Vissza a tartalomjegyzékhez

11. évfolyam 4. szám
A. D.
MMX

Udvarvölgyi Zsolt:
A Magyar Iszlám Közösség megalapítása (1988)
Az iszlám vallás magyarországi jelenléte a honfoglalás koráig vezethető vissza, és a hazai muszlimok 20

Az iszlám vallás magyarországi jelenléte a honfoglalás koráig vezethető vissza,[1] és a hazai muszlimok 20. századi történelme is több szakaszra tagolható.[2] 1916 januárjában a magyar országgyűlés egy fontos lépésre szánta el magát: törvényesen elismertté nyilvánította az iszlám vallást. (Az elfogadott törvény, a „XVII. tc. az iszlám vallás elismeréséről” sok mindenben eltért az 1895. évi „a vallás szabad gyakorlásáról” szóló XLIII. tc.-től.) A két világháború között létezett a zömmel menekült bosnyákokból álló, Gül Babáról elnevezett Budai Független Magyar Autonóm Iszlám Vallásközség, melyet a veterán katonatiszt, a K.u.K. hadsereg egyetlen tábori imámja, Durics Huszein Hilmi vezetett. Durics neve alatt két magyar nyelvű hittankönyv is megjelent. „Egyházfői” méltóságát csupán az időközben egyetemi lektorrá lett, és önmagát a török kolónia papjának tekintő – azonban Duriccsal ellentétben magyar állampolgárságot soha sem szerző – Abdul-Latif vitatta. 1932-ben megalakult a bosnyák muszlimokat pártoló, befolyásos tagokat tömörítő Gül-Baba Kultúrkomité is, melynek elnöke Bárczy István korábbi főpolgármester lett. A II. világháborút követően, 1947-től az iszlám hazai gyakorlása nem volt elfogadható, hazai hívei általában megkülönböztetésnek és bizonyos fokú üldöztetésnek voltak kitéve. Mivel a bosnyák családokban a gyermekek már nem gyakorolhatták szüleik hitét, a hetvenes évek végére az emberi halandóság vetett véget az iszlám kontinuitásának Magyarországon.[3]

Lederer György kutatásai alapján megállapítható, hogy 1983-ban egyes magyarországi kormányzati tisztviselők óvatosan felvetették egy Iszlám Centrum létrehozásának ötletét Budapesten, de a projektet felsőbb szinten – ideológiai okokra hivatkozva – nagyon hamar elvetették, bár a hazánkban akkreditált iszlám országok nagykövetségei élénk érdeklődést tanúsítottak az elvetélt kísérlet iránt. 1987 nyarán egy nemzetközi tábort szerveztek fiatal építészek számára a Rózsadombon, ahol egy brit-iraki építész, Basil Bayati ismét kidolgozta egy Germanus Gyula emlékének szánt Iszlám Központ terveit. Sajnos a későbbiekben sem történt semmi érdemleges az ügyben, annak ellenére, hogy augusztusban komoly tárgyalások zajlottak a Szaúd-Arábia által szponzorált Muszlim Világliga, illetve az Állami Egyházügyi Hivatal közt. A magyar fél azonban aránytalanul magas összeget követelt a beleegyezéséért cserébe. Nem kétséges, hogy a magyar vezetés nem szándékozott komolyan venni a szaúdi célokat.[4]

