Vissza a tartalomjegyzékhez

1. évfolyam 2. szám
A. D.
MM

Gyulai Éva:
A görömbölyi görögkatolikus egyház 1877. évi canonica visitatioja (1. rész)
Az egyházlátogatásoknak a Tridentinumtól a legújabb időkig tartó majd négyszáz éves történetében a műfaj „klasszikusai” a 18

Az egyházlátogatásoknak a Tridentinumtól a legújabb időkig tartó majd négyszáz éves történetében a műfaj „klasszikusai” a 18. századi egyházlátogatások során készült jegyzőkönyvek, amelyek mind a katolikus, mind a protestáns egyházakban az egyháztörténet – s emellett a művészet- és művelődéstörténet – alapvető újkori forrásai lettek. Az alább közlendő egyházlátogatási jegyzőkönyv, amelyet a Miskolc–Görömbölyi Görögkatolikus Egyház irattárában lévő latin nyelvű eredeti alapján, magyar fordításban közlünk, már évtizedekkel a rendi korszakon túl keletkezett, s ezért fontos egyháztörténeti forrásként való közlése és annak való elismerése talán anakronisztikus is kissé. De éppen a jegyzőkönyvek klasszikus korszakához méltó alapossága, a válaszok megfontoltsága és adatbősége, a 19. század utolsó harmadában már több szempontból idejét múlt latin nyelve, az egyháztörténeti adatokon túl a falu gazdálkodására, a korszak legfontosabb gazdasági-társadalmi kérdésére, a tagosításra is pontos adatokkal szolgáló adatsorai kvalifikálják mint lényeges egyház- és helytörténeti forrást.

A görömbölyi görögkatolikus plébánia ugyanis a Borsod megye egyik legrégebbi, a 18. század első harmadától anyaegyházként működő egyháza. A görögkatolicizmus az 1712-ben Görömbölyre betelepülő ruszinokkal jelenik meg, s az 1730-as években fatemplomát már újjáépítették, s nem sokkal alapítása után a legnépesebb egyház lesz a Bükk-alja és a Sajó-vidék régiójában. Az egri egyházmegye 1769. évi canonica visitatioja szerint 304 felnőtt és 84 gyermek volt görögkatolikus vallású Görömbölyön, míg a római egyháznak ugyanekkor 133 felnőtt és 47 gyermek híve volt.

Maga a falu is különleges szerepet játszott a rendi korszak Miskolc környéki egyházi birtoktörténetében. Görömböly ugyanis a középkortól kezdve a szomszédos tapolcai bencés monostor birtoka, s mint az apát alapítványi jószága, a tapolcai uradalom része, megmaradt egyházi birtoknak a török korban, a monostor pusztulása után is. Görömböly a magyarországi egyháztörténetbe görögkatolikus anyaegyházán túl éppen a birtoklás folytán írta be a nevét, hiszen javadalmas birtokosa Mária Terézia adománya folytán a munkácsi görögkatolikus püspök lesz. A munkácsi püspökök 1771-ig az egri püspökségen belül helynöki rangban működtek, s csak a munkácsi egyházmegyei megalapításával kerültek ki az egri püspökök joghatósága alól. Az egyházmegye első püspöke Bacsinszky András (1732–1809) lett, aki a joghatóság mellett elnyerte a tapolcai apát címet és az uradalom javadalmát is. Talán nem véletlen, hogy a királynő egy olyan uradalommal támogatta, amelynek legnépesebb és legjövedelmezőbb birtoka a 18. században Görömböly jobbágyfalu volt, az a hely, amely a vidék görögkatolikus egyházi centruma lett. Így a 18. század utolsó harmadától a falu népességének nagyobb, ruszin anyanyelvű része a munkácsi püspökben már nemcsak egyházi vezetőjét, hanem földesurát és kegyurát is tisztelte.

Kora egyik legnagyobb hatású egyházi személyisége, Bacsinszky 1787-ben Kassa, majd Eperjes székhellyel vikariátust szervezett, amely 1818-ban önálló görögkatolikus püspökséggé vált. A forrásközlésünkben szereplő jegyzőkönyvet már az eperjesi püspök által elrendelt egyházlátogatás során vették fel.

A szövegkiadás az egyháznál őrzött nyomtatott latin nyelvű kérdőíven kézírással megörökített egyházlátogatási jegyzőkönyv alapján készült, a kérdéseket azonban nem fordítottuk le teljes egészében, csak regeszta, illetve cím, kérdőpont formájában közöljük őket, a kézírásos válaszokat, a jegyzőkönyvnek az egyháznál őrzendő „párját” viszont szó szerinti fordításban adjuk közre. A latin szövegben előforduló görög, egyházi szláv és ruszin szavakat eredeti alakban közöljük, fordításuk, értelmezésük a lábjegyzetben szerepel. Ugyancsak lábjegyzetekben közöljük a szertartásokra, liturgikus tárgyakra vonatkozó magyarázatokat, melyekben Kárpáti László volt segítésünkre, akinek ezúttal is köszönetet mondunk.[1]

 

 

DOKUMENTUM

 

Canonica visitatio

 

a Görömbölyi plébániaegyházban – Eperjesi Egyházmegye, Borsod vármegye, Borsodi főesperesség – 1877. szeptember 5–6-án

 

Elrendelte főtisztelendő Tóth Miklós eperjesi püspök

 

1. A templom helye

A templom száraz helyen, hegyen, a falu közepe felé a helységen kívül fekszik, semmi módon nincs körbekerítve, a parochia kertjének kerítésétől északra 15,33 m, az uradalmi épületektől keletre 10,67 m távolságra van. Dél és nyugat felé van egy közös térség vagy terület nyugat felé 9 m-re. Ez a 3. helyrajzi szám alatti hely feltételezés szerint 95 öl[2].

2. A templom épülete

1868-ban a nemes kegyuraság költségén épült szilárd építőanyagokból, a költség nagysága nem ismeretes, mivel az építés uradalmi befolyás nélkül ment végbe.

3. A templom épületének formája (kereszt-forma, a kereszt szárainak és az épület részeinek, a szentélynek és narthexnek viszonya)

A fentiek közül egyik forma sem, mivel a templom és a szentély ugyanolyan szélességben épült. A szentélyt a hajótól az választja el, hogy régebbi a hajónál és belül egy lépcsővel megemelkedik.

4. Méretek

A homlokzat 12,65 m széles, a templom 30,7 m hosszú, 10,5 m magas.

5. Felszentelés

Huczkó Bazil nagyprépost szentelte fel 1868-ban a Boldogságos Szűz Mária Oltalmának tiszteletére.[3] A kegyúr: a munkácsi püspök.

6. A templom részei (szentély, hajó, narthex)

Megvannak, a szentély a hajótól már az épület alakjában is elválik, sőt a narthex[4] belül is elkülönül azzal a két oszloppal, amelyek fölött a templom homlokzatának falán emelt torony nyugszik.

7. A narthex és torony

A torony két, a narthexben és kóruson látható oszlopon [nyugszik], s a templom homlokzati falán épült szilárd anyagokból, kupoláján 24 m magas, fából készült lemezzel fedett kettős kereszttel.

8. A szentély, hajó, torony fedele

A szentélyt és a hajót 1868-ban fedték be zsindellyel, ma is jó állapotban van.

