ŐSZI MEGYEI ÉRTEKEZLET
1999. október 8-9. Bükkszentkereszt

 

Jelen vannak: Jelenléti ív szerint.
Vendégek:
Pálmai Vencel MTSZ.
Egri Kiss Tibor Szabolcs-Sz.-B. m.

Eltelt időszak (Rakaczky I)

   Eseménynaptárunkban rögzített rendezvények megrendezésre kerültek, még hátralévő rendezvények is lebonyolításra kerülnek.
Említésre méltó néhány programunk:
– Népek Tavasza III. 15-én, melyen kb. 800 fő indult. Zörgő Anita tanárnő vezetésével az Arany János Ált. Iskola 200 fővel vett részt.
– Bánrévei tagszervezetünk Balla László vezetésével jól sikerült Tompa Mihály emléktúrát szervezett kb. 150 résztvevővel, közösen a szlovákiai   turistákkal.
– I. BÜKK Kupa: hiányosságok voltak a rendezésben, sok bírálat érte a versenybizottságnál.
– Zemplén turistakalauzra az anyagokat kérjük leadni a szerkesztőknek.
– Jelvényszerző túrák c. füzetünk nagyon népszerű, újból kell nyomtatni
– Marketing stratégia-megalakult a munkában résztvevők csoportja
   A természetjárók népes táborának céljaik érdekében közösen kell munkálkodniuk. Sajtó, rádió, Internet nyilvánossága rendelkezésre áll. Tagszervezeteinkkel a kapcsolattartás nagyon fontos és kölcsönös kell hogy legyen. Pályázati lehetőségek azok számára is akadnak, akik nem tudnak közvetlenül pályázni. Aki igényli, azoknak segítünk.

Pénzügyi helyzet: (Pintér V.)

    Időarányos felhasználás és bevétel jellemzi a jelenlegi állapotot. Felhívja minden pályázati pénzzel rendelkező tagszervezetet: a pénz nagyon fontos, de el kell vele időben számolni! Ez a függvénye a következő pályázatnak.
(Garadnai S: 1 napos tanfolyam volt a pályázati lehetőségekről, a jövőben bővíteni szeretné más hasznos pénzügyi felvilágosítással, esetleg budapesti előadók felkérésével.)

TESZ: (Gyurák J.)

    Jelentéseket a DTSK, a Helyiipar, a KTE, az SVSE adott le. Zsadányi József a legtöbb jelentést adta le, valamint Herr Gyula.
    Kiosztásra került a polgári természetőr szolgálat egy rövidített szabályzata.
    Gyetván M. kéri az iskolák képviselőit, hogy népszerűsítsék a természetszeretetet és védelmet.
    Porkoláb L.: X. 15-én tiszta Miskolcért vetélkedő lesz általános iskolák csapatai között.

2000. év programjavaslat: (Rakaczky I.)

Megyei vártúra sorozat indul az MVSC javaslatára, a Megyei Idegenforgalmi Hivatal bevonásával.
    Kovács A: A Bükk 50 TT-t kéri felvenni a megyei rendezvények közé, mert úgy tudja hogy a DTSK nem vállalja a rendezést 2000-ben, ha a szövetség nem támogatja anyagilag.
   Rakaczky I.: amennyiben kijelenti a DTSK képviselője, hogy nem vállalják a rendezést, akkor javasolja felvenni a megyei szövetség naptárába, mint megyei rendezvényt.
    Csarnai G.: a TT. túráknak el kell tudni tartani magukat mint rendezvénynek” válaszolva Repei Zoltán sporttársnak, sajnos a Cserehát TT. túra megrendezésére ez nem érvényes, mert nagyon sok előkészületi munkát kell elvégezni (úttisztítás, útfestés, stb.), és az utazási költségek is nagyon megemelik a kiadásokat.

R. I. : a napfogyatkozással egybeesett rendezvények eleve kevés látogatót vonzottak. A TT-knél bizonyos előre tervezett kiadások átháríthatók, mint pl. az útfestések egy része.

 

SZAKOSZTÁLYOK BESZÁMOLÓI

KTE – Repei Zoltán

    97 rendezvényt bonyolítottak le, ezek gyalogos, kerékpáros, vízi túrák voltak. A Barcika-45 teljesítménytúrán 130 fő indult. A megyei tábor Keszthelyen került megrendezésre, mely a visszajelzések szerint jól sikerült. Anyagiak: pályázat, szponzorok; 600 eFt az éves költségvetésük. Idén volt 45 éves a szakosztály, tisztújító közgyűlésük volt. Ifjúsági csapatuk I. helyezést ért el az országos tájékozódási bajnokságon. Az Isobau-Borsodchem-Fülesbagoly-Monolit kupát megrendezték, a megyei társszakosztályok alig vettek részt a versenyen. Hidvégi Emil, Garadnay Sándor MTSZ kitüntetést kaptak.

MVTE – Szögi Lajos

    1998. október 14-én alakult az egyesület 13 fővel, év végén 40 fő volt. Ősszel 12 fővel vesznek részt túravezetői tanfolyamon. Szerinte meg kell tartani a teljesítménytúrákat. Megrendezték a Rákóczi teljesítménytúrát, 0 szaldós lett. ISM pályázatot készítettek és elfogadása esetén barlangász és teljesítménytúra szakágat hoznak létre. A Bihari túra 10 napos volt, 200 km-t gyalogoltak. Kulcsos házat Szarvaskőn, Nagyvisnyón hoznak létre. Pályáztak a NISZKÁ-nál.

Helyipari TE – Kalászi István

    Most vette át az irányítást az új vezetőség. Az Avason egy garázsban rendezték be irodájukat, nincs szponzoruk. NISZKA pályázatot készítettek, 12 fővel vesznek részt a túravezetői tanfolyamon.

Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola – Dudás Barnabás

    26 éve működik a természetjáró ifjúsági csoportjuk. Van egy mag, akik rendszeresen túráznak 10-20 fő – de volt 40 fős túrájuk is.

Borsodnádasd – Keresztfalvi Lajos

    Nyolc túrát teljesítettek az idén. A helyi Rt-től kapnak támogatást. Az Önkormányzattól kaptak pénzt, esőbeállók építésére. Alkotótábort szerveztek a gyerekeknek Bogácson. Ózdon 3 fő vett részt túravezetői továbbképzésen.

DTSK – Béres Lajos

    70 éves a szakosztály, heti két túrát bonyolítanak le. A 15. Bükk-50 teljesítménytúrát megrendezték. Jó kapcsolatuk van a Helyipari TE-vel. A jubileumi ünnepségen részt vett szakosztályoknak és a Szövetség elnökségének a részvételét megköszöni.

    Autóbuszos túrán Dunántúlon voltak, külföldi túrán Dél-Lengyelországban. 6 fővel vesznek részt a túravezetői tanfolyamon. Véleménye szerint, ha nincs a Szövetségnek pénze akkor a tájékozódási versenyt se támogassa. Ő csak jelvényekre kér támogatást a Bükk 50 esetében.

ZSC – Kovács Attila

    Futótúra sorozatot – 10 rendezvényt – bonyolítottak le.
Hószobrász túra Tapolcán.
Hegyi kerékpáros tájékozódási versenyt rendeznek jövőre, újításnak szánják.

Mezőcsát – Kádár Róza

    Rendszeresen heti 1 túrát szerveznek általános iskolás gyermekek részére. Kerékpáros túrákat terveznek. Nyáron 1 hetes vízi túrát szerveztek. Mind az általános, mind a középiskolások részére nyári tábort szerveztek a Mátrában. NISZKA pályázatot adtak be, de kaptak. SZJA 1%-os felajánlásból is pénzt.

Tiszaújváros – Gyetvay Iván

    A 120 fő a felére csökkent az idén a magas egyesületi tagdíj miatt. A Bükk 900-as csúcsai mozgalmat eddig 1557 fő teljesítette. Új tagot csak elnökségi határozattal vesznek fel. Az Egyéni Táj. versenyen az idén 36 fő vett részt. Tiszagátak teljesítmény túrára más megyékből többen jönnek. A Bükk-900-as csúcsai jelvényszerző túrát 11-szer teljesítette Lovász József, külön jelvénnyel jutalmazzák.

Javasolt dátumok 2000-re:

Azimut kupa - 2000. április 22. vagy május 06.
Encián kupa - 2000. május 15. vagy április 15.
Országos Egyéni tájékozódási verseny - 2000. június 3.
Bükk 900-as csúcsai TT - 2000. augusztus 5.
Tisza gátak TT - 2000. szeptember 16.
Jövőre Passau-Esztergom dunai vízi túra lesz augusztusban. Bokody J. vagy Balogh Lászlónál bővebb információ.

Avasi Gimnázium – Horváth Imre

    A honlap a Miskolci Egyetemen készül. Ami információt érdemes felvinni az Internetre, rendszeresen adjuk át. Havi frissítést javasol. Avasi Természetjáró DSK mint olyan nem működik, megszűnt. Pályázatokkal kapcsolatosan elmondja, hogy a természetjárás háttérbe szorul a labdasportokkal szemben.

Rakaczky István:
    Jövő keddre kéri az anyagokat, amit érdemes másoknak is olvasni. Aktuális információkat 2 hónappal korábban kell feladni. Szakosztályi adatokat rendszeresen aktualizálni kell.

Sajóbábonyi Vegyész – Répászky Ernő

52 fős a szakosztály. Az ÉMV, mint támogató megszűnt.19 túrájuk volt: 841 km 132 fővel.
    Burgenlandi túra jól sikerült. Madarak, fák napját rendeztek a gyerekeknek. Kéri a szövetséget, hogy a pályázatokkal kapcsolatosan nyújtson segítséget!

Bánréve – Balla László

    37 fővel 2 éve alakult a szakosztály. 50 túrájuk volt az idén. Putnokon 580,-Ft/éj vasúti szálláshelyet lehet igényelni. A Tompa emléktúra jól sikerült, jövőre is megrendezik.

Vörösmarty M. Ház TBK – Berta Péter

    13 fővel alakultak, 34 főre fejlesztették. Azimut k. 250 fő versenyzett. 50 gyermek üdült Szentléleken egy hétig. Javasolja a TT. túrákat támogatásban részesíteni. Azimut kupát jövőre is megrendezik. (Alternatív időpont: május 6.) Hiányolta a VTSZ és a megyei sz. egyeztetését

Rakaczky I. nem javasolja Húsvét szombatján megrendezni az Azimut kupát. Vállalja az egyeztetést a verseny albizottsággal. Kezdeményezte több alkalommal Szentgyörgyi Tamással megbeszélni a vasutas szakosztályok helyzetét de nem volt megfelelő időpont.

MVSC – Csarnai Béla

    Eseménynaptárunkban szereplő minden rendezvényt megtartottak. A Cserehát 50 nem sikerült. A szövetség támogatása nélkül nem vállalják 2000-ben a Cserehát 105 megrendezését.
   Lugosi J: javasolja az ANP-vel felvenni a kapcsolatot, hogy IX. hó első hétvégéjén újból megrendezésre kerüljön az ANP 50, TT. mert nagyon sok családos ember vesz részt a sziklafal mászás rendezvényen. Sárga jelzés a megyében teljesen le van romolva, még gyakorlott túrázónak is nehéz eligazodni rajta. (Melyik sárga?)

