ME Irodalomtudományi DI
Modern irodalom
http://www.uni-miskolc.hu/~bolphd/modern-irodalom.html

© 2015 ME Irodalomtudományi DI
 
 
 

Modern irodalom

A program a 20. századi klasszikus modernség, az avantgárd, a másodmodernség, az utómodernség és a posztmodern jegyében alkotó szerzők tanulmányozását jelöli ki oktatási területként, a programra jelentkezők és felvételt nyertek által választható kutatási célként.

Ha a Nyugat ún. „nagy” nemzedékeként emlegetett írói csoportosulást, a magyar századelőnek a széthullás ellenében a „kikerekített poémát” vállaló alkotói szemléletét a klasszikus modernség megnevezéssel írjuk le, akkor az avantgárdot követő vagy megkerülő, az előzményektől elkülönböző alkotói beszédmód jelentkezését a modernség második hulláma vagy a másodmodernség elnevezéssel jelölhetjük. Egyszerre jelezzük így a folyamatosságot és a különbözést, s vállaljuk az alkotói beszédmód alapján történő azonosítást mint korszakhatározó jelentőségű elméleti eseményt, így különbözve el a korábban használatos, stílusjegyek vagy nemzedéki hovatartozás szerinti elnevezésektől (újklasszicizmus, újrealizmus, új tárgyiasság; a Nyugat második és harmadik nemzedéke), mivel ezek éppen a húszas évektől a beszédmódban leírhatóvá váló korszakválasztó különbözést gátolják meghatározni. Az ekkor létrejövő alkotói mód – a dialógikus poétikai gyakorlat – a hangnemi egységet megkívánó, a mondat–ítélet azonosságot kétségbevonhatatlan tényként kezelő monológ-típusú versbeszéd ellenében jelenik meg, mivel annak célképzetes eljárásai poétikai megoldatlanság érzetét keltik. Az e beszédmód helyett fellépő, az ön- és világértelmezést „körülbeszélésben” megvalósító, a személyiséget áttételesen kifejező, illetőleg annak szétesettségét, kilépését a szövegből nyomon követő, a szövegben mindig is meglévő poétikai dialogicitást kiemelő, versszervező erővé avató gyakorlat vizsgálata, elméleti és filológiai dokumentálása jelenik meg feladatként. Különös tekintettel József Attilára és Szabó Lőrinc életművére és annak textológiai problémáira.

A prózában mindez a történet és a jellem korábbi meghatározottságával szemben az alkotói tudatban a szöveg grammatikai és mitikus felépítettsége által válik érzékelhetővé. A prózában olyan következetesen megalkotott szövegképzési képletek ugyan nem jöttek létre, mint a lírában, mégis érzékelhetően jelen van e kérdés legtöbb alkotónknál, Füst Milántól Németh Lászlón át Ottlik Gézáig és Szabó Magdáig. E gyakorlatnak mégis legplasztikusabb példáit Szentkuthy Miklós és Határ Győző munkái adják.

A század második felében megjelenő utómodernségben azután a szöveg szerkesztettségében a történet–mondat és a mítosz–archetípus tudatbeli azonosíthatósága problematikussá válik (Mészöly Miklós és az Újhold költői köre). Majd a posztmodernben a szövegszerűség az önmagában létrejövő dialogicitásával alakítja ki azt a tudatot, amely egyrészt az intertextuális összegyűjtésben-viszonyításban-szerkesztésben (író), másrészt a befogadás folyamatában (olvasó) érkezik el létezésének mikéntjéhez (Esterházy Péter).

E poétikai paradigma képernyőjén igyekszünk bemutatni, értelmezni a korszak magyar- és világirodalmát s annak jelenségeit, figyelmet fordítva az irodalom önreflexiójának értelmezésére is: hogyan látták korukat, irodalmunkat a korabeli kritikusok, irodalomtörténészek.

Nagy súlyt helyeztünk arra, hogy doktorjelöltjeink átfogó képet kapjanak a modern magyar irodalom történeti feltételrendszereinek alakulásáról. A hagyományos kortörténeti, eszme- és kultúrtörténeti szempontú feldolgozás mellett figyelmet akartunk fordítani a történeti gondolkodás és a tudományos történelmi értelmezések szemléletváltozásainak, valamint a korszak meghatározó filozófiai és tudományfilozófiai eseményeinek bemutatására.

A modern irodalom történeti és elméleti modelljei program elméleti és metodológiai megalapozását döntő mértékben a hatás- és befogadás-elmélet biztosítja. Programunk az irodalmi anyag feldolgozásában alkalmazza a szövegtan, a narratológia, a modern retorika és poetológia módszereit és integrálja az irodalomelmélet rendszerelvű koncepcióit. Kísérletet tesz az irodalom-rendszer leírására szolgáló elméletek történeti szempontú alkalmazására. Szisztematikusan feldolgozza a modern irodalom történeti modelljeinek leírására tett eddigi kísérletek történeti poétikai, elméleti és metodológiai eredményeit. Saját nézőpontjának a kialakításában a történeti poétikai szempontrendszer mellett erőteljesen érvényesíti az irodalomtörténet-írás metaelméleti megfontolásait.

