Körfolyamatnak nevezzük azokat a folyamatokat amelyeknél a termodinamikai rendszer kezdõ és végállapota megegyezik. A körfolyamat lejátszódása után a rendszer eredeti termodinamikai állapotába jut vissza, vagyis a körfolyamat változatlan feltételek mellett újrajátszható, ez teszi lehetõvé a ciklikus mûködést. A körfolyamat azonban változásokat hoz létre a termodinamikai rendszer környezén, pl. hõt von el egy hõtartályból, hõt ad le egy másiknak, munkát végez a környezetén. A környezet tehát nem jut vissza eredeti állapotába a teljes körfolyamat lejátszásakor. Az olyan körfolyamatokat, amelyek (miután egyik irányba végigfutottak) fordított irányú lejátszás során a környezetet is visszajuttatják az eredeti állapotba, reverzibílis (megfodítható) körfolyamat oknak nevezzük.
A körfolyamat során mivel a rendszer eredeti állapotába jut vissza, az E belsõenergia változása 0. Ez a tény az I. fõtételnél a következõkhöz vezet:
Azt a képzeletbeli gépet, amely energia bevezetése nélkül képes
munkát végezni, elsõfajú örökmozgónak (perpeetum mobile) nevezzük. Ez a
jelöléseinkkel azt jelentené, hogy
Azt a szintén csak képzeletbeli ( ciklikusan mûködõ ) gépet, amely
egyetlen hõtartályból fölvett energiát azzal egyenértékû mechanikai
munkává lenne képes átalakítani, anélkül, hogy a ciklus alatt egy másik
hõtartálynak energiát adna le (
), másodfajú örökmozgónak
nevezzük. Ez a jelöléseinkkel azt jelentené, hogy :
A körfolyamat során végzett mechanikai munka lehet pozitív,
ekkor erõgépi ciklusról beszélünk. Ha a környezet végez munkát a
rendszeren, vagyis
akkor attól függõen, hogy (
39)-ben mi a fontos nekünk,
!-->
más-más elnevezést
használunk. Ha a
fontos számunkra (a rendszer által
fölvett, vagyis a környezettõl elvont hõ), akkor õ egy hûtõgép, ha
pedig a
a fontos (azaz a rendszer által a környezet felé leadott
hõ), akkor azt mondjuk, hogy õ egy hõszivattyú. Ezen gépeket
minõsíthetjük azzal, hogy mit kapunk, s milyen áron. Az erõgépi ciklus
hatásfoka:
!-->
vagyis a termodinamikai
rendszer által egy ciklus alatt végzett munka és a rendszerhez vezetett
hõ (befektetett energia) aránya. A másik két üzemmód során a környezet
mechanikai munkát végez a termodinamikai rendszeren (pl. villanymotor
forgatja a hûtõgép kompresszorát), ekkor hatásfok helyett az illetõ
berendezés jóságáról beszélünk, pl. hõszivattyú esetén a jóság:
!-->
.