ME Irodalomtudományi DI
Minőségbiztosítás
http://www.uni-miskolc.hu/~bolphd/minosegbiztositas.html

© 2014 ME Irodalomtudományi DI
 
 
 

Minőségbiztosítási terv: Részlet a DI működési szabályzatából

IX. fejezet: A doktori iskola minőségbiztosítása

19. § Minőségbiztosítási célok

  1. A Miskolci Egyetem Doktori Tanácsa által kidolgozott és érvényesített minőségbiztosítási célokat, minőségbiztosítási elveket és az önértékelési modellt az egyetemi doktori szabályzat 13. § tartalmazza. Az Irodalomtudományi Doktori Iskola tagjai és az Irodalomtudományi Tudományági Doktori Tanács maradéktalanul egyetértenek ezekkel a kívánalmakkal, és magukra nézve kötelező irányelvként ismerik el a követésüket.
  2. A doktori iskola a doktori képzés és a doktori fokozatszerzés minőségbiztosítási elveinek és módszerének meghatározásakor figyelembe veszi a minőségbiztosítási rendszer kialakításának céljait: az oktatási/képzési színvonal növelése, magas szinten tartása, magas színvonalú, eredményes kutatások végzése, a működés hatékonyságának növelése, a hallgatók, oktatók-kutatók, egyetemi dolgozók, társadalmi szereplők (végzetteket foglalkoztatók, egyetemmel kapcsolatban lévők stb.) megelégedettségének fokozása, az igények kielégítésére való maximális törekvés.
  3. Emellett a minőségbiztosítási rendszerének kialakításakor és működtetésekor figyelembe veendő előírásokat is szem előtt tartja: a mindenkor érvényes felsőoktatási törvény előírásait, a MAB állásfoglalásait, az oktatási kormányzatnak a felsőoktatás minőségbiztosítására vonatkozó útmutatásait, az egyetem Küldetésnyilatkozatát, a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó nemzetközi ajánlásokat, különös tekintettel a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeire és irányelveire (Bergeni nyilatkozat, 2005).
  4. A képzés és a kutatás minőségbiztosítási elvei biztosítékot jelentenek a célok magas szintű megvalósítására. Az egyetem tehát bázisa a tudományos kutatók képzésének. Éppen ezért olyan alapelvek érvényesítésére és olyan módszerekre van szükség, amelyek kellő garanciát jelentenek arra, hogy a doktorjelöltek tudományos teljesítménye elérje a tudományáguk vezető nemzetközi műhelyeiben fokozatot szerzők színvonalát.

20. § Minőségbiztosítási elvek

A doktori képzéssel és a doktori fokozatszerzéssel kapcsolatos minőségbiztosítási elvek a következők:

  • Minőségközpontúság: a képzésnek a szakmai tartalmát, illetve mint szolgáltatásnyújtást tekintve a hallgatók és más stakeholderek szakmai és egyéb igényeinek minél magasabb szinten történő kielégítésével kell teljesülnie. Az oktatóknak és hallgatóknak minél inkább emelkedjen az igényük önmagukkal és tudományos munkásságukkal szemben. A kiválóságra való törekvés minden tekintetben legyen jelen.
  • Folyamatok dokumentálása: a doktori képzés folyamatai, a felvételtől a fokozatszerzésig szabályozottak. Minden egyes, a folyamatokat érintő döntési pontról dokumentáció készítése szükséges, ugyanakkor a doktori képzésben részt vevő oktatók adminisztratív terhelése nem nőhet emiatt.
  • A hallgatói tudás- és képességfejlődés mérése: rendszeresen és tervezett módon.
  • Hallgatói értékelés: természetesen itt többféle értékelésre kell gondolni – oktatói, kutatói tevékenységekre, képzésre vonatkozó értékelések.
  • Oktatói továbbfejlődés mérése: oktatói és tudományos munkásság magas szinten történő biztosítása érdekében.
  • Hatékony tudástámogatás: az egyetem rendelkezésére álló erőforrások figyelembevétele mellett el kell érni, hogy a doktori képzésben részt vevő hallgatók az adott témában felkészült oktatók-kutatók támogatásával, vezetésével jól felszerelt kutatóhelyeken végezhessék tanulmányaikat. Az oktatás, kutatás tárgyi, technológiai eszközeit, feltételeit biztosítani szükséges. Mindezt a költséghatékonyság tükrében kell végezni (költségek folyamatos figyelése, eredmény/ráfordítás elemzése).
  • Nyilvánosság: a szakmai és tudományos közvélemény tájékoztatásának megvalósítása, valamint a munkaerő-piaci visszajelzések tervezett és rendszeres elemzése.
  • Tájékoztatás: a doktori képzés valamennyi folyamatával (felvételtől a fokozatszerzésig) kapcsolatos információk elérését különböző kommunikációs platformokon biztosítjuk
  • Benchmarking: hasonló profilú doktori iskolákban folyó képzés és az ott tanuló doktoranduszok teljesítményének figyelése.
  • Visszacsatolás: a doktori képzésben részt vevők számára visszajelzés biztosítása a tevékenységükről.
  • Egyéni felelősség – szellemi tulajdon védelme: egyéni feladat- és felelősségi körök tisztázása a képzés és kutatás terén; valamint a szellemi tulajdon védelmére való törekvés.
  • Tudományetikai követelmények: a tudományos kutatás szabadságának, a tudományos közélet tisztaságának védelme.

