TALAJKÉPZŐ FOLYAMATOK


  A talaj jelenlegi tulajdonságai a kőzetből talajjá válás, majd a talajfejlődés során fellépő, a talajképző folyamatok által meghatározott fizikai, kémiai és mikrobiológiai folyamatok hatására alakulnak ki. A talajok fejlődésében, vagyis a genetikaira szintekre tagolódásban szerepet játszó legfontosabb talajképződési folyamatok a következők:  
 
Mállás















 

A Föld felszínére került kőzetek különböző átalakulásokon mennek át, melyeket együttesen mállásnak nevezünk. Az átalakulást előidéző energiák, valamint az átalakulás jellege szerint megkülönböztetünk fizikai mállást -vagy aprózódást -, valamint kémiai mállást. Az aprózódás a kőzet tömörségét, valamint a szemcsék nagyságát változtatja meg, a kémiai mállás már kémiai és ásványtani átalakulásokkal jár, az elemek átcsoportosulását idézi elő. A mállás harmadik csoportja a biológiai mállás, amelynek folyamán szintén kémiai és fizikai változások mennek végbe, de ezt a zöld növények vagy a mikroszervezetek élettevékenysége szabja meg.

A mállás során a kőzetből származó elsődleges ásványok átalakulása másodlagos ásványokká, valamint a már kialakult másodlagos ásványok tovább bomlása és szintézise határozza meg a talajok ásványi összetételét, és ezáltal  befolyásol számos fizikai, kémiai tulajdonságot, úgy mint a termékenységet és a környezeti tompító képességet.  (talajszintek)

 
 
Humuszosodás
A humuszosodás folyamatában alakul ki a talajra jellemző szervesanyag, a humusz. Előzménye a talajra jutó szervesanyag átalakulása, majd bomlása, a bomlástermékeknek a talaj ásványi anyagával való keveredése és kapcsolódása. A humuszosodást befolyásoló tényezők: a talajra és a talajba jutó szervesanyag mennyisége, minősége és eloszlása, a szervesanyag bomlásának és átalakulásnak feltételei, valamint a humuszanyagok keveredése és kötődése a talaj ásványi anyagával. A talajra és a talajba jutó szervesanyag mennyisége a rajta élő növénytársulással kölcsönhatásban alakul ki. A felszínre illetve a talajba jutó és ott elbomló szervesanyag nemcsak mennyiségében különbözik a földrajzi övezetekben, hanem minőségében is. További különbséget jelent a szervesanyag talajtulajdonságokra gyakorolt hatásában az, hogy ezek az anyagok milyen kötésben vannak jelen a talajban. A humuszanyagok sorsa és jellegzetessége a talajlakó állatok keverő hatásának következménye. Ettől függ, hogy milyen mély és intenzív keveredés történik a talaj szerves és ásványi része között. A humuszosodásnak is fontos feltétele a rendelkezésre álló idő. Ahhoz, hogy kialakuljon az adott talajra és termőhelyre jellemző egyensúlyi humusz mennyiség és minőség hosszú időre, esetenként több száz, vagy ezer évre van szükség. (talajszintek)  
 
Kilúgzás
A mállás folyamán a bomlástermékek egy része újra egyesül és új ásványt alkotva a talajban marad, míg más részük oldhatóvá válik és kimosódik a talajszelvényből. A kilúgzás, vagyis a vízben oldódó anyagok kimosódása a talajszelvényből, tulajdonképpen a mállás velejárója. A kilúgzás előfeltétele a lefelé áramló talajoldat, valamint az oldható anyagok jelenléte, vagy keletkezése. A kilúgzás tehát függ a csapadék mennyiségétől, és a párolgás mértékétől, mivel e kettő szabja meg a talajban lefelé irányuló nedvesség mozgás intenzitását. Függ továbbá a talajoldat kémhatásától és a talajon élő növényzet vízfelhasználásától. A kilúgzás eredménye a felső talajszinteknek elsősorban kalciumkarbonátban és az annál jobban oldható anyagokban való elszegényedése. (talajszintek)  
 
Agyagosodás
Az agyagosodás során felgyorsul az elsődleges szilikát ásványok átalakulása és bomlása, és másodlagos ásványok képződnek. Ennek hatására a talajszelvényben több az agyag, mint a talajképző kőzetben, mert a másodlagos ásványok nagy része az agyag frakcióba tartozik mérete alapján.
A kilúgzás lényegesen felgyorsítja az agyagosodás folyamatát, mert a karbonátmentes szintek kémhatása savassá válik, ezért a kilúgzást az agyagosodás előfutárjának tekinthetjük. (talajszintek)
 
