a nappali, esti és levelezõ tagozatokon az adott tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott idõtartamban.

(2) Az intézmény az (1) bekezdésben meghatározott hallgatók képzésének költségvetési támogatását az adott tanév elsõ félévére október 20-áig, második félévére március 20-áig elkészített tételes jelentés alapján az Oktatási Minisztérium - legkésõbb a jelentéstõl számított két hónapon belül - átutalja. A felsõoktatási intézmény az érintett hallgatók adatszolgáltatási kötelezettségeit Szabályzatában köteles rögzíteni.

(3) A támogatás összege azonos az (1) bekezdésben meghatározott hallgató által be nem fizetett költségtérítés összegével, de nem haladhatja meg a hallgató által felvett szakra vonatkozó, a finanszírozási rendelet szerint számított egyenértékû létszám alapján meghatározott képzési és fenntartási normatív támogatás összegét.

24. § Az intézmény a hallgató számára, kérelmére - elsõsorban elõzõ félévi tanulmányi eredménye alapján - az adott félévre költségtérítési kedvezményt vagy költségtérítés alóli mentességet állapíthat meg.

Sz. 34. §

(1) Az állami felsõoktatási intézményekben költségtérítéses képzésben részt vevõ, az adott félév elsõ napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülõ hallgató, aki alapképzésben, kiegészítõ alapképzésben, szakirányú továbbképzésben vagy akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzésben vesz részt, költségtérítés fizetésére nem kötelezhetõ.

(2) A költségtérítés fizetése alóli mentességre vonatkozó kérelmet a hallgató a Kar Dékánjának címezve - mellékelve a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, valamint a jogcímre vonatkozó munkáltatói és társadalombiztosítási igazolást - a Dékáni Hivatalba adja le.

Kollégiumi díj
Kr. 20. §

(1) A rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti hallgatók a kollégiumi férõhely igénybevétele esetén térítési díjat fizetnek.

(2) A kollégiumi térítési díj összegét a következõ részösszegek alkotják:

a) az alapszolgáltatásokért fizetendõ összeg,

b) a kollégiumi többletszolgáltatásokért fizetendõ összeg,

c) a kollégium fejlesztéséért fizetendõ összeg.

(3) A kollégiumi térítési díj összegét tanévenként az intézményi tanács állapítja meg.

(4) A kollégiumi térítési díj (2) bekezdés a) pontban meghatározott összege kollégiumonként, férõhelyenként eltérõ lehet, de havi összege nem haladhatja meg a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott éves hallgatói normatíva 5%-át.

(5) A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott összegeket a hallgatói önkormányzat egyetértésével az intézmény Szabályzata állapíthatja meg.

(6) A felsõoktatási intézmények által költségtérítéses formában üzemeltetett kollégiumok esetében a kollégiumi díjat az intézmény Szabályzatában rögzített módon határozza meg.

Sz. 35. §

(1) A kollégiumi térítési díj alapszolgáltatásokért fizetendõ összegét a Kr. 20. § alapján tanévenként a kollégium igazgatójának elõterjesztése alapján az Egyetemi Tanács állapítja meg, a ME-HÖK egyetértésével.

(2) A Kr. 1. §-ában említett hallgatói körön kívül, a kollégium kezelése alá tartozó helység igénybevétele esetén, a helységet igénybe vevõk a kollégium igazgatójának a ME-HÖK egyetértésével kialakított javaslatára, a gazdasági fõigazgató által megállapított térítési díjakat fizetnek. Új határozat hiányában az elõzõ határozat marad hatályban. Szorgalmi és vizsgaidõszakon kívül az államilag finanszírozott hallgatók elhelyezésének díját a ME-HÖK elnökének egyetértésével a kollégium igazgatója állapítja meg.

(3) A kollégiumi többletszolgáltatásokért fizetendõ összeget és a kollégium fejlesztéséért fizetendõ összeget a ME-HÖK egyetértésével, a Kollégium igazgatójának elõterjesztése alapján az Egyetemi Tanács - ugyancsak évente, a (2) bekezdés elemeivel egyezõen - állapítja meg.