Ezeknek a tárgyalásoknak a leginkább érdekelt résztvevője dr. Mihálffy Balázs volt, aki a későbbiekben a Magyar Iszlám Közösség sejk-elnökévé, s ezáltal a vallás magyarországi újraintézményesítésének egyik „kulcsfigurájává” vált. Mihálffy az iszlámmal és a Korán nyelvével először a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kollégiumában került kapcsolatba szudáni szobatársai révén. Később az agrármérnöki tanulmányok mellett vendéghallgatóként az ELTE arab tanszékére is bejárt, „csiszolt arab nyelvtudásának Kairótól Rabatig csodálattal adóztak”.[5] A növénytermesztői diploma megszerzése után Irak mezőgazdaságából doktorált. 1980-tól két éven át Líbiában képviselte az Agrober nevű céget, utána egy évig egy líbiai vállalat adó- és vámszakértője volt ugyanott. Később a kairói al-Azhar egyetem sejkje megtisztelő figyelmével tüntette ki, s lehetőséget biztosított számára, hogy napi munkája mellett iszlám teológiai képzésben részesüljön. (Ekkoriban már a magyar Hidroexport vállalat vízügyi beruházásait készítette elő Egyiptomban.) 1985-ben a sejkkel való éjszakába nyúló beszélgetés után pár héttel mondta ki, hogy „nincs más Isten Allahon kívül, és Mohamed az ő prófétája”. E kijelentéssel vált hithű muszlimmá. A sejk adta neki az Abdulrahmán nevet is, ami magyarul annyit jelent, hogy  „a könyörületes szolgája”. 1986-ban kezdte meg a hazai iszlám szervezését. A Kádár-rendszer utolsó éveiben a pár tucatnyi magyar állampolgárságú muszlimot tömörítő csoport színrelépését az állam részéről óvatos szimpátia kísérte: A rendszerváltás hajnalán, a gazdasági összeomlás szélén álló kormányzat minden bizonnyal jó pontokat akart szerezni a gazdag Öböl-menti sejkségek, de főleg Szaúd-Arábia vezetői előtt az iszlám vallás hivatalos (újra)elismerésével. Mihálffy erőfeszítései eredményeként 1988. augusztus 15-i hatállyal a Magyar Iszlám Közösséget, a vallás szabad gyakorlásáról szóló 1895. évi XLIII. tc., valamint az iszlám vallás elismeréséről szóló 1916. évi XVII. tc. alapján elismert felekezetté nyilvánította Miklós Imre[6] államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Szintén ő hagyta jóvá a Magyar Iszlám Közösség „Ünnepélyes Nyilatkozattal” kezdődő működési alapelveit is.[7] Az 1988. augusztus 15-én kelt jóváhagyó határozatot, az erről szóló hivatalos értesítést, az ünnepélyes nyilatkozatot és működési alapelveket szöveghűen tesszük közzé, csak a gépelési és helyesírási hibákat javítottuk. Megjegyzéseinket lábjegyzetben közöljük. Álláspontunk szerint ezek a forrásértékű – és tudomásunk szerint még sehol sem publikált – dokumentumok árnyalhatják egy (világvallásként ugyan óriási,[8] de hazánkban kisegyházként újraalakuló) közösség illetve a korabeli magyar politika és társadalom kapcsolatrendszerének történetét, az iszlám vallás hazai útkeresésének nehézségeit, furcsaságait, s ez által érdeklődést kelthetnek – többek közt – az iszlám iránt fogékony egyháztörténészek, szociológusok, egyetemi-főiskolai oktatók és hallgatók körében.[9]

 

 

DOKUMENTUMOK

 

1. A Magyar Iszlám Közösség elismeréséről szóló határozat

 

ÁLLAMI EGYHÁZÜGYI HIVATAL

ELNÖK

9-9/ a /1988.

 

A Magyar Iszlám Közösség működési és szervezeti szabályzatát, minthogy a Magyar Népköztársaság Alkotmányával és törvényes jogszabályaival nem ellenkezik, az 1895. évi XLIII. tc. 7. szakasza, valamint az 1916. évi XVII. évi tc. alapján jóváhagyom.

 

Budapest, 1988. augusztus 15.

olvasható aláírás

P.H. (Miklós Imre)

államtitkár

 

 

2. Miklós Imre értesítése Mihálffy Balázshoz a Magyar Iszlám Közösség elismeréséről

 

ÁLLAMI EGYHÁZÜGYI HIVATAL

ELNÖK

9-9/ a /1988.

dr. Mihályffy[10] Balázs úrnak ,

a Magyar Iszlám Közösség sejkje

B u d a p e s t

 

1988. április 5-én kelt beadványára értesítem, hogy a Magyar Iszlám Közösséget, a vallás szabad gyakorlásáról szóló 1895. évi XLIII. tc. , valamint az iszlám vallás elismeréséről szóló 1916. évi XVII. tc. alapján, 1988. augusztus 15-i hatállyal törvényesen elismert felekezetnek nyilvánítom.

 

Budapest, 1988. augusztus 15.

olvasható aláírás

P.H. (Miklós Imre)

államtitkár

 

 

3. A Magyar Iszlám Közösség nyilatkozata

 

Ünnepélyes Nyilatkozat

 

A Magyar Iszlám Közösség köszönetét fejezi ki a Magyar Népköztársaság kormányának és vezető szerveinek azért, hogy számára működési lehetőséget adott.

Az Iszlám Közösség vallja, hogy Allahtól rendelt feladata az ige hirdetése mellett az iszlám kultúra terjesztése, valamint minden olyan feladat ellátása, amely Magyarország népe és az emberiség javát szolgálja. Az Iszlám Közösség kifejezi együttműködési szándékát azokkal a szervekkel, vallásokkal, felekezetekkel, melyek célja az előbbiekkel megegyezik.

Az Iszlám Közösség minden felfogáshoz barátilag közeledik, amely a szeretet, a béke és a törvényesség talaján nyilvánul meg, elítéli a faji, vallási és a nemzetek közötti megkülönböztetést.

Az Iszlám Közösség biztosítja a Magyar Népköztársaság kormányát, hogy hatályos törvényeit és egyéb jogszabályait betartja, működését azok keretei között gyakorolja.

