Dr. Fazekas Csaba
Miskolci Egyetem BTK
Újkori Magyar Történeti Tanszék
3515 - Miskolc-Egyetemváros

Tc.
Esztergályos Jenő ügyv. igazgató úr
Apáczai Kiadó
9500 - Celldömölk
Széchenyi u. 18.


Tisztelt Igazgató Úr!

Múltkori telefonbeszélgetésünk alapján alábbiakban próbálom meg összegezni a Bánhegyi Ferenc által írt Történelemkönyv az általános iskola 8. osztálya és a 14 éves korosztály számára című (AP-833 sz.) tankönyvvel kapcsolatos észrevételeimet tételes formában.
A tankönyv kéziratának lektorálását 2000. július 25-én végeztem el, és juttattam el a javított kéziratot a szerzőhöz, illetve másolatban a kiadóhoz. (Alábbi korrekcióim csak olyat tartalmaznak, amit nem most fogalmaztam meg, hanem már a kéziraton eredetileg is bejelöltem, szükség esetén kérem a javított kéziratmásolattal való összevetését.) Lektori véleményemben a tankönyv megjelentetését javasoltam, de csak abban az esetben, ha a szerző az általam bejelölt javításokat pontosan elvégzi, melyre ígéretet is tett. Javítási kéréseim részben ténybeli pontatlanságok helyreigazításai, részben pedig a szerző elfogultságot tükröző történelemszemléletének semleges értékelésekkel való korrigálásai. Az ilyen módon javított kéziratról összességében állapítottam meg, hogy tankönyvként való használatra megfelelő, szemlélete ilyen értelemben tekinthető kiegyensúlyozottnak, ilyen értelemben állapítottam meg, hogy tartalmi, szerkezeti, didaktikai stb. szempontból alkalmas arra, hogy a hazai tankönyvpiacot színesítse.
Most jutott el hozzám a nyomdából pár hete kikerült tankönyv, melyet átlapozva sajnálattal állapítottam meg, hogy a szerző - ígérete ellenére - az általam bejelölt javítások túlnyomó többségét nem végezte el, így a lektori véleményemben megfogalmazottak sem tekinthetők helytállónak. Újólag kérem, hogy az alábbiaknak megfelelően a tankönyv szövegét felülvizsgálni, átírni szíveskedjenek. Amennyiben pedig a lektori véleményem részeként mellékelt javításokat nem tartják elfogadhatónak (természetesen ehhez az állásfoglaláshoz is joguk van, és én ezt tiszteletben is tartom), kérem, hogy nevemet a lektorok közül feltétlenül töröljék.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

A) Néhány általános megjegyzés:
A tankönyvben benne maradt hibák részben tárgyi tévedések, adathibák, melyek könnyen javíthatók lettek volna, illetve most is azok. Részben azonban olyan szövegrészek, melyek a tanulókkal politikailag elfogult történelemszemléletet akarnak megismertetni. Tiszteletben tartom, hogy a szerző - szemmel láthatóan - a mai közéletben jobboldalinak, konzervatívnak nevezett nézeteket vall, melyeket nem azért tettem szóvá, mert én mindennek jó részével amúgy nem értek egyet. Hanem azért, mert a publicisztikai stílusú történelem-értékeléseknek (legyenek bármilyen elfogultságúak) tankönyvek hasábjain nincs helyük, illetve azért, mert a szerző több esetben tévesen kapcsolt össze bizonyos adatokat oda nem tartozó, esetenként nagyon is spekulatív következtetésekkel. Leginkább ez utóbbiak korrigálásának elhagyását kifogásolom.
Már csak azért is sajnálom mindezt, mert a 6. és 7. osztályos Bánhegyi-féle történelem tankönyvek lektorálásában is részt vettem, s az azokkal kapcsolatban - hasonló alapossággal - megfogalmazott kritikáimat a szerző figyelembe vette, munkájába beépítette, ezekhez a tankönyvekhez így "kész" formájukban is szívesen adom a nevemet lektorként.
Általánosságként állapítom még meg, hogy alábbi terjedelmes levelem megfogalmazására nem azért került sor, mert egy korábbi társadalomismeret tankönyvüket széles körű szakmai és politikai felháborodás, vita követte, bár éppen emiatt is sajnálom, hogy a szerző - időhiánnyal magyarázva mindezt - nem végezte el a politikailag is "kényes" vagy szakmailag is tarthatatlan szövegrészek átdolgozását. Kértem sok újabb mondat beszúrását is, azonban legalább ennyit ki is akartam volna húzatni, így a terjedelem semmiképp nem nőtt volna a jelenlegihez képest.
Személyem a könyv belső címlapján csak mint a magyar történeti részek lektora került megemlítésre, ezért alábbiakban csak ezen tankönyv-részek korrigálásával kapcsolatos gondolataimat rögzítem. Molnár Máté kollégámmal (KGRE BTK) együtt azonban jómagam is elvégeztem a kézirat egyetemes történeti részeinek javítását is, ezekkel kapcsolatos észrevételeimet szintén pontonként rögzítem, ha a továbbiakban szükséges.
A részemre megküldött kézirat nem tartalmazta a tankönyv végén szereplő Kislexikon, Kronológia (Időrendi áttekintés) illetve az Irodalomjegyzék c. fejezeteket, az egyes fejezetek végén (kék alapon szedett) Összegzés illetve Javaslat szabad órafelhasználáshoz c. szövegrészeket, így mindezek tartalmával kapcsolatban észrevételeket sem fogalmazhattam meg. Hasonló a helyzet a képekkel, illusztrációkkal, melyek pontos ábrázolását nem ismertem, csak a képaláírásokból következtettem a tartalmukra, ha ez lehetséges volt. (Ld. alább.)
Alábbiakban egyelőre eltekintettem továbbá a tankönyvhöz kapcsolódó munkafüzet értékelésének újrafogalmazásától is.

A lektori véleményhez összeállítottam egy olyan általános hiányosságokat tartalmazó listát is, mely a szerző által nem érintett, ugyanakkor fontos, a kiegyensúlyozott tárgyaláshoz elengedhetetlenül fontos témaköröket tartalmazott. Ezek néhány mondatos, lényegre törő megszövegezésére, megfelelő helyre történő beillesztésére a szerzőt felkértem, sajnálatos módon egyik sem valósult meg:
- Magyarország belpolitikai eseményei a II. világháború éveiben (3. zsidótörvény, háborúellenes tüntetések, a Népszava "karácsonyi" száma, az ellátási nehézségek fokozódása, a szárszói tanácskozás!)
- Egy "Aki többet akar tudni!" keretben egy Nagy Imre-életrajz;
- Magyarország lehetőségei az európai integrációban;
- Olyan alapfogalmak definíciója, mint személyiségi jog, kisebbségvédelem, területi és kulturális autonómia, népszavazás;
(Ha gondolják, szívesen megfogalmazhatom ezeket a szövegeket is.)
Nem történt meg számos helyen az egyszerű nyelvhelyességi észrevételeim figyelembe vétele sem. Több helyen javasoltam ugyanis, hogy a szerző ne használja olyan gyakran a volt létigét, árnyalja a jelzők használatát stb. Ezeket a - többihez képest - apróságokat sem ismertetem alább.
A tankönyvi szövegeket illetve módosításaimat jól elkülöníthető szedéssel különböztetem meg, ahol ...-t alkalmaztam, ott a tankönyv szövege folytatólagosan maradhat.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

B) Tételesen, a tankönyv szövegének egyes fejezetei szerint:

II. fejezet (25-60. old.)
A fejezet címe: A trianoni Magyarország, melyet azért kifogásoltam, mert a fejezet az 1918-19-es forradalmaktól 1939-ig tart, helyette a tartalmilag pontos Magyarország a két világháború között címet javasoltam. Kifogásoltam továbbá, hogy a fejezet címképének Kolozsvár 1940. évi visszavételét választotta, amivel csak a kisebbik bajom volt, hogy nem a fejezetben tárgyalt időszakhoz tartozik. Javasoltam inkább egy, belpolitikai szempontból fontosabb ábrázolást, pl. 30-as évekbeli budapesti utcarészletet stb. Sajnos a szerző egyik észrevételemet sem méltányolta. (Ez utóbbi megállapítás rendszeres rögzítésétől alábbiakban igyekszem eltekinteni.)

