277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet

a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről

A Kormány a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (3) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (5) bekezdésében szabályozott szakvizsgára felkészítő felsőoktatási (egyetemi, vagy főiskolai) szakirányú továbbképzés (a továbbiakban: szakvizsga), valamint a 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzés (a továbbiakban: továbbképzés) megtervezésére, megszervezésére.

(2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtására középtávú, öt évre szóló (a továbbiakban: továbbképzési időszakra) továbbképzési programot készít. A továbbképzési időszak az első év szeptember hónapjának első napján kezdődik, és az ötödik év augusztus hónapjának utolsó munkanapján fejeződik be. A továbbképzési programot a nevelőtestület fogadja el. A továbbképzési programot a továbbképzési időszak első évét megelőző év március 15-éig kell elfogadni.

(3) A nevelési-oktatási intézmény vezetője a továbbképzési program végrehajtására egy nevelési, tanítási évre szóló beiskolázási tervet készít. A beiskolázási tervet a közoktatási intézmény vezetője - a szakmai munkaközösség, szakmai munkaközösség hiányában az azonos munkakörben foglalkoztatottak és a távollévők helyettesítésénél figyelembe vehetők közreműködésével - dolgozza ki. A beiskolázási tervet - a továbbképzési időszakban - minden év március 15-éig kell elkészíteni egy nevelési, tanítási évre.

(4) A továbbképzési program és a beiskolázási terv elfogadása előtt a munkáltatónak be kell szereznie az üzemi tanács, közalkalmazotti tanács véleményét.

(5) A továbbképzési program négy részből áll. A továbbképzési program részei:

a) a szakvizsgára vonatkozó alprogram,

b) a továbbképzésre vonatkozó alprogram,

c) a finanszírozási alprogram,

d) a helyettesítésre vonatkozó alprogram.

(6) A továbbképzési program (5) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott részeit külön-külön, a c) és d) pontjában meghatározott részeit az a)-b) ponthoz kapcsolódva kell elkészíteni.

(7) A fenntartó meghatározhatja azokat a szakvizsgára történő felkészítéseket és továbbképzéseket, amelyeken való részvételhez - a központi költségvetésből biztosított hozzájáruláson felül - támogatást nyújt.

(8) A fenntartó a közoktatásról szóló törvény 102. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján ellenőrizheti a továbbképzési program és a beiskolázási terv,

a) valamint a nevelési program, illetve a pedagógiai program összhangját,

b) törvényességét, beleértve a költségvetés terhére vonatkozó kötelezettségvállalás szabályainak megtartását.

(9) A fenntartó ellenőrzésének eredményeképpen - a továbbképzési program, illetve a beiskolázási terv benyújtásától számított harminc napon belül, képviselő-testület, közgyűlés döntése esetén a harmincadik napot követő első képviselő-testületi, közgyűlési ülésen - a közoktatásról szóló törvény 104. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint dönthet.

2. § (1) Szakvizsgára a szakindítási engedéllyel rendelkező pedagógusképzést folytató főiskolák, egyetemek készíthetik fel a pedagógusokat.

(2) Továbbképzést szervezhet, illetve szervezésében közreműködhet minden jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társulása, továbbá az egyéni vállalkozó, ha a tevékenységi köre erre feljogosítja (a továbbiakban: továbbképzés szervezője), amennyiben az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott eljárás keretében megadott engedéllyel rendelkezik.

(3) A szakvizsgára történő felkészítésbe - a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatásról szóló törvény) 11. §-ának (1) bekezdése szerint - a felsőoktatási intézménnyel kötött szerződés keretében bekapcsolódhat a továbbképzés szervezője. A szerződés tartalmát a felek szabadon határozzák meg, azzal a megkötéssel, hogy a szerződésben meg kell határozni azokat az ismereteket, amelyekre a továbbképzés felkészít, továbbá az ismeretek számonkérésének, a képzés ellenőrzésének módját, valamint a tanulmányok beszámítását a szakvizsgára történő felkészítésbe.

3. § (1) A szakvizsgára történő felkészülésbe, illetve a továbbképzésbe - kivéve, ha a részvételt a munkáltató rendeli el - az érdekelt jelentkezése és választása alapján lehet bekapcsolódni.

(2) A fővárosi, megyei önkormányzat a pedagógusok fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerén keresztül - ha azt a külön jogszabályban meghatározottak szerint létrehozták - segítséget nyújt a szakvizsgára történő felkészítésben vagy a továbbképzésben részt vevő pedagógus helyettesítéséhez.

A TOVÁBBKÉPZÉS

A továbbképzés teljesítése

4. § (1) A továbbképzés azoknak az ismereteknek és készségeknek a megújítására, bővítésére, fejlesztésére szolgál, amelyekre szükség van a nevelő és oktató munka keretében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozás megtartásához, a közoktatási intézmény tevékenységének megszervezéséhez, a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásához, a vizsgarendszer működtetéséhez, a mérési, értékelési feladatok, a közoktatási intézmény irányítási, vezetési feladatainak ellátásához. A továbbképzés felkészíthet a szakvizsga követelményeire is.

(2) A pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzésben (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés).

(3) A pedagógus akkor is részt vehet e rendeletben foglaltak szerint a továbbképzésben, ha nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá, illetve már teljesítette a hétévenkénti továbbképzés követelményeit.

5. § (1) A hétévenkénti továbbképzés - egy vagy több továbbképzés keretében - legalább százhúsz tanórai foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. E rendelkezések alkalmazásában a tanórai foglalkozások időtartama negyvenöt perc.

(2) A hétévenkénti továbbképzés - az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül - teljesíthető

a) - a pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű vizsga letételét igazoló oklevél,

- a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség megszerzése után további főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzésben, kiegészítő alapképzésben vagy szakirányú továbbképzésben második vagy további oklevél,

- a szakmai elméleti, szakmai előkészítő tantárgyat oktató, szakmai előkészítő, szakmai alapozó, pályaorientáció, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatást végző, valamint gyakorlati képzést végző pedagógus esetén a szakirányú végzettség és szakképzettség mellett az első pedagógus oklevél,

- a közoktatásról szóló törvény 127. és 128. §-ában felsorolt végzettség, szakképzettség mellett, a közoktatásról szóló törvény 17. §-ában meghatározott felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség,

- a nevelő és oktató munkát segítő, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű és a felsőfokú szakképesítés

megszerzésével;

b) - nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén nevelő, tanító pedagógus, a nemzeti, etnikai kisebbség nyelve szerinti országban, két tanítási nyelvű iskolai oktatásban célnyelven tanító pedagógus a célnyelv szerinti országban, idegen nyelvet oktató pedagógus a nyelv szerinti országban, nyelvi felkészítésben,

- nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben-oktatásban részt vevő pedagógus az anyaországban népismeret, országismeret oktatásával összefüggő továbbképzésben,

- héber nyelven nevelő, tanító pedagógus Izraelben nyelvi felkészítésben, illetve népismeret, országismeret oktatásával összefüggő továbbképzésben,

- az Európa Tanács tanár-továbbképzési programjában, az Európa Tanács Élő Nyelvek Európai Központja programjában, az Európai Unió Socrates programjában meghirdetett, valamint a kétoldalú kormányközi munkatervek alapján szervezett továbbképzésben

való részvétellel.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában felsoroltakon való részvétellel akkor lehet teljesíteni a továbbképzés követelményeit, ha a munkáltató az elvégzést tanúsító okirat vagy a képzési program és a résztvevő írásbeli beszámolója alapján a továbbképzést elfogadja, feltéve, ha annak ideje legalább öt hét. Ha a továbbképzés ideje nem éri el az öt hetet, a részvételi időt naponként hat tanórai foglalkozásként kell beszámítani a hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe.

6. § (1) A továbbképzésre vonatkozó alprogramban kell megtervezni, hogy tantárgyanként, munkakörönként hány személy és milyen időkeretben vehet részt a továbbképzésben. A munkáltató a továbbképzési program elfogadása után írásban értesíti azt a pedagógust, aki a 4. § (2) bekezdése alapján részt vehet a hétévenkénti továbbképzésben.

(2) A beiskolázási terv tartalmazza azoknak a nevét, munkakörét, akiknek a részvételét betervezték, a továbbképzés megjelölését, a várható kezdő és befejező időpontját, a várható távollét idejét, a helyettesítés rendjét.

(3) A beiskolázási terv elkészítésénél előnyben kell részesíteni azt,

a) akinek a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez kevesebb ideje van hátra,

b) akinek a hétévenkénti továbbképzésben való részvételét a munkáltató elrendelte,

c) aki a szakvizsgába beszámítható továbbképzésre jelentkezik.

(4) A beiskolázási terv összeállításánál a (3) bekezdésben előbb álló csoportba tartozó megelőzi az utána következő csoportba tartozót.

(5) A beiskolázási tervbe az vehető fel, aki írásban kérte felvételét, és megfelel a továbbképzés felvételi (részvételi) követelményének. A feltételek megléte esetén nem tagadható meg a felvétele annak, akinek két évnél kevesebb idő áll rendelkezésre a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez.

(6) A közoktatási intézmény vezetője a beiskolázási tervbe történő felvételről, illetve az abból való kihagyásról írásban értesíti az érintettet.

(7) A (3)-(6) bekezdésben foglaltak tekintetében munkaügyi vita kezdeményezésének van helye.

(8) A munkáltatónak, ha igénybe kívánja venni a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét - feltéve, hogy azt a külön jogszabályban meghatározottak szerint létrehozták -, a beiskolázási tervet április utolsó munkanapjáig meg kell küldenie a rendszert működtető önkormányzatnak.

(9) Az e §-ban meghatározott eljárási rend mellőzésével, közvetlenül is jelentkezhet a továbbképzésbe az, aki nem tart igényt az e rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében és 17. §-ában meghatározott kedvezményekre, juttatásokra.

(10) A továbbképzés szervezője írásban tájékoztatja a továbbképzés feltételeiről a továbbképzésre jelentkezőket.

(11) A továbbképzés szervezője évente újrakezdődő sorszámmal ellátott tanúsítványt állít ki a továbbképzésben való eredményes részvételről, amely tartalmazza a továbbképzésben résztvevő nevét (asszonyoknál a leánykori nevet is), a születési adatokat, a továbbképzés megnevezését, a tanórai foglalkozások számát, a továbbképzés szervezőjének hivatalos nevét, székhelyét, az indítási engedély számát, a továbbképzés idejét és helyszínét, az igazolás kiállításának helyét és keltét, valamint a továbbképzésért felelős aláírását, a továbbképzés szervezője bélyegzőjének lenyomatát. Az igazoláson fel kell tüntetni, hogy az munkakör betöltésére, tevékenység folytatására nem jogosít.

A továbbképzés engedélyezése

7. § (1) A továbbképzés keretében - az 5. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - olyan továbbképzés indítható, amelynek programját az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott eljárás keretében jóváhagyták és a program alkalmazására az oktatási miniszter engedélyt adott (a továbbiakban: alapítási engedély). Az alapítási engedély öt évre szól.

(2) Az alapítási engedéllyel rendelkező továbbképzési programokat az Oktatási Minisztérium nyilvántartja.

(3) Az alapítási engedély kiadása iránti kérelmet az e rendelet 2. számú mellékletének megfelelő adatlapon kell benyújtani négy példányban.

8. § (1) A továbbképzés indításához az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott eljárás keretében kiadott engedély szükséges (a továbbiakban: indítási engedély). Az indítási engedélyt az oktatási miniszter adja ki. Az indítási engedély öt évre szól.

(2) Az indítási engedély kiadása iránti kérelmet az e rendelet 2. számú mellékletének megfelelő adatlapon kell benyújtani négy példányban.

(3) Az alapítási engedély, illetve az indítási engedély iránti kérelem egy eljárásban is elbírálható és az engedélyek egy határozatban is kiadhatók, ha a kérelmeket együtt, ugyanaz az ügyfél nyújtotta be.

(4) Az indítási engedéllyel rendelkező továbbképzésekről az oktatási miniszter évente két alkalommal jegyzéket készít (a továbbiakban: továbbképzési jegyzék), amelyet minden év július 31-éig, illetve december 31-éig nyilvánosságra kell hozni az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában. A jegyzék a kiadás napjától számított egy évig érvényes.

(5) A július 31-ig kiadásra kerülő továbbképzési jegyzék azokat a továbbképzéseket tartalmazza, amelyeknek az indítási engedélyét az előző év november 16-tól június 15. napjáig adta ki az oktatási miniszter, illetőleg amelyeknek a felvételét az adott időszakban kérték. A december 31. napjáig kiadásra kerülő továbbképzési jegyzék azokat a továbbképzéseket tartalmazza, amelyeknek az indítási engedélyét június 16-tól november 15. napjáig adta ki az oktatási miniszter, illetve amelyeknek a felvételét ebben az időszakban kérték.

(6) A továbbképzési jegyzék tartalmazza: a továbbképzés megnevezését, célját, az alapítási és az indítási engedély számát, a továbbképzés szervezőjének nevét és címét, a továbbképzés helyszínét, azt a munkakört (megbízást), amelyben foglalkoztatottak részére a részvételt javasolják, az előírt tartalmi követelmények ismertetését, az ismeretek számonkérésének módját, a szakvizsgába történő beszámítás lehetőségét, a tanórai foglalkozások számát, a továbbképzés szervezésének formáját (tanfolyam vagy távoktatás), a továbbképzés időbeni megszervezésének lehetőségét (délelőtt, délután, pihenőnapon stb.), a jelentkezés feltételeit és módját, a részvételi díj összegét. A továbbképzési jegyzék részeként - évente egy alkalommal - közzé kell tenni a továbbképzésben figyelembe vehető, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítéseket, a kétoldalú kormányközi munkatervek alapján szervezett továbbképzéseket, továbbá a szakvizsgával egyenértékű szakirányú felsőfokú iskolai képzések listáját is. A továbbképzési jegyzékben fel kell tüntetni, ha a továbbképzés ismeretanyaga kötődik valamely valláshoz, világnézethez.

(7) A továbbképzési jegyzékbe történő felvételt - az indítási engedély kiadásának évét kivéve - az indítási engedéllyel rendelkezőnek kell kérnie, az e rendelet 2. számú mellékletének megfelelő adatlapon.

(8) Megszűnik az alapítási engedély, illetve az indítási engedély érvényessége, ha eltelt az az időszak, amelyre az engedélyt kiadták, illetve az engedélyt az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározottak szerint visszavonták.

A továbbképzés megszervezése, a továbbképzés előadója

8/A. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel csak olyan továbbképzés szervezhető, amely szerepel a továbbképzési jegyzékben.

(2) A továbbképzés szervezője az indítási engedély jogerőre emelkedése után akkor is megszervezheti a továbbképzést, ha az még nem került fel a továbbképzési jegyzékbe.