9. A szentély és hajó mennyezete

A szentély, hajó, narthex és a kórus boltozással van ellátva.

10. A templom épületének állapota

A templom épülete teljesen ép, a homlokzati párkányokon nincs vakolás.

11. A szentély ablakai

Kettő, a felső részen oválisak, 3,93 m hosszúak és 1,8 m szélesek, jó állapotban vannak.

12. Szolea[5]

Nincs szolea.

13. A hajó ablakai

A hajóban két bolthajtás alatt négy ablak van, üvegezettek, magasságuk egyenlő a № 11-ben leírtakkal.

14. A narthex ablakai

A kórus boltozata alatt a narthexban nincsenek ablakok.

15. A torony ablakai

A templom homlokzatán az ajtó fölött, avagy a kóruson három ablak van, a középső 2,10 m szélességű és 1,3 m magasságú félkör, a másik kettő 1,34 m széles és 74 cm magas. A toronyban 3 ablaknyílás van.

16. A toronyablak zsalui (redőny)

Kivéve egy ablakot, a redőnyök jó állapotban vannak.

17. Kapuk és ajtók

A templomnak csak egy kapuja van, tengelyen forog, 2,82 m magas és 1,88 m széles, még 1868-ból, jó állapotban van, ezen kívül van még 3, lásd № 68.

18. Kapuzár és vasalás

Jó állapotban.

19. A templom belső vakolása

Minden része 1868-ban épült, ekkor vakolták és meszelték, jó és tiszta állapotban van.

20. Szentély, hajó, narthex burkolata

A szentélyben és a szoleán zsaluzsányi téglaburkolat, a hajót és a narthexet kemény kővel (ún. faragott kő) burkolták.

21. Ikonosztáz és szentély

Ikonosztáz nincsen, a szentély 7,65 hosszú, 6,58 széles, 9,6 m magas.

22. Oltár és baldachin

Az oltár szilárd anyagból készült, három részes, két kőlépcsővel van körülvéve, az alsó lépcső oldalhosszúsága 2,41 m, az elülső 3,15 m hosszú és 39 cm széles. A felső lépcső 2,5 m hosszú és 1,13 m széles. Maga az oltár 2,73 m hosszú és 1,22 m széles, 1,4 m magas. Van baldachinja is, amely az oltárasztaltól egyenlő távolságra helyezett négy oszlopon nyugszik, a baldachin ékítményekkel díszes, négyszögletű, aranyozott, kupolácskája 95x95 cm nagyságú.

23. Az oltárasztal részei

Az asztalon megvan mind a három kendő: a catasarca, az indutia, az eilhton,[6] új állapotban, minden évben kétszer mossák.

24. A szent antimenzion[7] az indutia alatt

Nem ismeretes, hogy ki szentelte meg, mely szentnek az ereklyéivel, és mikor ékesítette fel vele az oltárt.

25. Tabernákulum[8] az oltárasztalon

Fából készült, négy alabástrom színű gömbbel, aranyozással van díszítve, 73 cm magas, 86 cm széles, belül nincs textillel borítva, nem zárható, nincsen kulcsa. A tabernákulum fölött hármas kereszt, 50 cm magas, legnagyobb szélessége 24 cm, aranyozott.

26. Ciborium[9] a tabernákulumban

A ciboriumot 1868-ban szerezték be egyházi költségen.

27. Daronoszica[10] selyemtarsollyal

Van daronoszica, gömbölyű formájú, belül négyszögletes aranyozott szelencét tartalmaz. 1783-ból való, ezüstözött réz, vörös barhentből készült tarsollyal, ez új, igen szép állapotban van.

28. A tabernákulumban: ciborium, daronoszica, egyéb

A tabernákulumban a ciboriumon kívül semmit sem őriznek.

29. Evangélium az oltár közepén

Két evangéliumos könyv van: a./ Leopolisban (Lemberg) adták ki 1838-ban, új, fólió alakú, kék színű bőrkötésben, sarkain körben alpakka díszítés, a kereszt is alpakkából készült rajta, igen jó állapotban van, b./ Leopolisban (Lemberg) adták ki 1722-ben, kisebb fólió méretű, a sarkaiban ugyancsak fémből készült díszítés, feszület van rajta, jó állapotban van.

Az új evangéliumot 1869-ben szerezték be, 16 Ft-ot az egyház, 20 Ft-ot Molczányi Mihály titkár és Bihary Anna született Gaganeta adott hozzá.

30. Pacificale[11]

Rézből van, Krisztus alakjával.

31. Liturgicon[12] az oltárasztalon

Kettő van, a./ leopolisi (Lemberg) kiadású, 1866-ban, nagy fólió méretű, bőrkötésben, a legjobb állapotban van, b./ Pocsajevban jelent meg, 1744-ben, bőrrel borított, jó állapotban van, de az Aranyszájú Szent János liturgiáját tartalmazó lapok már kopottak.

32. Az oltárasztal gyertyatartói

Hat fa gyertyatartó, fehér színűek, aranyozva.

33. Egyéb szent tárgy

Semmi, kivéve két gyönyörűen díszített selyemvánkost, amelyet Teleky Zsófia grófnő, Borsod megye főispánjának, báró Vay Albertnek felesége adományozott ezen oltárnak 1870-ben.

34. Az oltárasztal oldalának ikonjai, felszerelése (szekrény a szent tárgyaknak)

Semmi efféle.

35. Prothesis – zsertvennik[13] az oltárasztal oldalához építve

Asztal formájú, kövekből és téglából készült, az oltár helyének jobb oldalához van építve, 1,38 m hosszú 46 cm széles, 1,04 m magas. Egy szekrénykével, amely különböző célokra szolgál, így a Szent Krizma[14] és az olajok őrzésére. A prothesisben van egy képmás, amely a Megváltót ábrázolja, amint a Getsemane kertben térdelve imádkozik. A kép 1,28 m magas és 71 cm széles, 1 cm széles keretben, ezen két fehér aranyozott oszlop helyezkedik el, két gyertyatartóval díszítve.

36. Riznica – diakonikon[15]

Van ilyen, deszkákból összeállítva, komódkaszni formájára készült, két fiókkal van ellátva, a szent öltözetek őrzésére használtatik, 66 cm széles, 1,27 m hosszú és 71 cm magas.

37. Kelyhek, diszkoszok, csillagok és kanalak, valamint felonok[16]

Két kehely a felszerelésekkel, az egyik aranyozott ezüst, a másik aranyozott réz. Két kanál, az egyik ezüst, a másik aranyozott réz. Nyolc felon van: a./ kék–sárga színű, Ickó György miskolci lakos özvegye adományozta 80 Ft-ért, b./ sárga–kék színű, az egyház költségén szerezték be 1868-ban, mindkettő igen jó, új állapotban van. c./ fehér színű, zöld szállal készítve, d./ ez is fehér színű, piros virágokkal, e./ vörös, f./ kék, g./ fekete ripsz, h./ fekete barhentből, már kopott. Évente háromszor mossa az egyházszolga.

38. Hornoje szedaliscse[17] – trónus az oltár mögött az apszis tengelyében

Trónus nincsen, ehelyett van egy 57 cm széles és 1 m hosszú láda. Más ülőhely nincsen, mert nem engedtetik meg.