8. rész: Úton az új háború felé
Ezt a részt teljes egészében ki kellett volna hagyni a II. fejezetből, ennek ellenére a szerző benne hagyta. (Tartalma részben korábban, részben később jórészt szerepelt, illetve egész egyszerűen nem illeszkedett szervesen a fejezet témaköréhez.)
Részletesen: A 26. oldal bekezdései a 27. oldal elejéig jók (A párizsi konferencia urai ...-tól odáig hogy A 19. századi nacionalizmus új tartalommal telítődött.), bár megjegyzem, az utolsó mondat a kéziratban nem szerepelt, utána szúrta be a szerző. Át kell azonban helyezni az első két bekezdést a vonatkozó egyetemes történeti fejezetbe, az 1. rész végére, a 4. oldalra, az utolsót (A volt központi hatalmak számára...) az 5. rész megfelelő helyére, a 17. oldalra, némi értelemszerű átfogalmazással. Kihúztam a következő mondatokat is (a tankönyvben mégis szerepel), melyek arra vonatkoztak, hogy a wilsoni pontok nagy része kudarcot vallott stb., helyette ezt a megfogalmazást javasoltam: A wilsoni pontok közül már 1919-ben létrehozták a Népszövetség nevű, a nemzeteket összefogó és a békét biztosítani hivatott szervezetet. A szövetség az 1945-ben létrejött ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) elődjének tekinthető, mely feladatát a gyakran felmerülő éles ellentétek miatt nem tudta maradéktalanul ellátni.
A KELET-EURÓPA, A "PUSKAPOROS HORDÓ" c. részt teljes egészében kihúztam (a kötetben változatlan formában megmaradt), mert tartalma már máshol is bőségesen szerepel. (Általában sokalltam a trianoni béke igazságtalanságát megbélyegző szövegrészeket, melynek súlyos következményeire nem feltétlenül az ennyire gyakori ismételgetés irányítja rá a figyelmet. Sokkal inkább az egyszeri, tényszerű ismertetés, önmagában az is eléri a trianoni békével kapcsolatban kiváltani szándékolt hatást a tanulókban.) Legfeljebb e szövegrésznek az államformákra vonatkozó mondatait érdemes megtartani (28. old. 2-3-4. bekezdések), az 1. rész végére (6. old.). Kihúztam a 27. oldal térképét is, mert sokkal jobb helye lenne a trianoni békével foglalkozó részben (39. old.). Egyébként súlyos hiba, hogy a tankönyv e két oldalán ugyanaz az Európa-térkép szerepel, elég egyszer is. (A kéziratból ez az azonosság sem tűnt ki.) A 27. oldalon szereplő kérdés viszont jó, csak át kell helyezni a 2. részbe, a 7. oldal aljára, ott van jobb helyen.

9. Az őszirózsás forradalom és a köztársaság
A 2. bekezdésben nem értem, miért javította ki a szerző a Nemzeti Tanács megalakulásának napját október 24-ről 25-re, a kéziratban ugyanis 24. helyesen szerepelt, a tankönyvben már hibás. (25-én a Nemzeti Tanács programja került nyilvánosságra, a megalakulás pontosan 23-ról 24-re virradó éjjel történt.) E mondat után zárójelben kell megemlíteni a Nemzeti Tanácsot alkotó pártokat, pl. így: (A Nemzeti Tanácsot a Károlyi Mihály vezette Függetlenségi és 48-as Párt mellett a szociáldemokrata, illetve a Jászi Oszkár vezette polgári radikális pártok alkották.) A tanács célját a demokratikus hatalomváltásban jelölte meg.
A 29. oldal 1. bekezdéséből így el kell hagyni a tanácsot alkotó pártokat tartalmazó zárójeles mondatot.
Sajnos ugyanolyan hibás maradt a köztársaságra vonatkozó idézet és magyarázata, ahogy a kéziratban volt. Helyesen: ... új fordulatot vettek. Miután IV. Károly lemondott uralkodói jogainak gyakorlásáról, az új törvényhozás I. számú néphatározata 1918. november 16-án kimondta: "Magyarország minden más országtól független, önálló népköztársaság." (A "nép" előtagot azért használták, hogy a köztársaság nemzeti jellegét hangsúlyozzák a szocialista államformával szemben.) Károlyi Mihályt 1919. január 11-én választották meg a köztársaság ideiglenes elnökévé.
Az összes többi (Károlyi azonban csak kéthavi ... és Közben elfordult tőle ... mondatok a ... bélyegezték meg. szövegrésszel bezárólag) kihagyandók. A szerző - mint korábban is kifogásoltam - nagyon negatívan ítéli el 1918-at és Károlyi Mihályt, szerintem a tényekkel ellentétesen, beállításában hibás például a "vörös gróf"-ozás stb. A gondolatmenetet záró mondatként javasoltam: Károlyi teljes bizalmát a wilsoni pontokba és az antantba helyezte, amely azonban ekkor már nem tárgyalni akart a békefeltételekről, hanem diktálni azokat. Követeléseik teljesítését várták az antanttól a nemzetiségek és a Magyarország körül formálódó új államrendszer tagjai is.
A 30. oldal elején szereplő mondatot szintén javítottam, így: ... módon tárgyalt Károlyival. A magyar kormányfő először visszautasította a fegyverszünetet, de később rákényszerült a színmagyar területeket is átadó diktátum elfogadására. A november 13-ai egyezményben ... A végére pedig: ... Szamos-Maros-Dráva vonalra, ugyanakkor a csehek (az antant ígéreteivel ellentétben, de Párizs jóváhagyásával) támadást indítottak Észak-Magyarország ellen. December végére bevették Kassát majd Pozsonyt, a románok pedig Kolozsvárt. Szegedet a balkáni francia hadsereg szállta meg.
A 31. oldal első három mondata zavaros, kihúzandó. Helyettük: A pénz rohamos elértéktelenedése inflációhoz vezetett. Az új köztársaságban számos törvényt hoztak a demokrácia megteremtésére. Bevezették az általános és titkos választójogot. A magyar történelemben ...
A sárga színnel kiemelt rész utáni szövegben nemcsak a baloldali szélsőségeket kell említeni: Tetézte a nehézségeket, hogy a külső nyomás és a belső nehézségek hatására szerveződni kezdtek a szélsőséges politikai erők. Volt tiszti különítményesekből jött létre a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE), mely jobboldali nacionalista demagógiával lépett fel. 1918. november 24-én pedig Kun Béla vezetésével megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP). ... megoldást javasolt, a munkások széles tömegeit vonta befolyása alá. A hatalom megragadásához erőszakos eszközöket is igénybe vettek. Amikor szétverték a nekik nem tetsző Népszava szerkesztőségét, a támadás során rendőrök is életüket vesztették. Ezért letartóztatták Kun Bélát és néhány társát. (A további mondatrész kihúzandó.)
A KÖZTÁRSASÁG BUKÁSA c. szövegrész elejéről feltétlenül kihúzandó a francia külügyminiszter Károlyiról adott "jellemzése", zavaró és elfogult megfogalmazása miatt. Kihúztam továbbá teljes egészében a kápolnai földosztással foglalkozó szövegrészt, kár hogy a szerző ehhez is ragaszkodott, hogy Károlyit "eláztassa". Így ismertetném a dolgot: Károlyi Mihály saját kápolnai birtokán hozzáfogott a földosztás régi ígéretének valóra váltásához. Személyes példamutatását azonban mások nem követték.
Az utána következő kérdések közül ki kell hagyni a "vörös gróf"-ra vonatkozót.
A kérdések alatti szövegrész elé ezeket a mondatokat kellett volna iktatni: Károlyi Mihálynak 1919 tavaszára elfogyott a tömegbázisa. A munkásság a szociáldemokraták és a kommunisták befolyása alá került, a parasztság a földosztás elmaradása miatt, a korábbi társadalmi elit (földbirtokosok stb.) a demokratikus-baloldali reformok miatt fordultak el tőle.
A kegyelemdöfést Károlyinak ...