Az Iszlám Közösség kijelenti, hogy kapcsolatai a Magyar Népköztársaság vezető szerveivel, hatóságaival a kölcsönös bizalmon és megbecsülésen alapulnak, bár megközelítéseik módjai különböznek, de céljaik közösek. A közös célok megvalósulása érdekében az Iszlám Közösség vallási és kulturális feladatán túl vállalja, hogy betölti a híd szerepét Magyarország és az iszlám országok között.

Az Iszlám Közösség minden olyan kijelentéstől, cselekedettől elhatárolja magát, amely az Ünnepélyes Nyilatkozat gondolataival nem hangzik egybe.

 

 

4. A Magyar Iszlám Közösség működési szabályzata

 

A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

 

A Magyar Iszlám Közösség működési alapelvei

 

I. Fejezet

Általános alapelvek

 

1.

Hivatkozással a Magyar Népköztársaság Alkotmánya 63. szakaszának 1. bekezdésére, ill. az 1916/XVII. sz. törvénycikkre, mely utóbbi hatályával az iszlám  vallást Magyarországon törvényesen elismert vallásnak nyilvánították, valamint arra, hogy a fenti törvényen és az 1895/XLIII. sz. törvényen alapulva – melyet az  1947. évi XXXIII. tc. 2. szakasza továbbra is érvényben tartott – 1931. aug. 2-án megalakult a magyar mohamedán egyházközség[11], továbbá utalással a jelen működési alapelvekre, melyeket, ha a Magyar Népköztársaság illetékes szervei jóváhagynak, az előzőekben jelzett, de azóta már megszűnt magyar mohamedán egyházközség jogfolytonosságát élvezve

 

Magyar Iszlám Közösség

 

néven teljes jogú egyház alakul, mely önálló jogi személy. A Magyar Iszlám Közösség ezt a jogi státuszt arra használja, hogy igét hirdessen, gyakorolja mindazt a hatáskört, melyet a Magyar Népköztársaság törvényei biztosítanak, valamint hogy jogi személyként módjában álljon megszerezni, bérelni, fenntartani és elidegeníteni ingatlan és ingó vagyontárgyakat a Közösség céljaira, és hogy szerződéseket köthessen, melyek a Közösség küldetésével, kötelezettségével és az Ünnepélyes Nyilatkozat alapgondolataival összhangban vannak.

 

2.

A Magyar Iszlám Közösség a Magyar Népköztársaság területén élő magyar állampolgárságú muzulmán (muszlim, iszlám, mohamedán) hitvallásúak[12] gyülekezete.

3.

A Magyar Iszlám Közösség igehirdetése a Korán és a Szunna kinyilatkoztatásain alapszik. A Közösség minden muzulmán irányzatot valló hívőt befogad. Alapelve, hogy minden muzulmán testvér, szektáktól, irányzattól függetlenül, ezek között ellenségeskedést, szembenállást nem tűr meg. Békét és megbékélést hirdető hitelveit nem csak saját soraiban, hanem a nemzetközi iszlám fórumokon is hirdeti.

 

4.

A gyülekezeti tagság jogköre minden önálló muzulmán tagot megillet, és magában foglalja a Közösség gyülekezetein való megjelenés, szólás, indítványozás és határozathozatalbani szavazás jogát.

 

5.

A Magyar Iszlám Közösség minden tagjának kötelessége a vallás elvei szerint élni, az elöljáróságnak engedelmeskedni, a vallás érdekeit és a Közösség javát előmozdítani.

A Közösség önálló tagjainak kötelessége a Közösség terheiben részt venni, a rájuk eső anyagi hozzájárulásokat teljesíteni, a rájuk kivetett vallási adókat viselni, a 4. sz. pontban felsorolt jogaik gyakorlásával a Közösség döntéseiben és igazgatásában részt venni.

 

6.

A Magyar Iszlám Közösség kijelenti, hogy a magyarországi muzulmánokat a világon élő valamennyi muzulmánnal hit és szeretetközösség kapcsolja össze. Ennek szellemében az Iszlám Közösség maga is részét képezi a muzulmán világnak.

 

7.

A kölcsönös megbecsülés és tisztelet jegyében az Iszlám Közösség kész kapcsolatokat tartani más hazai egyházakkal, így kész hazai és külföldi ökumenikus kapcsolatok kiépítésére.

 

8.

A Magyar Iszlám Közösség jogosult saját hatáskörében kapcsolatot tartani különböző muzulmán és nem muzulmán egyházi szervezetekkel.

 

9.

A Magyar Iszlám Közösség minden olyan nemzetközi kongresszuson, találkozón is be kívánja tölteni Allahtól rendelt küldetését, melyek alapeszméi nem mondanak ellent az Ünnepélyes Nyilatkozat gondolatainak.

 

10.