39. Dornik[18] a proszfora[19] vágására, tálca és lándzsa a szeletelésére és szelence az őrzésére, ámpolnák[20] stb.

Dornik van, a pap tulajdona. Van tálca, lándzsa és szelence is, vannak ámpolnák is, van kézmosó tál és szenteltvizes edények, szenteltvíz-szóró rézből. Nincsen edény az oltárkendők és tisztítókendők mosására. Ezeket a tárgyakat a prothesisben őrzik, az edényeket pedig egy falmélyedésben a szentélyben.

40. Tömjénező, tömjéntartó és kanál

Két tömjénező van, egy tömjéntartó és egy kanál, rézből, jó állapotban.

41. Széntartó stb.

Széntartó, lábas jó állapotban.

42. A kötelező liturgiák táblája

Mivel nincsenek kötelező misealapítványok, tábla sincsen. A szentélyben a falakon az oltár mögött az alábbi képek vannak: a./ a Hétfájdalmú Szűz, b./ Krisztus a Kálvária-hegyen, c./ a keleti oldalán a Csodatévő Boldogságos Szűz Mária képe görög felirattal, d./ az északi részen Krisztus a Getsemane kertben.

43–44–45–46. Ikonosztáz (részei, kapui, a Királykapu)

Ikonosztáz nincsen.

47. A szolea[21] vagy egy lépcsővel megemelt hely

Az ikonosztáz helye és a hajó között van egy hely, amelyet a szentéllyel egy magasságba emeltek, 1 m széles és 8,82 m hosszú, a lépcső emelkedési magassága 17 cm.

48. Kórusok a szoleán, ülőhely a kántoroknak

Egyik sincs.

49. Ülőhely a kántoroknak az északi és déli oldalon

Nincsen, a kántor az első padot foglalja el a hajóban dél felől, ez a pad ugyanolyan, mint az a többi hét, amelyet ugyanazon az oldalon elhelyeztek.

50. Az Euchologion (trebnik)[22] énekes könyvön kívüli többi énekes könyv[23] a kántorok székén,

a./ Apostol: moszkvai kiadás, 1719-ben, bőr kötésben, kis fólió méretben, jó állapotban, 263 Ft.

b./ Psaltir: bécsi kiadás, 1776-ban, bőr kötésben, 1858-ban szerezték be, jó állapotban van.

c./ Csaszoszlov: csak a 8. oldaltól van meg, se kezdete, se vége nincsen, különben jó állapotban van.

d./ Minea: (1) Általános Minea – moszkvai kiadás, 1856. Nyolcadrét formájú, bőrkötésben, 344 oldalas, jó állapotban, 2. kiadás. (2) Ünnepi (npaздничная) Minea – a kiadás lapja hiányzik, a szövegből úgy tűnik, hogy moszkvai kiadás. Nyolcadrét formájú.

e./ Triod’ postna: leopolisi (Lemberg) kiadás, 1699. A lapjai jó állapotban vannak, de a fedése már nem.

f./ Triod czvietna: Triodion, 1663-as leopolisi (Lemberg) kiadás. Közepes állapotban.

g./ Oktoich: pocsajevi kiadás, 1758. A lapjai jó állapotban vannak, de kötése szétesik lapokra.

h./ Ustav (typikon): hiányzik. Molitvoslov budai kiadása, 1823. Jó állapotban van, 1865 május 10-én Molcsányi Mihály levéltáros adományozta.

i./ Katichisis: hiányzik.

k./ Irmologion: hiányzik.

Trifologion[24] két kötetben. I. kötet a 9. oldaltól a 454. oldalig. II. kötet a 458. oldaltól a 480. oldalig, majd következik az Oбщая[25] az első fóliótól a 243-ig fólióig. Hogy mikor adták ki, nem tudni.

Két csengő, az egyik a kántor padjában, a másik az oltárnál, rézből.

51. Tetrapod[26]

A tetrapod 59 cm széles és 71 cm hosszú primitív megmunkálású asztal, a szentélyben őrzik, csak ünnepek alkalmával veszik elő, az evangélium kihelyezésére szolgál.

52. Szent Krizma, olaj az utolsó kenethez a tetrapodon

Mindezek a prothesis szekrényében őriztetnek, a Szent Krizma ónkészletben kanállal, fedéllel ellátva, rendesen.

53. Esküvői koronák, szertartáskönyv

Koronák nincsenek, de a menyasszonyok az alkalomra virágból készítenek. a./ Trebnik, kiadása: Pžemiśl, 1844. 357 lapos, bőrkötésben, jó állapotban. b./ Két kötetben, 442 lapos, negyedrét formájú, kiadva: Leopolis (Lemberg), 1719. Közepes állapotban, kötése szétesik. c./ Kis nyolcadrét formájú, 347 lapos, ismeretlen kiadású, a kántor padjában őrzik.

54. Analogion[27]

Egyszerű kivitelű analogion, a szentélyben őrzik.

55. Körmeneti kereszt

A narthexban őrzik, jó állapotban, a szoleán nincs.

56. Templomhajó

A templomhajó az első ív első oszlopaitól 16 m, 28 méter hosszú, 10,38 m széles, 10,1 m magas. Déli oldalon a kántor ülésével együtt 17 pad van, és ugyanennyi van a nőknek is elhelyezve.

57. A padsor előtti hely iskolásoknak és fiataloknak

A nők és a férfiak padjai között van egy 1,67 m-es hely, hosszúsága 2,45 m.

58. Zászlók

Hét zászló van, kettőt Lukács András özvegyének, (1868) kettőt Kecskés Józsefnek (1868) költségén, kettőt nem tudni kinek a költségén, végül a feketét Lopota János özvegyének (1873) költségén szerezték. Ez a kettő és a fekete jó állapotban van, kettő közepes, kettő kopott állapotban.

59. Ikonok a templomhajó falán

A keleti oldalon van a./ Mária, b./ Szent Anna, c./ a nyugati oldalon: Ecce Homo, d./ József Krisztussal.

60. Szószék

Van, melyre 9 lépcsőn lehet feljutni. A szószék fából készült, jó állapotban van, festett, szélein díszített, van baldachinja, az egész felszerelés rendes. A hajó mennyezetéről 6 gyertyás lámpa függ, alpakkából készült, a hívek költségén vásárolták 1868-ban 40 Ft-ért.

61. További felszerelések a hajóban

-------

62. Narthex

A narthex a templom felől a mennyezet első ívéig 4 m hosszú és 10,38 m széles, burkolata ugyanaz mint a hajóban.

63. Padok a narthexban

A narthexban egyik felől egy pad van a férfiaknak, a másik felén is egy pad van a nőknek, közvetlenül a hajóban elhelyezett padokkal összekötve úgy, ahogyan a hajóban is. A narthex többi része a kórus alatt.

64. Keresztelési felszerelés a narthexban

A narthexban, amelynek mennyezete a kórus, semmilyen felszerelést nem őriznek.

65. Gyóntatószék a narthexban, gyóntatások

Nincs a narthexban gyóntatószék, a gyónásokat a szentélyben hallgatják meg, széknek egy láda szolgál, lásd a № 38.

66. Zviska[28] – kórus a narthex fölött

Van, de ott senki nem foglal helyet. A kórushoz 26 csigalépcső vezet fel, a kórusból a toronyba vagy harangtoronyba 28 csigalépcső, a kórus boltozva van.