Pálmai Vencel – MTSZ

    TT. túra kontra tájékozódási verseny: minőségileg más-más kategória. Kevés helyen támogatják a TT. túrákat. Ők a NISZKA-nál festésre adják be a pályázatot. Útfestésre1600-1700 Ft/km díjnál többet ne írjunk bele a pályázatba.
    A Verseny Albizottság taglétszámát nem korlátozta, ami egy nehézkes szervezetet eredményezett. A versenybírói igazolványok beszerzésével ő nem foglalkozik, de jelezni fogja az albizottságnak, hogy sürgősen kell az igazolvány. (Gyetvay I.: a versenybírói ig.-ra 50%-os vasúti kedvezmény jár. Pálmai ígéri, hogy megsürgeti a nyomdánál.) Alföldi KÉK túra: egységes füzet lesz térkép vázlatokkal. A túra létrehozása elnökségi döntés volt, fenn kell tartani, de ez anyagiakban is lekötöttséggel jár. Új OKT túra füzet készül Simon Péter segítségével. Dél-Dunántúli túra útvonala elavult, tavaszra korszerűsíteni fogják.
    Gyalogtúra szakági értekezlet lesz novemberben. Minden szakági témát érinteni fognak.

Dr. Egri Kis Tibor – Szabolcs-Sz.-B. megye

    75 évesek voltunk, köszöni az ünnepségen a megye részvételét. A Nyírkék 40 TT-n kevesen vettek részt, veszteséges volt. Javaslatot tesz a 2000. évi vízitúrák időpontjaira.
    A tagszervezetek javaslatot tesznek a 2000. évi versenynaptár összeállítására (mellékletben).

Gyetvay Iván

    Javasolja Dubicsányban, a volt kastélyban a megyei értekezlet megtartását 2000-ben.

Rakaczky István

    Megyei értekezlet 2000-ben október 6-7-én lesz. Az ezeréves jubileumi vártúra sorozatra tesz javaslatot az MVSC kezdeményezésére. Kis     füzetben kerülne kiadásra, egyedi, sorszámozott jelvényt kapnának a sorozat teljesítői. Kovács Gábor hivatalvezetővel már beszélt róla, tetszik az ötlet. Javaslatot kér a témával kapcsolatban október 19-ig.

Garadnay Sándor

    Egri Ferenccel beszélt szeptember 25-én Dobogókőn. 2001-ben Czárán Gyula szobrot akarnak avatni és meghívta a B.-A.-Z. Megyei Szövetséget. Egri Ferenc (dobogókői) hozzászólása során a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a B.-A.-Z. Megyei Szövetség által nyújtott segítségről és a közösen ápolt jó kapcsolatról.

Pintér Vendel

    A megyei verseny vándorserlegeit jövő év (2000) február 29-ig kéri a szövetségbe behozni.

 

Jegyzőkönyvvezető:

Pintér Vendel főtitkár

k. m. f.

   MEGYEI TÁBOR, Keszthely
1999.augusztus 8-15.

 

Már 1998-ban megindult a figyelemfelkeltő tevékenység az írott és az elektronikus sajtóban a nagy európai szenzáció, az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás témájában. Hovatovább már a vízcsapból is a napfogyatkozás kezdett folyni. Alkalmi kft-k alakultak a várható vendégtömeg ellátására, szórakoztatására. A napfogyatkozás centrumában hónapokkal korábban elkeltek a szálláshelyek. Tarolni készültek az emléktárgy árusok is…

    A napfogyatkozás témája iránt a természetjárók sem maradtak közömbösek. A Kazincbarcikai TE már 1999. évi programfüzetében szerepeltette a jelenség megfigyelése céljából szervezett keszthelyi tábort és jó előre biztosította a táborhelyet.
    Amikor 1999 tavaszán elnökségi ülésen fölmerült a kérdés, hogy hol legyen a megyei tábor, felajánlottam a lehetőséget a megyének, táborozzunk együtt. A javaslatot elfogadták.
    Miután a KTE tagjai már 10 éve folyamatosan jelen vannak a keszthelyi Sport Kempingben a Zala Megyei Szövetség vendégeiként, kapcsolataink eredményeképpen sikerült a fél kempinget lefoglalnunk jó előre, sőt még szállásdíj kedvezményt is elérni.
    Nem volt szükség nagy hírverésre, június végére már 100 fölött volt a jelentkezők száma, úgy hogy egyre inkább az elhelyezés okozott gondot az augusztus 8-15 közötti táborozáson.
    A helyszínen sikerült kijelölni a majdani összefüggő táborhelyet, és a részletekben is megegyeztünk.

    Augusztus 8-án vezetésemmel leutazott az előkészítő csapat: kitisztítottuk a táborhelyet, és szalagkordonnal lehatároltuk.
    Augusztus 9-én kimentünk az állomásra, hogy ünnepélyesen fogadjuk a nagy borsodi csapatot. Teltek a percek, majd a félórák. Interjú a forgalmistával: kb. 100 percet késik a vonat. Atyavilág! Végül 150 perces késéssel “futottak” be aléltan, az egész napos kánikulai vonatozás után. Summa: a különvagont elküldték Ózdra, de azt nem mondták meg, hogy mit csináljanak vele… Az üggyel kapcsolatban Rakaczky elnök úr levelet írt a MÁV Miskolci igazgatójának, a levelet állítólag be fogják keretezni, és kiakasztják a forgalmi irodában…
    Szerencsére néhány korsó sör után oldódott a feszültség, és az esti tábornyitó már jó hangulatban találta a több, mint 150 fős társaságot, akiket Rakaczky István a B.-A.-Z. Megyei Szövetség elnöke köszöntött. Minden résztvevő emléklapot és szép kivitelű kitűzőt kapott, amit a táborozás ideje alatt büszkén viselt is. A kitűző a városi séták alkalmával is az érdeklődés középpontjába került, egyik élelmes táborlakónk 10 márkáért el is adta az egyik német “napvadásznak”.
    10-én kedden a nap városnézéssel és strandolással telt el, illetve megkezdődtek a környékbeli túrák. Este Garadnay Sándor a megyei szövetség oktatási bizottságának vezetője tartott előadást a másnapi napfogyatkozás várható részleteiről felhívva a figyelmet a veszélyekre is.
    Augusztus 11-én a Nagy Nap hajnalán jókora zápor söpört végig a táboron, borongós hangulatba keserítve a napvadász természetjárókat. De láss csodát! 7 órakor a Nagy rendező elhúzta a függönyt, a felhők eltakarodtak a szikrázó kék égboltról.
    A tábor központi túrájának csapata Garadnay Sanyi vezetésével a vasútállomás felé vette az irányt, hogy Raposkától gyalog menjenek föl a Szent György-hegyre, onnan megfigyelendő a Nagy Jelenséget. E sorok írója a tábor “házőrzője” a hátramaradottakkal és népes családjával együtt a Helikon strandon élte meg a Csodát. Mert valóban csodálatosan szép és borzongató jelenség volt. A strand népe papírszemüvegekkel, videókkal, fényképező masinákkal felfegyverkezve várakozott, időnként megmártózva a hűs habokban. Aztán elkezdődött: A verőfény még változatlan volt, de már innen-onnan felhangzott: nézd! Már eléje bújt! Már fogy! Aztán egy óra múlva a nyugati égbolt sötétebb kékké vált, a levegő is néhány fokkal hűvösebb lett, aztán totál. Ránk borult a csodálatos árnyék, fellángolt a napkorona a hold sötétje mögül, és fölcsillant a Vénusz fénye. A strand közönsége fölmorajlott az élmény hatására, mindenki kapkodott, fotózott, szemezett a nappal, mert ezen rövid idő alatt szemüveg nélkül is megtehette, aztán eltűnt a soha nem felejthető csoda, mert nem felejthető annak aki átélte. Az árnyék tovasöpört Siófok irányába haragos színűre váltva a Balaton szelíden fodrozódó vizét, majd végképp eltűnt…
    De megmaradt az élmény, sokáig témát adva annak, aki látta.
    Látogatásaink a Helikon strandon mindennaposak voltak, köszönhetően az időközben elhunyt Dr. Jakabfy Rudolfnak, a Zala Megyei Szövetség elnökének, aki keszthelyi kapcsolatai révén elintézte, hogy a borsodi tábor 100 db egy hétre szóló ingyenes strandbelépőt kapott. Ezt a sok túrázás mellett igyekeztünk kihasználni.
    A hátralévő néhány napot túrázással, városnézéssel, strandolással töltötte a társaság. Az egyes csoportok bejárták a Sümeg-Keszthely-Tapolca-Badacsonytördemic-Nagyvázsony kéktúra szakaszt. Egy kerékpáros csoport Zala megyei körtúrát tett. A meleg vízre vágyók Hévizet keresték föl.
    14-én szombaton este a táborzáráskor megelégedéssel nyugtáztuk: helyes döntés volt, hogy ide jöttünk mert a résztvevőknek valóban gazdag programot tudtunk ajánlani.
    E sorok közt is meg kell köszönnünk Vajda András úrnak a tábort üzemeltető vállalkozónak a minden részletre kiterjedő figyelmet, a meleg baráti fogadtatást és a tábor körülményeihez képest maximális ellátást. Köszönet a Zala Megyei Természetbarát Szövetség elnökségének a sportbaráti segítségért, amit a tábor előkészítése és lebonyolítása során nyújtottak.

És végül a tábor statisztikája:

8 napig táborozott 159 fő az alábbi egyesületekből:

    Bánrévei Vasutas TBK 19 fő  
    Dudás tanár úr fiai 5 fő
    Helyiipari TE 15 fő
    Kazincbarcikai TE 69 fő
    Miskolci VSC 9 fő
    Sajóbábonyi VSE 5 fő
    Tiszaújvárosi SC 19 fő
    Vasutas Természetjárók Bükki E. 13 fő
    Zöld Sportok Clubja Miskolc 5 fő

A megyei szövetség valamennyi egyesületnek megköszöni a részvételt.

Repei Zoltán

a tábor szervezője és vezetője

 

Tompa Mihály emléktúra 99'

 

    A Bánrévei Vasutas Természetjáró Baráti Kör és a Szlovákiai Turisták Klubja tornaljai szervezete első alkalommal rendezte meg 1999. szeptember 25-én a Tompa Mihály emléktúrát.