(3) A továbbképzés szervezője a továbbképzés helyét és idejét a továbbképzés megkezdése előtt legalább harminc nappal köteles bejelenteni a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központnak.

(4) A továbbképzés során a jóváhagyott, az alapítási engedéllyel rendelkező program címe, a program teljesítésére meghatározott összes óraszám, a program célja és teljesítésének tartalmi követelményei nem változtathatók meg.

(5) A továbbképzés szervezője továbbképzési naplót, jelenléti ívet, az ismeretek számonkéréséről jegyzőkönyvet, a sorszámozott tanúsítványok kiadásáról nyilvántartást vezet.

(6) A Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ jogosult a helyszínen ellenőrizni a továbbképzés - program szerinti - megszervezését, illetőleg megtekinteni a már megtartott továbbképzések iratait. A továbbképzés szervezője köteles - a megbízólevéllel rendelkező részére - a továbbképzések okmányait rendelkezésre bocsátani, illetve a szükséges felvilágosítást megadni.

(7) A továbbképzés keretében

a) elméleti foglalkozáson előadó az lehet, aki az adott ismeretek körében felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel,

b) gyakorlati foglalkozást az tarthat, aki az adott ismeretek körében legalább középiskolai végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel [a továbbiakban: a)-b) pont alattiak együtt: képesítési követelmény]

rendelkezik.

A továbbképzéssel kapcsolatos irányítási feladatok

9. § (1) A továbbképzéssel kapcsolatos irányítási feladatokat az oktatási miniszter gyakorolja. A továbbképzéssel kapcsolatos irányítási feladatokban szakképesítésért felelős miniszter - az 1. számú mellékletben meghatározottak szerint - vesz részt.

(2) Az oktatási miniszter döntéseinek előkészítésében - az 1. számú mellékletben meghatározottak szerint - közreműködik a közoktatásról szóló törvény 93. §-ának (3) bekezdése alapján létrehozott Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott bírálati szempontok alapján készíti el javaslatát. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület munkájához szakértőt vesz igénybe.

(3) A továbbképzéssel kapcsolatos feladatok ellátásában részt vesz a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ. Szakértő az lehet, aki szerepel az Országos szakértői névjegyzékben, vagy az adott szakterületen tudományos fokozattal rendelkezik, továbbá részt vett a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ által szervezett bírálati tevékenységre történő felkészítésben.

(4) Ha a továbbképzést nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő pedagógusok részére kívánják indítani, az alapítási engedély kiadásához az oktatási miniszter beszerzi a közoktatásról szóló törvény 98. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján létrehozott Országos Kisebbségi Bizottság véleményét.

(5) Az oktatási miniszter

a) figyelemmel kíséri és legalább háromévenként - az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság és az Országos Kisebbségi Bizottság véleményének kikérése után - értékeli a továbbképzés rendszerének működését, indokolt esetben kezdeményezi a Kormánynál e rendelet módosítását,

b) gondoskodik

- az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság, valamint a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület működéséhez szükséges feltételek megteremtéséről, döntéseinek előkészítéséről,

- az alapítási és az indítási engedéllyel rendelkező továbbképzés nyilvántartásáról, továbbá a nyilvántartott továbbképzésekkel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés lehetőségéről,

- a továbbképzés rendszerének külső értékeléséről, hatékonyságának méréséről,

- a továbbképzéssel összefüggő nemzetközi tapasztalatok összegyűjtéséről, közzétételéről.

(6) Az oktatási miniszter nyilvános pályázatot írhat ki a továbbképzési program elkészítésére vagy továbbképzés indítására azokon a területeken, amelyeken jóváhagyott továbbképzési program, illetve megfelelő számú továbbképzés indításának hiányában nem megoldott a pedagógusok továbbképzése.

(7) Az oktatási miniszter az Országos Kisebbségi Bizottság kezdeményezésére nyilvános pályázatot ír ki továbbképzési program elkészítésére, vagy továbbképzés indítására, ha a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő pedagógusok továbbképzése nem megoldott.

(8) Ha a továbbképzés rendszerének külső értékelése, hatékonyságának mérése

a) a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás területén szervezett továbbképzésekre irányul, az érintett kisebbségi önkormányzat,

b) a világnézetileg elkötelezett óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás területén szervezett továbbképzésre irányul, az érintett egyházi jogi személy

képviselője részt vehet a feladatok ellátásában.

A PEDAGÓGUS-SZAKVIZSGA

A pedagógus-szakvizsga jellege és részei

10. § (1) A szakvizsgára történő felkészítés hozzájárul az alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasságok megújításához, elmélyítéséhez, kiegészítéséhez, a pedagógus-munkakörrel együtt járó feladatok ellátásához szükséges gyakorlat, képesség, a pedagógus pályára való alkalmasság fejlesztéséhez, továbbá bármelyik felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel betölthető pedagógus-munkakörben hasznosítható, az alapképzésben szerzett ismeretekhez szorosan nem kötődő új ismereteket nyújt.

(2) A szakvizsgára történő felkészítés - kötelezően és választás szerint oktatott - tanulmányi területeinek követelményeit a felsőoktatásról szóló törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján kiadott képesítési követelmények határozzák meg.

(3) A képesítési követelményeket, valamint annak módosítását, beleértve a szakvizsgával egyenértékű felkészítés képzési követelményeit - a Magyar Akkreditációs Bizottság részére történő benyújtás előtt - véleményezi az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság, valamint az Országos Kisebbségi Bizottság. Az Országos Kisebbségi Bizottságot a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést, oktatást érintő kérdésekben egyetértési jog illeti meg. A véleményeket az Oktatási Minisztérium megküldi a Magyar Akkreditációs Bizottság részére.

(4) Ha a szakvizsgára történő felkészítéshez szakindítási engedélyt kérnek és a választás szerint oktatott tanulmányi területek nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő pedagógus részére készült, a főiskola, egyetem beszerzi az érintett országos kisebbségi önkormányzat véleményét, és megküldi a Magyar Akkreditációs Bizottság, valamint a Felsőoktatási és Tudományos Tanács részére.

(5) A szakvizsga megszervezésére - beleértve a képesítési követelmények, tantervek elkészítését és kiadását, a tanulmányi és vizsgarendet, a záróvizsgát és oklevelet, az oktatók és hallgatók jogállását stb. - a felsőoktatásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

11. § (1) A szakvizsgára történő felkészítés megszervezhető

a) kizárólag a kötelezően oktatott, vagy

b) a kötelezően oktatott és a választás szerint oktatott

tanulmányi területek követelményei alapján.

(2) A kötelezően oktatott tanulmányi területek követelményeinek oktatására a képzési idő legalább ötven százalékát kell fordítani. A képzés jellegéhez igazodó szakmai gyakorlat aránya nem lehet kevesebb a teljes képzési idő huszonöt százalékánál.

(3) Azt a hallgatót, aki a szakirányú továbbképzés keretében oklevelet szerzett, és az nem egyenértékű a pedagógus-szakvizsgával, a felsőoktatási intézmény a választás szerint oktatott tanulmányi terület követelményeire épülő tantárgyakból mentesítheti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése alól.

12. § (1) A szakvizsgára történő felkészítés keretében

a) szerzett oklevél egyetemi vagy főiskolai végzettséget nem tanúsít, az alapképzésben szerzett végzettség szintjét nem változtatja meg,

b) pedagógus-munkakör betöltésére jogosító szakképzettség nem szerezhető.

(2) A szakvizsgára történő felkészítésben szerzett oklevelet el kell fogadni minden olyan esetben, amikor a pedagógus-szakvizsga letétele alkalmazási feltétel, függetlenül attól, hogy az oklevelet melyik felsőoktatási intézmény állította ki, továbbá, hogy az oklevél tulajdonosa a pedagógus-szakvizsga letételekor milyen pedagógus-munkakörben dolgozott, illetve a pedagógus-szakvizsga letétele után milyen pedagógus-munkakörben helyezkedik el.

(3) A közoktatásról szóló törvény 36. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, 101. §-ának (2)-(3) bekezdésében szabályozott szaktanácsadói, vizsgaelnöki, szakértői feladatok ellátásához a szakvizsgára történő felkészítés keretében el kell sajátítani az adott tevékenységre felkészítő ismereteket. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik a közoktatásról szóló törvény 128. §-ának (8) bekezdésében meghatározott pedagógus-szakvizsgával egyenértékű tudományos fokozattal vagy doktori cselekmény alapján szerzett doktori címmel rendelkeznek.

A szakvizsgára történő felkészítésben való részvétel szervezése

13. § (1) A szakvizsgára történő felkészítésbe az a pedagógus kapcsolódhat be, aki rendelkezik a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább három év pedagógus-munkakörben eltöltött szakmai gyakorlattal.

(2) A képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel akkor lehet bekapcsolódni a szakvizsgára történő felkészítésbe, ha az oklevéllel igazolt szakterületen nincs a képzés szakirányának megfelelő tanárképzés.

(3) Szakmai gyakorlatként - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - bármilyen nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben tényleges munkavégzéssel eltöltött időt figyelembe kell venni. A szakmai gyakorlat idejének a számításánál figyelembe kell venni a nem iskolai gyakorlati képzésben szakoktatói vagy gyakorlati oktatás vezetői munkakörben eltöltött időt. A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony harminc napot meghaladó szünetelésének időtartama. Nem számítható be a szakmai gyakorlat időtartamába a pedagógus-munkakörben eltöltött időnek az az időtartama sem, amely alatt a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a munkakörre megállapított heti kötelező óraszám huszonöt százalékát.

14. § (1) A szakvizsgára vonatkozó alprogramban tantárgyanként meg kell tervezni a részvételi létszámot.

(2) A beiskolázási tervben fel kell tüntetni a jelentkező nevét, lakcímét, az alapképzésben szerzett végzettségét és szakképzettségét, munkakörét, szakmai gyakorlatának idejét és helyét.

(3)

(4) A beiskolázási tervbe az vehető fel, aki írásban kérte felvételét, illetőleg akinek részvételét a munkáltató elrendelte.

(5) A közoktatási intézmény vezetője a beiskolázási tervbe történő felvételről, illetve a kihagyásról írásban értesíti az érintettet.

(6) A (3)-(5) bekezdésben foglaltak tekintetében munkaügyi vita kezdeményezésének van helye.

(7) A beiskolázási terv tekintetében alkalmazni kell a 6. § (8) bekezdésében foglaltakat.

15. §

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

Pénzügyi rendelkezések

16. § (1) A szakvizsgára történő felkészítés és a továbbképzés költségtérítéses formában szervezhető.

(2) A költségek fedezéséhez - a közoktatásról szóló törvény 1. számú melléklete Második rész, 1. pont, a) alpont második gondolatjelében meghatározottak alapján, az éves költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint - hozzájárul a központi költségvetés. A költségekhez hozzájárulhat a munkáltató. A más által nem fedezett költségeket a résztvevő viseli.

(3) A munkáltató - külön jogszabályban meghatározott esetben és módon - köteles hozzájárulni a pedagógusok fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének működéséhez, ha a helyettesítési feladatok ellátásához igénybe veszi.

(4) A költségvetés által biztosított hozzájárulás felhasználható

a) a távollévő helyettesítéséhez szükséges költségek fedezéséhez, beleértve a (3) bekezdésben meghatározott kiadásokat,

b) a szakvizsgára történő felkészítésben, beleértve a közoktatásról szóló törvény 128. §-ának (8) bekezdése alapján a szakvizsgával egyenértékű végzettség, tudományos fokozat, doktori cím megszerzésére történő felkészülést, és az e rendelet 5. §-ában felsorolt továbbképzésben való részvétel díja és költsége (utazás, szállás, étkezés, könyv, könyvtári beiratkozás és használat díja stb.) kifizetésének munkáltatói támogatásához,

c) a b) pont szerinti továbbképzést teljesítők anyagi elismeréséhez,

d) a 4. § (3) bekezdésében meghatározott továbbképzésben való részvétel díja és költsége (utazás, szállás, étkezés, könyv, könyvtári beiratkozás és használat díja stb.) kifizetésének munkáltatói támogatásához.

17. § (1) A finanszírozási alprogram összeállításánál - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 16. § (4) bekezdésében az előbb lévő pontban meghatározott feladat teljesítéséhez szükséges fedezet biztosítása után lehet a sorrendben következő feladatra fedezetet biztosítani. A finanszírozási alprogramban meg kell határozni - a 16. § (4) bekezdésben, valamint az e §-ban meghatározottak figyelembevételével - a helyettesítési feladatok megoldása után fennmaradó összeg felosztásának elvét, az egy pedagógusra jutó hozzájárulás legkisebb összege meghatározásának szabályait. Az ily módon megállapításra kerülő összegre a beiskolázási tervben szereplő és a továbbképzésben részt vevő, a meghatározott feltételeknek megfelelő pedagógus jogosulttá válik.

(2) A központi költségvetés által biztosított hozzájárulás terhére - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a részvételi díj kifizetéséhez való hozzájárulás nem lehet több a díj nyolcvan százalékánál.

(3) Ha a résztvevő helyettesítésére nincs szükség, részvételi díja és költségei kifizetéséhez - a (2) bekezdésben meghatározottak megtartásával - hozzá kell járulni, legalább a nevelési-oktatási intézményben az adott évben helyettesítésre egy személyre átlagosan fordított összeggel.

(4) A részt vevő pedagógus kötelező óraszáma csökkenthető, illetve a részvételi díja és költségei kifizetéséhez való hozzájárulás összege a (2) bekezdésben meghatározottakon túl megemelhető, ha az ehhez szükséges fedezetet a fenntartó többlet-költségvetési támogatás nélkül vagy a nevelési-oktatási intézmény saját forrásaiból biztosítani tudja. A részvételi díj kifizetéséhez való hozzájárulás a központi költségvetés által biztosított hozzájárulás terhére a (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl is megemelhető, ha a pedagógus a munkáltató által meghatározott munkakörhöz kapcsolódó, vagy más olyan továbbképzésben vesz részt, amely a foglalkoztatási gondok megoldását szolgálja, amennyiben megfelel a (3) bekezdésben meghatározottaknak, továbbá a továbbképzésben való részvétel miatt munkavégzésének rendjét nem kell átszervezni, valamint ha a munkáltatóval tanulmányi szerződést kötött. A tanulmányi szerződés nem terjedhet ki az (1) és (3) bekezdés alapján járó hozzájárulás összegére. A részvételi díj kifizetéséhez való hozzájárulás a (2) bekezdésben meghatározottakon túl megemelhető abban az esetben is, ha a szükséges fedezetet az Oktatási Minisztérium vagy a szakképesítésért felelős minisztérium által kiírt pályázaton keresztül biztosítják.

