Vissza a tartalomjegyzékhez

7. évfolyam 1. szám
A. D.
MMVI

Keskeny utak. Tanulmányok a Magyarországi Metodista Egyház történetéről. Szerk.: Lakatos Judit.
Budapest, Magyarországi Metodista Egyház, 2005. 319 old.
A kisegyházak, újabb vallási közösségek magyarországi múltja és jelene az egyik fehér foltja maradt a magyar társadalom- és va

A kisegyházak, újabb vallási közösségek magyarországi múltja és jelene az egyik fehér foltja maradt a magyar társadalom- és vallástudománynak. A lassú kezdetek után a kilencvenes évektől egyre több könyv és tanulmány jelenik meg velük kapcsolatban. Örvendetes, hogy egyre több történelmi kisegyház (nazarénus, baptista, adventista) tudományos igénnyel feldolgozott múltja válik ismertté számunkra. Ebbe a sorba illeszkedik a Lakatos Judit által szerkesztett könyv, amely a Magyarországi Metodista Egyház történelmét dolgozza fel. A mű a budapesti metodista gyülekezet megalapításának 100. évfordulójára készült el. Szerzői között találunk történészeket, lelkészeket, korábbi és jelenkori egyházvezetőket. A különböző háttér más megközelítést enged meg a múlt feltárásában, amely a történeti feldolgozással együtt eredményezi a mű sokszínűségét. Ugyanis a történeti feldolgozást néhány részterületet felölelő tanulmány (Osmar Martin Funk életrajza, györkönyi gyülekezet kialakulásának története, a metodista lelkiség a második világháború után, vagy a magyarországi metodizmus szociáldiakóniai munkájának múltja és jelene)  szakítja meg. Ennek következtében nem beszélhetünk egységes szempontok alapján elkészített kötetről, ami semmit nem von le a mű értékéből, mert az egyes tanulmányok szerzői alaposan bemutatták az általuk vizsgált területet.

A könyv első tanulmánya a nemzetközi metodizmus történetét tárgyalja egészen a 19. század végéig, a magyarországi megjelenésük kezdetéig. Lakatos Judit írása hiánypótló, mert tudományos igénnyel, magyar nyelven eddig nem jelent meg ennyire részletes, a témával kapcsolatos tanulmány. A szerző művének erénye, hogy a metodista történelmet gondosan beilleszti a korabeli társadalmi, politikai és vallási helyzetbe; és világosan bemutatja milyen belső és külső kihívásokkal kellett megküzdenie a kialakuló közösségnek.

A metodizmus magyarországi megjelenését (1898) és első két évtizedének történetét Kháled A. László dolgozza fel. Rövid módszertani és historiográfiai bevezető után tér rá témájának tárgyalására. A kevés rendelkezésre álló forrás ellenére a szerző alaposan ismerteti a vizsgált korszakot, és a történet hiányzó láncszemeinek feltárásai esetében vázolja a lehetséges megoldásokat is. Különösen értékessé teszi a tanulmányt, hogy a legfontosabb metodista központok életét (Bácska, Budapest) mikroszinten is alapos vizsgálat alá vonja. Mind a belső életüket, missziójukat, mind a külvilághoz való kapcsolatukat (lakosság, hatóság, történelmi egyházak, nemzetiségi kérdés), valamint a közvetlen világi környezet társadalmi és vallási jellemzőit is bemutatja. Kiegészítve a legfontosabb metodista lelkészek és vezetőik jellemrajzával, mindennapi életük feltárásával válik számunkra megfoghatóvá a kicsiny vallási közösség mindennapjai élete, missziója és fejlődése.

A magyarországi metodizmus két világháború közötti történetének ábrázolását Szuhánszky T. Gábor a közösség ellentmondásos közjogi helyzetének ismertetésével indítja. Ugyanis nemzetközi kapcsolataiknak köszönhetően a többi el nem ismert kisegyháznál kedvezőbb hatósági bánásmódban kellett volna részesülniük, de a mindennapok során a helyi hatóságok nem tettek különbséget a falvakba érkező misszionáriusok, evangelizátorok, kolportőrök között. A metodistákat – ellentétben a többi kisegyházzal – nem tiltották be 1939-ben. Ez lehetőséget adott számukra a szabadabb vallásgyakorlatra, ugyanakkor a segítségnyújtásra is más felekezetek és evangéliumi közösségek részére. A szerző a metodista egyházi élet és misszió tárgyalása során a húszas éveket a dinamikus fejlődés évtizedeként jellemzi. A harmincas éveket pedig az egyházszervezeti stabilizáció, a diakóniai munka megszervezése, a csökkenő intenzitású missziós aktivitás, valamint egyházvezetési problémák alakították. A korrajzot Karl Zehrer Osmar Martin Funkról, illetve Kovács Zoltán györkönyi gyülekezet kialakulásáról írt tanulmánya teszi teljesebbé.