67. Kápolnák a narthexben vagy a torony alatt

Nincsenek, a narthexből a harangtoronyhoz ajtó vezet, hossza 1,82 m, szélessége 81 cm. A kórusnak saját ajtaja van, a harmadik ajtó a harangtoronyé, mind egyforma alakra és nagyságra, kulccsal és zárral igen jól el vannak látva, állapotuk jó.

69. Temetési kellékek

Koporsóvivőn (Szent Mihály lova) kívül semmi sincs, a koporsószállító eszközt a torony alatt tartják.

70. Harangok

Miután a harangszéket az uraság csak most állíttatta fel, ez idáig nem szólt semmilyen harang a toronyban. Három láb magasan van három harang, a legnagyobb, a görömbölyi harang 448 kg, a Boldogságos Szűz Mennybemenetelének tiszteletére, készült Egerben 1832-ben Instok János által, a középső kb. 224 kg. "Öntetett az Isten dicsőségére" Jandnaken Tamás által Rozsnyón 1762-ben. A legkisebb kb. 112 kg, felirata: "Soli Deo Honor et Gloria", készült 1729-ben.

Bilo és klepalo[29] van, hogy pénteken és szombaton a híveket a templomba hívja.

A templomi alap

71. Az alapító, az alap nagysága

A templomi alap az 1090 hrsz. szőlőből – 1296 öl, II. osztályú – és a 1091 hrsz. rétből – 4950 öl, I. osztályú – áll. Lásd ? 9.

72. A földek művelése

A hívek szőlőművelésre semmi nem fordítanak, a szőlő éves jövedelme […] az 1874-es egyházi számadások szerint két hordó, 1875-ben 14 hordó. Eladták hordóját 8 Ft-ért, összesen 128 Ft. A költségek: 127 Ft 76 krajcár, tehát az egyház saját bevételéből származó támogatása: 6 Ft 16 krajcárt.

73. A templom tőkéje

Az 1876-os számadások szerint 543 Ft 92 krajcár fekszik a tőkében, készpénz: 170 Ft 63 krajcár.

74. A tőke eredete

A szőlőből és hívek kegyes adományaiból, alapítványi tőke semmi nincs.

75. Stólapénz (mantilia), pénz a hívek adományából

Kb. 12 Ft

76. A harangozás díja

A harangozásért a hívek nem fizetnek, a katolikus szertartású hívek a nagy temetés után 78 krajcárt.

77–78–79–80. Persely. A temetésen és esketésen szokásos törülközőkből, kendőkből, gyertyaeladásból származó jövedelem. Egyéb források

Semmi.

81. Bevételi és kiadási napló

Van.

82. Számadáskönyv, szerződés a tőkékről

Van, de újra lenne szükség, megfelelő rendben a templom pénztárában.

83. A szerződések, iratok őrzése: láda

Láda van, de csak egy kulcs van hozzá, a kulcs a kurátornál van, a láda is nála őriztetik.

84–85. Temető és kerítése

Egy temető van, három alkalommal bővítették, az uraság adta, legutóbb Huczkó Simon alesperes szentelte fel beiktatása alkalmával. Közös a latin szertartású hívekkel, egyenlő mértékben él a temető hasznával a két egyház, mind a görög, mind a latin szertartású. Árokkal kerített, nincs fákkal körbevéve, nincs kapuja.

86. Keresztek a temetőben és a helység más részén, a keresztek fenntartása (hívek vagy alapítvány)

Három kereszt van: a./ a temetőben egy kőkereszt, nincs alapítványa, b./ a régi temetőben, kőkereszt Krisztus képmása nélkül, nincs alapítványa, c./ a falu végén az úr táblájában az út mellett, képmás nélkül, végül d./ a templom mellett van egy felállítva.

87. Keresztelés nélkül elhalt gyermekek helye

A temetőben egy mélyebb rész van számukra.

88–89–90–91–92. Keresztalapítványok. Kápolnák és kápolnaalapítványok. A leányegyházak keresztjei, kápolnái.

Nincsenek.

Az isteni szolgálat – Istentisztelet

93. Reggeli és esti istentisztelet a typikon[30] alapján

Így van.

94. Istentiszteletek szombaton és ünnepek előestéjén

Nem tartanak.

95. LithV[31], kenyéráldás

Vízkereszt, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Szent Péter és Pál, az Úr Színeváltozása, Nagyboldogasszony, Kisasszony, Szűz Mária Oltalma, Szent Miklós, Karácsony, Virágvasárnap, Krisztus Mennybemenetele, Pünkösd ünnepein.

96. Vecsernye és utrenye[32] (zsoltárok, leckék stb.)

Megvan mind, hat zsoltárdicséretet nem énekelnek, a többit a typikon szerint.

97. Az Evangélium megcsókolása

A tetrapod előtt.

98. A Nagy-Povecserie[33]

A Povecserie[34] háromszor, a Királyi Imaórák is háromszor Vízkereszt, karácsony és nagypéntek ünnepe előtt.

99. Aranyszájú Szent János liturgiája a kötelező napokon túl

Minden nap mondják a misét, részint díjért, részint kegyességből.

100. Oltáráldozat az elhunytakért

Négyszer végzik az áldozatot, szombati napokon. Az egyes napokon (névünnepükön) négyszer végzik, mégpedig András, Alekszij, György, Bazil, István, József püspökök és a parochusok dyptichonját[35] olvassák a szoleán.

101. Dyptichon könyv[36]

Van, negyedrét méretű, de nem vették. 1843-ból való, a kurátor saját példánya.

102. Ekteniák[37] éneklése

Két Mirnaját  és Sutmbaját[38] énekelnek.

103. 102. és 145. zsoltár, Blazsenna, Antiphona[39] bevétele a szent liturgiába vasárnap és az ünnepeken

Az előírás szerint.

104. Evangélium olvasása az oltárnál vagy a szoleán

Az analogionon olvassa a pap, tekintetével a hívek felé fordulva.

105. A misén Nagy Bemenetben – perenos[40] – név szerinti említések

A pápa, a király, a püspök, a halotti misén a halott neve is, a többiek a saját rendjük szerint.

106. A Nagy és Kis Bemenet[41] a misében, a kehely öblítése a prothesisben

Az olvasott liturgián nem, csak az ünnepi misén végzik.

107. A pap áldása a hívek felé: „Béke veletek!”

Ahányszor a pap a hívek felé fordul áldást osztva, kezével mindenkinek mutatja: „Béke veletek!”.

108. A szent kenyér (antidor) kiosztása (minden vasárnap és ünnepeken)

Csak a litia[42] szertartása után.

109. Nagy Szent Bazil liturgiája évente tízszer

Így van.

110. Dialógus Szent Gergely liturgiája

Egyszer sem végzik.

111. Krétai Szent András bűnbánati kánonja Nagyböjtben a csütörtöki napokon. Virrasztás és imaórák nagypénteken, szentbeszéd, körmenet plascsenicával[43] ugyanezen a napon

A kánont nem csütörtökön végzik, hanem hétfőn este 7–10-ig, reggel 9-kor. Nagypénteken vecsernye délután három órakor, utána körmenet, a plascsenica kihelyezése és a szentbeszéd.

112. Jézus Krisztus sírjának felállítása a templomban

Az ambonon[44] van.