(5) A továbbképzésen, illetve a szakvizsgára történő felkészítésben való részvétel elrendelése esetén a (2) bekezdésben meghatározottakon túli kiadásokat a munkáltatónak kell fedeznie a (4) bekezdésben meghatározott források terhére.

(6) Ha olyan pedagógus vesz részt a 16. § (4) bekezdés b) pontjában felsorolt képzésben, aki nem szerepel a beiskolázási tervben, az nem tarthat igényt a részvételi díja és költségei fedezésének támogatására, valamint a továbbképzést eredményesen befejezők részére a 16. § (4) bekezdésének c) pontja alapján megállapítható anyagi elismerésre.

(7) Ha a munkáltató által kifizetett hozzájárulás teljes egészében fedezi a részvételi díj és a költségek összegét, a munkáltató kikötheti, hogy a megvásárolt könyvek, tankönyvek, segédanyagok a közoktatási intézmény tulajdonába kerülnek.

(8) A munkáltató - az Mt. 162. § (3) bekezdésében szabályozott fizetési felszólítással - a helyettesítésre fordított kiadásai, valamint az (1) és (3) bekezdés alapján a továbbképzésben és a szakvizsgára történő felkészítésben a résztvevőnek kifizetett munkáltatói támogatás visszafizetését kérheti, ha a résztvevő saját hibájából nem teljesítette az előírt követelményeket. A visszafizetett összeget az e rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak szerint lehet felhasználni. E rendelkezések alkalmazásában nem teljesítette az előírt követelményeket az, aki a képzési időt is figyelembe véve a munkáltató által meghatározott ideig nem szerezte meg az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt oklevelet, bizonyítványt, vagy a 6. § (11) bekezdésében meghatározott tanúsítványt, illetve nem készítette el az 5. § (3) bekezdésében előírt beszámolót. A visszafizetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell abban az esetben is, ha az előzőekben meghatározott időn belül a munkavállaló a munkaviszonyát, illetve a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti, vagy azt a munkáltató munkavállaló esetén rendkívüli felmondással, közalkalmazottnál a közalkalmazotti jogviszonyt nem megfelelő munkavégzés miatt felmentéssel, illetve elbocsátással megszüntette. Mentesül a visszafizetési kötelezettség alól az, aki igazolja, hogy másik közoktatási intézményben, illetve a közoktatás irányításában helyezkedett el és folytatja a továbbképzést, illetve a pedagógus szakvizsgára való felkészülést. A tanulmányi szerződés alapján nyújtott juttatásokra a tanulmányi szerződésben foglaltakat kell alkalmazni.

18. § (1) A 7-8. §-ban szabályozott engedély kiadásával összefüggő eljárás megindítójának minden esetben, a továbbképzési jegyzékbe felvételt kérőnek - hat helyszínig az indítási engedély kiadásának évét kivéve - eljárási díjat kell fizetnie. Az eljárási díj mértékét e rendelet 3. számú melléklete határozza meg.

(2) Az e rendeletben megállapított eljárási díjat a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központnak az Országos Takarékpénztár III. kerületi fiókjánál (Bp. III., Flórián tér 4-5.) vezetett 11703006-20380304 számú számlájára kell befizetni, készpénz-átutalási megbízáson.

(3) A befizetett eljárási díj a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ bevétele, melynek megállapodás szerinti részét az Oktatási Minisztériumnak köteles átutalni.

(4) A befizetetett eljárási díj - a kérelem visszavonásával - a határozat meghozataláig visszaigényelhető. A visszaigényelt eljárási díjat - az adott üggyel összefüggésben keletkezett költségekkel csökkentve - vissza kell fizetni a befizetőnek.

(5) Az eljárási díj a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület és az Oktatási Minisztérium - e rendeletben meghatározott engedélyek kiadásával, továbbá az ellenőrzési feladatok ellátásával összefüggő - feladatainak ellátására, a személyi és tárgyi kiadások fedezetére használható fel.

Vegyes rendelkezések

19. § (1) Az e rendeletben meghatározott engedélyezési eljárásokban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja

a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak által felsőoktatási intézményben szerzett okleveleket,

b) azokat, akiknek a pedagógus-szakvizsga megszerzése alkalmazási feltétel,

c) azokat, akik a hétévenkénti továbbképzésre vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartoznak,

d) a pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű oklevél, tudományos fokozat megszerzését,

e) a továbbképzésben való részvételt és a továbbképzés teljesítését.

Átmeneti és hatályba léptető rendelkezések

20. § (1)

(2) 2002. január 1-jétől kezdődően a nevelési-oktatási intézmény vezetői megbízásánál - azonos feltétellel rendelkező pályázók esetén - előnyben kell részesíteni azt, aki rendelkezik pedagógus-szakvizsgával.

(3) 2002. január 1-jétől az Országos szakértői névjegyzékbe és az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe az vehető fel, aki szakvizsgára történő felkészítés vagy továbbképzés keretében elsajátította a 12. § (3) bekezdésében meghatározott ismereteket.

(4) 2006. január 1-jétől az Országos szakértői névjegyzékben és az Országos vizsgáztatási névjegyzékben csak azok szerepelhetnek, akik a 12. § (3) bekezdésben meghatározott ismereteket szakvizsgára történő felkészítés vagy továbbképzés keretében elsajátították.

(5) 2010. január 1-jétől kezdődően közoktatási intézmény vezetésére, vezető tanári (gyakorlatvezető, óvónői, tanítói) feladat ellátására új megbízást az kaphat, aki rendelkezik pedagógus-szakvizsgával.

(6) Azok, akik a közoktatásról szóló törvény 128. §-ának (8) bekezdésében meghatározott szakvizsgával egyenértékű tudományos fokozattal, doktori cselekmény alapján szerzett doktori címmel rendelkeznek, akkor is elláthatnak szakértői, illetve vizsgaelnöki feladatokat, ha nem vettek részt a (3) bekezdésben meghatározott szakvizsgára történő felkészítésben, továbbképzésben.

21. § (1) A nevelési-oktatási intézmények a 19. § (2) bekezdésben szabályozott nyilvántartást 1998. március utolsó munkanapjáig készítik el.

(2) A nevelési-oktatási intézmények 1998. május utolsó napjáig fogadják el azt a továbbképzési programot, amelyik 1998. szeptember első munkanapjától, 2003. augusztus utolsó munkanapjáig tartó időszakra (a továbbiakban: átmeneti továbbképzési időszak) szól. Június utolsó munkanapjáig el kell készíteni az 1998. szeptember első munkanapjától 1999. augusztus utolsó munkanapjáig terjedő időszakra szóló beiskolázási tervet.

(3) Az e rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott továbbképzési programot első alkalommal a 2003. szeptember első munkanapján kezdődő és 2008. augusztus utolsó munkanapjáig tartó első továbbképzési időszakra kell elkészíteni.

22. § (1) A hétévenkénti továbbképzésben azok a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak vesznek részt, akik e rendelet hatálybalépése előtt legalább hét éve megszerezték a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget.

(2) A 21. § (2) bekezdésben meghatározott beiskolázási terv elkészítésénél figyelembe kell venni mindazokat, akik 1997-ben kapcsolódtak be a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában (XLI. évfolyam 16/II. és 24/II. szám) közzétett továbbképzésekbe, és még nem fejezték be tanulmányaikat.

(3) A hétévenkénti továbbképzéshez készített beiskolázási terv elkészítésénél előnyben kell részesíteni

a) az átmeneti továbbképzési időszakban azokat, akik e rendelet hatálybalépésekor,

b) a 2003. szeptember első munkanapján kezdődő első továbbképzési időszakban azokat, akik 2003-ban,

c) a 2008. szeptember első munkanapján kezdődő második továbbképzési időszakban azokat, akik 2008-ban,

d) a 2013. szeptember első munkanapján kezdődő harmadik továbbképzési időszakban azokat, akik 2013-ban

töltik be a negyvenedik életévüket.

(4) Teljesítette a hétévenkénti továbbképzésben való részvétel követelményeit az e rendelet hatálybalépésétől számított öt évig az, aki az e rendelet hatálybalépését megelőző öt éven belül

a) munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett főiskolai szintű alapképzésben, szakirányú továbbképzésben vagy egyetemi szintű alapképzésben, szakirányú továbbképzésben oklevelet,

- pedagógus-szakvizsgával egyenértékű oklevelet, tudományos fokozatot,

- felsőoktatási intézményben, legalább két féléves képzés keretében mentor szakképzettséget

szerzett;

b) a pedagógusok továbbképzéséről szóló 12/1985. (X. 1.) MKM rendelet 12. §-ában, illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39. §-ában szabályozott intenzív továbbképzésben vett részt, feltéve, hogy a továbbképzés ideje legalább százhúsz óra volt, vagy a továbbképzés szakdolgozat készítésével és megvédésével zárult.

(5) Azok a pedagógusok, akik a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzétett továbbképzésben vettek részt, a továbbképzés szervezője által igazolt foglalkozási óráknak megfelelően teljesítették a hétévenkénti továbbképzésben való részvétel követelményeit.

(6) A Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában 1997-ben közzétett pedagógus-továbbképzéseket tartalmazó jegyzék a beiskolázási terv elkészítéséhez addig alkalmazható, ameddig az első, e rendelet szerint elkészített továbbképzési jegyzék kiadásra nem kerül.

23. § (1) A közoktatásról szóló törvénynek a pedagógus-szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseit [17. § (5) és (7)-(8) bekezdése, 18. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 128. §-ának (8) bekezdése], valamint a hétévenkénti továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseit [19. § (8) bekezdése, 128. §-ának (9) bekezdése] alkalmazni kell a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottaknál, továbbá a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben, pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottaknál, a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben, az egészségügyi és rehabilitációs intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottaknál. Ezek az intézmények az e rendeletben foglaltak szerint elkészítik továbbképzési programjukat és beiskolázási tervüket. A nevelőtestület jogkörét a közoktatási intézményekben a szakalkalmazotti értekezlet, a többi intézményben az érintett pedagógusokból álló bizottság gyakorolja. Az e bekezdésben felsorolt intézményekben és munkakörökben munkavégzéssel eltöltött időt a 13. § (3) bekezdésében meghatározott szakmai gyakorlat idejének számításánál figyelembe kell venni.

(2) A továbbképzésbe bekapcsolódhatnak a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak is.

(3) Az e rendeletben foglaltak alkalmazásával a pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben, valamint a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak a munkáltató hozzájárulásával bekapcsolódhatnak más, nem az oktatási ágazat keretében, jogszabály rendelkezései alapján szervezett, a munkaköri feladataikhoz kapcsolódó továbbképzésbe, szakvizsgára történő felkészülésbe.

24. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)

25. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6) A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 6. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.

26. § (1)

(2) A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: r.) 17. §-ának (4) bekezdésében a "(4) és (8)" szövegrész helyébe a "(5) és (9)" szövegrész lép.

(3)

(4) Az r. 52. §-a (7) bekezdésének a) pontjában a "vizsgabizottság jegyzőjének" szövegrész helyébe a "főjegyzőnek" szövegrész lép.

(5)

(6)

(7)

(8) Az r. 62. §-ának (1) bekezdésében a "... 36. §-a azzal a megkötéssel, hogy a GÉV 26. §-ában szabályozott időt kell e szabályzat 20. § (7) bekezdésének a) pontja szerint megemelni" szövegrész helyébe a "... 36. §-a azzal a megkötéssel, hogy a GÉV 36. §-ában szabályozott időt kell e szabályzat 37. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint, továbbá a GÉV 26. §-ában meghatározott időt kell e szabályzat 20. §-a (6) bekezdésének a) pontjában meghatározott idővel megemelni" szövegrész lép.

(9)

(10) Az r. 63. §-ának (2) bekezdésének első mondatából hatályát veszti a "...a szakközépiskolai technikus szakmai (képesítő) vizsgára pedig azok készülhetnek fel, akik tanulmányaikat az 1998/1999. tanévben..." szövegrész és a "....mindkét esetben..." szövegrész.

(11)

(12) Az r. 2. számú melléklete II. részének a "BEVEZETŐ" cím alatti harmadik bekezdésében a "A gimnáziumok is felkészíthetik a tanulókat szakmai előkészítő tantárgyakból az érettségi vizsgára" mondat helyébe a "A gimnáziumban az akkreditált vizsgatantárgy épülhet a szakmai előkészítő tantárgyak általános követelményeire" mondat lép.

1. számú melléklet a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez

A továbbképzési programmal összefüggő engedélyezési eljárások

I. Rész

AZ ALAPÍTÁSI ENGEDÉLY KIADÁSA ÉS VISSZAVONÁSA

1.

a) A továbbképzési program jóváhagyásáról, az alapítási engedély kiadásáról az oktatási miniszter a Pedagógus-továbbképzés Akkreditációs Testület eljárása után dönt. A Pedagógus-továbbképzés Akkreditációs Testület javaslatát a kérelem megküldésétől számított százhúsz napon belül alakítja ki.

b) A továbbképzési programot jóváhagyásra a program készítője nyújthatja be. A kérelmet a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központhoz kell benyújtani.

c) A továbbképzési program jóváhagyása iránti kérelemhez csatolni kell

- a továbbképzési programról készített szakértői véleményt,

- ha a továbbképzést nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában, kollégiumi nevelésben résztvevők részére kívánják indítani, az érintett országos kisebbségi önkormányzat véleményét,

- ha a továbbképzést szakmai elméleti, szakmai előkészítő tantárgyat oktató pedagógusok, gyakorlati képzést végző pedagógusok részére kívánják indítani, a szakképesítésért felelős miniszter által irányított minisztérium szakvéleményét,

- az eljárási díj befizetésének igazolását.

d) Ha a továbbképzés ismeretanyaga kötődik valamely valláshoz, világnézethez, e ténynek a továbbképzési programból ki kell derülnie.

e) Ha a továbbképzést távoktatási formában szervezik meg, a foglalkozási órák számítását a követelmények elsajátításához szükséges felkészülési idő, illetőleg a követelmények elsajátítását igazoló feladatok elkészítéséhez tervezett órák alapján kell számítani.

2.

A Pedagógus-továbbképzés Akkreditációs Testület javaslatának meghozatala előtt szakértői véleményt szerez be. A szakértők foglalkoztatásának költségeit az eljárási díjból kell fedezni.