(4) A kollégiumi díjat havonta, a kollégium igazgatójának a ME-HÖK KB véleményének ismeretében meghatározott idõpontig, de legkésõbb a tárgyhó 15. napjáig kell megfizetni, banki átutalással a jogcím megjelölésével. A hallgató a késedelmes befizetés tényét közvetlenül, bizonylattal igazolni tartozik az igazgató által elõírt módon. Ennek elmaradása esetén, a hallgatót a fizetés 15 napon belüli teljesítésére kell felszólítani, a következményekre történõ figyelmeztetéssel együtt. Ennek eredménytelensége esetén, a hallgató kollégiumi elhelyezését a kollégium igazgatója azonnali hatállyal, írásbeli határozattal megszüntetheti, és a férõhely betöltése érdekében megkeresi a kari HÖK Kollégium Bizottságát.

(5) A kollégium igazgatója hallgatónként évente egy alkalommal, 1 hónapnál nem hosszabb díjfizetési halasztást engedélyezhet a hallgató írásban megindokolt és szükség esetén igazolt kérelme alapján. Évközbeni felvétel esetén a tárgyhóra szóló kollégiumi díj teljes összegét meg kell fizetni a hónap 15. napját megelõzõ beköltözéskor; egyébként csak annak 50 %-át.

(6) A szeptember, október és november, illetve február, március és április hónapokra esedékes kollégiumi díj egy összegben is megfizethetõ november 15., illetve április 15. napjáig. Ennek elmaradása esetén a hallgató kollégiumi elhelyezését a kollégium igazgatója azonnali hatállyal, írásbeli határozattal megszüntetheti.

(7) Az azonnali hatályú megszüntetõ határozat ellen 8 napon belül jogorvoslatnak van helye, amelyet a rektor jogkörében eljáró tanulmányi rektorhelyettes haladéktalanul elbírál.

(8) Az igazgató köteles a tartozás megfizetés iránt haladéktalanul, de legkésõbb az elhelyezés megszüntetõ határozat után 15 napon belül - a szükséges adatok közlésével - behajtást kezdeményezni.

Egyéb díjak és térítések:
Kr. 21. §

(1) A rendelet 1. §-ának (1) és (3) bekezdésében meghatározott hallgatók az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában, illetve más szabályzatában rögzített kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén - a Szabályzat szerint - díjakat fizetnek. A díjak összege esetenként nem lehet magasabb a költségvetési törvényben az adott évre megállapított hallgatói normatíva 3%-ánál.

Különeljárásokért fizetendõ díjak
Sz. 36. §

(1) A Tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetére a hallgatók különeljárási díjat fizetnek. A hallgatók által fizetendõ díjak az alábbi összegben kerülnek meghatározásra:

- Elsõ ismételt vizsga díja: 300,- Ft
- Második ismételt vizsga: 500,- Ft
- Méltányossági rektori, dékáni vizsga: 2000,- Ft
- Komplex záróvizsga ismétlése: 2500,- Ft
- Az ÁJK esetében záróvizsga tantárgyanként: 2000,- Ft
- Minden további ismétlés esetén a záróvizsga díja: 2700,- Ft
- Sikeres vizsga javítása: ingyenes
- Különeljárási díj (aláírás-pótlást is ideértve): 500,- Ft
- Tandíj késedelmes befizetése alkalmanként: 1000,- Ft

(2) Az ezen díjakból befolyt összeget az Sz. 39. § (2) bekezdése meghatározottak szerint lehet felhasználni.

(3) A díjak befizetésének módját a karok Dékáni Hivatala állapítja meg.

(4) Beiratkozáskor a szükséges nyomtatványok, leckekönyv tényleges költségeit fedezõ beiratkozási díjat, végzéskor a diploma elõállításának költségét, szükség esetén az elveszett vagy megrongálódott okmányok (,,másolat") teljes bekerülési költségét kell megfizetni. Ennek összegét tanévenként - a dékánok elõzetesen, a kari HÖK egyetértésével írásban elõterjesztett ajánlása figyelembevételével - a tanulmányi rektorhelyettes - a ME-HÖK elnökének egyetértésével - állapítja meg. Új határozat hiányában az elõzõ határozat marad hatályban.