113. A sírba ciboriumban helyezik ki az Oltáriszentséget

Nem teszik ki.

114. A feltámadási és karácsonyi officiumok végzése éjjel

A Feltámadás 1 órakor, Jézus születése éjfélkor.

115. Istentiszteleti nyelv, magánájtatosságok a szertartásban előírtakon kívül

Az istentiszteleti nyelv az egyházi [szláv] nyelv, nincsenek magánájtatosságok.

A Szentségek

116. A keresztelés és bérmálás szentsége

Az előírtak szerint kiszolgáltatva.

117. Keresztelésnél és bérmálásnál csak a szentek neveit adják

Igen.

118. Gyermekek keresztelése és bérmálása

A gyermek születésének napján szolgáltatják ki a szentélyben, a tetrapod fölött.

119. A keresztszülők csak katolikusok lehetnek, ugyanazok a keresztelésnél és bérmálásnál

Ugyanazon a katolikusok.

120. A Szent Krizma és olaj őrzése

Ónkészletben a prothesis szekrényében.

121. A keresztelőkút kulcsának őrzése

Nincs kulcsa.

122. Keresztelési és bérmálási anyakönyv

1750-től, az előírások szerint pontosan vezetik, új könyv 1864-től, nyelve latin.

123. Az Oltáriszentség őrzése a ciboriumban

A ciboriumban őrzik tisztán és rendesen, minden héten cserélik a kenyeret.

124. Körmenetek az Oltáriszentség kihelyezésével

Nincsenek.

125. Az Oltáriszentség betegekhez vitele

Epitrachelionba,[45] felonba öltözve viszik, csengettyűszó mellett, térdhajlással imádják.

126. A Bűnbánat szentségének kiszolgáltatása a híveknek

Mindenkinek Karácsony előtt és Húsvétkor.

127. Gyóntatószék a templomban

A szentélyben van, szék helyett csak egy láda.

128. A húsvéti gyónást és áldozást elmulasztók elleni módszerek

Régebben cédulákat alkalmaztak, de más eljárást nem alkalmaztak ellenük.

129. A bűnbánat szentsége nélkül meghalók a múlt évben, a mulasztás oka

Öten, a hívek mulasztásából.

130. Utolsó kenet módja, áldozás előtt vagy után

Az áldozás előtt, a typikon szerint végzik. Az öregeknek nem viszik el.

131. Az utolsó kenetből megmaradt olaj

Elégetik.

132. Betegek és utolsó kenetben részesültek anyakönyve

Nincs.

133. A házasság szentségének szertartása

A typikon szerint.

134. Az leendő házasság háromszori kihirdetése, házassági hirdetés előtt tartatik meg az eljegyzés, vagy nem

Igen, így van, de az eljegyzést közvetlenül az esküvő előtt tartják meg a pap előtt.

135. Az esketés időpontja: a liturgiánál, vagy külön délután is

A körülmények állása szerint.

136. A jegyesek gyónása és áldozása az esküvő előtt

Igen, megvan.

137. Két tanú, nevük bevezetése a könyvbe.

Így van.

138. Tanúk násznagyként való alkalmazása

Nem.

139. Görög és latin szertartásúak közötti házasság

Vegyes szertartásúakat a menyasszony papja esketi, vegyes vallású házasságban a jegyesek által választott pap esket.

140. Katonák házassága

A honvédelmi minisztérium 1875. március 24. 13320/VII. számú rendelete.

141. Szertartások anyakönyve, jegyesek könyve, összeesketettek könyve

Vannak, de jegyesek könyve nincsen. Az esketettek könyvét 1780-tól vezetik, új könyvet 1855-ben nyitottak, jó állapotban van.

142. Esketési iratok őrzése

A sifonban őrzik, jó állapotban van.

A szentségek és szertartások

143. Mirovanije[46] az utrenyében vagy a Szent Liturgiában

A szent liturgia után.

144. Vízszentelés Vízkereszt ünnepén

A kútnál, körmenettel végzik

145. Házszentelés Vízkereszt napján

A hívek szokása és akarata szerint végzik el.

146. A vetés megszentelése

Szent György napján körmenettel végzik.

147. Gyertyaszentelés

Megvan,стретение.[47]

148. Virágok és füvek szentelése.

Keresztelő Szent János születésének ünnepén.

149. A felajánlott adományok megáldásának szertartása – prinosz

A halottakért mondott liturgia után, a misekönyvben lévő imádság alatt.

150. A tojások és élelem megáldása

Az Úr Színeváltozása napjától kezdve, amikor elhozzák.

151. Egyéb megáldások

Nincsenek.

152. A templom körüli körmenetek

A temetőbe soha nem megy körmenet, a templom körül nagypénteken, húsvétkor, Szent György és Szűz Mária Oltalma ünnepén.

153. A templom körüli körmenet nyugatról kelet felé halad

Igen.

154–155–156–157–158. A vasárnapokon és ünnepnapokon kívül egyéb saját ünnepek és ájtatosságaik. Egyéb babonás ájtatosságok és babonák. A babonák elleni eszközök.

Nincsenek.

159. Gyermekágyas bevezetése

A 14. és 30. nap között a vegyes szertartású és vegyes vallású házasságoknál mindig a gyermekágyas papja vezeti be a gyermekágyast. A házassággal nem egyesített gyermekágyasoknak nem engedik meg.

160. Az újasszony bevezetése

Mindig az új asszony papja által a házasság utáni ünnepen, vagy a 9. napon.

161. Kicsinyek temetése

A typikon szerint.

162. Felnőttek temetése

A megholt tehetsége szerint.

163. A temetés a liturgia után, felravatalozás a házban, majd a holttestet a templomhoz viszik, a szent liturgiát a holttest jelenlétében végzik

Így van, ha a temetést misével végzik.

164. Szemfedél a koporsó befedésére

Az egyháznak van szemfedele, ennek használatáért nem kell fizetni.

165. A temetési énekek, ezek nyelve

Az előírt temetési énekeken kívül nincsen más. A leányegyházakban a temetésen magyarul, Görömbölyön ószlávul van a beszéd, a temetési búcsúztatások leggyakrabban magyar nyelven végeztetnek.

Isten igéje és a keresztény tanítás

166. Isten igéjének hirdetése

Vasárnapokon és ünnepnapokon megfelelően és pontosan hirdetik, igen kevés kivétellel.

167. A prédikáció a liturgia előtt vagy után

Az énekelt evangélium után végzik, Cáruju nebesznüj[48] kezdetű éneket éneklik, a Miatyánkot és a Dicsőséget.

168. Az énekelt evangélium olvasása

Mindig mondják a szláv szentbeszéd előtt is, az olvasás az evangélium ószláv nyelvén hangzik el, majd megismétlik magyarul.

169. Az evangélium olvasása után a „Hit–Remény–Szeretet” szertartása

Nem végzik.

170. A szentbeszédek nyelve

Magyar és szláv, többnyire magyar.

171. Proszkomidia[49] alatt a szentírás vagy katekézis olvasása (kántor)

Vasárnapon és ünnepnapokon a megfelelő énekeket éneklik a Хлебо-Душ (Hlebdusevnij)[50] c. imakönyvből.

172. Hittan

A tanító oktatja 5 órában, eredményessége: a mellékelt összefoglalóban megírtak alapján.