21. § Az önértékelés

  1. Az önértékelés célja az értékelés végrehajtása a minőségbiztosítás meglétének és milyenségének, valamint az intézményi felelősségnek a jellemzésére, valamint az önértékelés során szerzett információk felhasználása a továbbfejlődés érdekében.
  2. Az önértékelésre azért van szükség, hogy többet tudjunk meg önmagunkról (vezetés, munkatársak), folyamatainkról, a hallgatókról, a partnerekről, a társadalomról. A jelenlegi és korábbi eredmények összehasonlításával az innováció, a munkatársi elégedettség fokozható. Lehetővé válik a működés általános jellemzése, valamint az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltérképezése.
  3. A doktori iskolák önértékelési modellje az intézményi önértékeléshez használt UNI-EFQM modellnek a doktori képzésre adaptált változata.

Irányelvek és eljárások a minőségbiztosítás gyakorlati alkalmazásához

Az IDI nagy hangsúlyt fektet képzése során mind az oktatásra, mind a kutatásra.

1. A képzés rendjét részleteiben A Miskolci Egyetem Doktori Képzés és a Doktori (PhD) Fokozatszerzés Szabályzata, az IDI Működési Szabályzata, valamint az ME Hallgatói Követelményrendszere (HKR) szabályozza. A képzés alapvető dokumentumai alapján a tématerületekhez kapcsolódóan kialakított oktatási, kutatási program, a minőségbiztosítási elvek és a szabályzatok alapozzák meg a képzés rendjét és szakmai színvonalának biztosítását.

A doktori képzés magában foglalja a doktori képzés kreditrendszere táblázatban előírt követelményeinek teljesítését, az előírt kreditpontszámok megszerzését, de nem foglalja magában a doktori szigorlat letételét. A jelölt a HKR-ben foglalt feltételek teljesítése esetén abszolutóriumot szerez, képzését lezárja.

A képzést az IDI felügyelete alatt az ME BTK Dékáni Hivatala szervezi, amely gondoskodik a kurzusok meghirdetéséről, a tanulmányi ügyek kezeléséről, az ösztöndíjak folyósításáról, a költségtérítéssel kapcsolatos ügyek intézéséről, a nyilvántartások vezetéséről stb. A doktori képzés folyamatai a felvételtől a fokozatszerzésig szabályozottak. Minden egyes, a folyamatokat érintő döntési pontról dokumentáció készítése szükséges.

2. Doktori témák meghirdetése. Az Irodalomtudományi Tudományági Doktori Tanács (ITDT) részint – a diszciplináris és az oktatási sajátosságok, igények és lehetőségek szerint – maga kezdeményezi az IDI oktatóinál egy-egy témakiírás körvonalazását, részint az oktatók minden témajavaslatát értékeli, és csak azoknak a meghirdetéséhez járul hozzá, amelyek esetében biztosítottnak látja a kutatás szellemi és infrastrukturális hátterét, és reálisnak ítéli egy színvonalas disszertáció reális időben való elkészültét.

A témakiírókkal szemben kiemelt elvárás az aktív kutatói tevékenység: a téma meghirdetését megelőző öt év tudományos közleményeinek mutatói jelentősen haladják meg a doktori iskola fokozatszerzéshez előírt publikációs követelményeit. A témakiírók korábbi témavezetéseinek értékelésével el kell kerülni, hogy a hallgatók sorozatosan eredménytelen témavezetést nyújtó oktatók irányítása alá kerüljenek.

Témavezetővé válik az a témakiíró, akinek a meghirdetett témájára jelentkező hallgató felvételt nyer és beiratkozik a doktori iskolába.

3. Felvétel a doktori képzésre. A felvételi vizsgán való részvétel feltétele a fogadókészség írásban történő biztosítása a leendő témavezető részéről (a felvételi vizsgára való jelentkezéshez rendszeresített űrlap tartalmazza a témavezető véleményének kifejtésére szolgáló rovatot).