Egyéb szolgáltatások
Kr. 21. §

(2) Az állami felsõoktatási intézmények külön jogszabályban, valamint e rendeletben szabályozott díjakon felül egyéb szolgáltatásokért, amelyek nem kapcsolódnak a képesítési követelményekben, illetve a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez, a hallgatói önkormányzat egyetértésével a Szabályzatban más díjakat is megállapíthatnak. E díjak megfizetésére a hallgató csak a szolgáltatás igénybevétele esetén kötelezhetõ.

Sz. 37. §

A Kr. 21. §-a alá esõ egyéb szolgáltatás szabályozása során - a ME-HÖK egyetértésével - a díjat tanévre vagy félévre érvényes módon annak kell megállapítani, aki a szolgáltatást engedélyezi és szabályozza. Új határozat hiányában a korábbi marad hatályban.

Téves díjmegállapítás
Kr. 16. §

(4) Téves díjmegállapítás miatt a hallgató - a díjfizetési kötelezettség megállapításától számított 15 napon belül - fellebbezéssel élhet a felsõoktatási intézmény (kar) vezetõjénél. A fellebbezést az intézmény (kar) vezetõje 8 munkanapon belül bírálja el.

(5) Azzal a hallgatóval szemben, aki a tandíjfizetési, illetve a költségtérítés-fizetési kötelezettségének nem tett eleget és a felsõoktatási intézménytõl a Szabályzatban megállapítottak szerint fizetési haladékot nem kapott, a Szabályzat jogkövetkezményeket állapíthat meg, de a következõ tanulmányi félévre a hallgató nem iratkozhat be.

(6) Az (5) bekezdés alapján hozott intézményi döntés ellen a hallgató - a döntéstõl számított 15 napon belül - fellebbezéssel élhet a felsõoktatási intézmény (kar) vezetõjénél. A fellebbezést az intézmény (kar) vezetõje 8 munkanapon belül bírálja el.

Sz. 38. §

(1) A fellebbezést a határozatot meghozóhoz kell benyújtani, aki azt haladéktalanul felterjeszti a döntésre jogosult tanulmányi rektorhelyetteshez.

(2) A fellebbezés nem mentesít a díj határidõben való megfizetése és a díjfizetés elmulasztásának következményei alól.

(3) A fellebbezés elbírálása elõtt ki kell kérni a díjat megállapító alkalmazott nyilatkozatát. A másodfokú határozatot írásba kell foglalni és indokolni kell. A másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek nincs helye.

(4) A fellebbezés alapossága esetén a tanulmányi rektorhelyettes intézkedik a tévesen beszedett díj, valamint az esetlegesen megállapított különeljárási díj - haladéktalan, de legkésõbb a következõ ösztöndíjfizetéssel egyidejû - visszafizetése iránt.

A díjbevételek felhasználása
Kr. 16. §

(7) A hallgatók által befizetett tandíjból és egyéb díjakból befolyt összeget a Szabályzat által megállapított keretek között a felsõoktatási intézmény mûködési kiadásaira, fejlesztésekre, továbbá az ösztöndíjkeret növelésére, valamint az intézmény kulturális, mûvészeti, sport- és diákjóléti tevékenységének támogatására, fejlesztésére, illetve a hallgatói önkormányzat feladatainak ellátására lehet fordítani. A felhasználás módját a Szabályzatban kell meghatározni.

(8) A kollégiumi térítési díj, a költségtérítés összege, továbbá a 20. § szerinti díjak és térítések a felsõoktatási intézmény mûködési bevételét képezik. A 20. § (2) bekezdésében rögzített díjakat csak a kollégiumok fenntartására és fejlesztésére, illetve az igénybe vett kollégiumi többletszolgáltatások fedezésére lehet felhasználni.

Sz. 39. §

(1) A tandíjbevételeket az egyetem mûködési kiadásaira és fejlesztésére lehet fordítani. A tandíjbevétel terhére tervezett fejlesztési elképzelést az Egyetemi Tanácsnak jóvá kell hagynia, és annak mikénti megvalósulásáról az Egyetemi Tanácsnak - évente vagy szükség esetén - jelentést kell tenni.

