ME Irodalomtudományi DI
A DI törzstagjai
http://www.uni-miskolc.hu/~bolphd/a-di-torzstagjai.html

© 2015 ME Irodalomtudományi DI
 
 
 

A DI törzstagjai

Név

Születési év

Tudományos fokozat

Fokozat tudományága

Munkahely, beosztás

Dr.
Gyapay László

1956

CSc 1999

irodalomtud.

ME
egyetemi docens

Dr. habil.
Heltai János

1950

CSc 1990
DSc 2004

irodalomtud.

ME
egyetemi tanár

Dr. habil.
Kabdebó Lóránt

1936

CSc 1968
DSc 1991

irodalomtud.

ME
professor emeritus

Dr. habil.
Kappanyos András

1962

PhD 1999

irodalomtud.

ME
egyetemi tanár

Dr. habil.
Kecskeméti Gábor

1965

CSc 1997
DSc 2008

irodalomtud.

ME
egyetemi tanár

Dr. habil.
Kemény Gábor

1948

CSc 1987
DSc 2002

nyelvtud.

ME
egyetemi tanár

Dr. habil.
Kilián István

1933

CSc 1981
DSc 1995

irodalomtud.

ME
professor emeritus

Dr. habil.
Tverdota György

1947

CSc 1987
DSc 1997

irodalomtud.

ME
egyetemi tanár

Dr.
V. Ecsedy Judit

1946

CSc
DSc 2007

irodalomtud.

OSZK
tudományos tanácsadó


Az Irodalomtudományi Doktori Iskola valamennyi törzstagjának közös jellemzője a szövegtudományi-textológiai-filológiai hozzáértés és e megfontolásoknak életművükben való kamatoztatása. Részt vettek és vesznek kritikai szövegkiadásokban (Dr. Gyapay László: Kölcsey Ferenc elméleti és kritikai írásai, Prof. Dr. Heltai János: David Pareus; Prof. Dr. Kecskeméti Gábor: 17. századi szónoklatok és klasszikus auktorfordítások; Prof. Dr. Kilián István: magyar és latin nyelvű drámaszövegek a Régi Magyar Drámai Emlékek általa irányított XVIII. századi sorozatában; Prof. Dr. Tverdota György: József Attila). Prof. Dr. Kecskeméti Gábor 2008–2014 között az MTA Textológiai Munkabizottságának elnökeként működött, a Centre National de la Recherche Scientifique (CNRS) párizsi szövegtudományi kutatóintézetében (Institut de Recherche et d’Histoire des Textes, Centre Félix Grat) francia–magyar együttműködésben készülő nemzetközi humanizmuskori szövegtörténeti adattár munkatársa. Törzstagjaink között tudhatjuk a magyarországi könyv- és nyomdatörténeti kutatás két meghatározó személyiségét: Prof. Dr. Heltai János a nemzetközi mezőnyben is mértékadó magyarországi retrospektív nemzeti bibliográfia (Régi Magyarországi Nyomtatványok) vezető munkatársa, Dr. V. Ecsedy Judit pedig a régi magyarországi nyomdák betűkészletét és egyéb díszítőelemeit a 15–17. század vonatkozásában a teljesség igényével feldolgozó és katalógusba foglaló sorozat (Hungaria Typographica) kezdeményezője és kulcsembere, az irodalomtörténet mediális vonatkozásainak egyik legfontosabb hazai szaktekintélye. Dr. Gyapay László szerkesztésében jelent meg a Baylor University Press (USA) gondozásában készült European Romanticism című, többnyelvű antológia magyar fejezete. Prof. Dr. Kabdebó Lóránt a Szabó Lőrinc-életmű évtizedek óta legautentikusabb és szövegkiadási vállalkozásokat is irányító, legutóbb pedig az internetes kritikai kiadás alapjait megteremtő szakértője. Prof. Dr. Kappanyos András a magyarországi avantgárd irodalom történetének egyik vezető kutatója, emellett legutóbb az új James Joyce-kiadássorozat köteteiben, mindenekelőtt az Ulysses új fordítását elkészítő csapat tagjaként bizonyította az angol irodalomtörténet modern filológiai vonatkozásaira kiterjedő hermeneutikai és textológiai figyelmét. Prof. Dr. Kemény Gábor az irodalomtudomány és a nyelvtudomány legszorosabb érintkezési területének, a stilisztikának a művelője. Krúdy Gyuláról szóló monográfiái (1974, 1975, 1991, 1993) az életmű alapvető fontosságú megközelítései közé tartoznak, de tanulmányai érdemi hozzászólást jelentettek Ady (1977), József Attila (1983, 2005), Kosztolányi (1986), Ottlik (1995), Márai (2000), Déry (2003), Cholnoky László (2006) munkásságához is. Legutóbb már a Nyugat íróira egészében kiterjesztett érvénnyel fejtette ki stílustörténeti megállapításait (2008). A nyelvi képek, a szóképek rendszerezésére és a bennük (főként a metaforában) megtestesülő jelentésátvitel leírására tipológiát állított fel, amelyet részint a stíluselemzés módszertani alapjának, részint a szépirodalmi közlés specifikumának meghatározására alkalmas keretnek tekint (1986, a legutóbbi monografikus összegzés: 2002). Munkássága azonban nem csak a modern irodalmi programban szervesül, ahol a hallgatók valamennyi felsorolt író műveinek elemzésével foglalkoznak. A szóképek jelentéselméletét illető kutatásainak markáns szövegtudományi, mindenekelőtt szöveginterpretációs vonatkozásai vannak, amelyek a klasszikus szövegtudományi módszertannak éppoly integráns részei, mint a hermeneutikai-szemantikai vonatkozásokra koncentráló program megfontolásainak. Prof. Dr. Szili József munkásságának azt a vonulatát érdemes ebben a vonatkozásban külön is megemlíteni, amely az irodalomfogalom ill. irodalomfogalmak történetének rendszerezésével kijelölte az ún. autonóm irodalom esztétikai megközelítésre alkalmas korpuszának kereteit, és ezáltal rámutatott szövegeknek olyan csoportjaira is, amelyeknek értésében az irodalomtörténetnek elsősorban más történeti diszciplínákkal van közös érdekeltsége, és közös érdekeltségük talán legmarkánsabb diszciplináris pozíciójában a klasszikus szövegtudomány módszerei és módszerelmélete állanak. Prof. Dr. Tverdota György a József Attila-életmű kutatásának sok évtized óta vitathatatlanul a korszakegész kutatását meghatározó vezető személyisége, rendkívüli bőségben sorjázó monográfiák és műelemzések alkotója.

Megítélésünk szerint a DI törzstagjai épp az irodalomtudományi textológia műveléséhez legmegfelelőbb képzettségekkel és sokrétű szakmai tapasztalatokkal rendelkező szakemberek, akiknek egész szakmai életműve külön-külön is biztosíték a tudományszak autentikus művelésére és doktori szintű oktatására.