A felvétel formai követelménye a legalább jó minősítésű diploma, valamint az irodalomtudomány és közelebbről a választott téma műveléséhez szükséges szakmai nyelv(ek) ismeretének igazolása. Az IDI működési szabályzatában a fokozatszerzés idegen nyelvi követelményeire tételesen előírt szabályokat és kereteket már a doktorandusz felvételekor tekintetbe kell venni.

4. Doktori képzés. A doktori programok tantárgyainak kialakításáról, új tantárgyak képzésbe történő befogadásáról, illetve a tantárgyi tematikák felfrissítéséről a ITDT dönt. Minden tematika legalább háromévenként felülvizsgálandó.

Az IDI oktatói csak azok a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók lehetnek, akiket az ITDT alkalmasnak tart és egy adott időszakra felkér a doktori kurzusok tartására. Az IDI oktatói megjelennek az ODT adatbázisában, és amennyiben valaki több doktori iskolában is oktat közülük, az ODT adatlapján nyilatkozik arról, hogy melyik doktori iskolához hány százalékban tartozik.

Az aktuális képzési tervről, illetve tantárgyakról és oktatókról rendszeresen megújított, nyilvános tájékoztató található az IDI honlapján.

5. Kutatómunka. A képzés során minél több lehetőség kell nyújtani a hallgatóknak önmaguk „kipróbálására”. Minden évben a Tudomány Napján megrendezésre kerül a Doktoranduszok Fóruma című egyetemi konferenciarendezvény, melyen hallgatóink saját szekciókban mutathatják be felkészültségüket. A konferencián elhangzott előadások kiadványban is megjelennek. Lehetőség szerint tematikus hallgatói kiadványokat is szerkesztünk a doktoranduszok tanulmányaiból, továbbá olyan kiadványokat, amelyekben a hallgatók témavezetőikkel közösen társszerzős tanulmányokat publikálnak. Valamennyi kiadványunkat korlátozás nélküli, teljes körű nyilvánosság elé bocsátjuk, azaz a nyomtatott kiadvánnyal azonos tartalommal, PDF formátumban elérhetővé és letölthetővé tesszük az ME BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének (MNYII) honlapján.

Minden tanulmányi félév lezárásaként ún. Kutatószemináriumi beszámolót szervezünk, melyen a szemeszter során elért eredményeiket adják elő a hallgatók, oktatóik, témavezetőik jelenlétében. A szóbeli beszámoló előzetesen írásban benyújtott hallgatói összefoglalóra épül, amelynek nagyon szigorúan betartandó műfaji, tartalmi, formai és terjedelmi keretei vannak.

Hallgatóinkat nem csak a saját rendezésünkben tartott konferenciákon való részvételre és saját kiadványainkban való publikálásra ösztönözzük. Anyagi segítséget is nyújtunk nemzetközi konferenciákon való részvételhez, illetve más, nemzetközi szervezésű rendezvényekhez is, mint pl. A PhD Hallgatók Nemzetközi Konferenciája.

Magas szintű infrastrukturális feltételeket nyújtunk a kutatómunkához. Az IDI adminisztrációja közvetlen szomszédságában doktoranduszhallgatói munkaszobát alakítottunk ki. 2012-ben a textológia oktatásához és a textológiai kutatáshoz megfelelő számítógépes szaktantermet hoztunk létre és szereltünk fel megfelelő szoftverekkel, továbbá a doktoranduszhallgatói munkaszobát is gépesítettük. Együttesen 16 új számítógépes munkaállomást állítottunk be, számos nyomtatóval és szkennerrel. Projektor, audiovizuális eszközök, az internet használata biztosított.

Az MNYII rendelkezik egy 2002-ben kialakított tágas könyvtárhelyiséggel, amely megfelelő raktár- és helybenolvasási lehetőséggel, valamint több internetes munkaállomással szolgál. A kb. 50.000 kötet tudatos beszerzés eredményeként jól szolgálja az irodalmárképzés céljait, és természetesen az IDI hallgatói számára is használható. A szak könyvtárát a tanszékeken elhelyezett tanári kézikönyvtárak egészítik ki.

Az ME Központi Könyvtára (az 1735-ös selmecbányai akadémia könyvtárának jogutódja) országos feladatkörű, nyilvános, tudományos szakkönyvtár, amely képes a humán- és társadalomtudományi képzés igényeinek sokoldalú kielégítésére is. A 400 férőhelyes olvasóteremben a folyóiratok és a szabadpolcos állomány mellett 45 számítógép, külön multimédiás terem áll az olvasók rendelkezésére. Az állomány meghaladja az egymillió könyvtári egységet, évente 12–15 ezer könyvvel és egyéb dokumentummal gyarapszik, a folyóiratok száma közel 1000, az idegen nyelvű szakirodalom, valamint az elektronikus adathordozók aránya jelentős. A Központi Könyvtár különgyűjteménye a Selmeci Műemlékkönyvtár. Klasszikus szövegtudományi programunk hallgatóit arra ösztönözzük, hogy mind ennek az értékes történeti könyvgyűjteménynek, mind az egyetemi levéltárnak a használatában szerezzenek megfelelő rutint.