    Tompa Mihály költő, református lelkész 1817. szeptember 28-án született Rimaszombatban. Édesanyját korán elvesztette, nevelőszülőkhöz került Igricibe. Iskoláit Sárospatakon végezte. Lelkészi hivatását Bején, Keleméren, Hanván gyakorolta. Több hazafias indíttatású verset írt 1848 után, legismertebb “A gólyához” című. Verseiért többször állt bíróság előtt, rövid időre elzárással is büntették. Hanván halt meg 1868. július 30-án, síremléke a templomkertben található.
    A túra célja a gömöri régió kulturális értékeinek és természeti szépségeinek megismertetése, a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítése. A túra gyalogos és kerékpáros szakágakban került megrendezésre.
    A gyalogtúra útvonala: Putnok–Kelemér–Gömörszőllős-, autóbuszokkal Bánrévére, majd ismét gyalog Hanvára a Tompa síremlékhez és vissza Bánrévére.
    Gömörszőllős nevezetességeit több csoportban tekintettük meg, itt E. Kovács László, E. Kovács Judit és Molnár Mihály kalauzolt minket. A hanvai református templomban Spisák István lelkész úr tartott előadást Tompa Mihály munkásságáról. A túra össztávja 27 km, szintkülönbsége 250 m volt. A túrát Molnár Mihály (VTBK) és Vajkó Ferenc (Szlovákia) vezette. A kerékpárosok Tóth Ferenc Attila (VTBK) és Vajkó Zsolt (Szlovákia) vezetésével 24-en 76 km-t kerekeztek a Bánréve-Sajónémeti-Putnok-Gömörszőllős-Bánréve-Tornalja-Beje-Hanva-Bánréve útvonalon. A túrán összesen 184-en vettek részt, ebből 8 szlovák turista. A rendezvényt megtisztelte részvételével E. Kovács László a Tompa Mihály Emlékbizottság titkára, valamint Hajdú Gábor Bánréve és T. Kovács László Gömörszőllős polgármestere. A résztvevők finom ebédet, kitűzőt és emléklapot kaptak. Találkozzunk 2000. szeptember 30-án!

Balla László

 

Világ Gyalogló Nap
Magyarország 1999.


Egy új, szabadidős sportmegmozdulás indult el útjára Magyarországon.
    Az 1992-ben a Rio de Janeiróban megtartott Föld világkonferencián született meg az elhatározás, hogy minden év október harmadik vasárnapján rendezzék meg a Világ Gyalogló Napot, melyen korra, nemre való tekintet nélkül minél többen menjenek ki a szabadba, és legalább 10 kilométert gyalogoljanak 2 órán belül, illetve szakképzett oktatók segítségével sajátítsák el a gyaloglás helyes technikáját, mellyel nagyobb teljesítményre is képesek lehetnek.
    1997-ben már a világ 40 országában rendezték meg ezt a gyalogló napot óriási érdeklődés mellett. Magyarországon – első ízben – ez évben került sor ennek megrendezésére a Magyar Szabadidősport Szövetség szervezésében. Az ország közel 400 településén gyülekeztek október 17-én délelőtt az érdeklődő résztvevők.
    B.-A.-Z. megyében többek között Kazincbarcikán került sor a Világ Gyalogló Nap megrendezésére a Sport Központ és a Természetbarát egyesület szervezésében. Sajnos a város közönségéhez szóló felhívás csak néhány nappal korábban történt meg így mindössze 50 fő, iskolások, családok, fiatalok, idősek gyülekeztek 10 órakor a verőfényes napsütésben a Sport Központ udvarán. Dolgoztak a városi TV riporterei, mindenki kapott egy öntapadó kitűzőt, majd az útvonal ismertetése után a “csapat” e sorok írójának vezetésével elindult a KSK – Vécsatal tanya – Bükk-tető – Hegyes-tető – Szabad-tető – Pincesor – KSK útvonalon. A néhány kutyussal is gazdagabb mezőny szimpatikus tempóban rótta a kilométereket és a kb. 300 méteres szintkülönbséget. Végül is a társaság a pihenő időt leszámítva 2 óra 10 perc alatt abszolválta a 10 kilométeres távot, ami a 4 évestől a 66 évesig terjedő életkor-tartományú mezőnytől nem rossz eredmény.
    A túra végén minden résztvevő üdítőt és csokoládét kapott és számos trófeát osztottak ki:
        – serleget kapott a legtöbb tanulót elhozó iskola,
        – a Kurityáni Általános Iskola és a
        – Kazincbarcikai Dózsa György Általános Iskola
        – serleget kapott a két legnépesebb család,
        – serleget kapott a legfiatalabb és a legidősebb résztvevő,
        – ezenkívül kisorsoltak 10 db emblémás pólót.
    Valamennyi természetbarát szervezetnek ajánljuk, hogy a 2000. évi programjába vegye be a Világ Gyalogló Napon való részvételt, illetve vállaljanak benne szervezési és levezetési feladatokat.

Repei Zoltán a KTE elnöke

 

Rózsák, viruló kis rózsák...

 

1999. június 1-jén kaptunk meghívást Hatvani Évától, a B.-A.-Z.. Megyei Testnevelési és Sportintézet főelőadójától exkluzív rozárium látogatására.

    Június 3-án rendkívül változékony időjárási viszonyok uralkodtak városunkban és már-már bukni látszott a nagy várakozást kiváltó program, talán ezért is voltunk a vártnál kevesebben. Délutánra azután megemberelte magát az időjárás és a kis csoport – H. Éva vezetésével – felkereste Miskolcon a Kőporos aljában szerényen meghúzódó rózsakertet, mely 1979-től nyilvántartott természetvédelmi érték, majd 1988-tól helyi védelemben részesülő természetvédelmi terület.
    A csodálatos kert létrehozója és szorgos-gondos gazdája dr. Kovács Miklós jogász, nyugalmazott ÁFÉSZ-osztályvezető, aki Aszalón született 1921. szeptember 21-én. 1958-tól gyűjti, szaporítja és ápolja mindennél jobban szeretett rózsáit. 1500 fajta, több egyedpéldányú, szigorúan rendezett, virágzási csúcsán levő rózsa-eldorádó ejtett ámulatba valamennyiünket szépségével, illatfelhőjével a 2000 m2-en elterülő kertben. Bármily közhelyként is hat, de a rengeteg rózsa szín- és formagazdagságát nem lehet leírni, azt csak nézni, látni és csodálni lehet! Miklós bácsi szakavatott kalauzolásával csak növelte az amúgy is páratlan élmény hatását. Hosszasan elidőztünk a rózsák között, mert nehezen tudtunk betelni a maga nemében is különleges látvánnyal.
    Rengeteg munka, fáradtság, türelem és a rózsák szeretetén túl egy bizonyos fokú megszállottság eredménye ez a most varázslatos szépségű rózsakert. A város vezetése is ráérzett e különleges életmű értékére, ugyanis 1999-ben, – a város ünnepén, – május 11-én Miskolc közgyűlése nívódíjjal jutalmazta, illetve ismerte el a rendkívüli alkotó és fenntartó tevékenységet. A látogatás végén a magyaros vendégszeretet jegyében saját termelésű és készítésű boraiból rögtönzött kóstolót kedves vendéglátónk. Vilmányi Miklósné, szövetségünk gazdasági vezetője figyelmességéből friss, házikészítésű, finom pogácsa képezte a borkorcsolyát.
    Testben-lélekben felüdülve, élménygazdagon búcsúztunk este…

Kedves Miklós bácsi!
    Hálás köszönet az önzetlen látványbemutatóért és egyben 78. születésnapod köszöntéseként hosszú, boldog életet kívánunk fáradhatatlan és áldásos tevékenységed folytatására!

Az egyik szerencsés látogató:

H. E.

 

“A Bükk 900-as csúcsai” hírei
Teljesítménytúra

    Már évről-évre tapasztaljuk, hogy ezt a mindenkori teljesítménytúrától eltérő eseményt sajnos elég sok túrázó lebecsüli. Feltehetően sokan nem veszik figyelembe azt, hogy a megadott kilométer táv és szintemelkedés csak arra az esetre igaz, ha valaki a legésszerűbben állítja össze útitervét. Ha nem így van, akár 50-70%-kal is nőhetnek a megadott értékek.
    Szeretnénk, hogy aki akárcsak Miskolcról is veszi a fáradtságot, de különösen, ha a Dunántúlról vagy Dél-Alföldről idefárad, ne bosszankodjon, hanem jó emlékkel távozzon, azért figyelmébe ajánljuk mindenkinek, aki először vesz részt túránkon:
    Készítsen útitervet (bizonyos mértékig már az igazolólapon levő sorrend egy javasolt útvonal is, azzal a kis igazítással, hogy a Felső-Borovnyákot a sor másik végére célszerű tenni, mióta Jávorkútról indítunk.)
    Gyakorolja egy kicsit a térkép és az iránytű (tájoló nem is feltétlenül szükséges) használatát.
    Hozzon bélyegzőpárnát (lehet ez a javaslat mulatságosan hat, de ha ilyen nincs, a filctollal való festegetés vagy a bélyegzők alakjának lerajzolása értékes perceket vesz el, s 20 x 2-3 perc már sokra megy)
    Akadnak akik azt se veszik figyelembe, hogy egy mészkőhegységben a csúcsok közelében nincs forrás, így vízhiányuk támad.
    Nem szabad ezeket a tanácsokat figyelmen kívül hagyni.
    Különben nem történne meg, hogy ereje teljében levő férfiak, akik a Kinizsi 100-at már többször eredményesen teljesítették itt egy órával a szintidő lejárta után érkeznek be.
Őszintén sajnáljuk!

A túra elismerései.
    Akiknek a “normál”– tehát nem teljesítményszerű – túrát már többször végigjárták tudják, hogy a harmadik (és a hárommal osztható) teljesítéseikre az ezt szimbolizáló feliratú kitűzőt adjuk.
    Kevésbé ismert viszont, hogy elkészült a tizedszer teljesítők kitűzője is. Vannak már hárman, akik ezt kiérdemelték normál bejáráson. Vannak viszont többen, akiknek a teljesítmény- és normál túráik összegzése közelít ehhez a számhoz. Ezért úgy döntöttünk, hogy a 10. túráért járó elismerésbe mindkét túrafajta beleszámít.
   A teljesítménytúrák többszöri résztvevőit azzal is elismerjük, hogy már öt alapszínű kitűzőnk van: fehér, rózsaszín, zöld, sárga és kék. Szép sorozatot lehet tehát összegyűjteni.

Várjuk tehát barátainkat az ország minden részéről

 

Tiszagátak 50.

    Sajnos csak közeli ismerősei tudják, hogy a “Bükk 900-as csúcsai” országos érdeklődést kiváltó túrasorozat Tislerics Endre ötletének, áldozatos és fáradságos munkájának köszönheti megszületését.
    Endre barátunk azonban nem nyugodott addig, amíg ki nem talált valami olyat, ami elképzelése szerint elsősorban a tiszaújvárosi fiatalok fantáziáját fogja meg.
    Kerékpáros kirándulásaink alkalmával ébredtünk rá, milyen gyönyörű a Tisza környéke városunk közelében is, különösen szeptember közepe táján, amikor az őszi kikerics helyenként 70-80 méter hosszan, 5-6 méter szélességben szinte szőnyeget alkot a gát alján.
   Tudjuk, hogy a turista nem teljesen normális, de mi ebben is kiríttunk, amikor egy augusztus közepi kánikulában indultunk neki lemérni, mekkora is a táv, ha elindulunk a városból a Sajó ártér gátján, majd a Tisza bal partján elmegyünk a dobi pontonhídig s ott visszafordulunk a jobb parti gáton és Kesznyétenen át a Sajó gáton térünk vissza. Az eredmény 49.800 méter és fejenként két korsó jól megérdemelt sör volt.
   Ahogy a Bükk 900 esetében Bráda Lajost, most is találtunk egy ihletett lelkű képzőművészt, ezúttal Kalóz Lajost, aki kifejező ábrát festett a kitűzőhöz.
   Egy dologban kellett csak csalódnunk. Jöttek lelkes túrázók Nyíregyházáról, Bőcsről, Miskolcról, Debrecenből sőt Budapestről is, csak a városból kevesen. Igaz az idei túrán volt egy tízéves - legalább hatnak látszó - legényke, aki édesapjával indult gyalog. Kb. 35 km-nél a papa görcsöt kapott. A 40-es ellenőrző ponttól be is hozták kocsival. Hívták az apró emberkét is. Ő azonban, annak ellenére, hogy senki nem volt a közelében, kitartott amellett, hogy hátra lévő 10-et is megteszi. Ráadásul jó félórát rávert három gyakorlott túrázóra, pedig azok is szinten belül jöttek be. El is indítottuk “fair play” díjas elismerését, sajnos választ nem kaptunk.