(2) A Sz. 36. § alapján beszedett díjak a tanulmányutak finanszírozására, a ME hallgatóinak külföldi részképzésben felmerült költségtámogatására, a hallgatók jutalmazására, a hallgatói öntevékeny tudományos, kulturális, mûvészeti, sport és hagyományápoló tevékenységének támogatására, valamint a HÖK feladatainak ellátásához szükséges tevékenység elõsegítésére használhatók fel. Ennek felhasználásáról a dékán, a kari HÖK egyetértésben dönt.

(3) A (2) bekezdés szerinti bevételek terhére évközi kifizetést a dékán engedélyez a gazdasági fõigazgató ellenjegyzésével; egyébként a gazdasági fõigazgató a beszedett díjakat karonkénti bontásban, félévente bocsátja rendelkezésre. A felhasználás módjának szabályszerûségét a jelen szabályzatban foglaltak szerint kell ellenõrizni.

(4) A Kr. 20. § (2) bekezdésében meghatározott kollégiumi díjakat csak a kollégiumok fenntartására és fejlesztésére, illetve az igénybe vett kollégiumi többletszolgáltatások fedezésére lehet felhasználni.

(5) A kollégiumi díj címén befolyt összegek 50 %-a a kollégium költségvetését egészíti ki, amelyet a ME-HÖK KB egyetértésével a kollégium fenntartására és fejlesztésére, a ME-HÖK KB mûködési költségeire kell fordítani, legkésõbb a tárgyévet követõ évben.

Fogyatékossággal élõ hallgatók
tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlõséget biztosító feltételek
Sz. 40. §

A 29/2002. (V.17.) OM rendelet (a továbbiakban: ,,OM r.") 1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a Magyar Köztársaság területén mûködõ, az Ftv. 1. számú mellékletében felsorolt felsõoktatási intézményekre (a továbbiakban: felsõoktatási intézmények), valamint

b) a felsõoktatási intézményekkel hallgatói viszonyban álló személyekre.

(2) A rendelet hatálya csak kifejezett rendelkezés esetén terjed ki a felsõoktatási intézményekbe felvételre jelentkezõ személyekre (a továbbiakban: jelentkezõ).

(3) A rendelet alkalmazásában fogyatékossággal élõ hallgató (a továbbiakban: fogyatékos hallgató), aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontja szerinti érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi-, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentõs mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetõleg a kommunikációjában számottevõen korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben valló aktív részvétel során, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. §-ában és a 121. §-ában megfogalmazott beszéd-m illetve más fogyatékos.

OM. r. 2. §.

(1) A felsõoktatási intézményekbe jelentkezõk, valamint a felsõoktatási intézményekben tanulmányokat folytató fogyatékos hallgatók a fogyatékosságukra való tekintettel a 4. § szerinti szakvélemény alapján kérhetik az intézmény engedélyét a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentésre, vagy annak más módon történõ teljesítésére, valamint a vizsgákon alkalmazható segítségnyújtásra.

(2) Amennyiben a fogyatékossággal élõ jelentkezõ a felsõoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII.26.) Kormány rendelet 9 § (10) bekezdése alapján, az érettségi, illetve a felvételi vizsgán kedvezményben részesült, azt részére a tanulmányok folytatása során is biztosítani kell.

OM. r. 3. §

A fogyatékos hallgatók esélyegyenlõségének biztosítását elõsegítõ intézményi szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) kötelezõen tartalmazza a következõket:

a) a fogyatékos hallgatók segítségét intézményi részrõl irányító koordinátor feladatait, megbízásának rendjét, valamint a segítségnyújtásra, mentességre és kedvezményekre irányuló sérelmek elbírálását végzõ három tagú bizottság kijelölésének rendjét;

b) a fogyatékosság típusa és mértéke szerint az intézmény által biztosított technikai és személyi feltételeket, illetve az egyes szolgáltatások igénybevételére és térítésre vonatkozó szabályokat;

c) az engedélyezett, de az intézmény által nem biztosított személyi és technikai segítségnyújtást és szolgáltatásokat;

d) a speciális jegyzetet, illetve jegyzetet helyettesítõ más felkészülést segítõ technikai eszközök esetében a tankönyv- és jegyzettámogatás felhasználására vonatkozó szabályokat.