10. A Magyarországi Tanácsköztársaság
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KIKIÁLTÁSA c. szövegrész elejéről kimaradt egy általam kért, és az átmenetet magyarázó gondolat: A szociáldemokraták egy csoportja csupán a kommunistákkal való közös kormányzásról akart megállapodni, utóbbiak azonban a hatalom gyakorlására csak a proletárdiktatúra keretei között gondoltak. 1919. március 21-én ...
A 32. lap alján a sárga szövegkiemelésben: ... című plakát, mely Károlyi lemondását és a hatalom átadását jelentette be, a köztársasági elnök tudta és hozzájárulása ...
A 33. oldal alján a zöld kiemelés alatti szöveget is kértem, hogy a szerző fogalmazza át. Például ekként: A helyi (községi, kerületi, városi) illetve az azokat összefogó járási, megyei és fővárosi tanácsok (direktóriumok) feladata a központi rendeletek végrehajtása lett, melyet gyakran központi küldöttek útján ellenőrizték. A törvényhozás feladatait a Tanácsok Országos Gyűlése vette át, az ún. országos tanácsválasztásokon viszont csak a kommunisták megbízható emberei indulhattak ellenjelölt nélkül.
A 34. oldalon pontatlan (nyelvtanilag is) A módosabbaktól ... kezdetű mondat, helyesen: A módosabbakat az elvett földért, állatokért, eszközökért nem kártalanították. Ugyanakkor elmaradt a beígért földosztás, az egykori nagybirtokok parasztságát azonnal a szovjet mintájú kollektív gazdaságokba akarták kényszeríteni. A csalódás ...
Nem szabad továbbá az egyház elleni politiká-ról beszélni, sokkal inkább az egyházak elleni politiká-ról. A falvak megvédték papjaikat. mondat kihúzandó.
Ugyancsak kihúzandó a Bűnös volt az is, aki megvallotta magyarságát. mondat, helyette az alábbit javasoltam: A tanácsköztársaság a proletár nemzetköziség elve alapján nacionalizmusként bélyegezte meg és üldözte a magyar nemzeti érzés megnyilvánulásait. Az egyház jelképei helyett A vallási jelképek szövegrészt kell iktatni.
A rész végére be kell szúrni: ... eljutottak Szolnokig. Kun Béláék belpolitikáját a szovjet állami és társadalmi rendszer szolgai másolása jellemezte.
A 34. oldal alján a kérdések közé beiktatnám: • Milyen intézkedések jellemezték Szovjet-Oroszország belső helyzetét 1919-ben a magyar proletárdiktatúra idején?

11. A tanácsköztársaság sikertelen kísérlete...
A 35. oldal első mondatában: ... az első világháborús hadsereg romjaiból és a Károlyi-kormány által 1918 végén kezdeményezett új hadseregből kezdte el megszervezni ...
Alulról a 4. bekezdésből kihúzandó a Le is mondott azonnal ... kezdetű mondat. (Máshol is említést teszünk róla.)
36. oldal első mondata: kihagyandó, hogy Clemanceau a magyarok ellensége volt.
A 4. bekezdésben szereplő mondat végét ki kell egészíteni: ... egyik ígéretét sem. Hiába ürítette ki a Vörös Hadsereg a Felvidéket, a románok nem mozdultak a Tiszától és elmaradt a tanácskormány diplomáciai elismerése is. A románok elleni támadás sikerét ...
A kéziratban nem szerepelt a 37. oldal első bekezdése, ez utólagos betoldás. Szerintem kihúzandó, Bandholtz tábornok nemzeti múzeumbeli tevékenységéről elegendő a közölt kép és az alá írt szöveg. Kihúzandó továbbá a rész utolsó mondata: Becslések szerint mintegy ... hazánknak.

12. A versailles-i békerendszer (mostani számozás)
A rész első két egységét (A PÁRIZS KÖRNYÉKI BÉKÉK ill. AZ ÚJ EURÓPA) kértem, hogy a szerző helyezze át az 1. rész végére (6. old.), mert ott van a helye, ill. a magyar történelem tárgyalását megbontja. (Az első világháborút követő területi változásokat egyébként sem szerencsés akkor újra tárgyalni, amikor egyetemes történelemből már az 1930-as éveket is vették.) Sajnos ez sem történt meg, a szövegrészen belüli kéréseimmel együtt.
A rész első bekezdését (Az első világháborút lezáró ...) ki kell hagyni, ugyanezt már írta a szerző, szinte szó szerint. Ugyanez a helyzet a zöld mező alatti szöveg első bekezdésével. (A vesztesek nem szólhattak bele ...)
A 38. oldal 3., Magyarországgal kapcsolatos bekezdését a szerző átfogalmazta a kézirathoz képest, de sajnos nem vette figyelembe, hogy szerintem hazánk kapcsán szerencsésebb az egyik legnagyobb veszteségről beszélni a területi változásokkal kapcsolatban.
Sajnos az oldalon szereplő két táblázattal kapcsolatban szintén nem vette figyelembe a szerző a kéréseimet. Először is az adatok pontosítását (Magyarországnál például nem érdemes anyaországi veszteségként elkönyvelni Horvátország elcsatolását, Erdéllyel együtt így 67 % jött volna ki és nem 71 stb.), illetve azt, hogy a táblázatok km2 adatokat tartalmazó középső oszlopait szeretném kihúzatni, a %-os adatok bőven elegendőek. Így a táblázatok alatti magyarázatokat is: (B) = birodalmi veszteség ... anyaország elvesztése. ill. (T) = Oroszországot ... ábrázolni.
Én a 39. oldal közepén, a barna színű feladat után új részt kezdenék, méghozzá a mostani 13.-at hoznám ide 12.-nek (A Horthy-korszak kezdete), ez után iktatnám a mostani 12. fennmaradó részét 13. A trianoni béke címmel. (Egész egyszerű kronológiai okokból. A trianoni béke aláírására ugyanis Horthy hatalomra kerülése után került sor, a szerző ezt sem vette figyelembe.)
További szöveges kiegészítések: 39. oldal alulról a 2. bekezdés: ... egymás közötti hosszas vitája és a magyarországi viszonyok bizonytalansága következtében hazánkkal 1920. június 4-én ...
A 40. oldal első mondatai: Magyarországon nehéz volt olyan felelős vezető politikust találni, aki az ország halálos ítéletét aláírta volna. Ezért Horthy néhány hétre jellegtelen politikusokból alakított kormányt, melynek megbízásából Benárd Ágoston munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd államtitkár látta el kézjegyével az okmányt.
Ezután kérdésként kellene feladni: • Miért éppen ezek a személyek írták alá a magyar békeszerződést, amikor ezt rendszerint államfők, miniszterelnökök szokták megtenni?
Az Elcsatolt területek c. táblázat fejlécéből ki kell hagyni, hogy Horvátországgal együtt 325.000 km2 A táblázat alatti kiemelt (sárga alapú) szövegrész kihagyandó, lényegében csak korábban szerepelt mondatok ismétlései. Kértem, hogy a Nagy-Magyarország nemzetiségi összetétele ... szövegrészt a szerző foglalja táblázatba, sikertelenül. A lap alji táblázatnál pedig azt kértem, hogy ne az elcsatolt területeken élő román, szlovák stb., hanem magyar népesség számát adjuk meg, ez ugyanis könnyebben értelmezhető szerintem.
A rész utolsó mondatául kértem beszúrni: ... eltörlését követelte. Az óriási veszteségek ellenére 1920 második felére az ország bel- és külpolitikai tekintetben egyaránt felkészült a nyugodt kibontakozás útjainak keresésére.

13. A Horthy-rendszer (mostani számozás)
A 43. oldal 3. bekezdése elejéről kihagyandó: Tekintettel arra, hogy a tanácsrendszer vezetőinek ... zsidó származású volt. (Az antiszemitizmusnak nemcsak ez volt a mozgatórugója, illetve ha megemlítjük, le kell szögezni, hogy Kun Béláék ugyanúgy üldözték a zsidó nagytőkéseket, és az izraelita felekezetet, mint másokat.) Csak annyit írnék: A megtorlások sok helyen antiszemita jelleget is öltöttek. Az antiszemitizmus ...
Alább, javítva: ... gátolta meg azokat. Horthy eleinte nem is nagyon lett volna erre képes. Határozott fellépésére a fehérterrorral szemben csak akkor került sor, amikor az antant ehhez a feltételhez is kötötte Magyarország elismerését.
A Horthyról szóló életrajzi ismertetésből kihagyandó, hogy ... de megérttette magát ... összes nemzetiségivel. (A legénység többsége ugyanis horvátokból állt.) A 43-44. oldalról kihúztam hogy Ez a politika vezetett oda; ... az országnak és a népének., mivel azt sugallja, hogy Horthy személyes szovjetellenessége vezetett az 1944-45-ös tragédiákhoz, kár, hogy a szerző ezt sem méltányolta.
A 44. oldalról kihúztam a darutollas szót, nem ez volt a "nemzeti hadsereg" fő jellemzője, a mondat végére pedig: ... a rendbontók és a kommunisták megbüntetését ...