Gyetvay

    Példamutató összefogással sikerült elérni, hogy hosszú évek után teljesen megújult a Petőfi kilátó. A beruházás ÁFA-val majd 1 millió Ft-ba került. Több éve mozgattuk ezt az ügyet, melyet végül Korek Károly úrral, az Északerdő Rt. osztályvezetőjével közösen sikerült megvalósítani.
    A felújításban támogatással vett részt az Erdészeti Szolgálat, az Északerdő Rt., a Mátra-Ny-Bükki Erdészeti RT., a Bükki Nemzeti Park, Nagyvisnyó község Önkormányzata és természetesen a B.-A.-Z. M. Természetjáró Szövetség.
A statikai felülvizsgálat, a teljes festés és a betonrögzítések javítása után a teljes faszerkezetet lecserélték.
A környezetét az MVTE turistái tették rendbe, hogy itt is tisztaság fogadja az arra járókat.
A megerősített, megszépült kilátó “egészségesen” (már nincs balesetveszély) várja a szépre, élményre várók népes táborát.
Bízunk benne, hogy a vandálok más objektumokon élik ki deformált vágyaikat. R. I.

 

A B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség 2000. évi eseménynaptára

 

Túravezetőképzés:
bronzjelvényes gyalogos: 1999.11.16.-2000.04.30. Miskolc, Széchenyi u. 103.
bronzjelvényes vízi: 2000.07.17.-07.27. Tiszaörvény – Kocsis Judit Tel.: 59/352-475

Események:
01. 08. Megyei évnyitó túra. Tal.: 12 órakor a Turista Pantheonban, Megyei Szövetség
                Téli éjszaka túra, Megyei Szövetség ifj. biz.
01. 22. Polgári természetőrök megyei értekezlete, Miskolc, Megyei Szövetség
02. 05. “Túrázz át a 3. évezredbe” nyitótúra a Bükkben, Megyei Szövetség
02. 12. VII. Barcika 45 gyalogos- és sí teljesítménytúra, R-C: Kazincbarcika, KTE
02. 18. Ki tud többet a Bükkről - ált. iskolások vetélkedője, M. Szöv. ifj. biz.
02. 18. Téli ifjúsági tájékozódási csapatv. középiskolásoknak, M. Szöv. ifj. biz.
02. 25. Ki tud többet a Bükkről - középisk. vetélkedő, M. Szöv. ifj. biz.
03. 05. Nőnapi futótúra, Miskolc, ZSC
03. 15. Népek tavasza 15-30 km-es teljesítménytúra, M. Szöv. R-C, Misk. Majális park
04. 15. 19. Encián Kupa tájékozódási csapatverseny, M. Szöv. Miskolc Elektromos SE
04. 21. Berekalja futótúra, ZSC
04. 29. V. Hegyaljai kocogó-futóverseny Szerencs (7; 14; 28 km), Szerencs VSE
04. 30. II. Rákóczi teljesítménytúra Zemplén, MVTE
                Túrázz át a 3. évezredbe Regéc, Telkibánya, Füzér teljesítési lehetősége
04. 29.-05. 01.
                Bodrog-ártér vízitúra - “Túrázz át a 3. évezredbe” Sárospatak érintése
05. 06. Azimut kupa tájékozódási csapatverseny, Vörösmarty Műv. Ház. TBK
05. 06. MTSZ tisztújító közgyűlés Budapest
05. 10. Madarak-fák napja: természetjáró gyerekek megyei vetélkedője,
                M. Szöv. ifj. biz.
05. 11. Lámpás futóverseny, Miskolc Vadaspark ZSC
05. 14. A megyei Természetjáró Szövetség tisztújító közgyűlése, Miskolc
05. 20. Túr-Bucka futótúra, Cserépfalu ZSC
05. 19-21. Utazók klubja - autóbuszos kirándulás a Dél-Alföldre, Megyei Szöv.
05. 27. Taktaközi tekergő kerékpáros túra, Szerencs VSE
                “Túrázz át a 3. évezredbe” Szerencs teljesítési lehetősége
05. 26-28. Természetjáró Diákok Megyei Találkozója, M. Szöv. ifj. biz.
05.26-28. Hernádszurdok vadvizi tábor
06. 03. 15. Országos egyéni tájékozódási verseny TSC
06. 04. MTB tájékozódási verseny, Csanyik, ZSC
06. 09-12.    Gyalogos természetjárók és turista dalosok országos találkozója, Orfű, Baranya m. T. Szöv.
06. 24. “Túrázz át a 3. évezredbe” Szöv. túra gyalog és kerékpáron - Cserehát, M. Szöv.
07. 17-07. 23.    Megyei nyári tábor, Tokaj, M. Szöv.
07.20. Nemzetközi Tisza Túra, Sz.-Sz.-B. megye
07. 29-31. EKE vándortábor Luna-forrás, EKE, M. Szöv.
07. 29. Ravasz Róka TT, ZSC
08. 05. Bükk 900-as csúcsai telj.túra, TSC
08. ? Cserehát TT (?), MVSC
08. 26-27. 8. ISOBAU - BC - Fülesbagoly kupa éjszakai verseny, KTE
08. ? Sajó vizitúra
09. 01-03. Hernád vizitúra - “Túrázz át a 3.évezredbe” Vizsoly teljesítésének lehetősége
09. 02. “Túrázz át a 3.évezredbe” különvonatos gyalogtúra, M. Szöv.
09. 09. 2. Bükk kupa Tájékozódási csapatv. Vasutas Természetj. B.E.
09. 16. Tiszagátak teljesítménytúra, TSC
09. 23. 16. Bükk-50 gyalogos teljesítménytúra, DTSK
09. 23.(?) Természetjárók napja Dobogókő, MTSZ
09. 29-10. 01. Kelet-Magyar megyék természetjáró vezetőinek értekezlete, Pest megye
09. 30. Tompa emléktúra, Bánréve VTBK
10. 06-07. Őszi megyei értekezlet, M. Szöv.
10. 21-23. Utazók klubja – “Túrázz át a 3.évezredbe” Árpád-kori királyi városok (Esztergom, Szfvár, Veszprém) teljesítése – autóbuszos túra,                          M. Szöv.
10. 27. Avas kupa ifj. tájékozódási verseny, Avasi Gimn.
10-11.hó Ki tud többet a Bükkről? Vetélkedősorozat nyitánya - ált; középisk; felnőttek, M. Szöv.
11. 10. Nappali ifj. tájékozódási váltóverseny, M. Szöv. ifj. biz.
11. 18. Lillafüred nappali futótúra, ZSC
12. 09-10. Rákóczi futótúra 1-2 forduló Zemplén ZSC
12. 09. Mikulás túra gyerekeknek, családoknak, M. Szöv.
12. 16. “Túrázz át a 3.évezredbe” 2000. évi záró túra, M. Szöv.

 

Figyelem felhívás!

    Túrázz át a III. évezredbe! – Múltunkon át a jövőbe – A megyei szövetség – méltóképpen köszöntendő a 3.évezredet – nagyszabású túramozgalmat indít 2000. 01. 01-én.
    Az MVSC adta az ötletet még 1998-ban, hogy 2000-ben újítsuk fel a vártúrák sorozatot. Ezt fejlesztette tovább az elnökség egy országos kiírású, a megyét bemutató túrasorozattá.
    Célunk, hogy mi magunk, és a vidékünket felkeresők ismerjék meg megyénk természeti, történelmi, egyházi, stb. emlékeit az államalapítástól napjainkig.
    Az A/5 méretűre tervezett, szép kiadású füzet tartalmazni fogja az általános ismereteket, a felkeresendő helyek/objektumok rövid bemutatását, látogatásának rendjét, stb.
Terveink szerint a kiadvány 50 felkeresendő helyet tartalmaz, melyből 15 teljesítése kötelező – ezért kitűzőt adunk. (pl.: Boldva, Avasi templom, Vizsoly, Őskohó, Turista emlékpark, Jósvafő-Baradla, Ónodi vár, Borsodi földvár, stb.)
    A második körben újabb 15 objektum felkeresése, mely után (30 bejárt hely) sorszámozott jelvényt adunk át. E körben szerepel pl.: Szalonna, Edelény ref.templom, Szentlélek, Muhi, Saújhely-Magyar Kálvária, Felsővadász, Füzér, Szerencs, stb.
    A harmadik körben 20 felkeresendő pont szerepel, melyből tetszőleges 10 pontot kell legalább felkeresni. Aki ezt is teljesíti, egy speciális, csak ide készített oklevelet nyújtunk át. Aki idáig eljut, nyugodtan elmondhatja hogy kezdi ismerni megyénket, arról egy érdekes keresztmetszetet látott. Itt szerepel pl.: Abaújvár, Dédes-vár, Szádvár, Zubogy-ref. templom, Rudabánya-múzeum, Monok, Szanticska, stb.
    A feltételek teljesítésére 2 év áll rendelkezésre. Szeretnénk, ha programotokba iktatnátok e nagyszabású eseményt. A szövetség több központi túrát is szervez, melyek már az eseménynaptár tervezetben szerepelnek. Kérjük, hogy e túrákat tervezzétek, mert különvonatokat csak nagyobb létszám esetén tudunk biztosítani!!

Túrázzunk együtt át a III.évezredbe!

