2. tétel: A Lorentz-transzformáció, kinematikai következmények

Vissza a tartalomhozVissza a legelső tételhezVissza az előzző tételhezUgrás a következő tételhezUgrás a legutolsó tételhez

2. tétel: A Lorentz-transzformáció, kinematikai következmények

 

A speciális relativitás elvének megfelelő transzformáció

A Lorentz transzformáció

(A lényegét Einstein ismerte fel.)

A keresendő alak:

 

 

Feladat: meghatározása

I. meghatározása K-ban

 

 

II. O mozgása

A rendszerek egyenértékűségéből: ez a sebességfüggvény.

Ezeket felhasználva:

 

 

 

 

Fényjel a +x tengely irányába

 

 

K és egyenértékűsége miatt a „visszatranszformáció” alakja is ugyanolyan kell legyen

  

 

 

 


A mínusz előjel rossz lenne, ezt onnan látjuk, hogyha a V=0 esetet nézzük.

 

Megjegyzés: c=299792458

 

 

 

 

 

A transzformáció visszafelé:

 

 

 

Lorentz transzformáció lineáris (változók helyébe differenciáljukat írhatjuk):

 

 

 

Kinematikai következmények

 

1. sebességtranszformáció:

 

 

 

 

 

y irányú sebességet befolyásolja az x irányú sebesség

 

 

Példa: Két repülőgép egymással szembe mozog, a fölről nézve mindkettőnek 1000 m/s a sebessége. Mekkora a relatív sebességük?

 

Legyen:

             

 

 

 

2. Idődilatáció:

 

Sajátrendszer: amiben a részecske áll

 

K' egy részecske sajátrendszere

(a részecskén bekövetkező két esemény távolsága 0)

 

: a két esemény közt eltelt idő a részecske saját rendszerében

                     ha

 

Ha nem a sajátrendszerből nézzük a két eseményt, akkor az eltelt idő hosszabbnak tűnik.

Példa: a müon esete

A magaslégkörben keletkezett müon elbomlik.

: elektron anti-neutrínó

: müon-neutrínó

 élettartama a saját rendszerében

c-vel haladva

Ennél messzebb nem juthatna.

Kísérlet alapján : 20 km-t megtéve a többségük még nem bomlik el.

(a magaslégkörből a Föld felszínére érnek)

Ez az idődilatáció első kísérleti bizonyítéka.

 

3. Távolságkontrakció:

 

-ben egy rúd áll (nem mozog ;)  

 A mozgó rúd hosszának megmérése:

A főóra (F) akkor áll meg, ha a rúd eleje odaér.

A többi óra (A), akkor, ha a rúd vége ér oda.

Kiválasztjuk az egyforma állású órákat.

     

 Tehát más rendszerből nézve rövidebb lesz.

 

Probléma: két vonatról nézve mindig a másik látszik rövidebbnek.

Feloldás:

           

           

Magyarázat: a másik rendszerben nem ugyanakkor nyomták le az órákat. (legalábbis az első rendszerből úgy látszott)

 

4. Egyidejűség:

Ha  csak ha  is teljesül.

 

Példa:

a, 1987A (amely 1987-ben fénylett föl a Nagy Magellán Felhőben) jelű szupernova 60.000 fényévre van tőlünk, azaz 60.000 évvel ezelőtt robbant fel a Föld rendszerében.

b, A régészek találtak egy 60.000 éves csontvázat. (Ez azt jelenti, hogy a csontvázhoz tartozó ember 60 ezer éve halt meg.)

A Föld rendszerében a két esemény (a robbanás és az ősember halála) egyidejűleg történt, más rendszerben lehet, hogy más időpontban.

 

5. Az ok-okozat időrendje:

Legyen adott két esemény:

1.  esemény: ok (pl.: felrobbant a szupernova a Nagy Magellán felhőben) paraméterei: x1 , t1

2.  esemény: okozat (pl.: megírták a Földön az újságok)

paraméterei: x2 , t2

Képezzük:

x=x2 - x1

t=t2 - t1          } a Föld rendszerében.

x: két esemény távolsága

t: a két esemény időtávolsága

c, (mert a jel odaért) 1. feltétel: A fény sebességénél nincs nagyobb sebességű jel.

A vesszős rendszerben (tetszőleges másik rendszer) is először az ok, majd az okozat következik. Lássuk miért:

,

xct

,  

V < c 2. feltétel

Figyelembe vesszük, hogy koordináta rendszer csak anyagi ponthoz rögzíthető.

>0, (ugyanúgy, mint t) azaz bármely inerciarendszerben az ok megelőzi az okozatot.

Vissza a tartalomhozVissza a legelső tételhezVissza az előzző tételhezUgrás a következő tételhezUgrás a legutolsó tételhez