OM. r. 4. §

A fogyatékos hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét szakvéleménnyel igazolja. A fogyatékosság megállapítására vonatkozó szabályokat e rendelet melléklete tartalmazza.

Sz. 41. §

(1) Az OM rendelet 5. § (1) bekezdésében nevezett bizottságra ruházott feladatköröket elsõ fokon a kari tanulmányi bizottságok - az OM rendeletben meghatározott koordinátorral kiegészülve - látják el.

(2) Az OM rendelet 3. § a) pontjában nevezett, intézményi háromtagú bizottság tagjai a tanulmányi ügyekért felelõs rektorhelyettes, a KTO vezetõje és a ME-HÖK képviselõje, mely a határozatok elbírálásakor mint másodfokú bizottság jár el.

(3) A fogyatékossággal élõ hallgatók a tanulmányaikkal kapcsolatos technikai és személyi segítséget a KTKO-tól kapják meg.

OM. r. 5. §

(1) A fogyatékos hallgatók felmentésére, segítésére irányuló kérelmet a szabályzatban meghatározott bizottság bírálja el, melynek állandó tagjai az e rendelet 13. § (1) bekezdése szerinti feladatokra kijelölt koordinátor.

(2) A fogyatékos hallgatók a bizottság határozata ellen a kézhezvételétõl számított 8 napon belül fellebbezéssel fordulhatnak a felsõoktatási intézmény vezetõjéhez.

(3) A fellebbezéssel kapcsolatos döntésrõl a hallgatókat 15 napon belül értesíteni kell.

OM. r. 6. §

A felsõoktatási intézmény tanácsa a fogyatékos hallgatók esetében az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában a képesítési követelményektõl részben eltérõ további képzési, tanulmányi és vizsgakövetelményeket is meghatározhat. A fogyatékos hallgatókat megilletõ tanulmányi és vizsgaengedményeket - figyelembe véve a fogyatékosság típusát, az érettségi vizsgaszabályzat szerint biztosított kedvezményeket, valamint az adott szak, illetve akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzés képesítési, illetve szakmai követelményeit - a tanulmányi és vizsgaszabályzat írja le.

OM. r. 7. §

(1) Az egyes fogyatékossági területeken a (2) bekezdés és a 8-11. § szerinti esélyegyenlõséget biztosító feltételekkel és kedvezményekkel élhet a fogyatékos hallgató.

(2) Mozgáskorlátozott hallgató esetében

a) biztosítani kell az akadálymentes környezetet, a tanuláshoz szükséges feltételeket, valamint - a szabályzatban foglaltak alapján - a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentést, illetve annak más formában történõ teljesítését,

b) helyettesíteni lehet az írásbeli vizsgát szóbelivel, a szóbeli vizsgát írásbelivel,

c) a hallgató mentesíthetõ a geometriai, szerkesztési feladatok alól, ha nem tudja a szükséges eszközöket használni,

d) lehetõvé kell tenni az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök (pl. Speciális füzetek, írógép, számítógép), valamint kerekesszékkel, továbbá más segédeszközzel is megközelíthetõ, dönthetõ, állítható csúszásmentes felülettel ellátott asztallap használatát,

e) szükség esetén a nem fogyatékos hallgatókra vonatkozóan megállapított felkészülési idõnél hosszabb felkészülési idõt, illetve személyi segítõt kell biztosítani.

OM. r. 8. §

Hallássérült hallgató (siket, nagyothalló) esetében

a) a szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsgalehetõséget,

b) a súlyosan hallássérült (siket) hallgató az idegennyelv-tanulás és az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól is felmentést kaphat,

c) aki már elõzõ tanulmányai során is tanult idegen nyelvet, de fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert ,,C" típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az ,,A" típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól,

d) a hallgató kérésére a szóbeli vizsgáztatás esetén jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani,

e) az érthetõség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat egyidejûleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni a hallgató részére,

f) minden vizsgáztatás alkalmával szükséges a segédeszközök (pl. Értelmezõ szótár, kalkulátor), a vizuális szemléltetés biztosítása,

g) szükség esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési idõnél hosszabb felkészülési idõt kell biztosítani.