3.

a) A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület valamennyi továbbképzési program jóváhagyására és az alapítási engedély kiadására irányuló kérelmet - támogató vagy elutasító - javaslatával együtt megküldi az oktatási miniszter részére.

b) A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület feltételhez kötheti a továbbképzési program jóváhagyására és az alapítási engedély kiadására vonatkozó javaslatának megadását. A feltételek teljesítésére vonatkozó felhívást meg kell indokolni, és a teljesítéshez határidőt kell biztosítani. A határidő kérelemre meghosszabbítható. E határidővel az 1. pont a) alpontban meghatározott határidő meghosszabbodik. Ha a javasolt változtatások végrehajtását vállalják, annak teljesítése után - újabb kérelem benyújtása nélkül - a továbbképzési programot a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület elbírálja.

c) A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület elutasító javaslatáról az Oktatási Minisztérium harminc napon belül értesíti a kérelem benyújtóját. A kérelem benyújtója a szakvéleményeket a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület javaslatát megismerheti, illetve kérésére azok másolatát részére ki kell adni. A kérelem benyújtója a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület javaslatára és a szakvéleményekre tizenöt napon belül észrevételt tehet, amelyet meg kell küldeni az Oktatási Minisztériumnak.

d) A továbbképzési program jóváhagyása - ha az egyébként megfelel az e rendeletben foglaltaknak - nem utasítható el azon az alapon, hogy világnézetileg elkötelezett ismereteket tartalmaz.

4.

A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testületnek a kérelem elutasítását kell javasolnia az oktatási miniszternek, ha megállapítja, hogy

- a továbbképzési program követelményeinek teljesítéséhez nincs szükség legalább harminc foglalkozási órára,

- a továbbképzési program nem felel meg a tartalmi követelményeknek, és kiegészítését, kijavítását a kérelem benyújtója nem vállalta, illetve nem hajtotta végre.

5.

Ha a továbbképzési program szakmai elméleti, szakmai előkészítő tantárgyakat oktató pedagógusok, gyakorlati képzést végző pedagógusok továbbképzése céljából készült, a továbbképzési program engedélyezéséről, az alapítási engedély megadásáról az oktatási miniszter a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben dönt.

6.

Ha a továbbképzési program teljes egészében a szakvizsgára történő felkészítés oktatási és tanulmányi követelményeire épül, és a továbbképzés követelményeinek teljesítését a kidolgozó felsőoktatási intézmény beszámítja a szakvizsgára történő felkészülésbe, a kérelemhez a következőket kell csatolni:

- a továbbképzési programot,

- a felsőoktatási intézménynek a szakvizsgára történő felkészítésre vonatkozó oktatási és tanulmányi követelményét,

- a felsőoktatási intézmény nyilatkozatát arról, hogy milyen ismereteket számít be a szakvizsgára történő felkészítésbe,

- ha a továbbképzési programot nem az a felsőoktatási intézmény nyújtja be, amely a program alapjául szolgáló oktatási és tanulmányi követelményt készítette, a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást,

- az eljárási díj befizetésének igazolását.

7.

Az alapítási engedélyt a továbbképzési program készítőjének kérelmére lehet visszavonni. Vissza kell vonni az alapítási engedélyt, ha az előírt feltételeket nem teljesítették, illetve utóbb olyan körülmény merül fel, amelyre tekintettel az engedély nem lenne kiadható. Vissza lehet vonni az alapítási engedélyt akkor is, ha indítási engedély nélkül szerveztek a program alapján továbbképzést.

II. Rész

AZ INDÍTÁSI ENGEDÉLY KIADÁSA ÉS VISSZAVONÁSA

1.

a) Az indítási engedély kiadását a továbbképzés szervezője kérheti. A kérelmet a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központhoz kell benyújtani.

b) Az engedélyezési eljárásban azt kell vizsgálni, biztosítottak-e a továbbképzés megszervezéséhez és lebonyolításához szükséges személyi és tárgyi feltételek.

c) A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

- a továbbképzés szervezőjének nevét, székhelyét, a továbbképzésért felelős nevét, címét,

- az indítani kívánt továbbképzés megnevezését, alapítási engedélyének számát,

- a továbbképzésben foglalkozási órákat tartók iskolai végzettségének, képesítésének, szakképesítésének jegyzékét,

- a rendelkezésre álló alapvető tárgyi feltételek (helyiségek, gyakorlóhelyek, eszközök, szolgáltatások stb.) jegyzékét,

- az oktatás formáját (tanfolyami, távoktatás),

- azokat az intézkedéseket, amelyekkel az oktatás szervezője az oktatás megfelelő színvonalát ellenőrzi, biztosítja.

d) A kérelemhez csatolni kell

- annak igazolását, hogy az oktatás szervezője jogosult a tevékenység folytatására,

- annak igazolását, hogy a továbbképzési program felhasználási jogával rendelkezik a továbbképzés szervezője,

- a továbbképzés szervezőjének nyilatkozatát arról, hogy minden helyszínen garantálja a továbbképzési programban szereplő tárgyi és személyi feltételeket,

- a továbbképzés szervezőjének kötelezettségvállalását arra, hogy minden továbbképzésre jelentkezővel írásban közli a továbbképzés feltételeire vonatkozó információkat, így különösen azt, ha a továbbképzés ismeretanyaga kötődik valamely valláshoz, világnézethez,

- a továbbképzésen való részvételről kiállított igazolás mintáját,

- az eljárási díj befizetésének igazolását.

2.

Az indítási engedély kiadásáról az oktatási miniszter szakmai elméleti és szakmai előkészítő tantárgyakat oktató pedagógusok, gyakorlati képzést végző pedagógusok továbbképzése esetén a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben dönt.

3.

El kell utasítani a kérelmet, ha nem tartalmazza az 1. pont c)-d) alpontjában foglaltakat, és kiegészítését a továbbképzés szervezője nem vállalta, illetve nem hajtotta végre.

4.

a) Vissza kell vonni az indítási engedélyt, ha

- a továbbképzést nem a továbbképzési programban foglaltak szerint szervezték meg, figyelembe véve az e rendelet 8/A. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat,

- a továbbképzés szervezője az indítási engedély kiadását követő évtől kezdődően nem kérte felvételét a továbbképzési jegyzékbe, és továbbképzést szervezett,

- az alapítási engedély érvényessége megszűnt,

- a továbbképzés szervezője nem vezette a továbbképzéssel kapcsolatos okmányokat,

- a továbbképzés szervezője nem tette lehetővé a továbbképzéssel kapcsolatos ellenőrzés lefolytatását.

- az előírt feltételeket nem teljesítették, illetve utóbb olyan körülmény merül fel, amelyre tekintettel az engedély nem lenne kiadható.

b) Vissza lehet vonni az indítási engedélyt, ha

- a továbbképzés szervezője nem jelentette be a továbbképzés helyét és idejét,

- a továbbképzést nem azokkal a feltételekkel szervezték meg, amelyek az indítási engedélyben, valamint a továbbképzési jegyzékben szerepelnek,

- a továbbképzés szervezője kéri.

III. Rész

AZ ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

Nem működhet közre az alapítási engedély, illetve az indítási engedély kiadásával összefüggő eljárásban az, aki az engedély kiadásában érdekelt, így különösen

a) a továbbképzési program készítője, közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont],

b) a továbbképzés szervezője, képviselője,

c) az, aki a továbbképzés szervezőjével munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban áll.

IV. Rész

BÍRÁLATI SZEMPONTOK A PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAMOK ÉRTÉKELÉSÉHEZ

A program tartalmi kidolgozottságának foka

(A kidolgozottság vizsgálata elsősorban a kérelem űrlap kérdéseire adott válaszok érthetőségét, kifejtettségét, egyértelműségét vizsgálja.)

Kritériumok

1.1. A program megnevezésének (2.1.) pontossága:

A program megnevezése (2.1.) egyértelműen utal a képzés tartalmára (3.).

1.2. A továbbképzés célcsoportja (2.4.) és a fejleszteni kívánt munkakör (2.3.) meghatározása:

A kérelem egyértelműen megnevezi a képzés célcsoportját, valamint a pedagógus-munkakör(öke)t, beosztásokat, funkciókat.

1.3. A továbbképzés céljának (2.2.) megfelelő kifejtése:

A továbbképzés célja (2.2.) kifejezi azt a sajátos többletet, hozzáadott értéket, amivel a tanfolyam tartalmi követelményeinek teljesítése esetén a résztvevők rendelkezni fognak.

1.4. A továbbképzés tartalmi követelményeinek (2.7.) megfelelő kifejtése:

A továbbképzés tartalmi követelményei konkrétan és egyértelműen megfogalmazzák a továbbképzés elvárható eredményeit, azon ismereteket, tudást, képességeket, melyekről a résztvevőnek a képzés végén számot kell adnia.

1.5. A teljes program lebonyolításához szükséges személyi feltételek (3.2.) pontos meghatározása:

A kérelem tantervi egységenként egyértelműen és teljeskörűen meghatározza a tanulás szakmai segítőivel, a tanulási folyamat segítőivel és a képzésben további közreműködőkkel szemben elvárt szakmai, képzettségi és gyakorlati követelményeket.

1.6. A teljes program megvalósításához szükséges általános tárgyi feltételek (3.3.) megfelelő kifejtése:

A kérelem egyértelműen meghatározza a képzés kivitelezéséhez szükséges általános tárgyi feltételeket.

A kérelem egyértelművé teszi, hogy mely tárgyi feltételeket biztosítja az alapító, melyeket az indító, és melyeket a résztvevők.

1.7. A program kidolgozottsága:

A továbbképzés tantervi egységei kifejtése és a tananyag kidolgozottsága alapján a program egyértelműen kivitelezhető, egyértelmű útmutatás adható a résztvevők tanulási útjához.

1.8. A részletes tematikában (programcsomagban) bemutatott tantervi egységek egymásra épülése:

Az egyes tantervi egységek tartalmi egymásra épülése egyértelmű.

Egyértelműen kiderül, hogy a program mennyi időt és milyen formában szán a résztvevők tanulásának támogatására.

1.9. A részletes tematikában (programcsomagban) a tantervi egységekhez rendelt ellenőrzési módok és értékelési szempontok megfelelő kifejtése:

A továbbképzés ellenőrzési módjai és értékelési szempontjai egyértelműek és a megvalósításhoz megfelelően kidolgozottak.

1.10. A továbbképzésen elsajátított ismeretek és készségek ellenőrzési módjának (2.8.) megfelelő kifejtése:

A továbbképzésen tanult ismeretek és készségek ellenőrzési módjai (2.8.) kifejtése egyértelmű. A továbbképzésen elsajátított ismeretek és készségek ellenőrzési módjai (2.8.) pontosan értelmezhetők.

1.11. A továbbképzés teljesítésének formai követelményei megfelelő kifejtése:

A részletes tematikában (programcsomagban) a továbbképzés teljesítésének formai követelményei egyértelműek és részletezettek.

1.12. A minőségbiztosítási kötelezettségek és tevékenységek (4.) megfelelő kifejtése:

A kérelem egyértelműen megnevezi és kifejti a minőségbiztosítási tevékenységek szempontjaira, eljárásaira, folyamataira, eszközeire vonatkozó alapítói igényeket (4.2., 4.3., 4.4., 4.5.).

A program vizsgálata a célnak való megfelelés szempontjából

(A cél összevetése a részletes tartalmi követelményekkel és az alapító által megadott adatokkal.)

Kritériumok

2.1. A továbbképzés tartalmi követelményei (2.7.) koherensek a továbbképzés céljával (2.2.):

A program megfogalmazott céljai és a tartalmi követelmények világosak és egymásnak megfeleltethetők.

2.2. A továbbképzés céljának (2.2.), a továbbképzés célcsoportjának (2.4.) és megnevezett munkaköröknek (2.3.) valamint a megnevezett iskolatípusnak és évfolyamoknak (2.10.) és a megjelölt tantervi kapcsolódásnak (2.11.) a koherenciája:

A továbbképzés célja (2.2.) illeszkedik a továbbképzés célcsoportjához (2.4.).

A továbbképzés célja (2.2.) illeszkedik megnevezett munkakörökhöz (2.3.), beosztásokhoz.

A továbbképzés célja (2.2.9) illeszkedik a megnevezett iskolatípushoz, évfolyamokhoz (2.10.) és a megjelölt tantervi kapcsolódáshoz (2.11.).

A továbbképzés célcsoportja (2.4.) és a megnevezett munkakörök (2.3.) illeszkednek a választott iskolatípushoz, évfolyamokhoz (2.10.) és a megjelölt tantervi kapcsolódáshoz (2.11.).

2.3. A program tartalmának rövid ismertetése (5.) koherens a továbbképzés céljával (2.2.).

A program rövid tartalmi ismertetése (5.) megfelel a program céljának (2.2.).

A program vizsgálata a követelményeknek való megfelelés szempontjából

(A vizsgálat összeveti a program megvalósításának összes fontos elemét az elérendő tartalmi követelményekkel, külön hangsúlyt fektetve az eredményes tanulás támogatására.)

Kritériumok

3.1. A továbbképzés célcsoportjának (2.4.), a jelentkezés feltételeinek (2.5.) és a továbbképzés összóraszámának (2.6.) meghatározása koherens a továbbképzés tartalmi követelményeivel (2.7.).

A továbbképzés célcsoportja (2.4.) megfeleltethető a továbbképzés tartalmi követelményeinek (2.7.).

A jelentkezés feltételei (2.5.) és a továbbképzés összóraszáma illeszkednek a továbbképzés tartalmi követelményeihez (2.7.)

A jelentkezés feltételei (2.5.) illeszkednek a célcsoporthoz (2.4.).

3.2. A részletes tematika (programcsomag) koherens a továbbképzés tartalmi követelményeivel (2.7.).

A tantervi egységek tartalmi kifejtése részenként és egészében összeegyeztethető a továbbképzés tartalmi követelményeivel (2.7.).

3.3. A részletes tematika (programcsomag) bemutatott módszerek, munkaformák koherensek a továbbképzés tartalmi követelményeivel (2.7.).

Az ajánlott módszerekkel a képzés tartalmi követelményei teljesíthetőek.

3.4. Az eredményes tanulás támogatásának módszerei (programcsomag).

A kérelem feltünteti a résztvevők eredményes tanulását segítő formákat, eszközöket, módszereket (programcsomag), ezek eszközrendszere a tartalmi követelmények (2.7.) teljesítéséhez megfelelő segítséget nyújt.

A módszerek és munkaformák (programcsomag) a tartalmi követelményekhez (2.7.) mérten megfelelő arányban biztosítanak tanulást segítő gyakorlatokat, tevékenységet a tanultak elsajátítására.

3.5. Az értékelés koherens a követelményekkel.

A továbbképzésen elsajátított ismeretek és készségek számonkérésének módja (2.8.) megfeleltethető a részletes tematikában (programcsomagban) leírtaknak és továbbképzés tartalmi követelményeinek (2.7.).

A részletes tematikában (programcsomagban) a tantervi egységhez rendelt ellenőrzési-értékelési tevékenységek harmonizálnak egymással és a továbbképzés tartalmi követelményeivel (2.7.).