A Magyar Iszlám Közösség a Magyar Népköztársaság iránti megbecsüléssel fogadja az ország Alkotmányában lefektetett lelkiismereti és vallásszabadság lehetőségeit. A Közösség kötelességének tekinti, hogy magyar állampolgár tagjai az Alkotmányban előírt kötelezettségeknek tegyenek eleget, a külföldi hívők pedig az abban lefektetett téziseket tartsák tiszteletben, azokkal szemben ne lépjenek fel. A Magyar Iszlám Közösség kapcsolatai a Magyar Népköztársaság kormányával és vezető szerveivel a kölcsönös bizalmon és megbecsülésen alapulnak, szándéka a jövőben is a jó kapcsolatok megőrzése.

 

II. fejezet

A Magyar Iszlám Közösség szervezeti felépítése

 

11.

A Közösség szervezeti felépítése igyekszik mindig ahhoz az optimális esethez közelíteni, melyben a tőle elvárt vallási, kulturális és egyéb funkciót a legmagasabb szinten képes ellátni. Ezért az elképzelt szervezeti felépítés kisebb változtatásának jogát fenntartjuk.

 

12.

A muzulmán hitvallásúak Magyarországon belül három főbb körzetben gyakorolják hitüket: Budapesten, Pécsett és Szentendrén.

A pécsi és szentendrei hívők a budapesti vezetés irányítása alatt állnak.

 

13.

A Magyar Iszlám Közösség, a gyülekezet vezetője a sejk.[13]

 

14.

A sejk vezetése alatt áll:

1. a gyülekezet

2. a Vének Tanácsa (madzslisz al-sura[14])

3. a vagyonkezelőség (vakuf[15])

15.

A gyülekezet hatáskörébe tartozik:

1. az állami törvények, rendeletek és hatósági határozatok végrehajtásának elősegítése,

2. a Közösség belügyeinek igazgatása,

3. A Közösség tisztségeinek betöltése, tisztviselőinek: a sejknek, az imámnak,[16] müezzinnek,[17] segédlelkésznek, a Vének Tanácsa tagjainak, a vagyonkezelőség tagjainak, számvevő pénztárosnak, ellenőrnek, vallásbírónak (shariya kádi[18]), valamint az esetleges külön szabályzatok értelmében a gyülekezet által választandó egyéb tisztviselőknek és alkalmazottaknak választása.

4. a költségvetésirányzat jóváhagyása, az évi számadások megbírálása, a vagyonkezelőségnek a felmentvény megadása,

5. fegyelmi bíráskodás a Közösség olyan fegyelmi ügyeiben, melyeknél a fegyelmi bíróság már első fokon döntött, de az érdekeltek fellebbezéssel éltek.

 

16.

A Vének Tanácsa jogkörébe tartozik:

1. a Közösség szabályrendeleteinek alkotása, a helyi szabályok megváltoztatása, kiegészítése, módosítása,

2. a fegyelmi bíróság szerepkörének ellátása választott bíró, a kádi irányítása mellett,

3. a külföldi muzulmán szervezetekkel történő kapcsolattartás,

4. az ökumenikus egyházi kapcsolatok ápolása,

5. a vallási tevékenységhez kapcsolódó kulturális koordináció és szolgáltatás ellátása.

A Vének Tanácsa a gyülekezetnek beszámolni köteles.

 

17.

A vagyonkezelőség jogkörébe tartozik:

1. a Közösség háztartása, vagyonkezelése, a Közösség vagyoni állagának megváltoztatása, ingatlanszerzés és elidegenítés,

2. a Közösség költségelőirányzatának megállapítása,

3. a Közösség tagjai által a vallásparancsok értelmében teljesítendő pénzbeli és egyéb szolgáltatások, a Közösség terheihez való hozzájárulások, valamint a Közösség adóinak kirovása, mérvének megállapítása, ill. ezek behajtása iránti intézkedés,

4. a pénzügyi segélyek kezelése,

A vagyonkezelőség a gyülekezetnek beszámolni köteles.

 

18.

A Közösség olyan hivatalok, tisztségek betöltésére, melyek vallási szertartások végzésének kötelezettségével egybekötve nincsenek és ezekre megfelelő képességgel, képzettséggel rendelkező muzulmán vallású személyek nem állnak rendelkezésre, a Korán 5:82 szúrájának[19] kinyilatkoztatása alapján az iszlám barátainak és pártfogóinak tekintendő megfelelő képességű és képzettségű keresztény egyének is megválaszthatók.

 

19.

A Közösség azokat a nagy erkölcsi tekintélyű és magas társadalmi állású egyéneket, akik a vallásközösség léte, fenntartása és fejlesztése körül kiváló érdemeket szereznek, a Közösség védnöke, akik a Közösséget rendeltetésében és céljai megvalósításában akár anyagi, akár erkölcsi tekintetben támogatják a Közösség pártoló, esetleg a Közösség dísztagja címmel tiszteli meg, az illető személy ideológiai hovatartozásától függetlenül.

 

20.