174. Egyházi ének

A tanító és kántor 3 órában tanítja, a mellékelt eredményekkel.

175. Iskolán kívüli katolikus katekézis

Csak az iskolában.

A parochia épületei

176. A parochia

17[…]-ban épült szilárd anyagokból Bacsinszky András püspök költségén, 1864-ben zsindellyel fedve, igen rossz állapotban van a fedél.

177. A parochia épülete

19,2 m hosszú, 11,21 m széles, délen 6,44 m magas, északon 3,39 m. 9 belső és ugyanannyi ablaka van, 7 zsaluval, amelyeknek mérete: 1,75 m magas és 1,2 m széles, a zsaluk négy részből állnak. 10 ajtaja van, 1,88 m magasak, 95 cm szélesek. Az ablakok közepes állapotban vannak, kivéve 2, amely igen rossz, a zsaluk és ajtók igen rosszak.

178. A parochia szobái

6 szoba van, a./ vendégszoba, 5,3 m hosszú, 5,33 m széles, 3,12 m magas, b./ oldalszoba, 5,33 m hosszú, 3,79 m széles, 3,12 m magas, c./ iroda, 3,89 m hosszú, 1,86 m széles, d./ előszoba, 5,17 m hosszú, 3,78 m széles, e./ cselédszoba, 4,77 m hosszú, 4,25 m széles, f./ 5,29 m hosszú, 2,16 m, g./ az alsó konyha, 5,64 m hosszú, 5,64 m széles, két igen rossz ablakkal, és a feljáráshoz 11 lépcsővel.

179. A szobák padlója

Az a,b,c,f, deszkából, a d-ben kövekből van a padló, az e és g semmilyen padlóval nem bír. Az a-ban közepes állapotú téglakályha van, az e-ben semmilyen, a c-ben a pap saját sparherdje, az f-ben semmi, a g-ben kenyérsütő kemence.

180. Telek

Nincs.

181. Kamra, konyha

Egy kamra, gabonatároló, 5,04 m hosszú, 4,08 m széles, pince: 8,2 m hosszú, 2,71 m széles, 2,05 m magas.

182. Istálló

Van, 15,14 m hosszú, 6,87 m széles, 2,17 m magas. Sárból épült 1870-ben készült a hívek költségén, ugyanebben az évben zsúppal fedték be, két 1,77 magas és 94 cm széles ajtaja van, az egész igen rossz állapotban van. Az istállóknak szilárd anyagokból kellene épülniük, de a kegyuraság megtagadta a köveket.

183. Gabonatároló

Lásd a 181. szám alatt.

184. Góré

18 m hosszú, 8,75 m széles, 2,15 m magas, régi zsúpfedele van.

185. Kocsiszín

21 m hosszú, 3,37 m széles, 2,21 m magas

186. Fafészer

Nincs.

187–188–189–190–191. Ólak

A hízóól fából, a disznóól kőből épült. Liba- és kacsaól is van, tyúkól a libaól és disznóól felett.

192. Kút

Nincsen.

193. Méhes

Van, a pap tulajdonában.

194. Egyéb épületek

Az istálló végében kocsiszín, a pap költségén emelték.

195. A parochia kerítése

183 m, vesszőből fonták és cölöpökből, a ház melletti kert és udvar tölgyfaoszlopokból és fenyőlécekből álló 55 hosszú kerítéssel van bekerítve, A kerítés közepes állapotban van, de új cölöpökre lenne szükség. A parochia kerítését 1872-ben állították fel, a kert és udvar kerítését azonban még az elődök alatt emelték.

196. A parochia épületeinek fenntartási költségei

A gazdasági épületeket a hívek költségén, a többit a pap költségén tartják fenn.

A pap jövedelmei

197. A parochia ingatlanai

A telek- avagy zálogkönyv szerint az alábbiak:

5. és 6. parcella az azonos helyrajzi számon a parochia és udvar: 1000 öl, kert: 415 öl

614. helyrajzi számú szántó: 1 hold 800öl, II. osztályú

615. helyrajzi számú rét: 7 hold 1115 öl, fele II., fele I. osztályú a Hejőn túl

855. helyrajzi számú szántó: 24 hold 815 öl, 3/5-e I. osztályú, 2/5-e II. osztályú

856. helyrajzi számú szántó: 200 öl II. osztályú

1700. helyrajzi számú szőlő: 1 hold 718 öl II. osztályú

1701. helyrajzi számú szilvás: 421 öl I. osztályú

198. A parochia kertje

Lásd № 197. 415öl.

231 db gyümölcsfa, mégpedig 120 szilva, 2 idősebb almafa, 3 diófa, 10 db most ültetett alma, 3 most ültetett körte, ringlószilva 6, 14 sárgabarack, 5 cseresznye. Az iskolában 6 almafát ültettek, 1 körtét, 53 fehér eperfát és 8 fekete eperfát. Ezen kívül elültettek 14 szőlővesszőt, hogy az ültetést oktassák.

199. A hívek adói

Kapunként adják, vagy csak a családfők által, valamint azok a fiúk, akik külön kenyéren vannak.

200. A hívek adói a papnak gabonából, munkával, készpénzben

Minden családfő gazda két korec[51]  tisztabúzát, a zsellér 1 korec tisztabúzát, pénzt semennyit.

201. A vegyes szertartású és vegyes vallású házasságok adói

Görömbölyön és Csabán a vegyes szertartású házasságokban a családfő fizet a papjának a felesége után is, a vegyes vallású házasságokban és a többi leányegyházakban mindegyik fél a saját papjának ad.

202. A jövedelmek megosztása a latin és a görög szertartású pap között, a párbér szedése

Görömbölyön és Csabán a párbér szedésének és fizetésének módjában megegyeznek, a többi leányegyházban a latin szertartású papok minden egyes házas személytől vagy özvegytől szednek, sőt a latin szertartású családfőtől a görög szertartású személyek után is szednek, minden egyes személy után. Vagyis, a latin szertartású családfő a papjának maga után, felesége után, és fiai után is fizet. A párbért a görög szertartású [] után a sajátjának és a görög papnak is köteles fizetni.

203. Kongrua[52] jövedelem címén a vallás alapból és a kegyúri pénztárból, a fizetés helye

A kegyúr pénztárából 111 forint 8 krajcár, Miskolcon.

204–205–206. Lótartási átalány. Alapítványi jövedelmek. Kegyes alapítványok.

Nincsenek.