A részletes tematika (programcsomag) belső és külső összhangja

[Az akkreditációs vizsgálat a részletes tematika (programcsomag) kérelem űrlapban jelzett három fő területének (1) a résztvevők számára kidolgozott tanulási út és feltételrendszere, (2) a tananyag tartalmi, strukturális felépítése és segédeszközei, és (3) a tanulási utat segítők kompetenciáinak és szerepének vizsgálatára terjed ki. A részletes tematika (programcsomag) külső koherencia elemzése, valamint a belső koherencia vizsgálata arra terjed ki, hogy a megadott információk alapján a részletes tematikában (programcsomagban) bemutatott tantervi egységek megvalósíthatók-e.]

Kritériumok

4.1. A részletes tematika (programcsomag) koherens a képzés tartalmi terület szerinti besorolásával (2.9.), a megjelölt iskolatípussal, évfolyamokkal (2.10.) és a tantervi kapcsolódással (2.11.).

A kérelmező a képzés résztémáinak tartalmi kifejtése alapján megfelelően határozta meg a képzés tartalmi területeit, az iskolatípust, az évfolyamokat és a tantervi kapcsolódást.

4.2. A részletes tematikában (programcsomagban) bemutatott módszerek munkaformák, segédletek koherensek a továbbképzés célcsoportjával (2.4.).

A választott módszerek, segédletek a célcsoport képzésére alkalmasak.

A segédlet megfelelő mennyiségű ahhoz, hogy a program követelményeit a résztvevők teljesíteni tudják.

Az alapító biztosítja, hogy a segédletek felhasználásához a szükséges médiák minden résztvevő számára egyaránt rendelkezésre álljanak.

4.3. A részletes tematikában (programcsomagban) a módszerek, munkaformák és a feltüntetett óraszámok megfeleltethetők a továbbképzésben indítható csoport létszámával (2.12.) és a továbbképzés összóraszámával (2.6.).

Az alkalmazott módszerek kiválasztásánál figyelembe vették a meghatározott csoportlétszámot.

A csoportlétszám változásait követi a módszerek változása.

4.4. A részletes tematikában (programcsomagban) a tantervi egységekhez rendelt módszerek, munkaformák, időkeretek koherensek a kapcsolódó tantervi egység tartalmi kifejtésével és a program tartalmának rövid összefoglalásával (5.).

Az egyes modulok módszerei, munkaformái, időkeretei összhangban vannak az adott tantervi egység tartalmával.

4.5. Az értékelés és a részletes tematika (programcsomag) koherenciája:

A részletes tematikában (programcsomagban) bemutatott a tantervi egységhez rendelt ellenőrzési-értékelési tevékenységeik külön-külön és együttesen koherensek a tananyag tartalmi kifejtésével és a program rövid tartalmi összefoglalásával (5.).

4.6. A résztvevők számára a részletes tematikában (programcsomagban) meghatározott segédeszközök, taneszközök koherensek a tananyag részletes tartalmi kifejtésével.

A résztvevők számára meghatározott segédeszközök, taneszközök tartalmilag illeszkednek a továbbképzés tantervi egységeinek tartalmához.

4.7. A részletes tematikában (programcsomagban) a résztvevők számára meghatározott segédeszközök, taneszközök és egyéb tárgyi eszközök koherensek a tananyag által ajánlott módszerekkel, munkaformákkal. A résztvevők számára meghatározott segédeszközök, taneszközök és egyéb tárgyi eszközök (programcsomag) egységet alkotnak, illeszkednek a továbbképzés tantervi egységeinek módszereihez, munkaformáikhoz.

4.8. A továbbképzés célcsoportja (2.4.), a jelentkezés feltételei (2.5.) koherensek a programcsomagban megadott segédeszközökkel, taneszközökkel és egyéb tárgyi eszközökkel.

A továbbképzés megadott segédeszközei, taneszközei és egyéb tárgyi eszközök tantervi egységenként/modulonként segédletei harmonizálnak a program bemeneti követelményeivel - célcsoport (2.4.), a felvétel feltételei (2.5.).

4.9. A teljes program lebonyolításához szükséges személyi feltételek (3.2.) koherensek a továbbképzés céljával (2.2.) és a továbbképzés tartalmával (programcsomag, 5.), módszerekkel, munkaformákkal, segédeszközökkel, taneszközökkel.

A teljes program lebonyolításához meghatározott személyi feltételek alkalmasak a képzés céljának teljesítésére, módszereinek, munkaformáinak használatára, valamint a tartalom közvetítésére.

4.10. A teljes program lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek (3.3.) koherensek a továbbképzés céljával (2.2.), a továbbképzés tartalmával (3.1., 5.) és a módszerekkel, munkaformákkal, segédeszközökkel, taneszközökkel (programcsomag).

A teljes program lebonyolításához meghatározott tárgyi feltételek kielégítők a képzés céljának teljesüléséhez.

A teljes program lebonyolításához meghatározott tárgyi feltételek kielégítők a képzés tartalmának teljesüléséhez.

A teljes program lebonyolításához meghatározott tárgyi feltételek kielégítők a képzés módszereinek, munkaformáinak megvalósításához.

4.11. Az értékelés belső koherenciája:

A továbbképzés egészének értékelési tevékenységei (2.8.) teljes mértékben illeszkednek a tananyagban a tantervi egységekhez rendelt ellenőrzési módokhoz és értékelési szempontokhoz.

4.12. Az értékelés koherenciája a tantervi egységekben leírt módszerekkel, óraszámokkal:

A részletes tematikában (programcsomagban) a tantervi egységek ellenőrzési módjai és értékelési szempontjai együttesen és külön-külön is koherensek a továbbképzés tantervi egységei megvalósításánál alkalmazott módszerekkel, munkaformákkal.

A minőségbiztosítási kötelezettségek és tevékenységek megfelelése

(A kérelem meghatározza azokat a legfontosabb információterületeket, amelyekről az alapítónak - az indító segítségével - folyamatosan visszajelzéseket kell gyűjtenie a résztvevők köréből. Az akkreditáció azt vizsgálja, hogy a választott minőségbiztosítási eszközök és eljárások mennyiben garantálják a folyamatos és szervezett javítást.)

Kritériumok

5.1. Az Alapító által választott minőségbiztosítási eszközök (4.2.) megfelelősége:

A választott eszközök biztosítják a minőségügyi tevékenységek objektivitását.

A választott eszközök alkalmasak a visszacsatolásra, a legszükségesebb információk begyűjtésére.

5.2. A minőségbiztosítási tevékenység eljárásrendjének (4.3.) biztosítása:

A minőségügyi tevékenységek egymással összhangban vannak.

A programalapító számára a bemutatott eljárás megvalósulása esetén biztosított a visszacsatolás beépítése a programfejlesztésbe, bárki legyen is a program megvalósítója.

2. számú melléklet a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez

Az eljárást megindító kérelmek

I. Rész

KÉRELEM AZ ALAPÍTÁSI ENGEDÉLY KIADÁSÁHOZ

1. A program alapítójának adatai

1.1. A továbbképzési program alapítója:

1.2. A programalapító címe:

- irányítószám:

- helység:

- utca:

- házszám:

- telefon:

- fax:

- e-mail:

1.3. A programalapító besorolása

- felsőoktatási intézmény

- közoktatási intézmény

= óvoda

= általános iskola

= szakiskola

= középiskola

= alapfokú művészetoktatási intézmény

= gyógypedagógiai

= konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény

= pedagógiai szakszolgálat intézménye

= pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény

- gazdasági társaság

- nonprofit szervezet (egyesület, alapítvány stb.)

- egyház, egyházi intézmény

- magánszemély

- egyéb

1.4. A továbbképzési program egyeztetésére kijelölt személy

- neve:

- címe (irányítószám, helység, utca, házszám):

- telefonszáma:

- fax-száma:

- e-mail címe:

1.5. Az eljárási díj befizetésének módja (a befizetési bizonylat másolatát csatolni kell)

- készpénz-átutalási megbízás

- banki átutalás

A képzés teljes óraszáma:

Dátum:

A program felelősének aláírása,

a programalapító hiteles bélyegzőjének lenyomata

2. A továbbképzési programra vonatkozó adatok

2.1. A továbbképzési program megnevezése (maximum 3 sor):

2.2. A továbbképzés célja (maximum 10 sor):

2.3. Azoknak a munkaköröknek a megnevezése, amelyekben foglalkoztatottak számára javasolják a részvételt:

Munkakörök szerint

- Óvodapedagógus

- Tanító

- Tanár

- Gyógypedagógus

- Konduktor

- Logopédus

- Kollégiumi nevelő

- Pszichológus

- Szociálpedagógus

- Könyvtáros tanár (tanító)

- Szakoktató, gyakorlati oktató

- Más:

Megbízások, funkciók, beosztások szerint

- Intézményvezető

- Intézményvezető-helyettes

- Diákönkormányzatot segítő pedagógus

- Gyermekvédelmi felelős

- Munkaközösség vezető

- Osztályfőnök

- Rendszergazda

- Szabadidő szervező

- Gyakorlóiskolai, óvodai szakvezető

- Más:

2.4. A továbbképzés célcsoportja:

2.5. A jelentkezés feltételei:

- iskolai végzettség és szakképzettség:

- megelőző szakmai gyakorlat

= nem szükséges

= szükséges

- egyéb jelentkezési feltételek:

= nincs

= van

2.6. A továbbképzés összóraszáma: ..... óra

2.7. A továbbképzés során elsajátítandó tartalmi követelmények:

2.8. A továbbképzésen elsajátított ismeretek és készségek ellenőrzésének módja:

2.9. A képzés tartalmi területek szerinti besorolása:

2.10. Intézménytípus megjelölése, amelyben dolgozó pedagógusok számára ajánlott a képzés:

2.11. Meghatározott kerettantervhez vagy helyi tantervhez kötődik-e a továbbképzés?

- Igen

2.12. A továbbképzésben indítható csoport létszáma

- A csoportlétszám minimuma: ..... fő

- A csoportlétszám maximuma: ..... fő (a maximum felett csoportbontásra van szükség)

- Nincs megkötés a csoportlétszámra vonatkozóan.

2.13. A tanúsítvány kiadója:

- Az alapító

- Az indító

- Az alapító és az indító közösen

- Egyéb, a tanúsítvány kiadására vonatkozó formai követelmények.

3. A képzés tartalmára vonatkozó információk

A) A tanfolyami formában folyó képzés esetén

A) 3.1. továbbképzés részletes tematikája

A) 3.1.1. A program részletes leírása (3.1.1., 3.1.2., 3.1.3., 3.1.4.)

A továbbképzés tan- tervi egységeinek (moduljainak) megnevezése, a tantervi egységek (modulok) egyes résztémáinak tartalmi kifejtése	Módszerek/munka- formák tantervi egységenként vagy modulonként	Segédeszközök, taneszközök, egyéb tárgyi eszközök tantervi egységenként vagy modulonként	Az ellenőrzés módja, az értékelés szempontjai tantervi egységenként (modulonként)	Tantervi egységenként (modulonként) a foglalkozások és a munkaformák óráinak száma
1.0.0. Tantervi egység (modul) megnevezése
1.1. Résztéma
1.1.1. Altéma
1.1.2. Altéma
1.1.3. Altéma stb.
1.2. Résztéma
1.2.1. Altéma
1.2.2. Altéma stb.
2.0.0. Tantervi egység
2.1. Résztéma
2.1.1. Altéma
2.1.2. Altéma stb.
2.2. Résztéma
2.2.1. Altéma stb.
3.0.0. Tantervi egység

A) 3.1.2. A továbbképzés teljesítésének formai követelményei:

-Minimum részvétel a továbbképzésen: az összóraszám ....... százaléka

- Egyéb formai követelmények:

A) 3.1.3. A résztvevők számára kötelező szakirodalom jegyzéke (felsorolás):

A) 3.1.4. A résztvevők számára ajánlott szakirodalom jegyzéke (felsorolás):

A) 3.2. A teljes program lebonyolításához szükséges személyi feltételek:

	Előadók, trénerek, foglalkoztatás-vezetők				További közreműködők
A program részletes leírásában feltüntetett tantervi egységek/modulok	Szükséges képzettség, iskolai végzettség jellemzése tantervi egységenként/mo-dulonként	Szakterület, gyakorlati tapasztalat tantervi egységenként/mo-dulonként	Továbbképzésbeli foglalkoztatásának jellege - tantervi egységenként/mo-dulonként	A további közreműködők képzettsége tantervi egységenként/mo-dulonként		A további közreműködők feladata tantervi egységenként/mo-dulonként
1. modul megnevezése
2. modul megnevezése

B) Távoktatás formában folyó képzés esetén

B) 3.1. Programcsomag

Mellékelje továbbképzése programcsomagját az alábbi szerkezetben:

A résztvevők tájékoztatása a programról:

- A program, tananyag részletes leírása, felépítése tanulási egységenként, az egyes egységek egymásra épülése (cél, tartalom).

- A résztvevő tanulási útja, a program időszükséglete, ütemezése (egyéni tanulás, konzultációs találkozások gyakorló és ellenőrző feladatok megoldásához).

- A foglalkozások módja (konzultációs formák, időtartama és időszakossága).

- A program egyes tantervi egységeinek speciális tanítási technológiája, az alkalmazott tanulást segítő módszerek (cél, követelmény, az elsajátításhoz szükséges idő, a gyakorlás, ellenőrzés, értékelés módszerei és feladatrendszere, a segédeszközök használata).

- A továbbképzés teljesítésének formai követelményei.

A tananyag:

- A tananyag megjelenése különböző médián (a kiválasztott média, logikai struktúra, tanulási struktúra, szakszókincs, fogalomrendszer, illusztrációk, példák, gyakorlatok, feladatok).

- A program egyes tantervi egységeinél alkalmazott tanulást segítő segédeszközök, média (írott, hang, videó, elektronikus).

A tanulási folyamat szakmai és egyéb segítőire vonatkozó információk:

- A tanulás szakmai segítőinek feladata, szerepe a résztvevők tanulási útjában és elérhetősége (hely, idő) a program keretein belül.

B) 3.2. A teljes program lebonyolításához szükséges személyi feltételek

A program megvalósításában közreműködők szerepköre	Szükséges iskolai végzettség, szakképzettség szakmai gyakorlat	Továbbképzésbeli foglalkoztatásának jellege	Az adott személy alkalmazásának létszámarányos feltételei közreműködő 1 fő/résztvevők száma
A tanulás szakmai segítői
A tanulási folyamat segítői
További közreműködők

3.3. A teljes program lebonyolításához szükséges általános tárgyi feltételek megnevezése (3.3.1., 3.3.2., 3.3.3., 3.3.4.,3.3.5., 3.3.6.):

3.3.1. Az infrastrukturális alapfeltételek és információhordozók jellemzése.

3.3.2. Az informatikai alapfeltételek jellemzése.

3.3.3. A továbbképzés helyszínének jellemzői, alapfelszereltsége.

3.3.4. Azoknak az eszközöknek, segédanyagoknak és tananyagoknak a megnevezése, amelyeket az alapító biztosít az indító és a résztvevő számára.