Rakaczky István

 

A túravezetőképzésről

 

    Sokszor felvetődik a kérdés, kik is azok, akik túrát vezethetnek, kikre bízzák magukat egy túra során a résztvevők. Nos a túravezetői cím egy sportképesítés. Azt különböző fokozatokban, megfelelő vizsgák letétele után lehet megszerezni.
   A túravezetőképzést és vizsgáztatást a Magyar Természetbarát Szövetség keretein belül külön szabályzat tartalmazza.
    A képzés külön fokozatokban történik, ezekre bizonyos feltételek megléte esetén a meghirdetésükkor lehet jelentkezni. Nézzük, melyek ezek:
    Az ifjú természetjárók részére szokás térképolvasói tanfolyamokat rendezni. Ez 5-6 alkalmat jelentő oktatási forma, melyet egy gyakorlótúra zár le. Itt a térkép megismerése és a tájékozódás alapelemei kerülnek bemutatásra. Ez nem ad minősítést, de jó alapot nyújthat a turisztika iránt érdeklődők számára. Ilyen tanfolyamokat elsősorban a 13 év fölötti fiatalok számára rendeznek.
    Az alapfokú túravezetői tanfolyam 6-8 alkalomból álló elméleti és két gyakorló túrából álló sorozatot takar. Ez általában 13-16 év közötti fiatalok (olykor felnőttek) számára kerül megrendezésre. Az ismeretanyag itt is a turizmus alapelemeire, a terepen és a térképen való tájékozódási készség megszerzésére irányul. A gyakorlótúrák során egyszerű tájékozódási vizsgafeladatot oldanak meg a résztvevők. Itt lehetőség van további szakosított tanfolyamok (táborozási, elsősegély-nyújtási, túrakerékpáros, vízitúrázó, sítúrázó, barlangjáró stb.) rendezésére is.
    A középfokú túravezetőképzés már komolyabb feltételeket kíván. Erre csak a 16 év felettiek jelentkezhetnek. 18 elméleti és öt gyakorlati foglalkozás keretében kerül sor a térkép és tereptani, túravezetési, túrafelszerelési, turistaföldrajzi, növény és állatismereti, környezetvédelmi, meteorológiai, csillagászati, geológiai, egészségügyi, és sok más, a turizmushoz kapcsolható ismeretek megszerzésére. A tanfolyam végén az írásbeli és gyakorlati vizsgát sikeresen teljesítők bronzjelvényes túravezetői oklevelet és igazolványt kapnak.
    A felsőfokú túravezetőképzésen a legalább ötéves gyakorlattal rendelkező bronzjelvényes túravezetők vehetnek részt. A képzés lényege és jellege hasonló, de még magasabb ismeretanyag megszerzését célozza meg, mint a középfokon. Ez a tanfolyam ezüstjelvényes túravezetői minősítést biztosít.
    A közép és felsőfokú képzés a gyalogos turizmus mellet a kerékpáros, vízi és sí szakágak részére is képezhet túravezetőket. Az ezüstjelvényesek részére magashegyi, barlangi és nemzetközi túravezetői képzés is történhet.
   A túravezetés legmagasabb fokozatát, az aranyjelvényes túrvezetői minősítést nem tanfolyam, hanem a természetjárásban végzett sokirányú tevékenység eredményeként lehet megszerezni. Ehhez legalább öt éves ezüstjelvényes szintű szervezői, vezetői tevékenységet, rendszeres túra és táborvezetést, oktatási és irodalmi, esetleg technikai feladatok végrehajtását kell teljesíteni és dokumentáltan bizonyítani.

 

Oktatási Hírek
Túravezetőképzés

Ha egy évre gondolsz előre,
magot vess,
Ha tíz évre gondolsz előre,
fát ültess,
Ha száz évre gondolsz előre,
oktasd a népet!

(ismeretlen kínai költő)

A B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség Oktatási Bizottsága

az 1999/2000 oktatási évre bronzjelvényes gyalogos

túravezetői tanfolyamot

szervez.

    A tanfolyam heti egy alkalommal 3 órás elméleti oktatásból és gyalogos turisztikai szakágban négy hétvégi gyakorló túrából áll. A 6 hónapos tanfolyam végén a résztvevők elméleti és gyakorlati vizsgát tesznek.
    Jelentkezhet minden 16. életévet elért, természetjárást szerető személy, aki a jövőben gyalogos szakágban természetjáró túravezetői tevékenységet kíván folytatni.
    A tanfolyam megnyitására 1999. november 16-án 16 órakor Miskolc, Széchenyi út 103. sz. I. emeletén, a Megyei Sportigazgatóság oktatótermében kerül sor.
    A tanfolyam részvételi díja 3000.- Ft.
    Jelentkezni lehet a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetségnél, (3525 Miskolc, Széchenyi út 103 sz.) minden kedden a szövetségi napon, 17-19 óra között (ügyeleti telefon: 46/353-511).

    Az elmúlt évekhez hasonlóan most is lesz térképolvasói tanfolyam Kazincbarcikán. A Városi Sportfelügyelőség támogatásával a télvégén lebonyolítandó tanfolyamra máris nagy az érdeklődés.
    Az elmúlt oktatási évad során megtartott túravezetői továbbképzés során összesen 11 foglalkozásra került sor. Kihelyezett tanfolyamok voltak Ózd és Kazincbarcika túravezetői részére. Az alkalmanként három-három előadás nyolc változatos témakörben adott új, vagy mélyebb ismereteket a 168 fős túravezetői hallgatóság számára.
    Júliusban zajlott le Tiszaörvényben a meghirdetett bronzjelvényes vízi túravezetői tanfolyam. A cserkészképzéssel együtt megtartott jól sikerült táborban négy új vízi túravezető tett sikeres vizsgát.
    Oktatási Bizottságunknak többéves kapcsolata van a miskolci Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Középiskolával. Az idén az idegenvezetői szak 34 tanulója részesült alapfokú térképészeti és alapfokú túravezetői képzésben az iskola tantervi keretén belül.
    A természetjáró egyesületek, szakosztályok vezetőinek igénye alapján gazdasági vezetők részére tartott konzultációt az Oktatási Bizottság. Az önálló gazdálkodási feladatok, pénzügyi, elszámolási kérdések alapfogalmai témakörben a mintegy 20 fős érdeklődő számára a Megyei Szövetség Számvizsgáló Bizottságának vezetője adott hasznos információkat.
    Igény esetén az elnökség 1-1 napos képzést tervez, “Könyvvitel, gazdálkodás”; pályázatírás, elszámolás; PR-marketing-szervezetfejlesztés témákban. Igényeket kérjük jelezni az ügyeleti időben.
    Indítanánk a polgári természetőr felkészítést, melyhez kérjük beküldeni a már működő, vagy ilyen feladatot szívesen vállaló turistatársaink nevét, címét, iskolai végzettségét. Szeretnénk, ha megyénkben kb. 100 fős létszám összejönne. Támogassátok a természet védelmét!
    A képzés, stb. költségeit a megyei szövetség fizeti!

 

Hírek

 

    A Zemplénben túrázók figyelmébe ajánljuk, hogy nyár óta megújult formában ismét megnyílt a Hollóházi Porcelánmúzeum. Az idén 222 éves gyár ipartörténeti emlékeit feldolgozó kiállítás a kezdeti üveggyártástól a kőedénygyártáson keresztül a mai pocelántermékek reprezentáns darabjait is bemutató múzeum 9.30 és 16.30 között várja az érdeklődő turistákat. Télen érdeklődni kell a nyitva tartásról!

    A közelmúltban volt az állatok világnapja, melynek alkalmából a Miskolci Vadasparkban többek között szoboravatásra is sor került. A tíz éve elhunyt Nobel-díjas természettudós, természetíró Konrad Lorenz felavatott szobra már a második ilyen alkotás a Vadasparkban. Az osztrák tudóson kívül az év elejétől Gerald Durrell angol természetkutatóra is szoborral emlékezünk. Érdekessége ezeknek a csanyiki állatkertben felállított szobroknak, hogy elsők a világon.

    Elkészült a Zöld Sportok Clubja 2000. évi eseménynaptára. Az első hónapok programjában szerepel a IV. Hószobrász cammogótúra január 30-án Tapolcán, a szintén IV. Kereszti hegyifutó február 19-én Bükkszentkereszten és a III. Nőnapi futótúra március 5-én Görömbölyön. Ez évben is megszerezhető a B.-A.-Z. megye futótúrázója cím, ha valaki az éves rendezvények közül legalább 4 eseményt sikerrel teljesít.

    Múzeumtúrát rendez a Kazincbarcikai TE. november 20-án Rudabányára. A túra során a neves geológusról, Földvári Aladárról elnevezett Érc- és Ásványmúzeum, valamint a felhagyott ércbánya felkeresése szerepel. Megtekintik az előember lelőhelyét is, ahol a múlt évi medence és lábszárcsont lelet mellett ez év nyarán koponyatöredék került a felszínre. E régészeti leleteket egyébként október végétől a Magyar Földtani Intézetben a nagyközönség is megtekintheti. A túra találkozója a Kazincbarcikai vasútállomáson lesz 6 órakor.

    Hetedik alkalommal kerül megrendezésre jövőre a Gyalogtúrázók Országos Találkozója. A június 9-12 között megtartandó rendezvényre Orfűn kerül sor. Érdekessége, hogy az első Turista Dalosok Országos Találkozóját is ennek keretén belül rendezik meg. A rendezvény programfüzete már megjelent, érdeklődők a szövetségi napokon a szövetségben tájékozódhatnak.

    Szövetségünkben rendszeresen kaphatók turistatérképek, turistakalauzok, túramozgalmi igazolólapok, egyéb turizmussal összefüggő könyvek, folyóiratok, kiadványok. A legfrissebbek: Egri Kiss Tibor dr.: Túrázás, táborozás egészségtana, az Erdélyi Gyopár számai és az EKE új jelvénye. A szövetségi napokon ezeket gazdasági felelősünknél Vilmányi Miklósné (Piroskánál) mindenki megvásárolhatja.

    Cikkeket, élménybeszámolókat érdekes eseményeitekről híreket, túráitok során tapasztalt pozitívumokat negatívumokat, stb. szívesen várunk/elvárunk tőletek!

 

VII. BARCIKA-45
TÉLI TELJESÍTMÉNYTÚRA

2000. február 12.

Teljesítménytúrázók!

    A Kazincbarcikai Természetbarát Egyesület hagyományos, jubileumi teljesítménytúrája igazán szép, változatos útvonalon, a téli Bükk északi részén fekvő Harica- és Tardona-völgyekben, a Bükk-fennsíkot is érintve halad. Kérjük, tiszteljenek meg bennünket részvételükkel!

Aki nem akar gyalogolni, váltson sílécre – a túra ezzel is teljesíthető!

BARCIKA-45
Táv: 45,6 km; Szintkülönbség:1520 m; Szintidő: 11 óra

BARCIKA-25
Táv: 24,8 km; Szintkülönbség: 730 m; Szintidő: 6 óra
Rajt-(Cél): Kazincbarcikai Sport Központ (KSK)  7-8 óra között.

A Sporttelep a városi autóbusz végállomás közvetlen közelében található.

Nevezés: a helyszínen: 200.- Ft/fő.

Az eredményes résztvevők kitűzőt és emléklapot kapnak.
Az útvonal egyes pontjain melegítő állomás várja a túrázókat.
    Szállás: a Sporttelep csarnokában megoldható, de egyénileg rendezendő! (48/313-030) A Sporttelep területén tisztálkodási, egészségügyi lehetőség van, gépkocsi parkolás biztosított. A túra ideje alatt a csomagmegőrzés megoldott.

Kazincbarcikai Természetbarát Egyesület

Egyéb információk:
Repei Zoltán – Tel.: (48) 511-462,
Garadnay Sándor – Tel.: (48) 310-211/24-25, Fax: (48)310-399

 

Verseny eredményértesítő

 

Verseny neve: VII. ISOBAU-Borsodchem-Monolith-Fülesbagoly Kupa
                időpontja: 1999. augusztus 28/29
               helyszíne: Bükk- hegység, Bükkszentkereszt,
               Térképszelvény: Mészárszék, 1:15000, 1999 IV.
                jellemzői: éjszakai, felső- és középfokú, több kategóriás, bontott távú, kötött menetsebességű tájékozódási és túra verseny. Az országos bajnokság 8. fordulója.