207. Kötött stólák

a./ házasság kihirdetése: 1 forint

b./ esketés: 5 forint

c./ az újasszony bevezetése: 40 krajcár

d./ a gyermekágyas bevezetése: 40 krajcár

e./ egyszerű temetés: 1 forint

f./ kistemetés zászlókkal: 2 forint

g./ nagy és egyszerű temetés: 2 forint

h./ koporsótétel: 1 forint

i./ az evangélium egy stációja, vagy olvasása: 50 krajcár

k./ a Lázár-evangélium olvasása: 1 forint

l./ panachida[53] a temetőben: 1 forint

m./ temetési búcsúztatás:----

n./ temetési beszéd: gazdáktól és zsellérektől 5 forint, mesteremberektől és hivatalnokoktól 10 forint

208. Okmányok kiállítása:

a./ anyakönyvi kivonat: 1 forint

b./ elengedés, ha a jegyesek más parókián, vagy vegyes szertartáson vannak: 1 forint

c./ vegyes házasságok kihirdetése: ----

d./ családértesítő: 2 forint

e./ családi változások átírása: 50 krajcár

f./ kivezetés és bevezetés a halotti anyakönyvbe: 50 krajcár–1 forint

g./ beírás a keresztelési anyakönyvbe: semmi

h./ egyéb dologért: semmi

209. Libera[54] stóla:

a./ misemondásért: 50 krajcár ebből 4 krajcár a kántornak

b./ énekes miséért: 70 krajcár, ebből 6 krajcár a kántornak

c./ mise panachidával: 1 forint, ebből 10 krajcár a kántornak, 4 krajcár a templomszolgának, az alapból 1 forint 50 krajcár jár, a kántornak 20 krajcár

d./ házszentelés Vízkeresztkor: 4 krajcár minden egyes házban

e./ új ház szentelése: 2 forint

f./ eledel megáldása Nagyszombaton: semmi

g./ eledel megáldása Húsvétkor: tojás

h./ jegyesek megáldása: semmi

i./ egyebek megáldásáért: semmi

210. Dyptichon olvasása

Minden egyes kapu után 50 krajcárt adnak, négyszer olvassák fel a diptichont.

211. Beírás a dyptichonba

Semmit nem fizetnek.

212. Vetés megáldása

Semmit nem fizetnek.

213. Kegyes szolgálatok

a./ keresztelés és bérmálás: mikor mennyi pénzt

b./ gyónásért: semmit

c./ áldoztatásért: semmit

d./ utolsó kenetért: semmit

e./ elhunytakért szóló liturgia: semmit

f./ temetésért: semmit

g./ egyebekért: semmit

214. Megvendégelés címén a papnak jár

Az egyháztól 8 forint, vagy szokás szerint

215. Misebor

Az egyháztól 1 hordó bor

216. Az oltár-kenyér címén jár a papnak

188 liter (6 korec) búza ára az egyházpénztárból

217. Mantilia[55]

A papot illeti.

218. A pap jövedelmének egyéb forrásai

A Kultuszminisztérium 1876. 5770. sz. rendelete értelmében a kegyúr köteles a jövedelmet a parochiális alapból fizetni. A Helytartótanács 1859. 13695. sz. utasítása értelmében a támogatást, kivéve a személyi támogatást, a kegyuraság fizeti. A Borsod vármegye székházában lévő foglyok ellátása címén régen 100 forintot, jelenleg 30 forintot utalnak ki.

A pap

219. Név, cím

Hucskó Mihály parochus, 49 éves, született 1827. november 18. Nős.

220. Gyermekei

Négy gyereke van, három leányka, minden előírt tudományban, úgymint gazdaságtanban és női munkákban, az anyanyelven kívül, valamint német nyelvben és zenében – zongora – oktatják őket. A legkisebb fiú Eperjesen tanul a második gimnáziumi osztályt végzi, otthon pedig magánúton a kántor tanítja.

221. A pap költsége írásos dolgokra évente

40–50 forint.

222. A pap öltözéke, külseje

Megfelel a papi méltóságnak és a tridenti zsinat előírásainak, szakálla nincs.

223. Erkölcse, beszédmódja

--------

224. Egyházai

Csak egy van.

225. A szent kötelességek végzése az anyaegyházban és a leányegyházakban

A bűnbánat szentségét Miskolc leányegyházban évente kétszer végzi, a többit az anyaegyházban. A szent liturgiát a foglyoknak Miskolcon minden egyes héten elvégzi.

226. A bűnbánat szentségét és az Oltáriszentséget a betegeknek rögtön kiszolgáltatja

Igen.

227. A karácsonyi, vízkereszti és húsvéti szertartásrend végzése

Csak az anyaegyházban.

228. A szent liturgia és vecsernye ideje vasárnap és az ünnepeken

Utrenye 7 órakor, liturgia 10 órakor, vecsernye délután 3-kor, a szentbeszédhez: lásd № 166.

229. Nagy Szent Bazil liturgiájának tízszeri végzése, a Nagyhét szertartásának rendes végzése

Így van.

230. A szent kötelességek és szentségek rendes végzése

Így van.

231. Iskolalátogatás

Egyszer, kétszer egy héten.

232. A gyermekek iskolába járása, hiányzások

Buzdít az iskolába járásra, igyekszik a hiányzásokat megszüntetni, a mulasztásokat időről időre feljegyzi.

233. Jegyzőkönyvek

A parochus kötelességének jegyzőkönyve, esketési jegyzőkönyv, betegek könyve, a tanulóifjúság könyve és a többi is rendben vezettetik. Iskolajegyzőkönyv nincsen.

234. A № 142 és 234. alatti iratok őrzése a parochia irattárában

Rendben őrzi.

235. Könyvtár

Rendben őrzi.

236. Saját könyvtára

Van, a könyvtár minőségét a művek számát és a kötetek jegyzékét a fent említett a./ melléklet katalógusa közli.

237. A parochia, templom, kántorlak és iskola épületeinek karbantartása.

A templom és a parochia felújítását ezekben a napokban el kell rendelni.

238. A parochia földje

Szorgalmasan műveli, 1/4 részét trágyáztatja, 1/3-adát ugaron hagyja.

239. A pap saját földje, művelése, trágyázása

Kb. 1 úrbéri telke van, ennek művelése nem akadályozza a parochiális földek művelését. Van egy 25 kapás szőlője.

240. A parochia földjének javítása

Körültekintéssel végzi, mindenfajta trágyázással.

241. Paraszti munkák, vadászatok, játékok

A pap nem maga végzi a paraszti munkákat. Nem foglalkoztatja a vadászat, játékok, egyéb kicsapongások.

242. Eltávozása, híveinek egyedül hagyása a megengedett időn túl

Nem hagyja híveit a megengedett időn túl magukra.

243. Ünnepek, böjt bejelentése

Ezekre előre figyelmezteti a híveket.

244. A katekizmusról vezetett könyv, a katolikus lelkipásztoroknak szóló rendelet 2.§-a és az iskoláknak kiadott 5697/1858. sz. rendelet alapján

Nincs ilyen.

245. Viszonya a hívekhez, a hívek viszonya papjukhoz

Másokkal egyetértésben él, különösen a hívekkel, mint atya a gyermekeivel. A hívek kivétel nélkül engedelmeskednek neki, semmilyen kifogást nem emelnek ellene.

246. A kegyúr meghívása az egyházi ülésekre

A pap meghívja.

247–248. A kegyúr meghívása a beneficiumról való lemondásra és elfogadásra, leltárok felvételére

Nincsenek leltárok.

49. A pap érdemei

Ezeket a feljebbvalók ítélik majd meg. Érdemtelenségként rója fel magának a pap, hogy a földterület 5 évvel ezelőtti tagosítása során nem volt azon, hogy a juhlegelőket, beleértve a szabadon használható legelőket is, minden törekvésével megtartsa.

250. A káplán jövedelmei

Nincs káplán.

