VISSZA A KEZDŐLAPRA | TALAJTÉRKÉP | TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK | TALAJKÉPZŐ FOLYAMATOK | TALAJSZINTEK | OSZTÁLYOZÁS |
|
A
láptalajok elterjedése
Területi kiterjedés: 1.6 % |
|
A láptalajok főtípusába tartozó típusok vagy állandó vízborítás alatt képződtek, vagy az év nagyobb részében víz alatt állottak és a vízmentes időszakokban is vízzel telítettek voltak. Az állandó vízhatás következményeként a növényzet - elsősorban a vízi növényzet, így a nád, a sás, a káka, tőzegmoha - elhalása után a szerves maradványok a víz alatt vagy vízzel telítve, tehát levegőtlen viszonyok között bomlanak el. A humifikáció ilyen esetekben tőzegesedéssel társul. | Láptalajok típusai: | |
A
főtípus jellemző folyamatai:
Tőzegképződés: A tőzegképződés előfeltétele az állandó vízborítás vagy vízzel telítettség, és az ennek hatására fellépő állandó anaerob viszonyok. Következménye a növények által termelt szerves anyag nagy mennyiségben való felhalmozódása. A tőzeg minősége a tőzegképződés anyaga és jellege szerint változik. Ennek alapján megkülönböztetünk mohatőzeget, nyers vagy szalmás tőzeget, rostos tőzeget, vegyes tőzeget és szuroktőzeget. Ezek közül a legerőteljesebben átalakult a szuroktőzeg, amelyben növényi szövetek már nem ismerhetők fel. Humuszosodás: Akkor játszódik le, ha a levegőtlen viszonyok között konzerválódott szerves maradványok legalább időszakosan levegővel érintkeznek, és így aerob folyamatok indulnak meg bennük. Előfeltétele a humuszosodásnak az aerob mikroorganizmusok életének megfelelő viszonyok kialakulása. Következménye a szerves réteg rostos, sejtes alakjának átalakulása egyöntetű, sötét színű anyaggá. Ez több vizet képes visszatartani és több tápanyagot köt meg. Kotusodás:A humuszosodás és a szerves anyag elbomlásának további folyamata, amin az ásványi részek viszonylagos feldúsulása is értendő. Előfeltétele az elegendő ásványi rész és a csaknem állandó levegőzöttség. Következménye a fekete, könnyű morzsákból álló feltalaj, ami kiszáradva könnyen esik áldozatul a deflációnak. Kiszáradás: A
lápok természetes vagy mesterséges lecsapolásának következménye. A kiszáradás
feltétele a felszíni és a talajvíz hatása alól való
mentesülés. Következménye a láptalajok jelentős zsugorodása, ami az eredeti
térfogat negyede is lehet. A zsugorodás következménye a pórusviszonyok
megváltozása, a fokozott levegőzés. A kiszáradt láptalajok megbontott felszínén
könnyen bekövetkezhet a defláció, mert
a száraz láptalaj szemcsék igen könnyűek. Ugyancsak a kiszáradás következménye
lehet a tőzeg kiégése, ami hamurétegek, cserépborsók képződéséhez és felszínsüllyedéshez
vezet.
Szelvényfelépítésük:
AC
szintes talajok, melyben az A szint a szerves anyagban gazdag szintet,
a C szint pedig a feküt jelöli. Az esetenként akár több méter mély A szint
tovább bontható a szerves anyag jellege, lebontási, humuszosodási, illetve
kotusodási foka szerint A1, A2, ….An szintekre.
A láptalajok típusai: Egymást követő tőzegmoha rétegek (generációk) anyagának felhalmozódása és humifikálódása útján keletkeztek. Kémhatásuk erősen savanyú, kevés ásványi részt tartalmaznak. Növénytakarójuk tőzegmoha, amelyben helyenként fák nőnek. Hazánkban elsősorban középhegységeink erdeiben, suvadások, lefolyástalan teknők mélyedéseiben fordulnak elő igen kis kiterjedésben.
Mohaláp, Kelemér
A talajszelvény
felépítésében különböző tulajdonságú és vastagságú tőzegrétegek vesznek
részt, és a felszínt gyakran koturéteg alkotja. A tőzegréteg alatt a tőzegláp
feküje lehet glejes iszap, agyag vagy tavi mész. A rétláptőzeg-szelvényekben
vaskonkréciókat is találunk, melyek összeállva rétegeket is alkothatnak,
ez a gyepvasérc.
Rétláp talaj, Kisbalaton Lecsapolt és telkesített rétláp talajok A rétláp talajok átalakítását a szárazföldi művelés bevezetése esetén telkesítésnek nevezzük. Telkesítés hatására megszűnik az állandó vízborítás, majd a lápok lecsapolása miatt süllyed a talajvízszint. A kiszáradó felszíni rétegek felégetésével hamu- és cserépszintek alakultak ki. A sok szerves anyagot tartalmazó rétegek huzamosabb ideig tartó erősebb kiszáradása a víztároló képesség és a duzzadó-képesség jelentős csökkenését vonja maga után.
Lecsapolt és telkesített rétláp talaj, Szatmári-sík
|
||