A program oktatási koncepciója a történeti poétikai szemléletmód érvényesítését és a hermeneutikai megközelítés jelentőségének elismerését részesíti előnyben. Ennek megfelelően a didaktikai cél az, hogy a hallgatók az irodalomtörténeti anyag poetológiai elsajátításával egyidejűleg a gadameri „applikáció” elvét követve a 20. század klasszikus irodalmát a jelenkori irodalom mozzanatainak közvetlen hagyományaként értelmezzék.

Mintatanterv

Modern irodalom program (programvezető: Prof. Dr. Kabdebó Lóránt)

Kód

Tantárgy

Heti óraszám

Féléves óraszám

Beszámolás

Kredit

Tárgyjegyző

Megjegyzés

I. év I. félév

A

Tudományos írás

2-0

30

Koll.

5

Dr. Gyapay László

 

B

20. századi magyar irodalomtörténet-írás

2-0

30

Koll.

5

Prof. Dr. Kabdebó Lóránt

 

C

A 20. századi magyar irodalomtörténet szociokulturális háttere

2-0

30

Koll.

2

Prof. Dr. Tverdota György

 

 

Kutatószeminárium I.

0-2

30

Gyak. jegy

0-10

 

 

 

Kutatási beszámoló I.

0-2

30

Gyak. jegy

0-5

 

 

 

Egyéni kutatómunka

 

 

 

 

 

 

I. év II. félév

A

Kiadói ismeretek

2-0

30

Koll.

5

Dr. Porkoláb Tibor

 

B

20. századi irodalomelmélet

2-0

30

Koll.

5

Prof. Dr. Szili József

 

C

Kultusz és irodalom

2-0

30

Koll.

2

Dr. Porkoláb Tibor

 

 

Kutatószeminárium II.

0-2

30

Gyak. jegy

0-10

 

 

 

Kutatási beszámoló II.

0-2

30

Gyak. jegy

0-5

 

 

 

Egyéni kutatómunka

 

 

 

 

 

 

II. év I. félév

A

Szövegtudomány I.

2-0

30

Koll.

5

Prof. Dr. Kecskeméti Gábor

 

B

20. századi poétikai modellek (próza)

2-0

30

Koll.

5

Prof. Dr. Kappanyos András

 

C

Bibliaolvasatok a 20. századi magyar irodalomban

2-0

30

Koll.

2

Prof. Dr. Szigeti Jenő

 

 

Kutatószeminárium III.

0-2

30

Gyak. jegy

0-10

 

 

 

Kutatási beszámoló III.

0-2

30

Gyak. jegy

0-5

 

 

 

Egyéni kutatómunka

 

 

 

 

 

 

II. év II. félév

A

Szövegtudomány II.

2-0

30

Koll.

5

Prof. Dr. Kecskeméti Gábor

 

B

20. századi magyar költészet

2-0

30

Koll.

5

Prof. Dr. Kabdebó Lóránt

 

C

20. századi poétikai modellek (líra)

2-0

30

Koll.

2

Prof. Dr. Kappanyos András

 

 

Kutatószeminárium IV.

0-2

30

Gyak. jegy

0-10

 

 

 

Kutatási beszámoló IV.

0-2

30

Gyak. jegy

0-5

 

 

 

Egyéni kutatómunka

 

 

 

 

 

 

III. év I. félév

A

Irodalmi hermeneutika I.

2-0

30

Koll.

5

Dr. Nyírő Miklós

 

B

Kultúraközvetítés, kulturális kölcsönhatások

2-0

30

Koll.

5

Prof. Dr. Kappanyos András

 

C

Esszé- és kultúrtörténet

2-0

30

Koll.

2

Dr. Farkas Zsolt

 

 

Disszertációkészítő szeminárium I.

0-2

30

Gyak. jegy

0-10

 

 

 

Kutatási beszámoló V.

0-2

30

Gyak. jegy

0-5

 

 

 

Egyéni kutatómunka

 

 

 

 

 

 

III. év II. félév

A

Irodalmi hermeneutika II.

2-0

30

Koll.

5

Dr. Nyírő Miklós

 

B

Narratológiai modellek

2-0

30

Koll.

5

 

 

C

Stilisztikai elméletek

2-0

30

Koll.

2

Prof. Dr. Kemény Gábor

 

 

Disszertációkészítő szeminárium II.

0-2

30

Gyak. jegy

0-10

 

 

 

Kutatási beszámoló VI.

0-2

30

Gyak. jegy

0-5

 

 

 

Egyéni kutatómunka

 

 

 

 

 

 


Az egyes tantárgyi egységek magyarázata a kreditrendszer ismertetésében található.

A képzés során félévenként min. 30 kreditpont megszerzése kötelező. Ebből min. 15 kreditpontot a mintatantervben feltüntetett tanórák teljesítésével kell megszerezni (1–1 A, B, C tárgy felvétele minden félévben kötelező), a többi kreditpontot pedig az egyéni kutatómunka teljesítésével.

A kurzusok meghirdetéséért a programvezetőkkel egyeztetve a DI vezetője a felelős. A leckekönyvi bejegyzésért a tárgyjegyzők felelősek.

A megnevezett tárgyjegyzők az adott tantárgy felelősei. A kurzusokat a tárgyjegyzővel egyeztetve, a DI vezetőjének felkérése alapján más oktatók is oktathatják.