Tartalom Elõzõ Kõvetkezõ Tárgymutató

Megmaradó mennyiségek

Tapasztalataink szerint a tömeg, az elektromos töltés nem keletkezik, nem tûnik el vagyis a forráserõsséget jellemzõ függvény f = 0.

Egyenleteink formája ekkor a következõ:

$$\frac{d}{dt}\int _{V}\rho dv=-\oint _{A(V)}\rho \overrightarrow{V} \overrightarrow{dA}$$

$$\frac{\partial \rho }{\partial t}+div(\rho \overrightarrow{V})=0$$

Vagyis zárt felületen belül, a megmaradó extenzív mennyisége csak az által változhat meg, hogy a határoló felületen ki, illetve be áramlik. A fenti egyenletek tehát a tömegmegmaradást fogalmazzák meg, ha a tömegsûrûséget jelenti, illetve az elektromos töltésmegmaradást, ha az elektromos töltéssûrûséget.

Az eddig tárgyalt áramot, amely a közeg makroszkópikus mozgásához kapcsolódik, konvektiv áramnak nevezzük. Extenzív mennyiségek transzportjában jelentõs szerepe van az áramok egy másik csoportjának, a konduktiv (vezetési ) áram oknak is.

Konduktív áramot az adott extenziv mennyiséghez tartrozó intenziv mennyiség inhomogenitása (gradiense) hajthatja, amennyiben az illetõ közeg ``vezetõképes'' a szóbanforgó extenziv mennyiségre nézve. Ebbe a kategóriába tartoznak:

• a ''hõvezetés ( belsõ energia árama )''- ezt a hõmérséklet inhomogenitása ( gradiense ) hajtja
  
  
$$\overrightarrow{q}=-\lambda grad(T)=-\lambda \nabla T$$


• elektromos vezetés - az elektromos töltés konduktív áramát az elektromos potenciál gradiense, az elektromos térerõsség tartja fönt.
  
  
$$\overrightarrow{j}=\gamma \overrightarrow{E}=-\gamma grad(U)=-\gamma \nabla U$$


• diffúzió, az itt kialakuló tömegáramot az illetõ anyagfajta koncentrációgradiense hozza létre

A továbbiakban áram alatt a teljes áramot, -a konduktív és konvektív áram összegét- értjük

Tartalom Elõzõ Kõvetkezõ Tárgymutató