14. Bethlen István konszolidációs rendszere
A 46. oldal 4. bekezdésében teljesen feleslegesnek véltem a soproni népszavazás adatait főre pontosan megadni, elegendő: 1921 decemberében a voksolók majdnem 2/3-a a Magyarországhoz való tartozásra szavazott. (Sajnos a kéziratban magam sem jelöltem, hogy a szerző Sopront a "hűség városá"-nak nevezte, helyette a "leghűségesebb város" kifejezés az elterjedtebb, ezt javasolnám.)
A GAZDASÁG STABILIZÁLÁSA szövegrész végére a szerző nem iktatta be a kért mondataimat: Trianon gazdasági következménye lett, hogy az új határok kettévágták a nyersanyag-lelőhelyek és feldolgozó üzemek, gyárak gazdasági egységét, belkereskedelmi kapcsolatait. Fontos feladat lett a közlekedési hálózat újjászervezése, melyben jelentős szerepet játszottak a Kandó Kálmán tervezte villanymozdonyok.
A 47. oldal tetején, a második mondat vége pontosabban: ... mely mindvégig biztos támogatást nyújtott a parlamentben a kormánynak.
A 3. bekezdés helyesen: Vidéken bevezették a nyílt szavazást ... titkolnivalója. 1922-ben korlátozták a választójogosultak körét, majd 1927-ben az uralkodói elit hatalmának további "bebetonozására" visszaállították a parlament felsőházát. A rendvédelmi szervek a rendszer politikai céljainak szolgálatában is álltak, például a választások lebonyolításakor.
A szöveg alatti kérdés pontosabban: • Miért nem volt demokratikus a Horthy-rendszer választási és törvényhozási rendszere?
A kérdés alatti mondattal kapcsolatban súlyos hiba, hogy csak megemlíti a keresztény-nemzeti eszmerendszer létét, de sehol nem írja, hogy az mi is. Én a mondat folytatását ekképpen javasoltam: Lényege, hogy a valláserkölcsöt és a történelmi keresztény egyházak politikai érdekeit a magyar nemzet érdekeivel azonosnak gondolta. Az eszmerendszer meghatározó jellegét mutatta, hogy a történelmi egyházak az államhatalommal nemcsak eszmeileg, hanem intézményesen is összefonódva működtek. Továbbá a Horthy-rendszer következetesen ellenforradalminak nevezte önmagát, jelezve, hogy az 1918-1919-es rendszerek ellenpólusaként jött létre.
A következő GAZDASÁGI KÜLKAPCSOLATOK c. szövegrész 3. bekezdésében: ... amely - a kisantant tiltakozása ellenére - három évvel később ...
Pontatlanul maradt a pengővel kapcsolatos mondat is. (A szerző a kormány határozatának napját jelölte meg, jobb a tényleges kibocsátás évszámát rögzíteni.) Így fogalmaznám: 1924-ben felállították a Magyar Nemzeti Bankot, 1926-ban pedig bevezették az új pénzt, a pengőt.
A következő mondatban: ... A kölcsön a gazdaság talpraállítása illetve új beruházások beindítása mellett lehetővé tette ... Miért maradt ki a kéziratban még szereplő kép a lillafüredi Palotaszállóról? Jó lenne pótolni!
A sárga szövegből kihúztam, hogy 1 kg arany értékét 3800 pengő fedezte. mert szerintem felesleges megjegyezni.
Kértem a szerzőt, hogy AZ ÉLETSZÍNVONAL A HÚSZAS ÉVEKBEN c. szövegrészt egészében helyezze át a 16. részbe (52. old.), tematikailag ott a helye az életszínvonalról szóló szövegnek, ez sem történt meg. A 2. mondatából kihúztam a két forradalom bukásra ítélt voltát, felesleges bölcselkedésnek tartottam, ez is benne maradt.
A 48. oldalon több hiba maradt a Külpolitika részben is. Még a közismert revíziós propagandaversek szövegét sem javította a szerző, ez feltűnő hiba. Helyesen: "Csonka-Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország!" illetve: "Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában."
Sajnálom továbbá, hogy nem vette figyelembe az alábbi mondataimat: ... nem bíztak Magyarországban. Pedig az etnikailag igazságosabb határokért folytatott magyar diplomáciai erőfeszítéseket a nyugati demokráciák vezető körei hajlandók lettek volna méltányosan fogadni. A magyar politikai elit azonban a történelmi jog (az ún. irredentizmus) alapján csak a "Mindent vissza!" jelszóban, a történelmi Magyarország teljes rekonstrukciójában gondolkodott. Ez a rugalmatlan politikai magatartás a nyugati államokat egyre jobban eltávolította Magyarországtól.
A 49. oldalon: ... győztes nagyhatalom támogatását, majd egy évvel később Lengyelországét is. Németországgal ekkor ... Javítottam a rész utolsó mondatát is, de ez akár így is maradhat, csak a volt létige gyakori használatát szerettem volna elkerülni.

15. Gazdasági és politikai válság...
Az 50. oldal 3. bekezdésében: ... legvilágosabb válasz a konzervatív programmal induló, ellenzéki Független Kisgazdapárt ...
A következő szövegrész 2. bekezdéséből kihúztam a kaszáskeresztes jelzőt (más szélsőjobboldali csoportok is voltak), vagyis így írnám: ... fajvédők és a különböző nemzetiszocialista csoportok erősödtek meg. ...
51. oldal 4. bekezdésének a végére az alábbi mondatot szúrtam volna be: A külpolitikai aktivitás jelei voltak az olaszokkal és az osztrákokkal aláírt római jegyzőkönyvek, illetve - újabb piacot teremtve a magyar gabonának - a Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolatfelvétel is.
Kértem, hogy húzza ki a NE FELEJTSÜK EL! mondatot, mert korábban ilyen nem szerepelt, vagy írja át egyszerű szedésű, kijelentő mondattá: Ne felejtsük el, hogy ... Ugyanitt nem a magyar termékek elhelyezésé-ről, hanem kereskedelmé-ről kell beszélni, ez is úgy maradt. Kihagyott továbbá a szerző a lap alji szövegből egy mondatomat, mely segítené a Gömbös-korszak megértését: ... ellenszenvvel figyelték. Nemcsak a baloldali és a polgári ellenzék támadta, de elveszítette a nagytőkések és a nagybirtokosok bizalmát is, melyek ragaszkodtak a Bethlen-korszak konzervativizmusához és bizalmatlanul szemlélték a parlament szerepének leértékelésére irányuló gömbösi terveket. Maga Horthy is ...

16. Kértem, hogy a rész címe a mostani helyett a pontosabb Életmód és művelődés a húszas-harmincas évek Magyarországán legyen.
Már a rész 2. bekezdésében (52. old.) pontosítást kértem: ... kedve viccelni. Már az 1920-as években is nagy volt a szegénység ... egyaránt, a gazdasági válság idején pedig fokozódott a nyomor és az éhínség. A legendás Róbert bácsi ...
A 4. bekezdésben: ... körében pedig (különösen az Alföldön és Dél-Dunántúlon) kényszerből divat ...
Kihúztam a 7. bekezdésből a bokrokon, szállásokon, pusztákon szavakat kevésbé ismert, illetve az említettekkel szinonim voltuk miatt.
A lap utolsó előtt bekezdésében: nem értelmiséget hanem értelmiségit kellett volna írni, ez igazán apró, nyelvtani javítás lett volna. Az utolsó mondatot szintén árnyaltabban fogalmaztam: Ugyanakkor érezhetően javultak valamelyest a kisemberek életviszonyai.
Az 53. oldal első mondatát kihúztam, és ezzel pótoltam: Az 1920-as évek elejét és a gazdasági válság éveit nem számítva, rendszerint korszerűbb és bőségesebb táplálkozásra nyílt sokaknak (elsősorban a birtokos parasztságnak és a kispolgárságnak) lehetősége.
Kihúztam a 3. bekezdést is, így pontosítottam (feleslegesen) annak értelmét: A munkásság életkörülményeinek javulása elsősorban a 8 órás munkaidő valamint a kötelező betegségi, öregségi stb. biztosítás bevezetésében, egy szóval a társadalombiztosítás rendszerének megteremtésében érhető tetten.
A 7. bekezdésben: ... körében a túrázás. Egymás után alakultak a munkás testedző klubok, fejlődött a tömegsport. A sporttelepek száma ... Illetve: ... az úszás az olimpiai versenyeken is a magyarok erőssége lett.
Az 54. oldal 2. bekezdés első mondatát (Lengyelországban ... analfabéták aránya.) kihúztam, hiszen csak újraismétel egy korábbi megállapítást, feleslegesen.
Az 5. bekezdésben: ... tandíjmentességet kaptak, a felsőbb fokú tanulmányok végzését sokrétű ösztöndíjrendszer segítette. Az erkölcsi ...
Az 55. oldal első kérdéséből kihúzattam volna Kabay János nevét, mivel a 16. oldalon már említette a szerző, tehát - a többivel ellentétben - kutatómunkaként feladni nem érdemes.
Az IRODALOM c. szövegrész első mondatának végét javítani kell: ... révén irodalmi élete miatt is említést érdemel. A csúcs a két ... (Az irodalomban már tényleg nem kellene hazánk nagyhatalmi státusát emlegetni.)
Az 55-56. oldalon a szerző szintén nem vesződött a népi-urbánus vita árnyaltabb megfogalmazásával, én ugyanis az egész szövegét kihúztam és helyette az alábbiakat írtam: ... alakultak ki. A népi mozgalom a társadalom és a politikai intézményrendszer reformját a nemzeti hagyományokra támaszkodva kívánta megvalósítani, szemben a polgári értékekre illetve szociáldemokrata tradíciókra alapozó urbánusokkal. Mások sajátos utat kerestek, melyet Németh László határozott meg a "harmadik út" fogalmával. A magyar parasztságot tekintették a legfontosabb társadalmi erőnek, bennük látták a megoldást. Sorra ...