OM. r. 9. §

Látássérült hallgató (vak, gyengénlátó) esetében

a) az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetõségét, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatát biztosítani kell,

b) aki már elõzõ tanulmányai során is tanult idegen nyelvet, de fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert ,,C" típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az ,,B" típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól,

c) a fogyatékossága miatt a gyakorlati követelmények teljesítése alól felmentést kaphat, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése megfelelõ (nem gyakorlati) követelmények teljesítésével helyettesíthetõ,

d) a hallgató mentesíthetõ a geometriai, szerkesztési feladatok alól, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhetõ,

e) a kérdések, tételek, hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történõ hozzáférhetõségét, megfelelõ világítást, személyi segítõt, illetve szükség esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési idõnél hosszabb felkészülési idõt kell biztosítani.

OM. r. 10. §

Beszéd- és más fogyatékos hallgatók (különösen súlyos beszédhiba, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia)

a) a súlyos beszédhibás fogyatékos hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból. Amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetõséget választja, úgy számára a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési idõnél hosszabb felkészülési idõt kell biztosítani;

b) a diszlexiás - diszgráfiás hallgató

ba) írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,

bb) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert ,,C" típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, részleges felmentést kaphat a ,,B" típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól,

bc) a hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési idõnél hosszabb felkészülési idõt kell biztosítani,

bd) részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett,

be) részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket biztosítani kell (pl. Írógép, helyesírási szótár, értelmezõ szótár, szinonima szótár);

c) a diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, esetében a vizsgák alkalmával engedélyezhetõ mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulativ eszközök).

OM r. 11. §

(1) A felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési idõ a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított idõtartam legfeljebb 30 %-áig terjedhet.

(2) A fogyatékos hallgató kérelmére, az 5. § (1) bekezdés szerinti bizottság az (1) bekezdésben meghatározott idõtartamot meghaladó mértékben engedélyezheti hosszabb felkészülési idõ igénybevételét.

Sz. 42. §

(1) Az adott kar Tanulmányi Bizottsága határozza meg a felvételi feltételek között, hogy milyen fogyatékosságot tart alkalmatlansági tényezõnek, valamint a fogyatékossággal elõ hallgató jelentkezése esetén, köteles a tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítani, így különösen:

a) felvételi vizsgák, évközi számonkérések és a vizsgák megfelelõ körülményeinek biztosítása,

b) a Tanulmányi Bizottság - a tantárgyi képzési követelményeket és célokat szem elõtt tartva - köteles a hallgató által kért és az adott tantárgy tanulmányi követelményeinek figyelembevételével biztosítható bizonyos (geometriai, szerkesztési és speciális) feladatok alól a hallgatót mentesíteni,

c) abban az esetben, ha a Tanulmányi Bizottság az elõzõ pontban nevezett mentesítéseket, az adott tantárgyra vonatkozó tanulmányi követelmények figyelembevétele mellett nem engedélyezi, köteles biztosítani, hogy a fogyatékossággal élõ hallgató az elõírt követelményeket teljesíteni tudja.

(2) A fogyatékossággal élõ hallgató az elõzõ bekezdésben foglalt kötelezettségek elmulasztása esetén, azonnal, szóbeli panasszal élhet a KTO vezetõjénél, aki köteles az eset körülményeit kivizsgálni és a megfelelõ intézkedéseket megtenni.

OM r. 12. §

(1) A fogyatékos hallgatók tanulmányainak segítésére a felsõoktatási intézmény vezetõje koordinátort jelölt ki.

(2) Az intézmény vezetõje évenként gondoskodik arról, hogy a fogyatékos hallgatók a koordinátor munkáját véleményezzék, és annak eredményét a koordinátor kijelölésénél figyelembe veszi.

Sz. 43. §

(1) A fogyatékos hallgatók tanulmányainak segítésére kijelölt koordinátor a KTO vezetõje.

