KÖZPONTOZÁS

1. A mondatnál nagyobb szövegegységek néhány központozási sajátosságával kapcsolatban lásd Laczkó Mártonfi 2005: 313-305. oldal.

2. Szóköz. Szóközt hagyunk a szavak, az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között, a zárójelek és az idézőjelek közé foglalt közlési egységek előtt és után, a gondolatjel előtt és után.

Mondatzáró írásjelek.

3. Pont. Pontot teszünk az egyszerű kijelentő mondatok végére.
3.1. Összetett mondatok. 3.1.1 Mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondat módjának (kijelentő, kérdő stb.) megfelelő írásjelet teszünk. 3.1.2. Alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni, amilyet a főmondat kíván. De a mellékmondatnak megfelelő írásjelet is alkalmazhatunk olyan alárendelő összetett mondat végén, amelynek főmondata csak mellékes tájékoztatásul, vagy a figyelem felkeltésére szolgál. (Kérdem, olyan nagy hibát követtem el?)

4. Kérdőjel. Kérdőjelet teszünk az egyszerű kérdő mondatok, a mellérendelő tagmondatok utolsó, kérdő tagmondata és a kérdő főmondattal kezdődő alárendelő mondatok végére.

5. Felkiáltójel. Felkiáltójelet teszünk az egyszerű felkiáltó, felszólító és óhajtó mondatok végére, az ilyen tagmondattal végződő mellérendelő mondatok, valamint az ilyen tartalmú főmondattal kezdődő alárendelő összetett mondatok végére. Ha egy kérdő formájú mondattal valójában felszólítást vagy felkiáltást akarunk kifejezni (Nem mész ki azonnal! Miért ver engem a sors!).
Hosszabb szöveget bevezető, önálló, mondat értékű, kiemelt megszólítások után. Drága Szüleim!

Mondatokat tagoló írásjelek.

Vessző. Vesszőt használunk 1. A tagmondatok határán, akár van kötőszó, akár nincs. 2. A tagmondatokat bevezető és, s, meg, vagy kötőszók előtt. 3 A hasonlító értelemben használt mint kötőszó előtt. (Ez sokkal több, mint a múltkori. De: Ez több mint szemtelenség.-A több mint itt a mondanivaló erősítésére szolgál.) Figyelem: a számítógépek a fenti szabályra való tekintet nélkül mindig aláhúzzák a vessző nélkül álló mint előtt álló szót, mintegy "követelve" a vessző kitételét. Ilyenkor mérlegeljük, hogy összehasonlító értelemben használjuk-e (mint a fenti példában), vagy minőséget, szerepet, funkciót stb. jelentő szerkezetben Például: Én mint apád azt mondom: tanulj tovább. Vagy: A felesége mint jegykezelő dolgozik a BKV-nál.

Pontosvessző
Pontosvesszőt teszünk többszörösen összetett mondatokban a szorosabban összetartozó tagmondatok közé Kéttagú összetett mondatban, ha a tagmondatok kapcsolata laza. Pl.: Kabátja szinte a bokájáig ért; nyáron is azt hordta. Más-más tartalmi típusú tagmondatok között. Pl.: Eddig jól megvoltunk; most váljunk ellenségekké?

Kettőspont
Kettőspontot teszünk összetett mondatainkban, ha
-egy-egy lényeges gondolatra akarjuk felhívni a figyelmet. Közös a célunk: meg akarjuk találni azt, aki ezt tette.
-ha jelezni akarjuk, hogy a tagmondat az előző tagmondat valamely elemét fejti ki. Pl. Figyelnünk kell a legfontosabb tényezőket: a hőmérsékletet, az oxigéntartalmat, a tisztaság fokát, a növények színét.
-ha példát vagy illusztrációt vezetünk be. Nyelvünkben számos latin szó honosodott meg: reakció, statikus, professzor, manikűr stb.
Ha a kettőspont után több önálló mondat következik, már az elsőt is nagybetűvel kezdjük.
-idézetet bevezető mondat után.
Mondatrészek közötti írásjelek
Mellérendelt mondatrészek között
1. Azonos szerepű mondatrészek (és ilyenekből alakult felsorolások tagjai) közé vesszőt teszünk. A Nap olyan volt, mint egy nagy, távoli, langyos strandlabda.
Ha felsorolásban különböző fajtájú elemek szerepelnek, ezeket pontosvesszővel különítjük el egymástól. Mindenki ismeri az ilyen szavakat: ír, olvas, beszél; tinta, ceruza, papiros; stb. (Az ilyen felsorolásokban a stb. elé is pontosvesszőt teszünk.
2. Ha azonos szerepű mondatrészek között és, s, meg, vagy kötőszó áll, eléjük nem teszünk vesszőt. Beszédét számos spanyol és portugál káromkodással fűszerezte.
Ha ezek a kötőszavak beszédszünettel elválasztott, hátravetett mondatrészeket vezetnek be, akkor eléjük is írunk vesszőt. Ha pl. A szüleire és szegény nővérére gondolt helyett azt mondjuk (írjuk): A szüleire gondolt, és szegény nővérére.
3. Páros kötőszóval alakult mellérendelő szerkezetekben a második kötőszó elé vesszőt teszünk. Hol ehhez kapott, hol ahhoz.
4. Az értelmező elé vesszőt teszünk. Kovács Pétert, a főszerkesztőt keresem.
Akkor is, ha az értelmező távolabb kerül az értelmezett mondatrésztől. Kovács Péterrel szerettem volna beszélni, a főszerkesztővel.
Ha az értelmező után is szünet van a beszédben, mögéje is vesszőt tehetünk. Anna, a leánya, varrni tanult. Az ilyen közbevetésszerű értelmezőt gondolatjellel is elkülöníthetjük. A baleset sérültjét -a motorkerékpárost- kórházba szólították.