17. Útban a második világháború felé
A rész elején kihúztam az alábbi mondatot: Egyrészt egyedül a németek segítségével remélhettük revíziós politikánk megvalósítását. Ezzel akartam helyettesíteni: A hitleri Németország sikereit látva a magyar vezető körök úgy vélték: csak a nácik segítségével érheti el az ország legfőbb célját, a területi revíziót.
Az 57. oldalon található kiemelt szövegrészt feltétlenül át kellett volna helyezni a korábbi, egyetemes történeti részekbe. (18. rész, 64. oldal.) De csak úgy, hogy feltétlenül kihúzandó belőle Az Anschluss az osztrákok többségének beleegyezésével történt meg. mondat.
Ezen kiemelés alatt a 4. bekezdésben a keresztény szót katolikus-ra kell cserélni.
A következő bekezdésből kihagytam volna, hogy az említett Szent István-törvény napra pontosan mikor (1938. augusztus 18-án) született, mert ennyire nem fontos.
A lap alji mondatot és az 58. oldal tetején lévő sárga, kiemelt szövegrészt át kell helyezni az egyetemes történelembe, a 64. oldalra. Idegenkedtem továbbá az olyan érzelmekkel teli megfogalmazástól, miszerint a nyugatiak Árulásukat otthon győzelemnek tüntették fel., inkább így fogalmaztam volna a mondatot: Úgy vélték, a müncheni egyezménnyel meg lehet vásárolni Európa békéjét, le lehet csendesíteni a németeket.
A VONAKODÓ CSATLÓS c. részből kihúztam az első két mondatot, mert Imrédy lemondását is át kell fogalmazni: Imrédyt egyre több kritika érte szélsőséges politikája miatt. (Vele fordult elő a Horthy-korszakban példátlan eset, hogy még a kormánypárti képviselők is leszavazták egyik - a parlament szerepét korlátozni akaró, német mintájú - törvényjavaslatát.) Imrédy lemondatására az ürügyet az szolgáltatta, hogy kiderült: a zsidótörvényt elfogadtató miniszterelnök egyik dédapja zsidó származású volt. A kormányzó gróf Teleki Pált ...
A 3. bekezdést szintén átírtam: ... a Horthy-korban. Teleki politikáját a "fegyveres semlegesség" jellemezte, vagyis az a - nehezen kivitelezhető - törekvés, hogy a revízió megvalósítása közben Magyarország kimaradhasson a háborúból. Mégis az ő idején kényszerültünk ...
A 4. bekezdésben a Volksbundot nem "népszövetség"-nek, hanem "népi szövetség"-nek kellett volna fordítani.
A következő bekezdésbe be kell szúrni: ... magyar honvédség alakulatai - kihasználva a csehszlovák válságot, a németek prágai bevonulását - ezen a napon kezdték megszállni Kárpátalját. A következő három mondatot kihúztam, máshol is említésre kerül, illetve felesleges.
A következő mondat pontosabban: ... Teleki nevéhez fűződik a - zsidóságot már nem vallási, hanem nyíltan faji alapon meghatározó - második zsidótörvény, mely ...

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

A III. fejezetből (A második világháború...) csak a magyar történeti szövegrészekkel kapcsolatos javításaimat összegzem. (Bár az egyetemes történetiben is hasonló észrevételeim volnának.)

20. Franciaország kapitulál...
70. oldal, MAGYARORSZÁG A VILÁGHÁBORÚBAN c. fejezet, 3. bekezdés végére kérem: ... általános iskola. A lengyel menekültek befogadásának lett a következménye, hogy a lengyel hadsereg jó része nyugatra tudott menekülni és folytatta harcát a nácizmus ellen. A gróf Teleki Pál ...
Az 5. bekezdés pontatlan: ... Észak-Erdélyt, a Székelyföldet, olyan jelentős városokkal, mint Kolozsvár és ...

21. A világháború továbbterjedése
73. oldal. A sárga kiemelés alatti 2. bekezdés első két mondatát (A német kérést ... németek átvonulásához.) ki kell húzni, helyette: Horthy biztosította Hitlert a magyar katonai részvételről, melyhez Teleki már nem tudta a nevét adni. 1941. április 3-án ...
Az oldal utolsó bekezdésének első mondatát át kell fogalmazni: Horthy és a magyar katonai-politikai vezetés az egyértelmű német szövetség következményei árán sem mondott le az újabb ...
A 74. oldal tetején, a második mondat után be kell szúrni: A független Horvátország Ante Pacelić vezetésével szélsőséges fasiszta diktatúrát valósított meg.

23. Magyarország a második világháborúban
78. oldal. Kértem, hogy a rész első hat bekezdését fogalmazza át a szerző, mert úgy tűnik belőle, mintha Horthy és Hitler kapcsolatát végig heves konfliktussorozat jellemezte volna. Az első bekezdés végére: ... revíziós politikánk támogatóinak és sikerének egyedüli zálogainak számítottak. A szövetség mellett szólt ...
A bekezdés utolsó mondata, miszerint Horthy kategorikusan elutasította a Csehszlovákia, majd Jugoszlávia elleni hadjáratban való magyar részvételt, egyszerűen nem igaz, kihúzandó. Helyette javasoltam: ... sor került. Horthy csak akkor szállt szembe Hitlerrel, amikor az ország önállóságának kérdése került veszélybe, egyébként támogatta a (kezdetben elsöprő sikerrel kecsegtető) német törekvéseket. A katonai és politikai elit többségének hagyományos irtózása a liberális nyugattól illetve a bolsevizmustól amúgy is a németek elkötelezett szövetségesévé tette Magyarországot.
A kérdések alatti szövegben a Teleki iránti nyugati szimpátiával és az üres székkel kapcsolatos mondatok csak színes, és nem tényszerű szóbeszédek, kihagyandó a Halála annyira felkavarta ... nem maradt üresen.) szövegrész.
Itt az 5. bekezdés szintén kihúzandó (Nem értették meg vagy nem akarták megérteni Nyugat urai ... van kitéve.) Inkább így kellene: A területi revízió ügyét a nyugati hatalmak a háború folyamán felvetni sem kívánták.
A 79. oldalon a Bajcsy-Zsilinszkyvel foglalkozó életrajzból kihúzattam volna (mivel nem igaz), hogy örökös ellenzéki magatartásával, tiszta érveléseivel hívta fel magára a figyelmet. Kimaradt viszont a lényeg, így pótolnám: Bajcsy-Zsilinszkynek két politikai korszaka volt A húszas évek elején még szélsőségesen fajvédő politikus a harmincas években sodródott át a rendszer polgári ellenzéke, majd a Független Kisgazdapárt soraiba. Már a harmincas évektől látta ...
A 80. oldal sárga kiemelésű részében ki kellett volna húzni a 2. bekezdést és javítani kellett volna így: A muszos alakulatokat elsősorban zsidókból állították össze. Az embertelen bánásmód és a mostoha munkafeltételek miatt nagyrészük odaveszett a fronton. Magyarország volt az egyetlen a tengelyhatalmak között, melyben a nemkívánatos elemek kényszermunkáját katonai alapon szervezték.
A 81. oldal zöld szövegében az emléke helyett a pontosabb emlékműve kifejezést javasoltam.

25. Magyarország a voronyezsi katasztrófa után
A 84. oldal 3. bekezdésében szerepel, hogy a magyarságot Hitler 23.-ként, segédnépnek rangsorolta. Nem tudom, a megállapítás honnan származik, mindenesetre kérem a szerzőt, pontosságát ellenőrizze!
A HAZÁNK HÁBORÚS GAZDASÁGA c. szövegrészből (és még a tankönyv sok helyéről) kihagyandónak vélem az aprólékos statisztikákat, nem hiszem, hogy fontos lenne megtanulni a diákoknak például, hogy az olajtermelés a háború előtt 50 ezer tonna, a bauxittermelés pedig 540 ezer tonna volt évente, a növekedési arányok - egyébként a szövegben pontos - megjelölése bőven elég. A rész 3. bekezdésének végén kihagyandó a bankjegyforgalom kifejezés, helyette a forgalomban lévő bankjegyek mennyisége kerüljön említésre, ugyanis pontosan ez nőtt a háború alatt, nem az előbbi.