 
Agyagbemosódás
Az agyagbemosódás folyamatában a felső talajszintek, vagyis az A és E szintek agyagtartalma lényeges változás nélkül levándorol az alatta fekvő, vagyis a B szintbe. Az A és E szintekből elmozdult agyag a B szintben halmozódik fel, kitöltve annak pórusait, bevonva a talaj szerkezeti elemeinek felületét. A folyamat helyszíni felismerését segíti az A és E, valamint B szintek agyag tartalmában észlelhető különbség, valamint a szerkezeti elemek felületén fellépő agyaghártya. Segíti továbbá a folyamat helyszíni felismerését az E szint világos, fakó színe, míg a B szint sötétebb, barnás, vagy vöröses barna árnyalatú. Pontosabb meghatározását segítik a laboratóriumi vizsgálatok. Az agyag vándorlása nemcsak a savanyú talajokban, hanem lúgos közegben, vagyis a szikes talajokban is felléphet. (talajszintek)  
 
Podzolosodás
A agyag szétesés illetve podzolosodás során nagyon savanyú alom anyag felől folyamatosan érkeznek a savas szervesanyagok, és ezek az A szintben egy kolloidszegény talajanyagra hatnak. Hatásuk már nemcsak a kolloidok diszpergálásában és peptizálásában jelenik meg, hanem megtámadva az agyagásványokat, azok alkotóelemeikre való szétesését váltják ki. A szétesés termékei közül a kovasav nagy része helyben marad, míg a vas és az alumínium ionos, vagy komplex kötésben levándorol a felhalmozódási szintbe, a B szintbe. Ott kicsapódnak a vas-, valamint alumínium oxidhidrátok és amorf, vagy gyengén kristályos formában kiválnak és felhalmozódnak. A podzolosodás folyamata felismerhető a helyszíni vizsgálatok alapján az erős textúrdifferenciálódás (az E és a B-szint agyagtartalmában mutatkozó nagy különbség), az E szint piszkosfehér színe, a B szint vöröses barna, vagy barnás fekete színe segítségével. (talajszintek)  
 
Szologyosodás
Az agyagásványok szétesése nemcsak savas közegben mehet végbe, hanem lúgosban is. Ebben az esetben a szikesek felszínén és az E szintben is frissen kicsapódott kovasav mutatható ki. A lúgos közegben  végbemenő szétesését szologyosodásnak nevezzük. (talajszintek)  
 
Kovárványosodás
A kovárványosodás a homokon kialakult talajok jellemző folyamata. Lényege, hogy a homokban, a lefelé mozgó talajoldatokból kicsapódó anyagok nem összefüggő felhalmozódási szintet hoznak létre, hanem egymás alatt különböző távolságban ismétlődő rétegeket. A folyamat feltétele a talajoldatok gyors diffúziója, amit a homok szemcseösszetétel biztosít, a gyengén, vagy erősebben savanyú közeg és az oxidatív viszonyok. Az ismétlődő kovárvány csíkok egymástól való távolsága és a csíkok vastagsága a mozgó talajoldatok töménységétől és a diffúzió sebességétől, valamint a homok esetleges eredeti rétegzettségétől függ. Mind a csíkok vastagsága, mind az egyes csíkok távolsága néhány cm-től 15-20 cm-ig terjedhet. (talajszintek)  
 
Glejesedés
A glejesedés a levegőtlenség következményeként fellépő redukció hatására lép fel. Szemmel láthatóvá a vas vegyértékváltása válik, de ezzel együtt mind a szervetlen, mind a szerves anyagok redukciója lejátszódik a talajban.  Azokkal azonban nem jár olymértékű színváltozás. A glejesedés elindulhat a talajvíz felől és a felszíni vízborítás irányából egyaránt, sőt bekövetkezhet a talajszelvényben kialakult tömődött és vízzáró felhalmozódási szintek felett is. A redukciót jelző kékes-szürkés glej szinteket, az időleges oxidáció hatására rozsdás szint is kíséri. (talajszintek)  
 
Szikesedés
A folyamat általában olyan területeken zajlik, ahol a felszínhez közel van a talajvíz és a párolgás mértéke meghaladja a csapadékét. A talaj oldható sótartalma a felszín közelében megnövekszik. A sófelhalmozódás hatására a talajkolloidok felületén kötött kationok között a nátriumionok mennyisége és aránya megnő. Ennek következtében kedvezőtlen talajfizikai és kémiai tulajdonságok, valamint rossz vízáteresztés alakul ki. (talajszintek)  
 
Láposodás
A láposodás a talajképződési folyamatok speciális esete, amikor a talajképződés az állandó, vagy az év nagy részében fennálló vízborítás alatt játszódik le. A víz alatt a vizi növényzet maradványai kizárólag levegőtlen körülmények között bomlanak le és halmozódnak fel. Ebből következik, hogy a bomlástermékek alapvetően különböznek a szárazföldi bomlásterméktől, a humusztól. (talajszintek)  
 
 Vissza a kezdőlapra