Mint legtöbb egyház életében, az 1945 utáni események tárgyalása különösen nehéz problémákat okoz. A történetek főszereplői is még gyakran életben vannak, de a kommunista diktatúra egyház- és társadalompolitikája is nehéz feladat elé állította az egyházakat, lelkészeket és a híveket. Az ún. „helyes út” kérdésében ma is megoszlanak a vélemények a társadalomban. A múlt interpretálása ezért (is) gyakran az egyoldalú képek („üldözött egyház”, beépített egyház”) formájában jelenik meg. Valós állításokat tartalmaznak, de a múlt egyházpolitikai rendszerének, valamint hitéletének pontos ismerete hiányában egyoldalú képet kapunk. A könyv erénye, hogy a korszakot ismertető tanulmányok (Hecker Frigyes, Lakatos Judit) – a hetvenes évek egyházszakadása ellenére – lehetőségük szerint kerülik a „másik félre való mutogatást”. A korszak politikai-, egyházpolitikai (állami és felekezeti szinten) helyzetébe beillesztve, gondos jellem- és korszak rajzokkal próbálják meg bemutatni az egyházi történéseket.

Különösen értékes Lakatos Judit második világháború utáni metodista lelkiséget bemutató tanulmánya, amely közelebb hozza a korszak mindennapi metodizmusát (a hitéletet) az olvasóihoz. Érdeklődésre tarthat számon a magyarországi egyházak szociális tevékenysége iránt érdeklődők között Szuhánszky Gábor tanulmánya. Az alig 1–2 ezer fős kisegyház államosítás előtti (1950) szociáldiakóniai munkája példaadó lehetne a mai keresztény egyházak számára. A felekezet (vagy tagjai) részt vett(ek) az antialkoholista Kékkereszt Egyesület munkájában, a fiatal férfiak és nők számára otthont működtettek. Árvaházat és öregotthont alapítottak, jogsegély szolgálatot létesítettek. A romamisszió pedig szociális jelleggel is rendelkezett. A kommunizmus éveiben – korlátozott lehetőségeknek megfelelően – folytatták ez irányú tevékenységüket. A folyamatosan táguló lehetőségekkel éltek és a rendszerváltást követően ismét több intézményt működtettek. Csernák István szuperintendens zárótanulmánya a mai magyarországi metodizmus helyzetét, misszióját mutatja be olvasói számára.

A kötet erénye, hogy a benne található tanulmányokból megismerhetjük a metodista gyülekezeti gyakorlatot, benne szervezeti életének alakulását és missziójának legfontosabb ágazatait. Nem csupán adatokat közöl, hanem jellemrajzokkal, közbeiktatott forrásidézetekkel közelebb hozza hozzánk a korszak vezetőit, lelkészeit, esetleg gyülekezeti tagjait. A könyv a felekezet konfliktusairól, belső problémáiról sem hallgat. Tárgyilagosan, szükség esetén önkritikusan, de megértően tárgyalja a kényesebb kérdéseket, feltárva az ok-okozati összefüggéseket. A könyv stílusa olvasmányos és metodista közösséghez nem tartozó számára is érthető. Forrás-gazdag. Erőssége, hogy a felekezet történetét mindvégig a korszak politikai-és (egyház)történeti életébe gondosan beillesztve tárgyalja. További kutatások irányát jelentené, ha a metodista felekezet belső életét összevetnénk más történelmi kisegyházak életével. A hasonlóságok és a különbségek vizsgálata érdekes eredményekhez vezethetne. A könyv alapját forrásgazdagsága képezi. A szerzők egyaránt támaszkodtak a Magyarországi Metodista Egyház Levéltárának folyóirat és dokumentum anyagára, valamint a Magyar Országos Levéltárban, az Állami Egyházügyi Hivatalban fellelhető iratokra. A további kutatásokhoz – amire a szerzők ígéretet tesznek – nélkülözhetetlenek az ÁEH szigorúan titkos anyagainak, valamint a pártdokumentumoknak az áttekintése. Talán érdemes volna néhány megyei levéltárat is felkeresni. Az oral historyban is számtalan lehetőséget találhatunk. Segíti a metodizmus iránt érdeklődőket azáltal, hogy bibliográfiájában feltünteti nem csupán a magyar, hanem a legfontosabb metodizmussal kapcsolatos szakirodalmat. A könyv értékét növeli a függelékben található gazdag segédanyag, mint a magyarországi metodizmus terjedését bemutató négy térkép, archontológia, kronológia, valamint a személy- és helységnévmutató.

A könyv tehát hasznos olvasmány a 19–20. századi magyar egyháztörténelem iránt érdeklődőknek. Különösen azoknak, akik a magyarországi kisegyházakat szeretnék jobban megismerni.

(Rajki Zoltán)

a cikk elejére, a vissza a tartalomjegyzékhez,