[Megjegyzés: A szerzőnek már a kézirat vétele után szóban, lektori véleményemben pedig újra hangsúlyozottan írásban is jeleztem, hogy könyvének egyik leggyengébb, feltétlenül és alaposan javítandó részének a német megszállással és a holocausttal kapcsolatos szövegrészt (85-87. oldal) tartom. Itt a legfájóbb számomra, hogy a szerző semmit (!) nem respektált észrevételeimből, így szövege nemcsak tartalmilag pontatlan, hanem vélhetően kapcsolatba fogják hozni a köznyelvben "szalonzsidózás"-nak nevezett stílussal is, amelytől én eddig is elhatároltam magam. Azt hiszem, nem lesz oka csodálkozni azon, ha emiatt újra nem csupán a szakma, hanem a politika részéről is kemény bírálat éri őt illetve a kiadót.]

Szóval: a 85. oldal tetején a 3-4-5. bekezdésekben így kell fogalmazni: Kállayt még aznap leváltották. Helyette Horthy a németek számára megbízható, volt berlini nagykövetet, Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnöknek. Horthy a megszállás után továbbra is gyakorolta a kormányzói jogokat, ami a politikai elitben és a közvéleményben egyaránt a folytonosság látszatát keltette. A Gestapo ... letartóztatását. A baloldali és polgári pártokat, valamint lapjaikat betiltották. Bethlen István és Kállay ... különben rájuk is letartóztatás várt volna. (Nem tudom, honnan vette a szerző, hogy Bethlent a németek koncentrációs táborba akarták hurcolni, inkább ne menjünk bele.)

A VÉGSŐ MEGOLDÁS c. szövegrész nincs is tematikailag jó helyen egy magyar történeti fejezetben, a vonatkozó egyetemes történeti részbe (21. vagy 22. részbe) kellene áthelyezni. Részleteiben:
A szövegrész 3. bekezdése pontatlan, ld. pl.:
A hadiüzemekben az elhurcolt munkaképes civil lakosságot és a hadifoglyokat dolgoztatták, az öregek, betegek, gyerekek azonnal kivégzésre kerültek. A nácik számára nemkívánatos lakosságot megfosztották minden vagyonától, lakóhelyéről elhurcolták (deportálás), megsemmisítő (koncentrációs) táborokba, ún. "halálgyárakba" vitték. Sokan belepusztultak az embertelen munkafeltételekbe és az éhezésbe.
A 85. oldal első három mondata jó, de utolsó bekezdése félreérthető és feltétlenül kihúzandó! Például így helyettesíteném: A náci birodalom ellenségeinek tekintettek teljes népcsoportokat, mindenek előtt a zsidóságot, majd a cigányságot, de táborokba hurcolták politikai ellenfeleiket (kommunista, baloldali és polgári politikusokat egyaránt), továbbá homoszexuálisokat, egyes vallási csoportok tagjait, továbbá hadifoglyokat és köztörvényes bűnözőket is.
A 86. oldal 3. bekezdésének végéről kihagyandó: Az elégetéssel is járó ... tragédiája volt. Helyette: Holocaustnak (népirtásnak) nevezzük a náciknak azt a tevékenységét, amellyel - a történelemben addig példátlan módon és méretekben - egy nép, a zsidóság valamennyi tagjának megsemmisítésére törekedtek. A második világháború alatt a nácik mintegy 6 millió zsidót (Európa zsidóságának 2/3-át) elpusztították. Mintegy félmillióra tehető a munkatáborokban kivégzett nem zsidó áldozatok száma.
A sárga kiemelésű szöveg utolsó mondatában: nem kiképzett, hanem kirendelt osztagokról kell beszélni.
Súlyos hibának tartottam, hogy a "végső megoldás" után közvetlenül a GULAG-táborokról szóló szövegrész került, ezt már végképp nem lehet tematikailag hazánk 1944-es eseményeibe illeszteni. Ez a megoldás a diktatúrák haláltáborainak összehasonlítását, azonosítását eredményezheti a tanulókban, pedig alapvető követelmény, hogy a borzalmas intézményeket a maguk egyediségében ismerjék meg tanulmányaik során, ne állítsanak rangsort a kivégzett embermilliók közé. Át kell helyezni a 4., vagy a 30., esetleg a 39. részbe! Egyébként a rész tartalmilag elfogadható, csupán az utolsó mondatát (Magyarokat mind a német ... vittek el.) kell kihúzni, máshol is említésre kerül ugyanis.
E részek áthelyezésén kívül a MAGYARORSZÁG NÉMET MEGSZÁLLÁSA c. szövegrészben kell ismertetni a már fentebb említett ... különben rájuk is letartóztatás várt volna. szöveg után: A német megszállás után azonnal elrendelték Magyarországon is a megkülönböztető jelvény (sárga "Dávid"-csillag) kötelező viselését, a zsidóság gettókba telepítését, vagyonából való teljes kiforgatását. A magyar hatóságok gyors intézkedéseinek következtében 1944. május-júniusában 6 hét alatt német koncentrációs táborokba deportálták a teljes vidéki zsidóságot. (A holocaustnak összesen több, mint félmillió magyar zsidó esett áldozatául.)

A KIUGRÁSI KÍSÉRLET ÉS A SZÁLASI-RÉMURALOM c. szövegrész 2. bekezdésében (86. old.) javítani kell: ... A kormányzó ezért - miután megakadályozta a budapesti zsidóság deportálását - leváltotta Sztójayt és ... A bekezdés végén: ... németek katonai becsületében, és nem számolt a tisztikar illetve a rendvédelmi erők jó részének németbarátságával. Szándékáról tájékoztatta ... A 4. bekezdésből kihúztam a Hitlernek azonban ... játékszabályokat. (Máshol is szerepel, ill. egyértelmű a többiből.)
A 87. oldal tetején érthetetlen, miért maradt ki egy újabb kérésem, az első két mondatot szintén át kell írni: Hitler követelésére Horthy kinevezte miniszterelnöknek Szálasi Ferencet, majd lemondott kormányzói méltóságáról. A Horthy-rendszer véget ért. November 4-én Szálasit - a náci hatalomgyakorlás utánzásaként - a parlamentben "nemzetvezetővé" választották.
A 3. bekezdés végére: ... ítéljék el Magyarországot. A nyilasok őrült diktatúráját a "nemzet totális hadbavetésére", illetve nemzeti kincseink Németországba telepítésére irányuló törekvés jellemezte.
Kértem, hogy hagyja ki a szerző a teljes 4. bekezdést, a tankönyv tárgyi tévedéseinek egyik legsúlyosabbikát, miszerint Szálasi hajtotta végre a deportálásokat (ekkor már régen megtörténtek) és ő teremtette meg a magyar holocaustot, ez sem igaz. Feltétlenül kihúzandó!
Természetesen a rész végén szereplő kérdések közül is ki kell húzni a GULAG-ra vonatkozót.

26. A második világháború befejeződése...
A 89-90. oldal fordulóján kihagyandó - máshol is említett illetve félreérthető - két mondat: A magyarok ellenállása abban ... mentették a zsidókat. Ebben élen járt ... A következő mondat ennek megfelelően: A zsidók mentésében élen járt a Raoul Wallenberg ... mentőakciója. (Wallenberget a háború végén minden bizonnyal a szovjetek hurcolták el.) A gettóba zárt budapestiek közül ...
Lényegtelennek tartottam a 90. oldal 6. bekezdésének az Állatkerttel foglalkozó mondatát, kihúzandó. Sokkal fontosabb lenne például beszúrni helyette: Az ostromot a lakosság pincékben, óvóhelyeken vészelte át, szörnyű megpróbáltatások, ellátási nehézségek között.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