A résztvevő csapatok száma: 21, ebből A -: 9; A/36-: 2; A/50-: 4; A/60-: 1 csapat. B-kategóriában: 5 csapat.
Bajnokságba benevezett csapat: 10, ebből A -: 4; A/36-: 2 ; A/50-kategóriában: 4 csapat.
A versenyzői létszám: 71 fő, mely 15 egyesületet képviselt.
Rendező egyesület: Kazincbarcikai Természetbarát Egyesület, 15 fős rendezőgárdával.
Kiküldött szövetségi ellenőr: Szilvási Dénes helyett Simon Péter.

EREDMÉNYEK:

ISOBAU – összetett kupa
    I. MÁTRA T. B. K. II.-III., Gyöngyös
    II. LRI, Benke Rezső TE. Budapest
    III. Ságvári Gimn., Kazincbarcika

BORSODCHEM Kupa
    I. TOTOYA Budapest
    II. MÁTRA III. Gyöngyös
    III. PITE Pécs

MONOLITH kupa
    I. KINIZSI HU Szabadegyháza
    II. MÁTRA II. Gyöngyös
    III. REZÉT III. Baja

FÜLESBAGOLY kupa
    I. Barbárok Bánréve
    II. Ságvári Gimn. Kazincbarcika
    III. LRI Benke Rezső Budapest

 

XV. Jubileumi BÜKK-50

 

    A Diósgyőri Természetjárók 1999. szeptember 18-án rendezték meg az immár hagyományosnak tekinthető BÜKK-50 teljesítménytúrát. Korábban a szakosztály vezetőségét megkereste a Központi Kohász Múzeum igazgatósága, hogy tekintettel a Fazola évre, mely a város ipartörténeti szempontjából jelentős, rendezze a szakosztály a Fazola év jegyében ezt a teljesítménytúrát. Így a rendezvény hármas jubileum jegyében lett megrendezve. Ezek a következők:

– 220 évvel ezelőtt települt a Fazola család erre a területre és ettől kezdve fejtette ki gyárépítő tevékenységét;
– a szakosztály 1929-ben – 70 éve – alakult, mint a Diósgyőr Vasgyár dolgozóinak és alkalmazottainak szervezete és a MTSZ Diósgyőri osztályának szakosztálya;
– 15. alkalommal került megrendezésre az immár országosan is elismert BÜKK-50 teljesítménytúra.

    A hármas jubileum kihívásának megfelelően olyan tájegységet igyekeztünk a túra során érinteni, mely kapcsolódik a Fazola család tevékenységével. Így Uppony környékén, ahol Fazola Frigyes vasérc aknákat létesített (Vizesakna, Péterakna stb.), illetve Tardona környékén, ahol fia Frigyes által szénlelőhelyek feltárása történt. Ezért az útvonal a DTSK pihenőhelytől kiindulva a Mária-forrás – Czakó-kő – Nagyszállás-völgy – Tardona – Sötét Mihály-erdő – Bánhorváti – Damasa-szakadék – Uppony – Dédestapolcsány – Mályinka – Csondró-völgy – Szentlélek – Garadna útvonal volt. A pálya hossza 50,4km szintkülönbsége 1800 m és a teljesítés során hat ellenőrzőponton kellett áthaladni a résztvevőknek.

    A verseny kellemes, jó időben zajlott, ennek eredményeképpen 164 versenyző vállalkozott a pálya leküzdésére, ebből 59 kerékpárral vágott neki a távnak. Érdekessége volt a versenynek, hogy míg korábban több kerékpáros volt kénytelen feladni a versenyt, az idén valamennyien teljesítették a távot. A gyalogosok között azonban 15 fő volt, aki a versenyiroda nyitva tartása alatt, 21 óráig nem ért célba. A gyalogosok közül I. helyen végzett Reményi László MVSC, aki 5ó 14p alatt ért célba, második helyen Kiss János MLBE 6ó 50p alatt, a III. helyen Kovács György TTT-Bp. 8ó 35p alatt. Kerékpárral: I. Kecskés Róbert 3ó 44p, II. Balázs József 4ó 36p, Berta Gábor és Vass Csaba Péter 4 ó 37p alatt teljesítették.
   Az első három helyezetteknek a Központi Kohász Múzeum igazgatója adta át az általuk felajánlott tiszteletdíjakat. A szintidőn belül teljesítők a célban tea és zsíros kenyér hagymával hagyományos ellátmánya mellett a jubileumok alkalmára készült és az őskohót ábrázoló kitűzőt, valamint Fazola emléklapot és a DTSK 70 éves jubileumára készült emléklapot is megkapták. A verseny zavartalan lebonyolításáról 37 fős rendezői gárda gondoskodott.
    Bízva abban, hogy a jövőben is meg tudják teremteni a rendezők a rendezvény anyagi alapjait, ezért várjuk az őszi tájat kedvelő, a Bükköt szerető sporttársakat az ország valamennyi tájegységéről.

Béres Lajos

DTSK elnök

 

Vártúrák - Ónodi vártúrák

A vár története

    Dél-Borsod alföldi tájain az egyes folyók között egykor kisebb-nagyobb mocsarak terültek el. Ebből a mocsaras, tavakkal teli tájból szigetek módjára emelkedtek ki a Sajó-folyó építette teraszmaradványok és a hosszan elnyúló homokbuckák. Az egyik ilyen, mintegy 5-6 méter magasan kiemelkedő kavicsos, homokos teraszon épült fel az Ónodi vár, közvetlenül a Sajó partján, nem messze a Hernád torkolatától. K-ről a Sajó hatalmas kanyarulata nyújtott kitűnő védelmet, Ny-ról pedig, kissé távolabb a Hejő és az akkor még feléje folyó Szinva, illetve a köztük elhelyezkedő nádas-mocsaras terület volt jelentős védelmi szempontból. Az első várépítők nagyszerű érzékkel ismerték fel a természetföldrajzi adottságokból fakadó előnyöket. A Sajó vize táplálta azt a mesterséges árokrendszert, amely a várat és a várost övezte. Maradványai ma is látszanak.
    Ónod vára az átkelőhelyet és a hadászati szempontból fontos ősi utakat védelmezte. A várat Nagy Lajos király kedvelt embere, Czudar Péter építette az 1390-es évek első felében, igaz engedély nélkül! Erre a fontos tényre csak akkor derült fény, amikor Péter leszármazottai pereskedni kezdtek egymással az épülő vár tulajdonjogáért. Tekintettel a Czudar-család érdemeire, Zsigmond király szemet hunyt az engedély nélküli építkezés felett: nem romboltatta le a várat, – mint ahogy az szokás volt – hanem utólagos jóváhagyással hozzájárult a munkálatok befejezéséhez. A család 1470-ben kihalt, ezután a birtokosok egymást váltogatták. Perényi Péter a 16. század közepén négy sarokbástyás védőövet emeltetett mellé. Ezen belül állt a palota, amelynek maradványait ma még részben alaktalan földhalom borítja.
    Eger eleste után – 1596-ban az Ónodi vár jelentősége megnövekedett. Egyre többször olvashatjuk a korabeli levelekben, hadijelentésekben, hogy az ónodi vitézek a diósgyőriekkel, tokajiakkal, szendrőiekkel és másokkal, sikeres török elleni akciókban vettek részt.
    A 17. század első hat évtizedében a Rákóczi-család magánvára volt Ónod. Őrségének fenntartásához a király is hozzájárult. Építésére Borsod vármegye jobbágyságát több ízben is kötelezték.
    1660-ban a szászfenesi csatában az ónodi vitézek voltak II. Rákóczi György erdélyi fejedelem testőrei, de urukat – annak vigyázatlansága miatt – nem tudták megvédelmezni. A csatatérről haldokolva vitték Váradra, majd Sárospatakra. Ónod várába német őrség került. Ezután hol a török, hol Thököly, hol a német a vár gazdája. A csatározások tönkretették az erődítményt. Ami éghető volt az leégett, falai düledező romokká váltak, hadászati jelentősége megszűnt. Az 1701-es összeírás “puszta vár"-ként említi.
    1707. május 22. – június 22. között Ónodra, országgyűlésre hívta Rákóczi Ferenc az ország függetlenségéért harcoló valamennyi hívét. A vezérlő fejedelmet az akkor már lakatlan és árvíz által sújtott vár helyett a mezővárossal szembeni körömi mezőn gyülekező rendek fogadták, hol “ebben a magyar világban nem sokszor látott pompával üdvözölték...
    ...a fölséges Fejedelem egy szép pompás török pej paripán, király-színű bársony köntösben és fekete kolcsak tollasan jött. Őfelsége mellett kétfölül a nemes seregből való ifjak és gavallérok, azok után sok úri és főrendek, vármegyebeliek és fejedelmi udvara népe kornetástul, párducbőrössen és forgóssan más mezei seregek mentek".
    Június 14-én a gyűlés minden tagja nagy lelkesedéssel fogadta el a függetlenségi nyilatkozatot, amely kimondta a Habsburgok trónfosztását.
   “eb ura fakó: mai napságtól fogva József nem királyunk, ...inkább egy óra alatt elveszünk, semmint örökös jobbágyságot viseljünk."
   Az országgyűlés feloszlása után a harcot tovább folytatták, de a kurucok szerencsecsillaga lehullott, diadalra már nem gondolhattak, csak a kedvező békealkura. Ezzel Ónod várának története is végéhez ért, a további évtizedekben csak pusztulásról és romlásról számolhatunk be.
    A 18. században az északnyugati bástyához tartozó épületrészt magtárrá alakították, a többit pusztulni hagyták. A birtokos gróf Török család a mezőváros középpontjában építtetett a maga számára négytornyos kastélyt, melyben jelenleg iskola működik. A romok állagmegóvására, feltárására az 1980-as években történtek a kezdő lépések. A munkák során a délkeleti bástyát helyreállították, benne kiállítást rendeztek be, s a csatlakozó falak restaurálására is sor került. Az ásatások éveken át folytak, majd 1992-ben egyenlőre abbamaradtak.

Irodalom:
– Csorba Csaba: Regélő váraink Bp 1997
– R. Várkonyi Ágnes: Két pogány közt Bp. 1968
– Dely Károly szerkesztette Vártúrák kalauza Bp. 1975

Kiskun Magda

 

Hegyi László (1922-1999)

 

    1999 júniusában – 77 éves korában – elhunyt Hegyi László telefonműszerész, lyukóbányai nyugdíjas, a Miskolci Bányász S. E. Természetbarát Szakosztály (Lyukóbánya) egykori vezetője.
    Az 1970-es évek végén és a 80-as évek elején az akkoriban rendezett tömegtúra-mozgalmak több emlékezetes túrájának szervezője és rendezőjeként jeleskedett a megye természetjáróinak örömteli megelégedésére.        
    1999. június 14-én kísértük utolsó útjára Miskolcon a Mindszenti evangélikus temetőben a 14.30 órakor kezdődött gyászszertartáson.

Emlékét tisztelettel őrzik a bányász természetjárók.