 

 

JEGYZETEK

 



[1] A vonatkozó irodalomból: Baán István: A görömbölyi görög-katolikus egyházközség a XVIII. században. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok – Regnum, 1996. 3-4. sz. 51-60. p.; Barsi János: Görög katolikus egyház. In: Faragó Tamás (szerk.): Miskolc története, III/2. 1702–1847. Miskolc, 2000. (megjelenés alatt); Gyulai Éva: A tapolcai (Borsod m.) egyházi uradalom a 18. században. In: Dobrossy István (szerk.): Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltári Évkönyv, X. Miskolc, 2000. (megjelenés alatt); Kárpáti László: A görög ortodox vallás liturgikus tárgyairól. In: Gáspár Zsuzsa –  Maros Donka (szerk.): A hit asztala. Az áldozattól az istentiszteletig. Öt vallás liturgikus tárgyairól. Bp., 1990. 61-90. p.; Lakatos László: Ünnepi könyv a bizánci egyház liturgikus évéhez. Máriapócs, 1997.; Udvari István: A munkácsi görögkatolikus püspökség lelkészségeinek 1806. évi összeírása. Nyíregyháza, 1990. (A Vasvári Pál Társaság Füzetei, 3.)

[2] öl = bécsi négyszögöl = 3,6 m2

[3] A templom eredeti titulusa a 18. század első felében Szűz Mária Születése volt.

[4] narthex (görög) = a templom előcsarnoka, a torony alatti helyiség.

[5] A szolea (latin) a hajó és szentély között, az ikonosztáz előtt egy lépcsőfokkal megemelt hely, amelynek meghatározott szerepe van a liturgiában, a szertartást végző pap helye.

[6] Az oltárasztal terítői: az egyszerű fehér kataszarka, amely Krisztus halotti leplét jelképezi, ezt az endütion nevű kendővel takarják le. Az íliton nem az oltárasztalt fedi, hanem az antimenziont takarják be le vele.

[7] Az antimenzion (latin) vagy ereklyekendő (eredetileg oltárelő) Krisztus sírbatételét ábrázoló díszes textília, amelybe szentek ereklyéit varrták, az egyik legfontosabb liturgikus tárgy a bizánci egyháznál. Általában a templomszentelés alkalmával adományozza a felszentelést végző főpap.

[8] Tabernákulum (latin) = az Oltáriszentség őrzőhelye.

[9] Ciborium (latin) = az Oltáriszentség tartója, áldoztatókehely.

[10] Daronoszica (egyházi szláv) = szentségtartó, amellyel a betegekhez látogat a pap

[11] Pacifikále (latin) = Békekereszt vagy áldókereszt, megcsókolásával a békesség átadásának eszköze a pap és a hívek között.

[12] A liturgiákat tartalmazó könyv.

[13] Prothesis (görög) vagy zsertvennik (egyházi szláv) = előkészületi oltár a szentély bal oldalán, az oltár részét képezi.

[14] Krizma (görög) = szentelt olaj.

[15] Riznica (egyházi szláv) vagy diakonikon (görög) = a liturgiában használt öltözetek, eszközök őrzésére szolgáló láda vagy szekrény.

[16] Felon (görög) = az áldozópap egész testét befedő díszöltözete, melyet a többi liturgikus viselet fölött hord.

[17] Hornoje szedaliscse (egyházi szláv) = a püspöki trónus az oltárasztal mögött.

[18] Dornik(egyházi szláv) = fatálca az Eucharisztia vágására, amely felfogja a kenyér morzsáit.

[19] Proszfora (görög) = az eucharisztikus áldozat kenyere.

[20] Ámpolnák (latin) = két kancsó a szentmisén szükséges bor és víz tárolására.

[21] Ld. 5. sz. jegyz.

[22] Euchologion (görög) vagy trebnik (egyházi szláv) = szertartáskönyv.

[23] Apostol = apostoli olvasmányok, Psaltir (egyházi szláv) = zsoltáros könyv, Csaszoszlov (egyházi szláv) = hórás könyv, a Királyi Imaórák liturgiája, Minea (görög) = liturgikus szövegek a 12 hónap minden napjára, Triod’ postna (egyházi szláv) = nagyböjti triodion, Triod czvietna (egyházi szláv) = Húsvéttól Pünkösd utáni első vasárnapig használt triodion, Triodion (görög) = hármaskönyv a nagyböjti és húsvéti ünnepekre szóló liturgikus szövegekkel, Oktoich (görög) = énektár a 8 alaphangra, Ustav (egyházi szláv) vagy typikon (görög) = a liturgiák szertartási szabályait tartalmazó könyv, Katichisis = ketekézis, Irmologion (görög) = dallamjelzésű énekeskönyv, amely tartalmazza az irmoszokat vagy mintadallamokat.

[24] Trifologion (görög) = összevont szerkönyv.

[25] Obscsaja (egyházi szláv) = összevont vagy általános minea, a liturgikus szövegek gyűjteménye.

[26] Tetrapod (görög) = ikonasztal.

[27] Analogion (görög) = könyvtartó állvány az evangélium olvasásához.

[28] Zviska (egyházi szláv) = kórus vagy torony alatti karzat.

[29] Bilo–klepalo (egyházi szláv) = deszka és a deszkát ütő fakalapács.

[30] Ld. 23. sz. jegyz.

[31] Lítisz (görög) = éjjeli virrasztás az ünnep előestéjén.

[32] Vecsernye, utrenye (egyházi szláv) = esti (lenyugvási) és hajnali istentisztelet.

[33] Az ünnepek előtti virrasztás.

[34] Povecserie (egyházi szláv) = virrasztás.

[35] Dyptichon (görög)= halottakról való megemlékezést tartalmazó kettényitható lap vagy füzet.

[36] A halottakról való megemlékezést tartalmazza.

[37] Ekteniák (görög) = könyörgések.

[38] Mirnaja (Békesség) és Sutmbaja (Állhatatos) kezdetű egyházi szláv nyelvű énekek.

[39] Blazsenna (egyházi szláv), antiphona (görög) )= a liturgia részei.

[40] Nagy Bemenet v. perenos (görög) = a liturgia fontos része.

[41] A liturgia fontos részei.

[42] Litia (görög) = kenyéráldás.

[43] Plascsenyica (egyházi szláv) = sírbatételi lepel, Krisztus sírbetételét ábrázoló nagyméretű hímzett lepel, melyet csak a húsvéti ünnepkörben használnak.

[44] Amvon vagy ambon (görög) = a szentély és hajó találkozásának helye a szoleánál, a pap itt áldoztat, és innen mondja az elbocsátást.

[45] Epitrachelion (görög) = a liturgiát végző pap öltözetének fontos része, nyakból leomló széles szalag.

[46] Mirovanije (egyházi szláv) = olajkenet, a szertartást nevezik miroválásnak is.

[47] Sztretenyie (egyházi szláv) = gyertyaszentelés.

[48] Cáruju nebesznüj (egyházi szláv) = a „Mennyei király” kezdetű énekkel a Szentlelket hívják böjtben segítségül.

[49] A mise liturgikus előkészületei.

[50] Hlebodusevnij (egyházi szláv) = „Lelki kenyér” c. imakönyv.

[51] Szárazűrmérték = 62,5 liter.

[52] Papi illeték.

[53] Panachida (görög) = halottakra való emlékezés szertartása.

[54] Libera (latin) = szabad.

[55] Perselypénz.

a cikk elejére, a vissza a tartalomjegyzékhez,