A
főtípus jellemző folyamatai:
Humuszosodás:
A
humuszosodás folyamata igen sekély rétegre korlátozódik.
A
talajképződés termékeinek elszállítása: Víz
és szél egyaránt lehet szállító. Előfeltétele a meredek lejtő és a kis
talajellenállás a vízerózióval szemben, illetve laza vagy könnyű talajszemcsék
a defláció esetében. Következménye, hogy a talajképződés hatására átalakult
kőzetrészek elmozdulnak képződésük helyéről, míg ott ismételten a változatlan
kőzet kerül a felszínre.
A talajszemcsék állandó mozgása:
Elsősorban
a szél hatására következik be. Előfeltétele: száraz talajfelszín, homokszemcsék,
amelyek mérete elég kicsi ahhoz, hogy a szél elmozdítsa, és olyan erős
szél, mely a homokszemcséket felragadja vagy görgeti. Következménye a homokmozgás,
vagyis a futóhomok, amelyben a homokszemcsék állandóan változtatják egymáshoz
viszonyított helyzetüket.
A
kőzet mállással szembeni ellenállása: Olyan
esetben jut érvényre, amikor a talajképző kőzet tömör és még viszonylag
kis erózió esetében is kevés az idő ahhoz, hogy a talajképződési folyamat
a kőzetet átalakítsa. Előfeltétele a mállásnak ellenálló, tömör kőzet.
Következménye a sziklás felszín, melyen a talajképződésnek csak gyenge,
kezdeti nyomai észlelhetők. |
A
váztalajok típusai:
Köves,
sziklás váztalajok
Többnyire
hegyvidékeinken találhatók, olyan helyeken, ahol a tömör kőzet aprózódása
és mállása még nem haladt olyan mértékben előre, hogy a növényzet megtelepedésére,
magasabb rendű, nagyobb szervesanyag tömeget termelő növénytársulás számára
elegendő vizet és tápanyagot tudjon
szolgáltatni. Különösen ott találhatók kiterjedten, ahol a talajpusztulás
erőteljes és a víz vagy a szél a fizikai aprózódás, valamint a kémiai mállás
termékeit közvetlenül keletkezésük után elszállítja. A talajréteg általában
10 cm-nél vékonyabb és kopár, sziklás
foltokkal váltakozva fordul elő.
Köves, sziklás váztalaj,Visegrádi-hegység
Köves, sziklás váztalaj, Mátra-hegység
Kavicsos
váztalajok
Ebbe
a típusba tartoznak azok a talajképződmények, amelyek a jelenkori
vagy régi folyók volt árterületein, teraszain, törmelékkúpjain találhatók.
Kavicstartalmuk a földes részhez viszonyítva olyan nagy, hogy ez a szelvény
vízgazdálkodását és tápanyagszolgáltató képességét nagymértékben lerontja.
A kavicsos váztalajok szelvényében a megközelítően
tiszta kavicsból álló szinteket egy vékonyabb-vastagabb iszapos takaró
fedi, amely vagy a folyóvízi hordaléklerakódás utolsó szakaszából származik
vagy hullóporos eredetű. E takaró vastagságától függ, hogy a kérdéses
talaj a váztalajok közé sorolható vagy nem. Általában az 50%-nál kisebb
kavicstartalom még lehetőséget ad a talajképződésre, ha viszont az egyes
rétegekben a kavicstartalom 80-90%, már nincs elegendő anyag a talajképződéshez,
és így csak váztalajok keletkezhetnek.
Kavicsos váztalaj, Mosoni-sík
Kavicsos váztalaj, Billegei kavicshát
Földes kopárok
Az
ide tartozó váztalajok már nem tartalmaznak tömör kőzetdarabokat, az erózió
következtében felszínre kerülő laza, üledékes kőzeteken keletkeznek. Így
a talajképződés folyamatát nem a mállékony anyag hiánya vagy a kevés mállástermék
elszállítása, hanem a felszín gyors és állandó lepusztulása akadályozza.
A talajképződés és a biológiai folyamatok huzamosabb ideig való hatását
az eróziós folyamatok teszik lehetetlenné. A humuszosodás a talajszelvénynek
csak egészen sekély rétegét érinti.
A talajképző kőzet mélyebb átalakulására nincs lehetőség, mert a talajpusztulás
a már esetleg átalakult anyagot a helyéről elszállítja és mindig újabb
és újabb anyag kerül a talajképződési tényezők hatása alá. A talajréteg,
vagyis a humuszos szint itt sem haladja
meg a 10 cm-t, illetve művelés alatt álló területeken a szántott réteg
vastagságát.
Földes kopár, Cserhátalja
Földes kopár,Hollókő
Földes kopár, Bükk
Futóhomok
és jellegtelen homoktalajok
Ide
soroljuk mindazokat a képződményeket, amelyekben még nem ismerhetők fel
határozottan a talajképződés bélyegei, így a humuszosodás, a szervetlen
anyagok átalakulása, vándorlása, felhalmozódása stb. Állandó növénytakaró
nem tud megtelepedni rajtuk, a gyér növényzet csak kevés szerves anyagot
szolgáltat, így igen gyenge a humuszosodás,
és a képződött kevés humuszanyag is gyorsan ásványosodik. A vizet gyorsan
elnyelik. Kiszáradva az egyes homokszemcsék felszabadulnak és mozgékonnyá
válnak. Könnyen kiszáradnak, és ilyenkor a szél a homokszemeket elgörgeti
a helyükről vagy felragadva továbbszállítja. Tápanyagszolgáltató képességük
gyenge.
Futóhomok, Bugac
Futóhomok, Fülöpháza
Humuszos
homoktalajok
Ide
soroljuk azokat a talajokat, amelyekben a humuszos szint morfológiailag
megfigyelhető, de egyéb jele a talajképző folyamatoknak nem mutatkozik.
Általában a humusztartalom 1 % körüli, a humuszréteg vastagsága pedig 40
cm-nél nem nagyobb. A humuszos homoktalajok termékenysége a futóhomokénál
jobb. Nagyobb a víztartó, ugyanakkor jó a vízáteresztő képességük. Nehezebben
száradnak ki, és így kevésbé vannak kitéve a szél pusztító hatásának.
Tápanyag-szolgáltató képességük gyenge.
Humuszos homok, Belsősomogy
|