V. Magyarország története napjainkig (127-158. old.)

37. Magyarország a szovjet zónába kerül
A 128. oldal 4. bekezdésébe beszúrandó: ... erőszakoskodásaira, az ország szervezett, illetve a lakosság spontán kifosztására. Jórészt ...
A lap alji mondat pontatlan maradt, kihúzandó és pótolandó: ... vonták felelősségre. A népbíróságok illetve az ún. igazoló bizottságok több, mint 50 ezer eljárást folytattak le. Összesen 189 halálos ítélet született.
A 129. oldalon a POLITIKAI PÁRTOK c. rész utolsó mondata kihúzandó. (Nem a szakszervezetek alapították a függetlenségi frontot, csak részt vettek benne, de szerintem így önmagában - a szövetség ismertetése nélkül - nem érdemes megemlíteni.)
A következő részben nem került kiegészítésre: ... gyűjtőpártot tételezett fel, hiszen demokratikus, ugyanakkor nemzeti-konzervatív programja a lakosság nagy részének támogatására számíthatott. A párt két ismert vezetője ... lelkész illetve Nagy Ferenc volt, aki baranyai szegényparasztból küzdötte fel magát a művelt értelmiségiek sorába.
A következő bekezdés utolsó mondata (Mérhetetlenül ... raboskodott.) kihúzandó, a 137. oldalon újra szerepel, elég egyszer is.
A lap alján kiegészítés: ... zsákutcának tekintette, és a demokratikus többpártrendszerben, a kommunisták elszigetelésében gondolkodott.
130. old. 2. bekezdésében: ... Baloldali Blokkot. Ennek célját névleg az FKGP "jobboldali" elemeivel való szembeszegülésben jelölték meg, valójában a demokráciát féltő csoportok felszámolására irányult. A kisgazdákat a földreform és az államosítások elszabotálásával vádolták. Közben a Szovjetunió ...
A 4. bekezdésben: ... léptek a kommunistákkal. (Utóbbiak ragaszkodtak például a belügyi és a miniszterelnök-helyettesi tárcához, amelyek a hatalomba való tényleges beleszólást biztosították számukra. Ugyanígy szovjet nyomásra megszerezték a legfelső gazdaságirányítás pozícióit is.) Rákosiék ettől kezdve hozzáláttak a ... "szalámi-taktikához". A második világháború után a magyar politikai élet is ki lett szolgáltatva a nagyhatalmak szembenállásának, így a belpolitikában is minden intézkedésre csak szovjet engedéllyel kerülhetett sor. A demokratikus periódust Moszkvában átmenetnek tekintették a kommunista diktatúra megteremtése útján.
A következő, POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI VÁLSÁG c. rész 4. bekezdésében a szöveg helyesen: ... 1500 ifjúsági, társadalmi és egyházi egyesületet szüntetett meg. Ez nagy lépés ...
A lap alján az utolsó mondat pontosan: A kommunisták még az ellátási nehézségekből is politikai és propaganda-kérdést csináltak. Az államosítással ...
[Megjegyzés: Nagy Ferenc portréja szerepel a 130. és a 133. oldalon is, az egyik felesleges.]

38. A koalíció harca az ország talpra állításáért
A 131. oldal utolsó mondatában: ... antikommunista irányvonalat, a két világháború közötti katolikus politizálás radikális változatát képviselte.
A 132. oldal első mondatába beszúrandó: ... az FKGP kénytelen volt számos vezetőjét, jobboldali nemzetgyűlési képviselőjét (köztük pl. Sulyok Dezsőt, az 1930-as évek elkötelezett antifasiszta politikusát) lemondatni.
A lap tetején a 2. mondatot, illetve a sárga alapú szöveget innen át kell helyezni, hiszen a koncepciós perek később kezdődtek! Jobb helye a következő részben, a 136. oldalon A PÁRTÁLLAM MŰKÖDÉSE c. szövegrész végén van, oda helyezendő!
A PÁRIZSI BÉKESZERZŐDÉS c. szövegrész első bekezdésének végére: ... egy m2-t is megtarthasson. Sőt az 1947. évi békeszerződés még az 1920-asnál is rosszabb feltételeket teremtett, mert a szomszédos országokat névleg sem kötelezte a magyar kisebbség védelmére, továbbá lehetővé tette a győztes Szovjetuniónak hazánk katonai megszállását.
A második világháború utáni békekötéseknél (28. rész, 98. oldal) szerintem nem érdemes említeni a pozsonyi hídfő kérdését ismertető mondatot, ennek a magyar történelemben van a helye. Vagyis a 132. oldalon A PÁRIZSI BÉKESZERZŐDÉS c. szövegrész 2-3. bekezdése kihagyandó. (Már csak azért is, mert a "szlovákoknak" tulajdonítja a hídfő kérdését.) Helyette tehát áthozandó a 98. oldalról: Magyarországon az 1937-es határokat állították vissza, azzal a különbséggel, hogy a pozsonyi hídfőnél újabb három falut át kellett adni az újraegyesülő Csehszlovákiának.
A következő bekezdésben: ... Csehszlovákiából történő teljes kiűzéséhez. Ezért Csehszlovákia ...
A szövegrész utolsó, 5. bekezdésének végére: ... telepítettek át Németországba. Az intézkedés a SZEB nyomására történt, mely végrehajtotta a potsdami értekezletnek a németek kollektív bűnösségét rögzítő megállapodását. Ugyanitt korábban pontatlan a népesség mintegy jó felé-ről beszélni, elég a mintegy fele kifejezés.
A HATÁRON KÍVÜL ÉLŐ MAGYAROK HELYZETE c. szövegrész 2. bekezdésében helytelen arról beszélni, hogy a népességben az elhurcolt zsidóság jelentősebb mozgást okozott, sokkal inkább a jelentős népesség-veszteséget kifejezés a helyes. A következő mondat végén pontosabban: ... a trianoni határok mögé kellett húzódnia a magyar államnak, mely újra vándorlást indított el a környező államokból Magyarország felé.
De kihúztam a következő mondatból a szlovák-magyar lakosságcserének számos megalázó velejárója volt kifejezést, mert újraismétlés. A mondat így jobb: Csehszlovákiában többek között megfosztották a magyarokat az állampolgárságuktól, elkobozták ...
A 133. oldal második bekezdését (A román-magyar ellentét azonban ... nem volt kibékíthető.) teljes egészében kihúztam, mert nemcsak egy tankönyv-szövegben felesleges általánosítást tartalmaz, hanem - finoman szólva - nem a szomszéd népekkel való békés együttélés gondolatának kialakítására alkalmas. Megdöbbentőnek tartom, hogy a szerző ezt is változatlan formában benne hagyta a tankönyvben, feltétlenül törlendő! Ha már foglalkozunk a kérdéssel, én ezt a formát javasoltam: ... a román-magyar megbékélést, a magyarság államalkotó szerepének elismertetését Romániában az 1990-es évek végéig sem sikerült maradéktalanul megvalósítani.
A következő bekezdés 2. mondata helyesen: Úgy tűnt, hogy az önálló, a Szovjetuniótól független kommunista állam a nemzetiségek számára is kedvezőbb életfeltételeket teremt.
Sajnálatos, hogy a következő mondatban megint tárgyi tévedés maradt. Kihúzandó tehát, hogy 1945-ben (a háború után!) került sor a bácskai vérengzésekre, a pontos megfogalmazás: 1944 őszétől A mondat végére beszúrtam: ... gyilkoltak le, és mintegy 40 ezret űztek el lakóhelyéről, erőszakosan megváltoztatva a Vajdaság etnikai arculatát. E bekezdés végén: ... az "újvidéki vérengzéseknek" jóval kevesebb, mintegy 3000 zsidó és szerb "partizángyanús" áldozata volt.
AZ 1947-ES VÁLASZTÁSOK c. szövegrész 3. mondatától helyesen: ... való részvétel" vádjának alkalmazásához. Mindenki összeesküvőnek, a nép ellenségének számított, aki nem értett egyet a kommunistákkal. A szovjetek letartóztatták Kovács Bélát ...
A 134. oldal tetején lévő mondat a legelejétől: A kommunisták legnagyobb ellenfelének számító Kisgazdapárt szétesett ...
A 2. bekezdésben: ... Függetlenségi Párt 13 %-ot ért el. (Utóbbi szavazatait a kommunisták nyomására utólag koholt vádakkal megsemmisítették.) A többi kisebb párt ... E mondat végére: ... parlamenti választást. Látható, hogy a kommunisták így sem tudták 1945-höz képest számottevően gyarapítani a szavazóbázisukat, a szétvert FKGP utódpártjaival, és a többi demokratikus párttal együtt még mindig többséget alkotott.
A zöld alapú szöveg után: ... megalakult - az eredetileg FKGP-s, de a kommunistákkal együttműködni kész - Dinnyés Lajos ...