3.3.5. Azoknak az eszközöknek, segédanyagoknak és tananyagoknak a megnevezése, amelyeket az indítónak kell biztosítania a résztvevő számára (távoktatás esetén a mellékelt programcsomagon túl).

3.3.6. Azoknak az eszközöknek a megnevezése, amelyeket a résztvevők biztosítanak.

4. Minőségbiztosítási kötelezettségek és tevékenységek

4.1. Az alábbi információk folyamatos gyűjtésének kötelezettsége a résztvevőktől:

- a program résztvevőinek a program tartalmával kapcsolatos véleményéről,

- az oktatás tárgyi feltételeiről (általános feltételek, eszközök, segédletek, kötelező irodalom),

- az alkalmazott oktatási módszerekről,

- az oktatók munkájáról,

- a szervezés módjáról,

- a résztvevők ellenőrzéséről és a követelmények teljesítésének módjáról.

Az indító tájékoztatási kötelezettsége az alapító részére:

- a program résztvevőinek a program tartalmával kapcsolatos elégedettségéről,

- az oktatás tárgyi feltételeinek megfeleléséről (általános feltételek, eszközök, segédletek, kötelező irodalom),

- az oktatási módszerek megfeleléséről,

- a résztvevők ellenőrzéséről és a követelmények teljesítésének módjáról.

4.2. Milyen eszközöket és eljárásokat használjon a program indítója a továbbképzésről való visszajelzések gyűjtésére?

4.3. Milyen formában és milyen gyakorisággal tájékoztassa az indító az alapítót a begyűjtött információkról?

4.4. Milyen eljárást követ az alapító, amikor a programot folyamatosan javítja, módosítja a továbbképzés résztvevőinek, oktatóinak és indítóinak visszajelzései alapján?

4.5. Egyéb feltételek, amelyek biztosítják a továbbképzés egyenletes minőségét és a minőség javítását.

5. A program tartalmának rövid ismertetése

(A terjedelem maximum. 1800 karakter, 30 sor.)

ÚTMUTATÓ

(A "Kérelem pedagógus-továbbképzési program alapítására" c. űrlap kitöltéséhez)

Általános alapelvek

1. A kérelem az alapítási folyamat alapdokumentuma. Az adott szempontoknak megfelelő kitöltése akkor is szükséges, ha az alapító és az indító ugyanazon intézmény, cég vagy személy!

A kérelem adatai, dokumentumai szerzői jogi védelem alá tartoznak, kivéve a Továbbképzési Jegyzék tartalmára előírt adatokat, amelyeket nyilvánosságra kell hozni. Az indító csak az alapítóval való megegyezés esetén indíthatja a továbbképzést.

A pedagógus-továbbképzések alapításához szükséges kérelem célja, hogy:

- a program akkreditálási folyamatához elégséges, pontos információt adjon ahhoz, hogy a program szakmai megvalósíthatósága és belső koherenciája megítélhető legyen,

- a programalapítónak lehetősége legyen mindazon elvárások szakmailag megfelelő és pontos közlésére, amelyek a programok indítói számára megadják a szükséges és elégséges információt a program megfelelő minőségben történő megvalósíthatóságára az alapító elképzeléséhez hűen.

A kérelem aláírásával és benyújtásával kérelmező egyúttal kötelezettséget is vállal bizonyos - az űrlapon meghatározott és ezen útmutatóban részletesen leírt - információk gyűjtésére, amelyek feldolgozása segíti a program folyamatos fejlesztését.

2. Akkreditációra kérelem csak a rendelet 4. §-ának megfelelő tartalmú továbbképzési programra nyújtható be.

A Kérelem űrlap minden pontjára választ kell adni.

Akkreditált továbbképzés csak tanúsítvánnyal zárulhat.

Amennyiben az alapító jogosulatlan szakképzettséget ígér a résztvevők számára, vagy más, jogszabályba ütköző kijelentést tesz, a kérelem elutasításra kerül.

A kérelem felépítése

A pedagógus-továbbképzések akkreditációs kérelme öt fő részből áll.

A kérelem első része a kérelmező (programalapító) adatait, elérhetőségét tartalmazza. A kérelem beadásakor csatolni kell a továbbképzési programról készített szakértői véleményt, a befizetést igazoló szelvény másolatát, valamint, ha a továbbképzést nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában részt vevők részére kívánják indítani, az érintett országos kisebbségi önkormányzat véleményét. Ezek hiánya formai hibának számít, pótlásuk nélkül nem indul meg az akkreditációs eljárás. Az eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályai érvényesek.

A formai követelmények vizsgálatát a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ Akkreditációs Irodája végzi el.

A kérelem második része a programra vonatkozó olyan kiegészítő adatokat kér, amelyek nyilvánosságra kerülnek a Továbbképzési Jegyzékben.

A kérelemben közölt adatok többsége az indítási kérelemhez kapcsolódva megjelenik az Oktatási Minisztérium hivatalos közlönyében közzétett Továbbképzési Jegyzékben. A résztvevők az itt közölt információk alapján jelentkezhetnek a továbbképzésekre.

A kérelem harmadik része a részletes tematikát (programcsomagot) és a program megvalósíthatóságának legfontosabb információit tartalmazza.

A kérelem negyedik része a program minőségbiztosítására vonatkozó kikötéseket tartalmazza. Az itt közölt információk a program rendeletileg is szabályozott minőségkikötéseinek, fogyasztóvédelmének biztosítására szolgálnak.

A kérelem ötödik részében a programalapító olyan rövid ismertetőt közölhet a program tartalmáról, amelyeket a Továbbképzési Jegyzék nem tartalmaz, de az alapító fontosnak tartja azok közlését. Ezek az adatok a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ információhordozóin keresztül jutnak el a program potenciális vevőihez.

ÚTMUTATÓ A KÉRELEM ŰRLAP PONTJAINAK KITÖLTÉSÉHEZ

1. A programalapító adatai

1.1. A továbbképzési program alapítója:

E pontban a kérelmező szervezet, intézmény, cég vagy természetes személy pontos nevét szükséges megadni. A megadott név meg kell hogy egyezzen a programalapító természetes vagy jogi személy hivatalosan használt nevével.

1.2. A programalapító címe:

Itt a program alapítását kérelmező szervezet, intézmény, cég vagy magánszemély hivatalos címét és hivatalos elérhetőségét kell feltüntetni a kért adatok megadott sorrendjében.

1.3. A programalapító besorolása:

A felsorolt kategóriákból csak egyet válasszon. Amennyiben szervezete nem azonosítható egyik jelzett kategória szerint sem, az "egyéb" rovatban jelezze.

1.4. A továbbképzési program egyeztetésére kijelölt személy:

Az egyeztetésére kijelölt személy az, aki a program minden hivatalos ügyében felhatalmazással rendelkezik (aláírási joga van), információt nyújthat, rendelkezhet a program indításának kérelmezéséről, továbbá jogosult a program indítóival való szerződéskötésre.

1.5. Az eljárási díj befizetésének módja (a befizetés bizonylatát csatolni kell):

A befizetést igazolni szükséges a készpénz-átutalási megbízás másolatával vagy a banki átutalás bizonylatának másolatával.

Az akkreditációs díj számításakor figyelembe kell venni a program teljes óraszámát (az esetleges modulok óraszámával együtt értendő), illetve távoktatási programok esetében ki kell számítani a résztvevő egyedül végzett tanulására szánt időt az egyes feladatokhoz rendelt átlag megoldási idő alapján.

Dátum és aláírás:

Az itt szükséges hivatalos, jogi személyeknél cégszerű aláírással a programalapító a kérelemben közölt információk valódiságáért vállal teljes körű kötelezettséget, továbbá magára nézve elfogadja a kérelemben vállalt egyéb kötelezettséget.

2. A továbbképzési programra vonatkozó adatok

(A Továbbképzési Jegyzékben megjelenő adatok)

2.1. A program megnevezése:

A program megnevezésének egyértelműen utalnia kell a program tartalmára (maximum 3 sor).

2.2. A továbbképzés célja (maximum 10 sor):

A képzési cél fejezi ki azt a sajátos többletet, hozzáadott értéket, amivel a tanfolyam tartalmi követelményeinek teljesítése után a résztvevők rendelkezni fognak.

Acél kifejtésének egyértelműnek és világosnak kell lennie.

2.3. Azoknak a munkaköröknek a megnevezése, amelyekben foglalkoztatottak számára javasolják a részvételt:

Az űrlap a "Munkakörök"-et a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet melléklete szerint tartalmazza, amennyiben szükséges, több munkakör is aláhúzható. A "Megbízatások, funkciók, beosztások" esetében feltüntethető bármely olyan ma létező funkció, melyre az adott program felkészít.

A kiválasztott munkaköröknek és más beosztásoknak meg kell felelniük a program céljának, célcsoportjának, a megjelölt iskolatípusnak, évfolyamoknak és a megjelölt tantervi kapcsolódásnak.

2.4. A továbbképzés célcsoportja:

A megjelölendő célcsoport csak a már képesített pedagógusokra, illetőleg a közoktatási törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozhat.

A célcsoportot világosan és egyértelműen kell meghatározni, akár a pedagógusok tágabb, akár szűkebb csoportjáról legyen is szó. Amennyiben a programalapító több célcsoportot, munkakört és iskolatípust is megjelöl, a "3. A képzés tartalomra vonatkozó részletes információk"-ra adott válaszokban ismertetnie kell, hogy a heterogén csoportokra vonatkozóan milyen változtatásokat eszközöl a módszerekben, a médián, az ellenőrzésben-értékelésben.

2.5. A jelentkezés feltételei:

Az alapítónak mérlegelni kell, hogy a program elvégzéséhez a jelentkezőknek az iskolai végzettség és szakképzettség mellett milyen más szakmai képesítéssel vagy előzetes szakmai ismeretekkel, gyakorlattal kell rendelkezniük. Itt a szükséges szakmai gyakorlatot jelölheti meg, valamint azokat a képzést megelőző speciális felvételi eljárásokat, amelyek a jelentkezők alkalmasságát, beállítódását vizsgálják.

2.6. A továbbképzés összóraszáma:

Az oktatás formájától (tanfolyam, távoktatás) függően kell meghatározni azt az összóraszámot, amely egy átlagos képességű hallgató felkészüléséhez szükséges az adott pedagógus-továbbképzési programban előírt követelmények eredményes teljesítéséhez, ezt az óraszámot kell a tanúsítványnak igazolni.

Az óraszám meghatározásánál az oktatás formája, valamint a cél, a tematika(tartalom), a módszerek és a követelmény a meghatározók. Az óraszámot kerek számokban kell megadni (30, 40, 60 stb.).

Tanfolyami képzés esetén minimum a 30 elméleti és gyakorlati óra, amelybe nem számítható be az esetleges házi feladat, illetve otthoni tanulás időtartama.

2.7. A továbbképzés során elsajátítandó tartalmi követelmények:

A tartalmi követelményekben azt kell megfogalmazni, melyek azok az elméleti vagy gyakorlati ismeretek, illetve képességek (kompetencia), melyet a képzés során el kell sajátítani.

A követelményekben azokat a konkrét elvárásokat kell rögzíteni, amelyek teljesítése a program résztvevője számára az adott képzés sikeres befejezését jelenti, rögzíteni kell, hogy milyen kimeneti követelmények (ismeretek, készségek) kérhetők számon.

A követelmények az adott képzési folyamat során elsajátítottakra vonatkoznak.

A tartalmi követelményekben egyértelműen és konkrétan meg kell határozni azokat a képzés végén várható eredményeket, tudást, képességet, attitűdöt (kompetenciákat), amelyek megszerzését a program a résztvevőinek ígéri.

2.8. A továbbképzésen elsajátított ismeretek és készségek ellenőrzésének módja:

Az ellenőrzésnek azt kell megállapítania, hogy teljesítette-e a résztvevő a program tartalmi követelményeit. Az ellenőrzés módját az határozza meg, hogy milyen természetű feladat helyzetekben, milyen teljesítményekben és megnyilvánulásokban lehet megbízható információhoz jutni a követelmények teljesítéséről.

Az ellenőrzés módjait a követelményeknek megfeleltethető kifejtettséggel kell megadni. A választott ellenőrzési tevékenységekkel a tartalmi követelmények teljesülése vizsgálható kell, hogy legyen.

2.9. A képzés tartalmi területek szerinti besorolása:

A tartalmi terület meghatározás a program nyilvántartásához közöl tájékoztató jellegű információkat. Az akkreditációs eljárás a tartalmi terület meghatározását a résztémák tartalmi kifejtésével, valamint a megjelölt iskolatípussal, évfolyamokkal és tantervi kapcsolódással összhangban vizsgálja.

2.10. Intézménytípus megjelölése, amelyben dolgozó pedagógusok számára ajánlott a képzés:

Az intézménytípus meghatározása arra vonatkozik, hogy a továbbképzés mely szinten és ezen belül mely évfolyamokon dolgozó pedagógusokat célozza meg. Az intézménytípusok meghatározása az űrlapon az Oktatási Minisztérium hivatalos statisztikája alapján készül. Az évfolyamok megadásánál a programalapító a bármely intézménytípusra értelmezhető általános 1-12 (vagy e feletti) évfolyamjelölést kell, hogy használja az érintett évfolyamok jelölésénél.

2.11. Meghatározott kerettantervhez vagy helyi tantervhez kötődik-e a továbbképzés?

A kérelem e pontja lehetőséget ad az alapító számára, hogy megjelölje, kapcsolódik-e tartalmilag a továbbképzés valamely kerettantervhez, illetve egyedi helyi tantervhez. Tartalmi kapcsolat esetén a keret- vagy helyi tanterv pontos megnevezését, címét kell e pontban megjelölni.

2.12. A továbbképzésben indítható csoport létszáma

A minimális csoportlétszám megadása azért lényeges, mert az érdeklődő pedagógusok ebben kaphatnak információt arról, hogy milyen csoportlétszám elérése esetén indul el a program. A maximális csoportlétszám a csoportbontások tervezése miatt is fontos. Ha a kérelmező nem igényel létszámkorlátozást, akkor ezt az űrlapban el kell tüntetnie. Távoktatás esetében ez az adat a csoportos konzultációk, illetve a csoportos gyakorlatok esetében kitöltendő, valamint akkor, ha az indító a program indítását a jelentkezések létszámfeltételéhez köti.

2.13. A tanúsítvány kiadója és a tanúsítvány kiadására vonatkozó formai követelmények:

Ebben a pontban az alapítónak a hivatalos tanúsítvány kiállítási jogához, tehát a program indítási jogának megadásához szükséges összes feltételét kell összefoglalnia.