A Közösség védnökei, pártoló tagjai és dísztagjai a Közösség tiszteletbeli tagjai, abban őket megjelenési és szólási jog, valamint díszhely illeti meg, a gyülekezet szavazásaiban azonban nem vehetnek részt.

 

21.

A gyülekezet vezetői és a sejk csak magyar állampolgárságú személyek lehetnek.

 

III. fejezet

Az Iszlám Közösség vallási tevékenysége

22.

Az Iszlám Közösség lehetőséget ad minden tisztalelkű, békés célú, istenfélő muzulmán számára, hogy vallási szokásait, istentiszteleteit gyakorolja kortól, nemtől, nemzetiségtől, iszlám irányzattól függetlenül. Ezzel ki akarja fejezni azt az Allahtól jövő kinyilatkoztatást, miszerint a muzulmánok testvérek.

 

23.

Az Iszlám Közösség lehetőséget ad minden nem muzulmán számára, hogy az iszlám vallással, rituális szokásokkal megismerkedhessen kortól, nemtől, nemzetiségtől, fajtól, vallástól, ideológiai felfogástól függetlenül. Az Iszlám Közösség számukra csak egyet köt ki: a békés célú közeledést.

 

24.

Az Iszlám Közösség lehetőséget ad új belépőknek az iszlám hit felvételére, feltéve, ha előbb megbizonyosodott az illető személy alkalmasságáról.

 

25.

Az Iszlám Közösség házasulandók számára a szükséges eljárást megtartja, a házasságot megköti. Magyar állampolgárok esetében az egyházi házasságot a polgári házasságkötést követően lehet megkötni.

 

26.

Az Iszlám Közösség a váló felek felkérése alapján a válás folyamatát is lebonyolítja, abban a felek javára Allah kinyilatkoztatásainak értelmében igazságot hirdet. Magyar állampolgárok esetében az iszlám válás nem helyettesíti a házasságnak a magyar törvények szerinti felbontását.

 

27.

Az Iszlám Közösség igény esetén különböző korcsoportoknak vallási oktatást és nevelést biztosít, az érdeklődőket ellátja a szükséges könyvekkel, szakirodalommal.

 

28.

Az Iszlám Közösség a gyülekezet tagjai számára elhalálozásuk esetén iszlám temetést biztosít.

 

29.

Az Iszlám Közösség alapítványt tesz, melyből az a személy részesülhet, aki az Iszlám Közösség elbírálása alapján abban az évben a legtöbbet tette az Iszlám ügyéért. Nem feltétel, hogy a díjazott személy muzulmán legyen.

 

30.

Az Iszlám Közösség saját lehetőségeihez mérten részt vesz Magyarországon belül és annak határain kívül is mindazokban az erőfeszítésekben, melyek az Iszlám ügyét szolgálják, és nem mondanak ellent az Ünnepélyes Nyilatkozat eszméinek.

 

IV. fejezet

Az Iszlám Közösség kulturális tevékenysége

 

31.

Az Iszlám Közösség igény esetén muzulmánok és nem muzulmánok számára módot nyújt az iszlám kultúra megismertetésére.

 

32.

Az Iszlám Közösség a következő kulturális tevékenységek végzésére kíván felkészülni:

– arab nyelvtanfolyamok indítása

– előadások tartása

– videó és filmvetítés

– könyvtár felállítása

– vallási kutatás megindítása

– az iszlám kultúra és filozófia iránt érdeklődők számára nyitott klubélet megteremtése

– fordítói megbízások adása az iszlám kultúra és bölcselet magyar nyelven történő népszerűsítése céljából

– múzeum kialakítása a meglévő török kori emlékekből

– a magyarországi iszlám építészeti emlékek restaurálásában való részvétel

– kiadványok, újság kiadása

– magyar szakmai kiválóságok küldése azokba az iszlám országokba, ahol szaktudásukra szükség van.

 

33.

A kulturális tevékenység összeállításánál azt a gazdaságossági szempontot is figyelembe kell venni, hogy az ebből származó bevétel minél nagyobb részben járuljon hozzá az egész Iszlám Közösség költségeinek fedezéséhez.

 

V. fejezet

Felkészítés az Iszlám szolgálatára

 

34.

Az Iszlám Közösség által nyújtott vallási szolgáltatásokat elsősorban arab nyelven kell végezni annak érdekében, hogy legmesszebbmenőkig ápolni lehessen a Korán nyelvezetének eredetiségét.

 

35.

Amennyiben a helyi iszlám gyülekezetek száma megnövekszik, úgy azok vallási vezetőiről a magyar állampolgárok köréből gondoskodni kell. Erre a célra az Iszlám Közösség az igényeknek megfelelő számú ösztöndíjat ajánl fel annak érdekében, hogy a jövő vallási vezetőit a kairói Azhar egyetemen vagy egyéb javasolt helyen kiképeztesse.

 

VI. fejezet

Zakat[20] hozzájárulás

 

36.