 

A kihűlés és az alkohol

 

    Az elmúlt oktatási évben a túravezetői továbbképzés keretében részletesen foglalkoztunk egy sajátos turista veszélyforrással, a kihűléssel. Most az ott elhangzottak rövid összefoglalására kerítünk sort, egyetlen befolyásoló tényező, az alkohol hatásának kiemelésével.
    Minden télen tucatjával esnek emberek áldozatul a hidegnek. Javarészt a hajléktalanok közül kerülnek ki a szerencsétlenül jártak, ám olykor a meggondolatlanul útrakelők, köztük túrázók, hegymászók is felkerülnek a híradások tragédialistáira.
    Az ember állandó testhőmérsékletű lény. Erről hőszabályzórendszerünk gondoskodik. Szabályozórendszerünk bármennyire igyekszik is állandó hőfokon tartani testünket, a hideg okozta hőveszteség felülmúlhatja hőtermelésünket, s ekkor fokozatosan kihűlünk.
    Testünk fő tömege, mindenekelőtt a belső szervek átlagosan 37oC hőmérsékletűek. Ezt a szakemberek maghőmérsékletnek nevezik. Ám ezt a magot körülvevő köpeny, mely főleg az izom- és bőrszövetekből, valamint végtagjainkból áll, ennél alacsonyabb hőmérsékletű. Bőrünknek – elsősorban a láb bőrének – a hőmérséklete akár 5-10oC-kal is alacsonyabb lehet. Abból nem származik nagyobb baj, ha a maghőmérsékletünk egy-két fokkal eltér az átlagtól, de a nagyobb eltérés életveszélyes helyzetet teremt, mert a hőtermelés és hőleadás egyensúlyi folyamata bizonyos határon túl nem képes fenntartani a rendes testhőmérsékletet. A testmag fokozatos lehűlése során szervezetünk jelzések sorát küldi felénk libabőrösség, didergés, reszketés, liluló ajkak, ingerlékenység, majd tompultság és még sok más egyéb élettani jelzés formájában. Majd az erősebb kihűléskor – 33oC-os maghőmérséklet körül – eszméletvesztés következik be, s végül a 28-25oC-ra hűlő testben az életbemaradás feltételei elégtelenné válnak.
    Az eddigiekből arra is következtethetünk, hogy a kihűlés nem csak fagyhőmérséklet alatt következhet be. A külső tényezők – hideg, szél, rossz öltözet, nedvesség, tartós szabadban való tartózkodás stb. – csak fokozzák a veszély lehetőségét. Aki nincs kellőképpen felöltözve, plusz 10oC-os időben is didereghet. A kihűlés veszélyét ezenkívül még számos belső, személyi tényező módosíthatja. Itt most csak az erőnléti állapotot, a kifáradást, az alváshiányt, az oxigénhiányos környezetet, az éhezést, az életkort, egyes gyógyszerek szedését és az italozást említem meg. A szakemberek a legveszedelmesebbnek ez utóbbit tartják. A statisztikák és tapasztalatok szerint a kihűltek túlnyomó többsége több-kevesebb alkoholt fogyasztott.
    Miért lehet veszélyes hideg időben az italozás? Előbb néhány, talán közismert okot sorolok fel:
– bátrabbá, merészebbé, de egyben felelőtlenebbé tesz, nem tudjuk helyesen felmérni, a tél, a hideg idő veszélyeit.
– tompítja a hidegérzetünket azáltal, hogy értágító hatásánál fogva bőrpírt és melegségérzetet kelt, nem érezzük olyan hidegnek a hideget, mint amilyen az a valóságban.
– ismert az is, hogy az italozás álmosít, tompulnak egyéb érzékszerveink is. Pedig aki lefekszik a hidegben a talajra, hóra, s ott elalszik, az lehet, hogy nem ébred fel többé.
    Az alkohol orvosbiológiai hatásaként megemlíthetem, hogy az alkoholfogyasztás a köztiagyban található hőszabályozó központra közvetlenül hat, elállítja annak termosztátját, ezzel gátolja a hőtermelést kiváltó reszketést, didergést. Csökkenti a szervezet szőlőcukor termelését, ez a vércukorszint csökkenésével jár, amiért leromlik a szervek, szövetek sejtjeinek energiaellátása. Továbbá a testfelszíni értágulat a hőleadás fokozódásával, a gyorsabban lehűlő bőrszövetből az intenzívebb véráram hatására gyorsabban kerül hidegebb vér a testmag szerveihez, elsősorban a szívbe, ami fokozza az életveszély kialakulását.
    Végül még egy nem elhallgatható tény, hogy az alkohol vízhajtó hatást fejt ki. A gyakoribb vizeletürítéssel eleve több hőmennyiséget veszít testünk, míg az elalvó, földön fekvő átnedvesedett, esetleg megfagyott ruházatú egyénnél pedig fokozódik a kihűlési folyamat.
    Az alkohol egyetlen előnyeként említhető meg, hogy mértékletes fogyasztása csökkenti a pánikot, ami bizonyos vészhelyzetben a bajba jutott megmenekülését jelentheti.
    Túratársak! Túravezetők! Jön a tél, jön a hideg idő! A fentiek ismeretében talán meggondoltabban nyúl mindenki a pohárhoz, ha ismerjük annak következményeit, s legalább mi turisták ne növeljük a kihűléses esetek számát.

Garadnay Sándor

 

Természetjárás
három hegységen keresztül

 

    Vannak emberek, akiknek teljesítménye, a különlegességek iránti vonzalma felülmúlja a nagy átlagot. Bizonyítani akarnak mások és önmaguk előtt is, fanatikus akarással, emberfeletti teljesítménnyel. Ezek egyike a hosszú távú túrázók nem éppen népes csoportja, akik mindig képesek valami különlegesre, egyedire, megdöbbentőre.
    Aki már a Bükkben gyalogolt fél napot, elmondhatja, hogy jó volt, szép volt, de éppen elég volt. Megtapasztaltam én is néhányszor, hogy mit jelent időre teljesíteni 50 kilométert. Amikor az embert már csak az akaratereje viszi és nem akarnak fogyni az utolsó kilométerek. Valahol itt éreztem az emberi teljesítőképesség felső határát, a csúcsot, ahova még eljuthat az egyén. Aztán ennek az abszolútnak vélt távnak a kétszeresével is megpróbálkozott egy 19 éves fiatalember és sikeresen teljesítette. Igen, ez a Kinizsi százas, három hegységen keresztül, egyetlen nap alatt! A szélsőségekre képes egyetemistát Gelsi Viktornak hívják.
    Mutatja a megszerzett jelvényt, a legrangosabb turista trófeát, az oklevelet, amikor egy héttel az esemény után beszélgetünk. Ilyen távlatból már szépülnek a részletek, elmúlt a fáradtság, a hólyagok, sebek gyógyulnak és az átélt sikerélmény felülmúl minden megpróbáltatást. Viktor mesél, mintha színpadon mondana egy monológot.
    – Ezt megelőzően egyetlen igazi teljesítménytúrán vettem részt, a tavalyi Tisza-gát 50-en, amit szakosztályunk rendezett. Az a távolság nem vett ki belőlem minden erőt, igaz, ott nem is volt szintkülönbség. Régóta kacérkodtam a Kinizsi 100-al, hiszen hazai terepen ez a leghosszabb, a legrangosabb. Edzettem futással, kerékpározással de a hegyekben minden másképpen alakult, mint azt vártam a felkészülés alapján.
    – Budapestről, a csillaghegyi HÉV állomásról indultunk, május 30-án reggel. Szép idő és gyönyörű táj fogadott, a Pilis kezdetben még a túrázás megszokott szépségét adta. Kisebb-nagyobb csoportokban haladtunk, az útvonalvázlat alapján ellenőrzőpontokat kellett érinteni. 53 km-nél jelentkeztek talpamon az első vízhólyagok, aztán egyre több. Később felszakadtak és fájtak, a zoknicsere és a kötözés sem sokat segített. Hetven után már úgy éreztem, nem bírom tovább. Sokan itt adták fel, miután elkészültek erejükkel és törvényszerűen jelentkeztek a problémák. Engem még vitt az akaraterő és cipeltek sántító lábaim. Hegyek mögé bújt a nap, éjszaka lett, már tájékozódni sem volt könnyű. Az utolsó szakaszon már kiszállni sem lehetett, hiszen a Gete, majd a Gerecse hegységben nem érintettünk lakott településeket. A vége már olyan volt, mint egy túlélési verseny, a célba kellett jutni mindenáron. Nekem sikerült 24 óra alatt!
    – A célban, Tatán bekanalaztam a forró babgulyást, pihentem egy kicsit és az első hajnali vonattal elindultam hazafelé. Már átestem a ló tulsó oldalára, nem jött álom a szememre a vonaton. Képzeletben még egyszer átéltem a részleteket, talán az átélt izgalom is ébren tartott. Erős fogadalmakat tettem, hogy soha többet, csak ezt éljem túl. Ma már megszépítő messzeségből nézem az eseményeket és a sikerélmény mindent feledtet. Azt hiszem, jövőre újra megpróbálom.

Tislerics Endre

 

Bodrog-ártéri vízitúra

 

    Októberi felkéréssel, “kissé” megkésve számolok be az idei május eleji Bodrog ártéri vízitúráról. A Szabolcs Megyei Természetbarát Szövetség és személyesen Dr. Egri Kiss Tibor vízitúra vezető ez évben immár 25. alkalommal szervezte meg és vezette ezt a különleges, erdőt-mezőt járó vízitúrát. A túra különlegessége abban van, hogy az április végi május eleji Kárpátok-beli hóolvadás által felduzzasztott Tisza és Bodrog folyók elöntik a Sárospataktól Tokajig húzódó úgynevezett Bodrog árteret, egy 20-30 km hosszú és néhol 5-6! Km széles ideiglenes tavat hozva létre, számtalan szigettel. Az amúgy is mély fekvésű terület évszázadok óta nyáron is kisebb erek, tavak, csatornák, lápok és vizenyős rétek útvesztője. Csak kis részén van próba-szerencse alapon némi földművelés. Nagyobb részt ártéri erdők, kaszálók, legelők találhatók itt. A tavaszi áradás - nagyságától függően - zegzugos vízi utak hálózatát vagy egy kisebb “tengert” hoz létre a két folyó közén. Ez az a lassan már nemzetközi hírnévre szert tett vadvízi világ, mely újabban már 3-400 embert vonz ide az ország minden részéről és pár főt külföldről is.
   Sajnos az idén május 1-je hétvégére esett, így nem volt “hosszú hétvégés” a túra, de az igen magas, a réteket 1,5-2 m-re vízzel elöntő áradás és a szép idő a rövidebb programért kárpótolta a résztvevőket, akik olyan nagy számban érkeztek, hogy a Zsaró ér mellett, Tokaj végében, Olaszliszkánál, az UNIÓ csónakházánál és a Visi Szigeten is sokan táboroztak, mivel a nagy víz miatt nem volt elég sátorhely egy helyen.
    A nagy víz miatt a szokásos átemelések elmaradtak, mivel “toronyiránt” lehetett elindulni a Zalkodi kocsma felé. Azért a kevés helyismerettel rendelkezők így is kilátogattak (helyette) a Tiszára, sőt többen este 10 óra tájt találtak csak vissza a táborhelyre.
   Szóval voltak életre szóló kalandok az idén is.
    Szerencsésen befutottunk a Zalkodi majálisra is, ahol nagy örömmel fogadták a több száz fős, “erősítést” a helybeliek.
   A Visi “sziget” ahol egy éjszakát is eltöltöttünk - mint mindig - kitett magáért. Jó táborhelyeivel, csodás panorámájával, esti tábortüzeivel nagy élmény a már sokadszor itt táborozóknak is.
    A vasárnapi nap az ártéri erdőkben való kajakos bóklászással, az egyedülállóan gazdag vízi növény- és állatvilág csodálásával telt. Csak a nagyobb vízimadarakat említve; ezerszámra fészkel itt a szerkő, csér, sirály, vadkacsa, de tömegesen található gém, kócsag, és újabban kormoránok is nagy számban. A rövidebb hétvége bizony igen gyorsan eltelt. Messzebbi részek, régi holtágak, tavak, a különleges lápos részek felkeresésére most nem volt mód, de jövőre (is) visszajövünk!