Az alapítónak ebben a pontban van módja meghatározni, hogy a program elvégzését tanúsító dokumentum milyen formában jelenjen meg.

3. A képzés tartalmára vonatkozó részletes információk

Az oktatás formájától függően tanfolyam esetén az A) pont alatti kérdésekre, távoktatás esetén a B) pont alatti kérdésekre kell választ adni.

A program részletes tematikája, illetőleg a programcsomag, valamint a személyi és tárgyi feltételek részletes bemutatása tartalmazza mindazokat az akkreditációhoz szükséges tartalmi információkat, amelyek nélkül a program megvalósíthatósága nem ítélhető meg.

Az itt leírt és részletesen bemutatott információk szerzői jogi védelem alá tartoznak, és sem az Akkreditációs Testület, sem az Oktatási Minisztérium, sem a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ nem hozhatja semmilyen formában nyilvánosságra, és nem használhatja fel (névtelen értékelő elemzéseken kívül) e részét a kérelemnek a programalapító írásbeli engedélye nélkül.

A) Tanfolyami forma

3.1.1. A program részletes leírása:

A program részletes leírása elsősorban a továbbképzési program tartalmának ismertetését jelenti, de magában foglalja a képzés tananyagának, témaköreinek ismertetése mellett az adott tananyag elsajátításához javasolt tanulási és tanítási módszerek és ezek taneszközeinek, munkaformáinak, valamint ellenőrzési formáinak leírását és az ellenőrzés-értékelés szempontjait, gyakoriságát is. Ezen felül információt ad a különböző munkaformákban, foglalkozásokon használandó konkrét segédletekről is.

A program részletes leírása az akkreditációra beadott továbbképzési program legfontosabb része, ezért a kérelemnek teljes kifejtését várja el az alapítótól. A részletes tematika tartalmi kifejtésére a Kérelem űrlap egy táblázat kitöltését kéri. A program részletes leírását modulonként, az egyes modulokon belül a módszereket, segédeszközöket, ellenőrzés gyakoriságát és módját, tantervi egységenként (modulonként) az órák számát és ezen belül a munkaformák óráinak számát egyértelműen kell feltüntetni.

A továbbképzés tantervi egységeinek (moduljainak) megnevezése, a tantervi egységek (modulok) egyes résztémáinak tartalmi kifejtése:

A továbbképzés tantervi egységének (moduljának) azon összefüggő foglalkozások sora számít, melyeket a program felépítésének logikája és a szükséges pedagógiai lejárások egységes, önmagában is megvalósítható egésszé alakítanak. A önálló tantervi egységek egymásra épülése adja meg a program teljes menetét.

Ebben az oszlopban tájékoztatást kell adni a továbbképzés tartalmáról. Meg kell adni az egymásra épülés sorrendjét, a főbb tantervi egységek (modulok) címét, az egyes foglalkozások rész témáit és az ezeken belüli altémákat.

Módszerek/munkaformák:

A módszerek, munkaformák bemutatásának feladata, hogy a továbbképzésen résztvevőket támogassa a tanulásban, és a résztvevők bevonásának módjáról számot adjon.

A módszerek megnevezésénél olyan eljárásokat kell bemutatni, amelyek alkalmasak arra, hogy a képzési cél teljesüljön a továbbképzés résztvevői képesek legyenek elsajátítani a tartalmi követelményeket.

A program alapítójának számot kell adnia az egyes résztémák és altémák feldolgozásának módszeréről, illetve azokról a munkaformákról, amelyekben ennek végbe kell mennie. Mivel ez résztémánként (esetleg altémánként is) más-más lehet, szükséges ezeknek az egyes résztémákhoz rendelt feltüntetése.

Segédeszközök, taneszközök használata:

A részletes leírás ezen oszlopban azokat a konkrét segédeszközöket, taneszközöket és egyéb tárgyi eszközöket kéri az űrlap, amelyeket az adott tantervi egységhez (modulhoz) kapcsolódóan konkrétan használni kell az oktatónak, amelynek segítségével a feltüntetett módszerek és munkaformák kivitelezhetőek.

A résztémákkal és módszerekkel összhangban itt kell összegzően meghatározni, hogy az alkalmazott módszerekhez milyen eszközök szükségesek.

Az ellenőrzés módja, az értékelés szempontjai tantervi egységenként (modulonként):

A tantervi egységenként (modulonként) igényelt ellenőrzési eljárások és értékelési szempontok feladata az, hogy mind a résztvevőknek, mind a képzőnek időben adjon visszacsatolást a továbbképzés eredményességéről, a követelmények várható teljesüléséről.

Amennyiben a programalapító valamelyik tantervi egység (modul) esetében nem kíván élni ellenőrzéssel, azt minden esetben jelezze a táblázatban.

Tantervi egségenként (modulonként) a foglalkozások, munkaformák óráinak száma:

A foglalkozások és a munkaformák óraszámának feltüntetése informálja az indítót és a résztvevőket is, hogy a képzés inkább elméleti ismeretanyagot vagy inkább gyakorlati foglalkozásokat tartalmaz, gyakorlati kompetenciák elsajátítását teszi lehetővé.

3.1.2. A továbbképzés teljesítésének formai követelményei:

A formai követelmények leírásánál a programalapítónak joga van kikötni, hogy a résztvevőnek maximum hány órát lehet hiányozni, s milyen egyéb kötelezettségei vannak (pl. hospitálás, terepgyakorlaton részvétel stb.). Ugyancsak itt szükséges kifejteni azt is, hogy a tantervi egységenkénti (modulonkénti) értékelés és a záróértékelés milyen szerepet játszik a tanúsítvány kiadásában.

3.1.3. A résztvevők számára előírt szakirodalom jegyzéke:

Az előírt szakirodalom meghatározásánál meg kell nevezni azt az előírt (kötelezően feldolgozandó) irodalmat, amely biztosítja a képzés tartalmi követelményeinek teljesítését.

A kérelmezőnek el kell különítenie a kötelező és ajánlott irodalmat. Az irodalmak meghatározásánál az alapítónak meg kell adnia a pontos "könyvészeti" adatokat.

3.1.4. A résztvevők számára ajánlott szakirodalom jegyzéke:

Idetartozik azoknak a szakanyagoknak a megnevezése, amelyek általános áttekintést nyújtanak a képzés tartalmával összefüggő tudományterületekről.

3.2. A teljes program lebonyolításához szükséges személyi feltételek:

A személyi feltételek leírásában azt kell megjelölni, hogy a képzés indítója a képzés céljához, tartalmához, követelményeihez, módszereihez viszonyítottan milyen kompetenciájú képzőkkel, illetve segítő közreműködőkkel köteles biztosítani a képzés eredményes lebonyolítását. A személyi feltételek csak általános érvénnyel, a program részletes leírásában megadott tantervi egységek (modulok) sorrendjében adhatók meg a táblázat szerint. A konkrét nevek megadására csak az indítási akkreditációban van szükség.

B) Távoktatási forma

A programcsomag:

A programcsomag a továbbképzési program átlagos tanulási útjának, tartalmának és megvalósítási eszközeinek, folyamatának ismertetését jelenti, mely magában foglalja a képzés tananyagát, az adott tananyag elsajátításához javasolt tanulási és tanítási módszerek és ezek taneszközeinek, munkaformáinak bemutatását, valamint az ellenőrzés formáinak leírását és az ellenőrzés-értékelés szempontjait, gyakoriságát és az ellenőrzés-értékelés szempontjait, gyakoriságát. Ezenfelül tartalmazza a különböző munkaformákban, foglalkozásokon használandó konkrét segédleteket, médiát. A programcsomagban kell részletesen bemutatni a programban közreműködő, a tanulást segítő szakemberek feladatait.

3.1. A programcsomag tartalma:

- A résztvevők tájékoztatása a programról:

A résztvevők átlagos tanulási útjához kapcsolódó legszükségesebb információk: cél, tartalom, időtartam, ütemezés, tanulási formák, módszerek, követelmények.

- A tananyag:

A tananyag mellékelésekor a programcsomagban be kell adni mindent, amit kézhez kap a tanuló - milyen jellegű tananyagot és ezekből mennyit. Részletezni kell, hogy az alapító a programcsomag megalkotásakor milyen fő médiát és milyen kiegészítő médiát használ. A tananyagnak be kell mutatnia, hogy logikai, strukturális és metodikai felépítettsége hogyan segíti a résztvevő egyéni tanulását.

- A tanulási folyamat szakmai, tanulás-módszertani és egyéb segítőire vonatkozó információk:

A képzésben közreműködők feladatainak differenciálásával, részletező bemutatásával, és a feladatteljesítés hely-, idő-, és egyéb feltételbeli körülményeinek ismertetésével (pl. elérhetőség) hitelesíti távoktatási programjának realitását, teljesíthetőségét. Ebben a részben ismertetni kell az átlagos tanulási út bemutatásához illeszkedően a szervezési, a technikai segítségnyújtási, a tanulási előrehaladását támogató, valamint a tananyag feldolgozását támogató szerepeket.

3.2. A teljes program lebonyolításához szükséges személyi feltételek:

A személyi feltételek leírásában igényelt információk arról tájékoztatnak, hogy a képzés indítója a képzés céljához, tartalmához, követelményeihez, módszereihez viszonyítottan milyen kompetenciájú, a tanulást segítő szakemberekkel, illetve segítő közreműködőkkel köteles biztosítani a képzés eredményes lebonyolítását. A személyi feltételek csak általános érvénnyel - nem személynevekkel, hanem kompetencia leírásokkal - adhatók meg. A konkrét nevek megadására csak az indítási akkreditációban van szükség.

A távoktatás esetében a személyi feltételek táblázatában a közreműködők három kategóriába csoportosíthatók. A tanulás szakmai segítői (konzulens, tutor, mentor stb.), akik a program szakmai tartalmának megfelelően a tanulás összes szakmai, tartalmi-szakmai kérdésében járatosak, és e kérdésekben eligazítást és segítséget nyújtanak a résztvevőknek. A tanulás módszertani segítői (oktatásszervezők, gyakorlatvezető stb.), akik a programban való előrehaladást segítik mindazon módszertani támogatás megadásával, ami a taneszközök, tananyag használatát, az értékelés-ellenőrzés teljesítését gördülékennyé teszi, és segítik az egyéni tanulási problémák megoldását is. A harmadik csoportba, a tanulás technikai segítői közé tartoznak mindazok, akik ebbe a két kategóriába nem sorolhatók be (könyvtáros, adminisztrátor, oktatástechnikus stb.). Távoktatás esetében a személyi feltételek táblázata arra is rákérdez, hogy a nevezett közreműködők milyen terhelési feltételekkel vesznek részt a képzésben, tehát egy közreműködő főre hány résztvevő jut.

A) és B) forma esetén

3.3. A teljes program lebonyolításához szükséges általános tárgyi feltételek megnevezése:

A képzés céljához, tartalmához, követelményeihez, módszereihez viszonyítottan kell megadni a tárgyi feltételeket, eszközöket. Az általános tárgyi feltételek a képzés során használt olyan eszközöket és infrastruktúrát foglalják magukban, amelyek minimálisan szükségesek ahhoz, hogy a képzés elinduljon.

Távoktatás esetében a programcsomagban kell tisztázni, hogy a tárgyi feltételeknél mi az, amit az alapító biztosít, mit szükséges az indítónak időszakosan és állandóan biztosítania és mi tartozik a résztvevő felelősségkörébe.

3.3.1. Az infrastrukturális alapfeltételek és információhordozók:

Azokat az alapfeltételeket kell rögzíteni, amelyeknek a képzés teljes időtartama alatt rendelkezésre kell állnia.

3.3.2. Informatikai alapfeltételek:

Számítógépek, programok, tartozékok megnevezése, amelyek a képzés kivitelezéséhez szükségesek.

3.3.3. A továbbképzés helyszínének meghatározása:

A tantermek azon minimális specifikációs feltételeit szükséges megadni ebben a pontban, amelyek biztosítják a továbbképzés kivitelezhetőségét. Szükséges feltüntetni a csoportmegosztásból adódó igényeket, speciális szakképzés esetén fel kell tüntetni a szaktanterem létszámhoz szabott, elvárt berendezéseit.

Idetartozik a távoktatási továbbképzésben használható forrásközpont és konzultáció helyigénye is.

3.3.4. Azoknak az eszközöknek, segédanyagoknak és tananyagoknak a megnevezése, amelyeket az alapító biztosít az indító és a résztvevő számára:

Ebben a pontban szükséges felsorolni azokat az eszközöket, tananyagot, segédanyagot, amelye(ke)t az alapító bocsát az indító és a résztvevő rendelkezésére.

A képzés során a tanulást segítők által használatos nem nyomtatott segédeszközök, nyomtatott taneszközök, amelyeket a tanulást segítő szakemberek a továbbképzés során használnak a különböző foglalkozások keretein belül, illetve saját feladataik összefoglalásaként. A képzés résztvevője által használandó nyomtatott és nem nyomtatott munkaeszközök.

3.3.5. Azoknak az eszközöknek, segédanyagoknak és tananyagoknak a megnevezése, amelyeket az indítónak kell biztosítania a résztvevők számára:

Ebben a pontban szükséges megnevezni, hogy az indító milyen tananyagot, taneszközöket, segédanyagokat köteles a résztvevő rendelkezésére bocsátani.

3.3.6. Azoknak az eszközöknek a megnevezése, amelyeket a résztvevők biztosítanak:

Ebben a pontban az eszközöket szükséges felsorolni, amelyeket a résztvevőknek kell biztosítania ahhoz, hogy a képzésben részt tudjon venni.

A kérelemnek tartalmaznia kell a tárgyi feltételek pontos meghatározását és a feltételek biztosításának világos felosztását az alapító, az indító és a résztvevő között.

4. Minőségbiztosítási kötelezettségek és tevékenységek

A továbbképzések minőségbiztosítási tevékenységeinek azokat a rendszeres és folyamatos tevékenységeket nevezzük, amelyeken keresztül az alapító és az indító visszajelzést nyer a résztvevőktől és a továbbképzés oktatóitól a továbbképzés megvalósulásáról és hasznosságáról. Ezen információkat az alapító egy meghatározott eljárásrend alapján feldolgozza és a továbbképzési program módosítására, javítására hasznosítja.

Ez a fejezet tartalmazza a minőségbiztosítási tevékenységek leírását és az állami akkreditáció által megkövetelt információgyűjtés vállalását. Amennyiben az alapító nem kívánja más szervezetnek átadni a program indításának jogát, természetesen akkor is szükséges minőségbiztosítási tevékenységekkel foglalkoznia, mert ez az állami akkreditáció feltétele és a résztvevői és a képzés szakértő segítői visszajelzések feldolgozásának és visszacsatolásának biztosítéka. Az alapító a 4. részben fogalmazhatja meg, hogy a program beválását milyen eszközökkel vizsgálja, a program beválásáról milyen gyakran kér visszajelzéseket. A beválás vizsgálata segíti leginkább az alapítót abban, hogy a program tartalmát, módszereit, eszközeit tovább javítsa, fejlessze.