Az Iszlám Közösség a hívők által befizetett Zakat hozzájárulást kétféle módon használhatja fel:

– az Iszlám általában vett ügye érdekében

– a hívők anyagi megsegítése érdekében.

A Zakat hozzájárulás tehát kényelmi célokra, emberi önös érdekek finanszírozására nem fordítható.

A Zakat hozzájárulás begyűjtésére, kezelésére a vagyonkezelőség hivatott a gyülekezet felügyelete mellett.

 

37.

A Zakat forrása lehet imatermek létesítésének országon belül vagy kívül, vallási tárgyú beruházások, intézmények, művészeti ágak finanszírozásának.

 

VII. fejezet

Iszlám bíráskodás, shariya[21]

 

38.

A gyülekezeten belül elintézendő fegyelmi vétséget az Iszlám előírásai szerint kell elbírálni, feltéve, ha ez nem tartozik a magyar állam joghatósága alá, illetőleg a fegyelmi büntetés nem ütközik az állami jogszabályokba. A fegyelmi vétségek elbírálására a Vének Tanácsa által összehívott fegyelmi bíróság hivatott a bíró (kádi) irányítása mellett.

 

39.

Az Iszlám Közösség elhivatottnak érzi magát, hogy megbízás esetén az iszlám jogrendszer államaiban élő magyar és nem magyar hittársait megfelelő díjazás fejében jogvédelemben részesítse. Ezekre az esetekre iszlám jogászt kér fel eseti megbízás alapján, de ha az ügyek gyakorisága megkívánja, akkor az Iszlám Közösségen belül shariya részleg alakul.

 

VIII. fejezet

Az Iszlám Közösség részvétele a nemzetközi életben

 

40.

Amint azt az I. fejezet 6. sz. pontja kimondja, az Iszlám Közösség részét képezi a muzulmán világnak, ezért az Iszlám Közösség állandó külföldi kapcsolatokat tart fenn. Az Iszlám Közösség nemzetközi fórumokon is hangot kíván adni azoknak az elveknek, melyek vallási meggyőződésen alapulnak, és nem mondanak ellent az Ünnepélyes Nyilatkozat gondolatainak.

 

41.

Miután az Iszlám Közösség vezetősége nemzetközi eszmecseréken vesz részt, ahol a Magyar Iszlám Közösség álláspontját fejtik ki és járulnak hozzá az iszlám világ által kialakított képhez, ezért ezt részükről küldetésnek tekintjük.

 

IX. fejezet

Az Iszlám Közösség költségeinek viselése, pénzügyei

 

42.

Az Iszlám Közösség létesítésének, fenntartásának, szervezetének, berendezéseinek, fejlesztéseinek valamennyi költségét a hívők adói, közadakozásai, a Közösség szolgáltatásaiból származó bevételek és a nemzetközi muzulmán segélyek kell fedezzék.

43.

Az Iszlám Közösség közreműködésével létrejött üzletkötésekből a hívő külföldi partner a FOB szerződéses érték 1%-át dzsihád[22] adó címen az Iszlám Közösségnek a pénzintézetnél vezetett számlájára átutalja.

 

44.

Az Iszlám Közösség részéről vagy a bank részéről a vagyonkezelőség vezetője és a sejk együttes aláírása szükséges a pénzügyi mozgás elindításához vagy éppenséggel a kifizetéshez.

 

45.

A Magyar Iszlám Közösség a MNB-nél számlát nyit, amelyre bármilyen hazai és külföldi muzulmán és nem muzulmán szervezet devizában, vagy forintban segélyeket és egyéb pénzügyi kifizetéseket utalhat. A Közösség vezetője szükség esetén rendelkezhet, hogy erről a számláról Magyarországról – a devizagazdálkodásra vonatkozó magyar jogszabályok megtartásával – külföldre is történhessék átutalás az Ünnepélyes Nyilatkozatban lefektetett célok megvalósítása érdekében.

 

Budapest, 1988. június 20.

 

olvasható aláírás

Dr. Mihálffy Balázs

 

 

Jegyzetek



[1] A magyarországi iszlám történetéről szóló ismertetések, szintézisek: bolek zoltán: Iszlám enciklopédia. Bp., 2005. (továbbiakban: Bolek, 2005.); Udvarvölgyi Zsolt: Az iszlám Magyarországon. 2009. Online: Adamo Books. http://adamobooks.info/az_iszlam_magyarorszagon.html – 2010. október.

[2] A magyarországi iszlám újabb kori történetéről bővebben: Lederer György: A magyarországi iszlám újabb kori történetéhez. I-II. In: Keletkutatás, 1988. ősz. 24-49. p., 1989. tavasz. 53-72. p.

[3] A bosnyák közösség – ismereteink szerinti – utolsó tagja, Csatics Abid 1977 januárjában hunyt el egy újpesti szociális otthonban.

[4] Lederer György: Islam in Hungary. In: Central Asian Survey, 1992. Vol. 11. No. 1. 17. p.