Az ME internetre kapcsolt gépeiről több nagy hazai és külföldi szakirodalmi adatbázis érhető el (EISZ, EBSCO stb.). Az adatbázisok javarészt szakfolyóiratok cikkeinek bibliográfiai adatait tartalmazzák, de sok a teljes szöveg is (Elsevier, Springer folyóiratok stb.). Az ME több mint 500 külföldi folyóiratot rendel meg nyomtatásban. Ezek közül ma már nagyon sok teljes szövegében online elérhető. A hozzáférhető, bölcsészeti kutatásra alkalmas adatbázisok elérhetőségének bővítésére magunk is törekszünk. 2013 óta az IDI finanszírozásában vált elérhetővé az ME internetre kapcsolt gépein a JSTOR gazdag gyűjteménye (Arts and Sciences Collection I.).

6. A fokozatszerzés publikációs követelményei. A fokozat megszerzéséhez a szakterület sajátosságait is figyelembe vevő publikációs követelményrendszernek kell eleget tenni. Az IDI működési szabályzata pontosan tartalmazza a doktorjelölti jogviszony létrejöttéhez szükséges, majd a nyilvános védés megtartásának feltételeként meghatározott publikációs követelményeket is. A rangos publikációk kételyen felüli, egyértelmű azonosításához az MTA I. Osztályának Irodalomtudományi Bizottsága által az MTA honlapján közzétett, a folyóiratok tudományos és lektorált voltára vonatkozó táblázat mindenkor aktuális állapotát használjuk. Már a doktoranduszokkal szemben érvényesítjük azt az elvárást, hogy legelső publikációjuk megjelenésétől kezdve saját MTMT profillal rendelkezzenek, és mind publikációs, mind esetleges citációs adataikat naprakészen, igényesen oda bevezessék.

7. Fokozatszerzési eljárás. Legfőbb célkitűzésünk a védési eljárások folyamatában a minőségbiztosítási elvek szigorú érvényesítése. Honlapunkon folyamatosan közzétesszük az elvárt tudományos színvonalhoz szükséges formai követelményeket. A már megvédésre került dolgozatok teljes szövege nyilvánosan elérhető az ME erre a célra felállított repozitóriumában. Minden repozitóriumi tételhez ugrópont vezet az IDI saját honlapjáról is.

A doktori értekezést benyújtás előtt munkahelyi vitára kell bocsátani. Arra törekszünk, hogy a későbbi, nyilvános vita opponenseként felkérni szándékozott szakértők már a munkahelyi vitán is jelen legyenek, és hozzászólásukkal érdemben vegyenek részt a szöveg véglegessé formálásában. A vita lefolyását és különösen az értekezés módosításával kapcsolatos véleményeket, megállapításokat jegyzőkönyvben rögzítjük. Az értekezés jelentős átdolgozása esetén a munkahelyi vitát ismét le kell folytatni. Az értekezés végleges szövege nem nyújtható be a munkahelyi vitát követő 30 napon belül.

Az értekezés benyújtása után a bírálóbizottság tagjai nyomtatott és elektronikus formában is megkapják a disszertációt és a tézisfüzetet, az opponensi véleményeket mindkét bírálat beérkezése után, a jelölt erre adott válaszait pedig legkésőbb a védés előtt egy héttel elektronikus formában kapják meg. A nyilvános vita az ODT rendszerében való meghirdetésekor az értekezés és a tézisfüzet nyilvánossá válik az ME repozitóriumában. Az ODT hirdetményére ugrópont vezet a doktori iskola honlapjáról is.

A bírálókhoz kiküldött értekezés utólag nem módosítható. Amennyiben a bírálóbizottság szakmailag hibás állításokat kifogásol vagy nem fogad el tézispontokat, akkor a bizottsági jegyzőkönyv erre vonatkozó részét a disszertációhoz csatoljuk (elektronikus formában is), és a megvédett értekezés ezzel a kiegészítéssel kerül nyilvánosságra a repozitóriumban.

8. A doktori iskola folyamatos önértékelése az oktatás, a kutatások, a publikációk és a doktori disszertációk, védések színvonalának emelését segíti elő. Az önértékelés aktuális szövegét az IDI saját honlapja közzéteszi.