Alárendelt mondatrészek között
Alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni Ilyenek például az egymás után kötőszó nélkül következő egynemű jelzők és határozók, ha alárendelő viszonyban vannak. Ma reggel nagy eső esett. Részletesebben lásd

A szövegbe ékelődést jelző írásjelek

A közbevetés szándékával a mondatba felvett szót, szókapcsolatot vesszővel, gondolatjellel vagy zárójellel különítjük el a mondat többi részétől. A vonat, persze, most is késett. A nem hasonlító jelleggel használt mint szó elé is kerülhet vessző, ha az író közbevetést akar érzékeltetni. Péter barátomat, mint mérnököt, a műszaki alakulathoz osztották be.
Érzelem kifejezésére a mondatba kérdő- vagy felkiáltójel is iktatódhat. Ilyenkor a mondatot kisbetűvel folytatjuk. Megsüketültél? vagy meg sem akarod hallani, amit mondok?
Ha a közbevetett elem írásjelnél ékelődik a mondatba, az írásjelet a közbeékelést kifejező jelpár utolsó tagja után ki kell tenni. Műszaki diplomája volt -vegyészmérnöki-, de szépíró lett.
A mondat elején vagy végén álló megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi részétől. Gyerekek, nézzétek csak, mit hoztam!
A mondatba beékelt megszólítás elé is és utána is vesszőt teszünk. Nézzétek csak, gyerekek, hányféle ceruza van itt!

Idézőjel. Lásd még az idézés lexikon-szócikket -idézőjelbe teszünk a mondaton belül olyan szavakat, amelyeknek hangulati velejáróját, gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk emelni: Vettem a "jóindulatú" megjegyzést. -idézőjelbe tehetjük szöveg közben könyveknek, költői műveknek, értekezéseknek, cikkeknek stb. több szóból álló címét: Számos nyelvi divat leírása megtalálható a "Nyelvművelő kézikönyv"-ben.

Szavak és szórészek közötti írásjelek

Vesszőt teszünk az indulatszók után illetve elé. Jaj, de elfáradtam. Hova megy, hé?

Ha két kötőszó kerül egymás mellé, csak az első elé teszünk vesszőt. A hegymászásban elfáradt, s mikor egy forráshoz ért, rövid pihenőt tartott. Hívták, de mert hideg volt, nem indult útnak.

Szavak és szórészek között kötőjelet (-) alkalmazunk, ha
-az elemek határán három azonos magánhangzót jelölő betű kerül egymás mellé: sakk-kör, ott-tartózkodás
-a kettőnél több szóból alkotott, hat szótagnál hosszabb összetett szavakban a tagok között: anyagcsere-vizsgálat. Ha egy ilyen összetett szóhoz újabb tagot kapcsolunk, az első két tag közötti kötőjel a második és a harmadik tag közé helyeződik át: anyagcserevizsgálat-kérés. Ha egy háromszorosan összetett szóhoz negyedik tagot kapcsolunk, az előbbi szabály a harmadik és a negyedik tag között fejti ki hatását, és így tovább.
-bizonyos típusú szóismétlésekben, mellérendelő összetételekben és ikerszókban az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy; süt-főz; vissza-visszatérés; ki-be ugrál; stb.
-szokatlan, alkalmi szóösszetételt alkotunk: rőzse-dalok, rágógumi-balett
-két vagy több, azonos elő- vagy utótagú szónak követi egymást: a szervezetbe való ki- és belépés; gépgyártó, -szerelő és javító üzem
-tulajdonnevekhez főneveket és belőlük képzett mellékneveket kötőjellel kapcsolunk: József Attila-díj, Balassi-strófás stb.
-kettős családnevek
-bizonyos többelemű földrajzi nevekben: Csele-patak, Holt-Tisza
-az -e szócska elé. Tudod-e, merre menjünk.
-hozzávetőlegességet kifejező számkapcsolatokban: nyolc-tíz napra, 10-12 éves
-idézőjelbe tett kifejezésekhez fűzött toldalékok kapcsolására: Ez is megtalálható a "Magyar szólások és közmondások"-ban.

Nagykötőjelet (—) használunk szavak között a következő esetekben
-amikor két vagy több nép vagy nyelv nevének kapcsolatát érzékeltetjük: francia—spanyol határ (vagy szótár); Cseh—Morva—dombság
-amikor két vagy több tulajdonnév kapcsolatát érzékeltetjük: Újpest—Ferencváros rangadó
-olyan szavak között, amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: 1983—1984. évi, június—július hónapban
-géptípusok stb. szó- és számjelzése között: TU—154

Három pontot (…) teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: Ha fontos lennél neki, telefonált volna. De sajnos…

Toldalékok kapcsolása
A ragokat, a jeleket, a képzőket és a képzőszerű utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szótőhöz. Néhány esetben azonban kötőjelet használunk.
-Több, különírt elemből álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képzőket és képzőszerű utótagokat: Arany János-i, Leonardo da Vinci-s
-képzőszerű utótagokat az egyelemű személynevekhez: Eötvös-féle; Helikon-beli
-hangérték nélküli (néma) betűre vagy bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan betűcsoportokra végződő szavakhoz a toldalékokat: guillotine-t, Glasgow-ban, Montreux-ig stb.
-Számjegyekhez, írásjelekhez, rövidítésekhez, betűszókhoz a toldalékokat: 4-et; a XV. §-ban; Bp.-en; az MTA-tól; stb.