[5] HVG, 1991. július 13. 95. p.

[6] Miklós Imrének, az ÁEH elnökének 1988-1989-ben betöltött szerepéről: Fazekas Csaba: Dokumentumok Miklós Imre lemondásának történetéhez (1989-1990) In: Egyháztörténeti Szemle, 2004. 2. sz. 120-144. p.

[7] A Magyar Iszlám Közösség jelenlegi elnöke, Bolek Zoltán így emlékezik vissza a megalakulás körülményeire: „Dr. Mihálffy Balázs Abdurrahmannak elévülhetetlen és nagyszerű érdeme, hogy az iszlám vallást egyházként bejegyeztette. Ez olyan fegyvertény, amit talán csak egy nagy iszlám központ létrehozásával lehetne talán egyenrangúnak mérni. Ha belegondolunk, hogy ma, 2002-ben is csak néhány országban kezelik az iszlámot egyházként Európában, ez az 1988-as fegyvertény Mihálffy doktor érdemeit jobban kiemeli. Bár hozzáteszem, hogy az akkori politikai vezetés titkolt szándéka volt, hogy a nehéz gazdasági helyzetében megpróbálja becsalogatni a gazdag arab olaj országok pénzét. A Magyar Iszlám Közösség létrehozása ily módon  találkozott a maroknyi magyar muszlim csoport és az államvezetés elképzeléseivel. Abdurrahman tehát kapott egy egyházi szervezetet pénz és mindennemű anyagi feltétel nélkül. […] Az 1988-as egyházi bejegyzéshez húsz magyar állampolgárságú muszlim vallású személy aláírása kellett, ami akkor nehezen jött össze. Viszont 1988-tól a magyar muszlimok száma folyamatosan gyarapodott, ami az iszlám vallásra történő áttérésekből adódott.” In: Bolek, 2005. 246., 248. p.

[8] A világ második legnagyobb vallása (1 milliárd 570 millió hívő).

[9] Megjegyzés: a közölt dokumentumok a szerző magántulajdonába került másolatok. Az iszlám közösség elismerésének háttértárgyalásairól, az állami szervek álláspontjának változásairól számos további levéltári állag (elsősorban az ÁEH Magyar Országos Levéltárban őrzött fondjai) számos további kutatás témáját képezik.

[10] Nyilvánvaló és más dokumentumokban is előforduló elírás: az alapító elnököt Dr. Mihálffy Balázsnak hívják.

[11] A magyar állampolgár Durics Huszein Hilmi által vezetett, zömmel bosnyák muszlimokból álló, több száz fős, Gül Babáról elnevezett Budai Független Magyar Autonóm Iszlám Vallásközség.

[12] Tehát a szunnitáké, síitáké és más, kisebb irányzatokat követőké is.

[13] Sejk: arab kifejezés, jelentése vezető, vagy elöljáró. A kifejezést gyakran tanult és köztiszteletben álló személyek megszólításaként, a tisztelet kifejezésére is használják. In: Magyarországi Muszlimok Egyházának honlapja. Online: http://www.iszlamegyhaz.net – 2010. október.

[14] Súrá: arab kifejezés, jelentése a tanácskozást, konzultációt megvalósítani hivatott szervezet, testület. Hagyományai az iszlám előtti törzsiségben gyökereznek, az iszlám kezdeti időszakában első ismert példája a második kalifa, Omar által utódának megválasztása céljából összehívott választó testület. Az iszlám államelméletekben a súra a képviselethez, ill. demokráciához kapcsolódó kulcskategória, emellett tanácsadó testületként is meghatározó szerepet tölt be. Rostoványi Zsolt: Az iszlám a 21. század küszöbén. Bp., 1998. (továbbiakban: Rostoványi, 1998.) 452. p.

[15] Vakuf eredeti jelentése: vallási kegyes alapítvány, amely dzsámik, mecsetek, derviskolostorok, sírkápolnák, iskolák, könyvtárak, szegénykonyhák és más vallási és szociális intézmények fenntartását, valamint az ott dolgozók illetményének fedezését volt hivatva biztosítani. A vakuf-birtokok és vakuf-jövedelmek eredetileg magánvagyonok, amelyeket az alapítványozó és az alapító okiratban meghatározott céllal, a kedvezményezett intézmény üzemeltetésére és fenntartására rendelt. A vakuf-jövedelmek ettől kezdve sértetlenek voltak, azokra még a kincstár sem tehette rá a kezét. Ezeket eladni vagy örökölni nem lehetett. A legismertebb alapítványozók a szultánok és családtagjaik, nevesebb pasák és bégek, akik az általuk építtetett vallási intézmények fennmaradásáról ezúton gondoskodtak. A török időkben Magyarországon is ilyen alapítványi jövedelmek biztosították számos dzsámi, derviskolostor, medresze-iskola és ingyenkonyha működését. Ágoston Gábor: Muszlim hitélet. In: Kereszt és félhold. A török kor Magyarországon. (1526-1699) Bp., 1999. (Encyclopaedia Humana Hungarica 05.) Online: Magyar Elektronikus Könyvtár, 2010. október.