(2) A KTO vezetõje köteles évente egy alkalommal, a tanulmányi rektorhelyettes részére írásbeli jelentést készíteni a fogyatékossággal élõ hallgatók részére biztosított segítségnyújtásról, különösen a tárgyi feltételek alakulásáról.

OM r. 13. §

(1) A koordinátor feladata:

a) a fogyatékos hallgatók által benyújtott felmentési kérelmek elbírását végzõ bizottság munkájában való részvétel,

b) a fogyatékos hallgatókkal, azok személyes segítõivel, valamint a felsõoktatási intézmény hallgatóival való kapcsolattartás,

c) a fogyatékos hallgatók tanulmányi, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetõségek biztosítása, illetve szorgalmi idõszakban a fogyatékos hallgatók által igényelt konzultációs lehetõségek megszervezése,

d) a fogyatékos hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére történõ javaslattétel,

e) a fogyatékos hallgatók létszámának folyamatos és az adatvédelmi rendelkezések betartásával történõ nyilvántartása, és az adatok statisztikai célú felhasználásának biztosítása,

f) a beiratkozást követõ 60 napon belül a fogyatékos hallgatók statisztikai adatainak a Tanulmányi Osztály részére történõ jelentése,

(2) A koordinátor az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásáért díjazásban részesült.

Vegyes, átmeneti és záró rendelkezések
Kr. 28-30. §

A felsõoktatásban a fizetendõ díjak és a kapott kedvezmények tekintetében az Európai Unió tagországainak állampolgárait azonos jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a felsõoktatásban részt vevõ magyar állampolgárságú hallgatót.

29. § Ha jogszabály másképp nem rendelkezik e rendelet alkalmazásában közismereti tanári szakként azok az egyetemi és fõiskolai szintû alapképzési szakok vehetõk figyelembe, amelyeken a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 17. § (1) bekezdés c)-e) pontjainak képesítési elõírásai szerint az ötödik-tizenkettedik évfolyamokon pedagógus-munkakör betöltésére jogosító, a tantárgynak megfelelõ szakos tanári szakképzettség szerezhetõ.

30. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések kivételével - 2002. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 31. §-a a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, és 2002. szeptember 1-jén hatályát veszti. A 23. § 2003. január 1-jén, a 14. §, valamint a melléklet 2003. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg

a) hatályát veszti az egyetemi és fõiskolai hallgatók részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendõ díjakról és térítésekrõl szóló 144/1996. (IX. 17.) Korm. rendelet, valamint a módosításáról szóló 127/1998. (VII. 1.) Korm. rendelet, a 140/1998. (VIII. 25.) Korm. rendelet, a 147/2000. (VIII. 23.) Korm. rendelet, az 52/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet, továbbá az Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíj megállapításáról szóló 92/1998. (V. 8.) Korm. rendelet 13. §-a, a doktori képzésrõl és a doktori fokozatszerzésrõl szóló 51/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 45. §-ának (1) bekezdése,

b) az akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzésrõl szóló 45/1997. (III. 12.) Korm. rendelet 15. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"15. § Az államilag elismert felsõoktatási intézményekben az államilag finanszírozott szakemberképzés területén hallgatói jogviszonyban lévõ személyekre vonatkozóan az Ftv. 9/A. §-ának (1) és (2) bekezdése, 27. §-a és 30. §-a alapján az egyetemi és fõiskolai hallgatók részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendõ díjakról és térítésekrõl, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló kormányrendelet szabályait kell alkalmazni."

c) a finanszírozási rendelet 3. §-ának helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"3. § (1) A felsõoktatási intézmények államilag finanszírozott hallgatóinak tekintendõk a

a) nappali, esti, levelezõ elsõ akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzésben,

b) nappali, esti, levelezõ elsõ alapképzésben,

c) nappali elsõ szakirányú továbbképzésben,

d) nappali elsõ kiegészítõ alapképzésben

részt vevõ, államilag finanszírozott helyre felvett magyar állampolgárságú, hallgatói jogviszonnyal rendelkezõ hallgatók.