Kovács Lajos


Utazás a Föld körül

 

    Régi folyóiratok közt kutatva az alábbi érdekes írásra bukkantam.
    Mióta Jules Verne 80 nap alatt utaztatta körül a Földet, azóta nem állapodott meg a közlekedő eszközök fejlődése, hanem egyre kevesebb és kevesebb napra szorította le az utazás tartamát. Legújabban Chilkov herczeg, az orosz vasúti miniszter, összeállította a Föld körül való utazás tartamát, a hogyan és a mennyi idő alatt teheti majd meg az ember, ha egyszer a szibériai nagy vasút teljesen kiépül. Egyedül a leggyorsabb vasúti vonatokat és óczeáni hajókat használva, egy utazásra a Föld körül a következő idő kell:

Brémától Szt.-Pétervárig        1 1/2 nap
Szt.-Pétervártól Vladivosztokig      10 nap
Vladivosztoktól San-Franciscóig    10 nap
San-Franciscótól New-Yorkig 4    1/2 nap
New-Yorktól Brémáig                       7 nap
Összesen                                          33 nap

    Az orosz miniszter ilyetén számításában a szibériai vasúton 48 kilométer óránkénti menetsebességet tételez fel. Feltéve, hogy idővel óránként a 60 kilométert ott is el fogják érni és mivel már most is kísérleteznek olyan hajókkal, melyek New-Yorktól Brémáig 5-6 nap alatt jussanak el: a Földet 30 nap alatt körül fogjuk utazhatni. Meddig érjük be azután a 30 nappal, annak az – elektromosság a megmondhatója.
   Mindenki kitalálhatta, hogy a leírtak nem a közelmúltban láttak napvilágot. Az éppen száz éves írás kapcsán századunk végefelé szánjunk egy gondolatnyi időt arra, hogy ma mennyi idő is szükséges a Föld körülutazásához. A fenti útvonalon talán 15 nap. Ha más útvonalat választunk, esetleg kevesebb idő is elég. Fa Nándornak vitorlással bizony még 6 hét kellett, a léghajós rekorderek sem úszták meg 30 nap alatt. De ha repülőgépeket veszünk igénybe, jó csatlakozás esetén már 3 nap sem kell a kör bezárásához. Nagyot változott a világ száz év alatt. S nyilván így lesz ez a következő évszázad-ezred éveiben is. Folytatódik a verseny, folytatódik a hajsza. A hetekből, napokból már csak órák lesznek? De számomra ott a kérdés, hogy ekkor majd milyen emlékekkel, mennyi látnivalóval tér meg a rekordturista a “nagy" útról. Lesz e annyi élménye, mint nekem, aki a kéktúrát is évek alatt, teljesítem?

Garadnay

Túra a Magas-Atlaszban

 

    Marokkó a mohamedán világ “legnyugatibb kelete”, Észak-Afrika ezen részének legrégebbi állama.
   Először az i. e. I. Században alakult itt berber törzsi királyság, majd Mohamed próféta lánya, Fatima alakított itt ki feudális jellegű államot a VIII. században. Őslakosai - a berberek - már 3 ezer éve élnek ezen a területen. Hiába voltak harcos, bátor emberek, a kis népek sorsát ők sem kerülhették el. Görög, római, arab, portugál, spanyol és francia hódítók évezredes uralma után csak 1956-tól vált újra független állammá (alkotmányos monarchia) Marokkó.
   Ma Marokkó 710 ezer km2 területű, 30 millió lakosú fejlődő ország. A lakosság döntő része ma is földművelésből, manufakturális jellegű kézműiparból és kiskereskedelemből él. Fejlett ipar és infrastruktúra csak a szűk tengerparti sávban és a nagyvárosokban található.
    Éghajlata igen szélsőséges, a kevés csapadék és a nagy (40-50 C-os) meleg a fő jellemzője.
    Területének nagy része sivatag, terméketlen félsivatag és hegyek. Népsűrűsége kicsi, és a lakott helyek is döntően a művelhető területekre koncentrálódnak. Ez a körülmény a külföldi turisták számára nagy előny, hisz így módunkban áll látni a még szinte érintetlen, eredeti ős-természetet az Atlasz-hegységben, a Szahara homoksivatagjában és oázisaiban, amelyek felkeresésére szintén szántunk egy kevés időt.
    Az egzotikus tájak, az erős napsugárzás miatti különleges fények és kontrasztok, a végtelenbe vesző panorámák felejthetetlen élményt jelentettek.
    A 3 hetes útból pár napot szántunk az ősi királyi városok (Fez, Marakes, Meknes) évezredes nevezetességeinek felkeresésére is, de eljutottunk kis hegyi falvakba, valamint 1-1 séta és fürdés erejéig a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partjára is. Némi helyismeret begyűjtése nem is ártott, hiszen elindulva az ország belsejébe évtizedeket, sőt évszázadokat lépünk vissza időben, ami az utazási-ellátási lehetőségeket illeti. Itt tömegközlekedés nincs, szállás, étkezés, de még az ivóvíz is önkiszolgáló módszerrel megoldandó feladat. Fokozottan igaz ez a magashegyi és a sivatagi részekre.
   A mi 50 fős csoportunk a BITOUR irodával, szervezett formában, nagy helyismeretű vezetőkkel utazott, de így is adódtak problémák, és számtalan nem tervezett kaland és nehézség is adódott, de végül is elindultunk – túránk fő célja, az Atlasz felé.
   A kis területű közép-európai országokhoz és ezek hegyeihez szokott turista tájékoztatására hadd mondjam el, hogy az Atlasz-hegység 2200 km hosszú, 300-400 km szélességű 4-5 Magyarország területű hegylánc.
    A belső területeit tekintve teljesen lakatlan, és csak 2-3 (még a franciák által épített) keskeny út visz keresztül rajta. Sok helyen irdatlan szakadékok felett, korlát és útpadka nélkül kanyarogva a 2000 méter feletti hágók felé.
   A mi csoportunk hegység belsejébe történő bejutása is ennek megfelelően igen kalandos, több napig tartó utazás volt.
   A minket szállító emeletes panoráma busz még 1000 m-es tengerszint feletti magasságig is csak többszörös istenkísértés árán jutott fel velünk. (A visszafelé vezető úton már nem is mert feljönni értünk a hegyek közé.)
   1000 m-en, egy félsivatagos árnyéktalan pusztán várakoztunk több órát, míg vezetőink szereztek és béreltek 3 kisteherautót, amelyek platóján állva a félig-meddig elmosott földutakon (szakadékok mint fent) felvergődtünk a rengeteg cuccunkkal együtt 1800 m-re, egy kis hegyi faluig. Itt egy éjszakát egy nyitott (lapos tetősek a házak) háztetőn aludt a csoport. A faluból tettünk egy akklimatizációs túrát is a környező hegyekbe, megmászva a közeli “kis” 2 ezres magaslatokat.
    A következő nap kezdődött az igazi túra, a rengeteg felszerelés és a csapat felköltöztetése a 3200 m-en lévő alaptáborba. Szerencsére hosszas alkudozás árán sikerült 11 öszvért bérelnünk, amelyek a nehezebb csomagokat vitték helyettünk.
   Még így is, nagyobb teher nélkül, az 1400 m-es szintkülönbség a 14 km-es kőgörgeteges út, a nagy meleg és az egyre ritkuló levegő jócskán elfárasztott minket. Sátortáborunkat egy négyezresekkel határolt völgyben, egy kőpusztaságban állítottuk fel. Az “összkomfortot” egy pár száz méterre folyó kis patak jelentette. A sátorcövekek leverése – a köves talajba – eleve reménytelen volt, így jól-rosszul kőkoloncokkal próbáltunk rögzíteni szellős lakóhelyünket.
    A tervszerű felkészülés és a további akklimatizálódás jegyében (azért csak amatőrök vagyunk ilyen hegyekhez) lehetőség volt a tábor környezetében lévő névtelen “kis” csúcsok és a katlanperem 3600-3800 m-es magasságainak leküzdésére.
    Az egész utunk fő célja, a Magas-Atlasz legmagasabb csúcsának meghódítása ezek után következett.
    A hajnal előtti sötétben való készülődés és indulás, a feltámadó 50-60 km/órás szélben való felfelé küszködés az omladékos meredekeken és az egyre “hígabb” levegő sokakat visszafordulásra késztetett. Azért pár óra szorgalmas mászás után, kiérve a főgerinc egy 3900 m-es nyergébe és a felhők felé kerülve, a kitárulkozó végtelen hegyi térségek láttán már éreztük, “meglesz” a csúcs!
    A főgerincen haladva “kis” 4000 m-es előcsúcsok láncolata után, még 11 óra előtt feltűnt a cél, a Tombkal 4165 méter magas pontját jelölő kb. 3-4 m magas 3 lábú kis torony. (Háromszögelési pont)
   A csak pár fokos hőmérséklet és a viharos szél miatt sajnos nem sokat időzhettünk fent. A körpanorámában való gyönyörködés és a kötelező fotózások után máris indultunk lefelé, a melegebb, barátságosabb, szélvédett völgyek felé. A hajnali kelés mellett is, a 3200 m-en lévő táborba való visszaérkezésig bizony jócskán eltelt a nap és elfogyott az erő nagy része is. Persze mi ez a siker öröméhez képest?!
    A továbbiak, a tényleg végtelennek tűnő kőbirodalomban az ember számára a “hangya érzés” átélése, a hegyek fenséges-zord nyugalmának “megérzése” a különleges magashegyi zuzmók, mohák, füvek, törpe és kúszófák megismerése, a 2100 m-ig! felnyúló öntözött diófa ligetek szépsége, mind-mind olyan élmény, ami azt hiszem örökre megmarad.
    Hazatérve és a fényképeket nézegetve, felidézve a nehéz, de különlegesen érdekes utat, csak azt tudom mondani-ajánlani, hogy ezt látni kell.

Menjetek el Ti is!

Kovács Lajos

 

Mikulástúra gyerekeknek, családoknak!

 

Időpont: december 5 (vasárnap)
Gyülekező a Majális parkban, az 1-es busz végállomásán.
Indulás 9 órakor
Útvonal: Majális-park – Szeleta-tető – Dolka-gerinc – Csókás – Helyiipari-forrás (Turista panteon)
Az emlékpark bemutatása, meleg tea, hó esetén szánkózási lehetőség.
A szövetség Mikulása köszönti a gyerekeket.
Hazautazás vagy a 15-ös autóbusszal, vagy LÁEV kisvonattal.
Táv: 8 km, szintemelkedés: 300 m.
Túravezető: Rakaczky István elnök, Porkoláb László ifj. vez.

Minden érdeklődőt szeretettel vár a természetjáró szövetség!