[16] Imám: általános értelemben a kifejezés a közösségi imát vezető személyt jelenti. Szélesebb értelemben a kifejezés a muszlim közösség vallási vezetőit is jelenti. Az imámok annak ellenére, hogy imát vezetnek, prédikációt tartanak és más feladatokat is ellátnak (pl. házaspárokat összeadnak), nem felszentelt papok, s nem tartoznak semmiféle hierarchikus rendszerbe. Az imámok továbbá nem lépnek fel közvetítőként az egyének és az Isten között.

[17] Müezzin (arabul Muaddin): az iszlám vallásban a mecsetnek az az alkalmazottja, aki az imára hívó szöveget (adhán) elénekli a pénteki közösségi ima, valamint a napi ötszöri – hajnali, déli, kora délutáni, napnyugtakori és esti –imádság (szalát) előtt. In: Terebess Ázsia Lexikon, 2010. október.

[18] Kádi (arabul Qádi): muszlim elöljáró vagy bíró, akit eredetileg közvetlenül a kalifa bízott meg azzal, hogy egy adott területen az igazságot képviselje. Először Omár kalifa (634-644) nevezett ki kádit a meghódított Szíriában és Egyiptomban. E gyakorlatot az Abbaszida kalifák is folytatták Irakban főkádi ('kádik kádija', arabul: qádi al-qudák) kinevezésével. A kádi tevékenysége gyakorlatilag kiterjedt a Koránban lefektetett elvekre és a Mohamednek tulajdonított kijelentésekre (hadísz). Döntött peres ügyekben, pénzbüntetést szabott ki, börtönre ítélt, testi fenyítést rendelhetett el, szerződéseket hitelesített, örökösödési ügyekben döntött, védte az árvák és özvegyek jogait, felügyelte a vakfok (Észak-Afrikában a hubuszok) tevékenységét. A kádi csak a felperes kérésére cselekedett, s döntései megfellebbezhetetlenek voltak: döntéseit, ítéleteit dokumentálták, s ezek későbbi ügyekben precedensként szolgáltak (a 9. századig visszamenően vannak ilyen dokumentumok). A kádi csak érdemei alapján volt jelölhető, ezért feddhetetlen jelleműnek kellett lennie, jelölése megkérdőjelezhetetlen volt. Nem fogadhatott el meghívásokat ünnepségekre (csak rokonoktól v. régi barátoktól), fölkészültnek kellett lennie teológiában, járatosnak a jogban. […] Jelenleg a kádi már csak a muszlimok magánügyeiben (házasság, válás, örökség, vérdíj) dönt, amennyiben mindkét fél a muszlim közösséghez tartozik.” Magyar Katolikus Lexikon. VI. köt. Főszerk.: Diós István. Bp., 2001. [Online: http://lexikon.katolikus.hu – 2010. október.]

[19] „Úgy fogod találni, hogy az emberek legszilárdabbjai / ellenségei azoknak, kik hisznek, (hogy legyenek) / Zsidók, s bálványimádók. Úgy fogod találni ők / (állnak) legközelebb szeretetben azokhoz, kik / hisznek, (hogy legyenek olyanok), kik mondják: / Keresztények vagyunk. Ez, miáltal közöttük lel- / készek és szerzetesek, s ők nem fellengzenek.” Korán (The Holy Quran). 5:82 szúra. Ford.: Mihálffy Balázs. Karachi, é.n.

[20] Zakat: jelentése alamizsna, „szegény-járandóság”. Az iszlám öt fő pillérének egyike, a modern iszlám gazdaságelméletekben az egyik adófajta. Célja a muszlim közösségen belül a vagyoni különbségek csökkentése és az igazságosság megvalósítása. Rostoványi, 1998. 452. p.

[21] Saría (arabul): az iszlám előírásainak, rendelkezéseinek összessége, egy „magatartási kódex”, az iszlámnak megfelelő életmód fő rendező elve. Többnyire csak az iszlám jogot (fiqh) értik rajta, holott több annál, hiszen a jog, az erkölcsiség és a teológia elegye. A kifejezés pontos jelentése „vízhez vezető út”. Rostoványi, 1998. 445. p.

[22] Dzsihád: jelentése küzdelem, erőfeszítés. A mai értelmezések szerint pontos jelentése „Allah útján történő küzdelem”, vagyis küzdelem a rossz ellen és a jó megvalósításáért. Ennek egy – de nem a legjelentősebb – formája a külső ellenséggel vívott harc, a „szent háború”. Rostoványi, 1998. 427. p.

a cikk elejére, a vissza a tartalomjegyzékhez,