(2) Ugyancsak a felsõoktatási intézmények államilag finanszírozott hallgatóinak tekintendõk

a) bármely államilag finanszírozott elsõ közismereti tanári vagy hittanár-nevelõ szakon tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgató a második közismereti tanári szakképzettség megszerzéséhez felvett szakon a nappali, esti és levelezõ tagozatokon legfeljebb az elsõ alkalommal felvett második tanári szak képesítési követelményében meghatározott képzési idõtartamban,

b) bármely olyan szakon államilag finanszírozott helyre felvett magyar állampolgárságú, hallgatói jogviszonnyal rendelkezõ hallgató, amelynek képesítési követelményei bemeneti követelményként elõírják, hogy a hallgatónak felsõoktatási oklevéllel kell rendelkeznie,

c) bármely szakon költségtérítéses képzésbõl az intézmény döntése alapján, az intézménynél már meglévõ államilag finanszírozott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejébõl még hátralévõ idõtartamban,

d) nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos elbírálás alá esõ külföldi állampolgárságú hallgatók, ha a jelen § bármely bekezdésében rögzített egyéb feltételeknek is megfelelnek.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben felsorolt hallgatók legfeljebb addig tekinthetõk államilag finanszírozott hallgatónak, amíg a megkezdett félévek száma nem haladja meg az adott szakra vonatkozó képesítési követelményben félévekben meghatározott képzési idõt, 8 félévesnél rövidebb képzés esetén 2 félévvel, 8 vagy annál több féléves képzés esetén 3 félévvel."

(4) A 17. § (3) bekezdése, valamint 19. § (5) bekezdése elõször a 2002. szeptember 1-je után beiratkozott elsõ évfolyamos hallgatókra alkalmazható.

(5) A 28. §-ban foglalt rendelkezést Magyarország Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

(6) A felsõoktatási intézmények kötelesek Szabályzatukat 2002. szeptember 1-jével e rendeletnek megfelelõen módosítani, kiegészíteni.

31. § Az egyetemi és fõiskolai hallgatók részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendõ díjakról és térítésekrõl szóló 144/1996. (IX. 17.) Korm. rendelet 22. § (4)-(6) bekezdése hatályát veszti, és a következõ 22/A. §-sal egészül ki:

"22/A. § (1) Az állami felsõoktatási intézményekben költségtérítéses képzésben részt vevõ, az adott félév elsõ napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülõ hallgató, aki alapképzésben, kiegészítõ alapképzésben, szakirányú továbbképzésben vagy akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzésben vesz részt, költségtérítés fizetésére nem kötelezhetõ.

(2) Az intézmény az (1) bekezdésben meghatározott hallgatók képzésének költségvetési támogatását az adott tanév elsõ félévére október 20-áig, második félévére március 20-áig elkészített tételes jelentés alapján az Oktatási Minisztériumtól legkésõbb a jelentéstõl számított két hónapon belül megkapja. A felsõoktatási intézmény az érintett hallgatók adatszolgáltatási kötelezettségeit Szabályzatában köteles rögzíteni.

(3) Az (1) bekezdés szerint mentesülõk esetében a képzés költségvetési támogatása a felsõoktatási intézmény által lejelentett létszám, a felsõoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történõ finanszírozásáról szóló 120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: finanszírozási rendelet) 3. számú mellékletének 1. pontjában meghatározott képzési formához rendelt szorzószámok, továbbá a finanszírozási rendelet 1. számú melléklet 1. pontjában feltüntetett - az adott szak finanszírozási csoportjához tartozó - képzési és fenntartási normatíva szorzata. Amennyiben az adott szakhoz a finanszírozási rendelet 5. számú mellékletében gyakorlati normatíva van rendelve, a számításnál a képzési és fenntartási normatíva és a gyakorlati normatíva összegét kell figyelembe venni. Szakirányú továbbképzés esetében az Oktatási Minisztérium teszi közzé a szakok finanszírozási csoportokba történõ besorolását. Az adott hallgató után járó támogatás összege azonban nem haladhatja meg a hallgató által felvett szak megállapított költségtérítését.

Sz. 44. §

A jelen szabályzat rendelkezéseit a 2002/2003. I. félévétõl kell alkalmazni.

Miskolc, 2002. november 14.

Dr. Besenyei Lajos
rektor,
az Egyetemi Tanács elnöke