Szociológiatörténet

Záróvizsga témajegyzék

A Miskolci Egyetem

Szociológia szakos hallgatói számára
1999

1, A szociológia előzményei és kialakulása.

Ipari és politikai forradalom hatásai, városiasodás, kapitalizmus, államszervezet.

Elméleti előzmények: szerződéselméletek és bírálatuk.

2, Comte és a pozitivizmus

A felvilágosodás utóélete, Saint-Simon hatása, Comte a szociológia jellegéről, feladatairól, társadalmi statika és dinamika, az ismeretek fejlődése, a pozitivizmus tudományfelfogása.

3, Spencer és Morgan, Az evolucionista szociológia; az organicizmus

A tudományok és társadalom fejlődésének eszméje, szabad verseny és kiválasztódás, szociáldarwinizmus

4. A szabadság problémája a társadalomelméletben

J.S.Mill, A. de Tocqueville, Egyén és társadalom viszonyának problémája, a demokrácia elmélete: ígérete és problémái, többség-kisebbség viszonya, az elit.

A konzervatív liberális társadalomelmélet kezdetei; a szabadság és egyenlőség paradoxonai; a közvetítő struktúrák elmélete.

5. Marx és a szociológia a XIX. században

Marx és a kritikai társadalomelmélet kialakulása: a termelés és szükségletek a társadalom integrációjában; a termelésből és társadalomstruktúrából eredő konfliktusok - az osztályelmélet; tulajdonformák elmélete; a kapitalizmus és a kapitalizálódás elmélete; a tudás társadalmi szerepe; a tudomány társadalmi szerepe. Az elidegenedés okai és megnyilvánulásai. a társadalmi tulajdonformák elmélete.

6. Német szociológia a századfordulón

Tönnies: A premodern és modern társadalom képe: a közösség és társadalom elmélete: a nem -racionális és racionális cselekvés és interakció: a hanyatlás és elidegenedés elmélete. - Simmel: a formális szociológia, a pénz - a médium elmélete: a modern nagyvárosi élet: elidegenedés: individualizmus és társadalmi együttműködés: az objektivizmus zsarnoksága. A viszály és konfliktus elemzése.

7, Durkheim és a társadalmi integráció problémája

Munkamegosztás és a társadalom erkölcsi jellege: a kollektív tudat: a korlátozás, homológia, kollektív szerepe: az egyén és társadalmi integráció problémái. A funkcionalizmus két logikája. A társadalmi tény elmélete: a társadalomtudomány ismeretelmélete és módszertana: a pozitivizmus megszilárdulása: társadalmi haladás és változás és az integráció viszonya - a bűn és normalitás: A társadalom sui generis jellege: holizmus: kollektivista és communitas communitatum magyarázata.

8, Durkheim pozitivizmusa - a tudás és tudomány

Az öngyilkosság: az operacionalizálás logikája: a szociológiai bizonyítás logikái - egyezés, különbözés és korreláció logikája: az öngyilkosság típusai. Az oksági és funkcionális magyarázat. Durkheim tudásszociológiája: az önmagát tételező tudomány és az értékementesség paradoxona: a tudás társadalmi eredete. A vallás társadalmi eredete és szerepe, funkciói: a szent és profán: dogma és rítus szerepe az integrációban: a társadalom egyház jellege.

9, Weber szociológiájának alapfogalmai

A megértő szociológia előzményei, Dilthey, Rickert: a hermeneutika a társadalomtudományban, a megértés problémája. A társadalomtudományi megismerés objektivitása: az értékemntesség értelme: az ideáltípus módszere és tudományos szerepe: az értékvonatkoztatás. A cselekvés elmélete: nominalizmus: a cselekvés megértése és értelmezése: a cselekvés típusai: közösség és társadalom.

10, Weber vallás- és politikaszociológiája

A racionalitás és racionalizáció problémája, a világ varázstalanitása: a protestáns etika és a kapitalizmus szelleme: hivatástudat és evilági aszkézis: vallási világ-átalakítás világelutasítás: a választó vonzódás: a teodícea és a vallási érdek: a vallási rétegződés: virtuózok és botfülűek: társadalmi csoportok és a vallás. Rend és osztály. Az uralom elmélete: a legitim uralom típusai: tradicionális uralom: a bürokrácia racionális elmélete: a modern parlamentarizmus problémái: a "vasketrec", a formális és racionális racionalitás: világát-alakítás módjai.

11, A tudásszociológia kialakulása

Mannheim, a kritikai tudásszociológia: a tudás modern állapota, az "otthontalanság", az ideológia jelentésváltozásai: az ideológia és utópia mentális funkciói: relativizmus és relacionizmus, a szabadon lebegő értelmiség és az igazság genezisének lehetősége a modern társadalomban.

12, A funkcionalizmus az angolszász szociológiában

Malinowski: szükségletek és kultúra: funkcionális izolátumok: intézmények tipizálása és a szükségletkielégítő rendszerek tipizálása: a funkcionalista elmélet és funkcionális magyarázat. Parsons: analaitikus cselekvéselmélete: utilitariánizmus bírálata: az orientációk típusai: a mintaváltozók. Rendszer és társadalomelémlet: az integráció problémája: a társadalmi változás és fejlődés funkconalista magyarázatai: médiumok.

13, A funkcionalizmus revíziója

Merton: a funkcionalista társadalomelmélet bírálata és átalakítása: funkcionalista paradigma: látens és manifeszt funkciók: funkciók és diszfunkciók: funkcionalizmus és társadalmi változás: struktúra és funkcionális szükségszerűség, és alternatívák. A neofunkcionalizmus: a társadalmi változás funkcionalista magyarázata: az integráció megváltozott elmélete a funkcionalizmusban: harmónia vagy konfliktusok.

14, A szimbolikus interakcionizmus

Az értelem és jelentés társadalmi megalkotása: az interakció, a nyelv, a társadalom racionális utópiája: a reaktív és felépített én: az internalizáció mechanizmusai, szerepe. Goffman dramaturgiai szociológiája, az én megjelenítése, szerepjáték, szereptávolítás, etnometodológia, helyzet-szabály- és státusmeghatározások.

15, A fenomenológiai szociológia

A.Schütz: az életvilág: a külső és belső horizont: társadalmi világ értelemteli felépítése: a hétköznapi tudat és a tudományos konstrukciók. Berger-Luckman: a hétköznapi élet és a józan ész jelentősége: a relissimum és az extázis: a nomosz megalkotása: az értelmi rend és társadalmi rend kapcsolata: intézmények: a plauzibilitási struktúrák.

16, A marxi gyökerű kritikai elméletek

Az új baloldal: elnyomás és felszabadítás - a társadalomelmélet feladata: a baloldali kultúrkritika. Habermas: a társadalmi nyilvánosság utópiája és mai valósága: a nagy elmélet kísérlete: a kommunikatív és társdalom utópiája: a modern társadalom legitimációs problémái: a jóléti állam válsága.