A kérelem 4. része alegységeinek gondos kitöltése lehetőséget ad a programalapító számára, hogy az indítóval való megegyezés alapján megbízható információkat kapjon arról, hogy miként vélekedtek a továbbképzés résztvevői a programról, valamint az indító által szervezett képzések megvalósulásáról, annak eredményességéről. Az alapító - saját minőségbiztosítási eljárásainak megfelelően - a kötelezően előírt információgyűjtésen túl más információk eljuttatását is megkövetelheti az indítótól. A programalapítónak ügyelni kell arra, hogy olyan visszajelzési eljárásokat válasszon, amelyek a résztvevők és a programban oktatók személyiségi jogait nem sértik, valamint az adatvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket is be kell tartania.

4.1. Az alábbi információk folyamatos gyűjtésének kötelezettsége a résztvevőkről. Az indító tájékoztatási kötelezettsége az alapító részére:

A 4.1. pontban felsorolt feltételek teljesítésére az alapító a kérelem elején tett aláírásával vállal kötelezettséget. Az itt felsorolt adatokról az indítók kötelesek információt gyűjteni. A Kérelem ezen pontjában az alapító aláírásával azt is vállalja, hogy a 4.1. pontban az indító által begyűjtött információk közül melyek eljuttatása lesz kötelező számára.

A 4.1. pontot természetesen akkor is el kell fogadni kötelezettségként, ha az alapító nem adja át más szervezetnek az indítás jogát. Ebben az esetben saját maga vagy intézménye fogja az információk gyűjtését megszervezni.

4.2. Milyen eszközöket és eljárásokat használjon a program indítója a továbbképzésről való visszajelzések gyűjtésében?

A programalapító ebben a pontban írja le, hogy melyek azok az eszközök és eljárások, amelyek használatát a program indítója számára előírja. Előírhat bizonyos kérdőíveket vagy más eszközöket, és meghatározhat bizonyos eljárásrendi kérdéseket. Amennyiben a programalapító nem kívánja átadni az indítás jogát más szervezetnek, ebben a pontban azt szükséges rögzítenie, hogy a 4.1. pontban jelzett információkat milyen eszközökkel kívánja begyűjteni saját maga számára.

A választott eszközöknek biztosítaniuk kell az információgyűjtés objektivitását és megbízhatóságát ugyanúgy, mint a résztvevők adatvédelmi jogait.

4.3. Milyen formában és milyen gyakorisággal tájékoztassa az indító az alapítót a begyűjtött információkról?

Ebben a pontban az alapító rögzíti, hogy milyen módszert, eszközt és milyen gyakoriságot vár el az indítótól az információk eljuttatásában.

Amennyiben az alapító nem kívánja a program indítását más szervezetnek is átadni, a Kérelem ezen pontjában azt kell meghatározni, hogy milyen formában és milyen gyakran dolgozza fel a programgazda a visszajelzéseket.

4.4. Milyen eljárást követ az alapító, amikor a programot folyamatosan javítja, módosítja a továbbképzés résztvevőinek, oktatóinak és indítóinak visszajelzései alapján?

E pontban szükséges felsorolni azokat a tevékenységeket és munkaformákat, amelyekkel az alapító feldolgozza az indítótól kapott résztvevői visszajelzéseket.

A választott eljárásrendnek biztosítania kell a kapott információk rendszeres és folyamatos feldolgozását, a program módosításának, javításának elkészültét.

4.5. Egyéb feltételek, amelyek biztosítják a továbbképzés egyenletes minőségét és a minőség javítását

Az alapító e pontban tüntetheti fel azokat a tevékenységeit, melyekkel az indítókat felkészíti a program indítására. Az alapító jogosult, mint a program tulajdonosa előírni akár az indító számára külön felkészítő képzést, vagy részvételi igényét a programot záró ellenőrző-értékelő foglalkozáson vagy akár egyéb minőség-ellenőrző tevékenységet is.

5. A program tartalmának rövid ismertetése

(A terjedelem maximum: 1800 karakter, 30 sor.)

Ebben a fejezetben írja le a kérelmező, hogy a programról milyen információkat kíván nyilvánosságra hozni a Továbbképzési Jegyzékben feltüntetetteken kívül. A rövid, maximum egyoldalas összefoglalónak a részletes tematikában (programcsomagban) közölt védett információkra kell épülnie.

II. Rész

KÉRELEM AZ INDÍTÁSI ENGEDÉLY KIADÁSÁHOZ

1. A továbbképzési program általános jellemzői

1.1. A továbbképzési program megnevezése:

1.2. A továbbképzési program alapítója:

1.3. A továbbképzési program alapítási engedélyének száma (az Oktatási Minisztérium határozatának száma):

2. A továbbképzés szervezője

2.1. A továbbképzést szervező megnevezése:

2.2. A szervező székhelye:

- Megye:

- Irányítószám:

- Helység:

- Utca/út/tér/krt.:

- Házszám:

2.3. A továbbképzési programról tájékoztatást adó személy neve és címe:

- Név:

- Megye:

- Irányítószám:

- Helység:

- Utca/út/tér/krt.:

- Házszám:

- Telefon:

- Telefax:

- Email:

2.4. A továbbképzési program alapítója megegyezik-e a továbbképzési program indítójával (az indítási kérelem 1.2. és 2.1. pontjának összevetése alapján)?

igen

nem

3. A továbbképzés helyszíne

3.1. Az indítási kérelem benyújtásakor ismert helyszín megjelölése:

3.1.1. Az intézmény megnevezése:

3.1.2. Az intézmény pontos címe:

- Irányítószám:

- Helység:

- Utca/út/tér/krt.:

- Házszám:

3.2. Ha a kérelmező a továbbképzés helyszínét a kérelem benyújtásakor nem ismeri, a program indítása előtt legkésőbb 15 nappal bejelenti.

4. A továbbképzésben foglalkozást tartók jegyzéke

Név

A továbbképzés tematikája szerint cím megnevezése

A képesítési követelmény

Szakterület, tudományág, gyakorlati terület megnevezése

A foglalkozás jellege: elméleti (előadás); gyakorlati (gyakorlatvezetés, csoportvezetés); egyéb

5. A továbbképzés formája:

5.1. A továbbképzés összóraszáma:

5.2. A továbbképzés oktatásának formája:

5.3. A továbbképzés szervezésének módja, időbeosztása:

6. Az oktatás megfelelő színvonalának biztosítása

6.1. Azoknak az eszközöknek a felsorolása (pl. kérdőív, interjú-vázlat stb.), amelyekkel a programban részt vevő pedagógusok értékelik a továbbképzési programot.

A mellékelt eszközök felhasználásának módja:

6.2. Azoknak az eszközöknek a felsorolása, melyekkel a továbbképzés indítója értékeli a tanfolyam egészét, ezen belül az előadók, a trénerek, a szervezők stb. tevékenységét.

A mellékelt eszközök felhasználásának módja:

6.3. Más eszközök, módszerek

7. Azoknak a munkaköröknek a megnevezése, amelyben a foglalkoztatottak számára javasolják a részvételt

Munkakörök szerint

- Óvodapedagógus

- Tanító

- Tanár

- Gyógypedagógus

- Logopédus

- Kollégiumi nevelő

- Pszichológus

- Szociálpedagógus

- Könyvtáros tanár (tanító)

- Szakoktató, gyakorlati oktató

- Más:

Megbízások, funkciók, beosztások szerint

- Intézményvezető

- Intézményvezető-helyettes

- Diákönkormányzatot segítő pedagógus

- Gyermekvédelmi felelős

- Munkaközösség vezető

- Osztályfőnök

- Rendszergazda

- Szabadidő szervező

- Gyakorlóiskolai, -óvodai szakvezető

- Más:

7.1. A továbbképzés célcsoportja:

7.1.1. Intézménytípus megjelölése, amelyben dolgozó pedagógusok számára ajánlott a képzés

7.2. A jelentkezés feltételei:

- iskolai végzettség és szakképzettség:

- megelőző szakmai gyakorlat:

= nem szükséges

= szükséges

- egyéb jelentkezési feltételek:

= nincs

= van

7.3. A továbbképzésen elsajátított ismeretek és készségek ellenőrzésének módja:

7.4. Meghatározott kerettantervhez vagy helyi tantervhez kötődik-e a továbbképzés?

- Igen

- Nem jellemző

7.5 A továbbképzésben indítható csoport létszáma

- A csoportlétszám minimuma: .......... fő

- A csoportlétszám maximuma: .......... fő (a maximum felett csoportbontásra van szükség)

- Nincs megkötés a csoportlétszámra vonatkozóan.

7.6. A tanúsítvány kiadója:

- Az alapító

- Az indító

- Az alapító és az indító közösen

- Egyéb, a tanúsítvány kiadására vonatkozó formai követelmények:

7.7. A tanfolyam várható költségei (minimum, maximum)

8. Az indítási kérelem űrlapjához csatolni kell:

- annak igazolását, hogy a továbbképzési program felhasználási jogával rendelkezik a továbbképzés szervezője,

- a továbbképzés szervezőjének nyilatkozatát arról, hogy minden helyszínen garantálja a továbbképzési programban szereplő tárgyi és személyi feltételeket,

- a továbbképzés szervezőjének kötelezettségvállalását arra, hogy minden továbbképzésre jelentkezővel írásban közli a továbbképzés feltételeire vonatkozó információkat,

- annak igazolását, hogy az oktatás szervezője jogosult a tevékenység folytatására,

- az eljárási díj befizetésének igazolását.

III. Rész

KÉRELEM A TOVÁBBKÉPZÉSI JEGYZÉKRE TÖRTÉNŐ FELVÉTELHEZ

(Az indítási engedély beadását követő évtől kezdődően kell benyújtani)

A továbbképzési programra vonatkozó adatok

1. A továbbképzési program általános jellemzői

1.1. A továbbképzési program megnevezése:

1.2. A továbbképzési program alapítási engedélyének száma (az Oktatási Minisztérium határozatának száma):

1.3. Indítási engedély száma:

2. A továbbképzés szervezője

2.1. A továbbképzést szervező megnevezése:

2.2. A szervező székhelye:

- Megye:

- Irányítószám:

- Helység:

- Utca/út/tér/krt.:

- Házszám:

2.3. A továbbképzési programról tájékoztatást adó személy neve és címe:

- Név:

- Megye:

- Irányítószám:

- Helység:

- Utca/út/tér/krt.:

- Házszám:

- Telefon:

- Telefax:

- Email:

3. A továbbképzés helyszíne

3.1. A kérelem benyújtásakor ismert helyszín megjelölése:

3.1.1. Az intézmény megnevezése:

3.1.2. Az intézmény pontos címe:

- Irányítószám:

- Helység:

- Utca/út/tér/krt.:

- Házszám:

3.2. Ha a kérelmező a továbbképzés helyszínét a kérelem benyújtásakor nem ismeri, a program indítása előtt legkésőbb 15 nappal bejelenti.

4. Azoknak a munkaköröknek a megnevezése, amelyekben foglalkoztatottak számára javasolják a részvételt:

Munkakörök szerint

- Óvodapedagógus

- Tanító

- Tanár

- Gyógypedagógus

- Konduktor

- Logopédus

- Kollégiumi nevelő

- Pszichológus

- Szociálpedagógus

- Könyvtáros tanár (tanító)

- Szakoktató, gyakorlati oktató

- Más:

Megbízatások, funkciók, beosztások szerint

- Intézményvezető

- Intézményvezető-helyettes

- Diákönkormányzatot segítő pedagógus

- Gyermekvédelmi felelős

- Munkaközösség vezető

- Osztályfőnök

- Rendszergazda

- Szabadidő szervező

- Gyakorlóiskolai, -óvodai szakvezető

- Más:

4.1. A továbbképzés célcsoportja:

5. A jelentkezés feltételei:

- iskolai végzettség és szakképzettség:

- megelőző szakmai gyakorlat

= nem szükséges

= szükséges

- egyéb jelentkezési feltételek:

= nincs

= van

6. A képzés tartalmára vonatkozó egyéb adatok

6.1. A képzés tartalmi területek szerinti besorolása:

6.2. Intézménytípus megjelölése, amelyben dolgozó pedagógusok számára ajánlott a képzés:

6.3. A továbbképzésen elsajátított ismeretek és készségek ellenőrzésének módja:

6.4. Meghatározott kerettantervhez vagy helyi tantervhez kötődik-e a továbbképzés?

- Igen

6.5. A továbbképzésben indítható csoport létszáma

- A csoportlétszám minimuma: ........ fő

- A csoportlétszám maximuma: ........ fő (a maximum felett csoportbontásra van szükség)

- Nincs megkötés a csoportlétszámra vonatkozóan.

6.6. A tanúsítvány kiadója:

- Az alapító

- Az indító

- Az alapító és az indító közösen

- Egyéb, a tanúsítvány kiadására vonatkozó formai követelmények:

6.7. A tanfolyam várható részvételi költségei (minimum, maximum)

3. számú melléklet a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez

Az eljárási díj mértéke

1.

Az alapítási engedély kiadására indított eljárásban az eljárási díj összege - továbbképzési programonként - a kérelem benyújtásakor érvényes legkisebb kötelező munkabér (minimálbér)

a) összege, amennyiben a foglalkozási órák száma nem haladja meg a harminc órát,

b) kétszerese, amennyiben a foglalkozási órák száma meghaladja a harminc órát, de nem haladja meg a hatvan órát,

c) háromszorosa, amennyiben a foglalkozási órák száma meghaladja a hatvan órát, de nem haladja meg a kilencven órát,

d) négyszerese, amennyiben a foglalkozási órák száma meghaladja a kilencven órát.

2.

Az indítási engedély kiadására indított eljárásban az eljárási díj összege - továbbképzési programonként - a kérelem benyújtásakor érvényes legkisebb munkabér (minimálbér) összege.

3.

A jogorvoslati eljárásban az 1-2. pont alapján megállapítható összeg ötven százalékának megfelelő összegű eljárási díjat kell fizetni.

4.

A továbbképzési jegyzékbe történő felvétellel kapcsolatos eljárásban - ha az adatlap nem tartalmaz hat helyszínnél többet - a 2. pont alapján megállapítható összeg huszonöt százalékának megfelelő, hat helyszínnél több helyszín feltüntetése esetén helyszínenként további négy százalékkal megemelt összegű eljárási díjat kell fizetni. Az indítási engedély kiadását követő első továbbképzési jegyzékbe történő felvételnél hat helyszínig nem kell eljárási díjat fizetni.