39. A sztálini rendszer Magyarországon
A 135. oldalon a zöld mezős szöveg alatt, 2. mondat pontosabban: Nemcsak a nagy-, hanem a kiskereskedelem is központilag irányítottá vált. Kihúzandó viszont a vállalat-rövidítésekkel zsúfolt következő mondat. (Ilyen volt az ... GELKA stb.)
A 2. bekezdésben: nem a katolikus egyház, hanem az egyházak ellenkezését váltották ki az iskola-államosítások. A következő mondat elé beszúrnám: ... váltotta ki. (Egyesületeik után az iskolák képezték társadalmi befolyásuk alapját.) 6500 egyházi alapiskola ...
A 4. bekezdés: Közben - 1948 karácsonyi letartóztatása után, államellenes szervezkedés vádjával - zajlott a Mindszenty-per ... börtönre ítélték. Sorsában később számos egyházi személy, lelkész, szerzetes stb. osztozott. A magyar nép élni akarása ...
Tárgyi tévedéssel kezdődik a 136. oldal is: az 1949-es választásokon ugyanis nem egyetlen pártként indult az MDP. A mondat vége: ... amelyen azonban már csak a Magyar Függetlenségi Népfront színeiben csak kommunisták indulhattak. (A Népfront létrehozásával az FKGP és az NPP formailag is megszűnt.)
A következő mondat végére: ... lehetett "választani". (A választási színjátékok kisebb változásokkal 1989-ig jellemezték Magyarországot.) A túlbuzgó hivatalnokok ...
A 2. bekezdés végére: ... pártállammá vált. A politikai intézményrendszer (kormány, parlament, önigazgatási szervek) formálissá vált, a fontosabb döntéseket a pártközpont hozta, minden más intézményre a végrehajtás szerepe hárult.
A zöld szövegrész alatti 3. bekezdés végére kellene egy mondat: ... börtönbe került. A Rajk-perrel megindult a szovjet mintájú tisztogatás a kommunisták soraiban, mivel Rákosi is azt vallotta, hogy a legfőbb ellenségek a pártapparátus csúcsain fenyegetik a rendszert.
Az ÁVH-val foglalkozó 5. bekezdés szintén pontatlan, kihúzandó. Helyesen: ... 1948 szeptemberében önállósult a Belügyminisztérium Államvédelmi Osztályából (ÁVO).
Kihúztam továbbá a lap utolsó előtti mondatát: Aki ide bekerült, az sok jóra nem számíthatott.
A 137. oldalon lévő Rákosi-életrajzból kihagyandó családja származásának zsidó volta. (Bár ez az egy jelző összességében nem sok mindent jelent, de azért feltűnő, hogy a szerző a vallási vagy etnikai hovatartozást csak ennél a kifejezetten negatív személyiségnél említette meg.)

40. A pártállam kiépítése az 1950-es években
A 138. oldal 5. bekezdésében nem tartottam igazán szerencsésnek a Mágnás Miska szerepének ilyetén kidomborítását. Ha már marad, legalább a végére szúrjuk be: ... erkölcsi győzelméről szól. (A Mágnás Miska azonban legalább művészileg igényes alkotás volt, szemben az ötvenes évek propagandafilmjeivel.)
A szövegrész utolsó mondatát szintén ki kellene egészíteni: ... "maszekok" életét, kényszerítették kollektív üzembe lépésre.
A szövegrész után kérdésként javasoltam, barna alapú mezőben: ( Mi lett a következménye a kisipar és a kiskereskedelem ellehetetlenítésének? Mit gondolsz?
A 139. oldal 2. bekezdésében: ... során a paraszttól kötelező beszolgáltatás fejében elvitték az utolsó szem ...
A 3. bekezdés végén: ... parasztságot lefejezték, először termelőeszközeitől (cséplőgép, eke, haszonállatok) majd földjétől fosztották meg, sokszor erőszakot alkalmazva kényszerítették a téeszekbe.
A 4. bekezdésben: ... kitelepítés réme várt. A kommunistákkal szembeni fenntartásaiknak hangot adó értelmiségiek és a kuláknak minősített parasztok mellett azok is erre a sorsra jutottak, akik szép lakással rendelkeztek.
A sárga kiemelésű szöveg alatti 2. bekezdésből kihúztam a félreérthető mondatot: A túlélő visszaemlékezők a legkegyetlenebb haláltáborok rémségeiről számoltak be. (Erre ugyanaz áll, amit fentebb a GULAG és a náci táborok kapcsán megállapítottam Recsk és Auschwitz közé nem tehető egyenlőségjel, a maga valóságában volt szörnyű mind a kettő.)
A 140. oldal sárga kiemelésű szöveg alatti 1. bekezdése végére: ... élükön a polgármesterekkel. Az államfői hatalmat a kollektív rendszerű, de tényleges befolyással nem bíró Elnöki Tanácsra ruházták.
A KÖZÉLET - KÖZHANGULAT c. szövegrész második mondata után: ... határát jelentette. Az 1950-es évek elejére katasztrofális ellátási viszonyok alakultak ki, a jövedelmek rohamosan csökkentek, az üzemekben alig lehetett árut kapni, miközben az állam többet költött hadi kiadásokra, mint a világháború éveiben. Az események sűrűn ...
A 3. bekezdésben: ... koreai háború, a szovjet háborús hisztéria jelentette.
A 4. bekezdésben ismételten hiába kértem, hogy az egyházat helyett az egyházakat kifejezést használja. A mondat végére: ... szolgálata foglalkoztatta. 1948-ban előbb a történelmi protestáns egyházakat, majd 1950-ben a katolikus egyházat kényszerítették az állammal kötött egyezmény aláírására. A szerzetesrendeket feloszlatták, az egyházak kézbentartására pedig felállították a gyűlölt Állami Egyházügyi Hivatalt.
Az utolsó előtti bekezdésben: ... Moszkva bizalmát élvező, ugyanakkor népszerű Nagy Imrét ...

41. Nagy Imre reformkísérlete
A 141. oldalon az első mondat végét így módosítanám: ... robbanásszerűen hatott a meggyőződéses kommunista, ugyanakkor őszinte és emberséges Nagy Imre mondandója.
A 2. mondatban: ... komédiába torkolló gazdasági kísérleteivel, mint ... A következő mondat (Tették ezt csak ... termesztették.) kihúzandó.
A 3. bekezdés első mondatát szintén át kell írni: Nagy Imre szakított a nyílt diktatúrával, a terrorral. (A lektori véleményemben véletlenül ide, és nem néhány bekezdéssel lejjebb javasoltam a XX. kongresszus hatását beírni, ez az én - észrevételem szerint egyetlen - pontatlanul beszúrt javaslatom volt.) További pontosítások ugyanitt: ... is a börtönből. Korlátok között engedélyezte a magánvállalkozásokat is. Szabaddá tette ... Illetve: ... erőltetett fejlesztését, támogatta a könnyűipart, a kisipart stb. Megszüntette a kulákok zaklatását. ... emelte az életszínvonalat. Növelte a pártonkívüliek közéleti lehetőségeit, a világpiachoz igazodó gazdaságpolitikát tervezett.
A következő, RÁKOSI ÉS HÍVEI NAGY IMRE ELLEN c. szövegrész 3. bekezdésében beszúrás: ... egy ilyen számára kedvező alkalmat (az NSZK NATO-tagsága miatt Moszkvában megerősödő keményvonalasok fellépését) Nagy Imrét 1955 végén ...
A REFORMOK KISZÉLESEDÉSE c. szövegrész első mondatát innen ki kell húzni és az egyetemes történelemhez (pl. a 115. oldal első bekezdéseibe) áthelyezni, mivel a szovjetek ausztriai kivonulása nem a XX: kongresszus következtében, hanem még azt megelőzően, 1955-ben történt. Ugyanitt a 3. bekezdésben: ... vált, végre 1956 júliusában lemondatták pártfőtitkári ... A 4. bekezdésből ki kell húzni, hogy Kádár 1954-ben szabadult, mivel ezt is említette már.
Az IRODALMI REFORMKÖRÖK c. szövegrész első mondatainak nincs sok értelme. A másodikat mindenképp ki kell húzni (Így volt ez száz évvel korábban, a kiegyezés előtti évtizedekben is.), a harmadikban pedig a heves politizálásba kezdtek helyett az újult erővel kapcsolódtak bele formulát javasoltam.
A 142. oldal 3. bekezdésének elejét így fogalmaztam át: Az egyre erősödő és Nagy Imre körül szerveződő pártellenzék legemlékezetesebb tette ...

41. Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarországon
A rész harmadik mondatát (Az európai népek történelmi tudatában ... történelmi tett.) zárójelbe kell tenni a tankönyv szövegében.
A 2. bekezdés 2-3. mondatait kihúztam (a poznańi felkelésről szóló mondatoknak jobb helyük volna a 30. részben, a 103. oldal alján), az elsőt viszont így folytattam: ... kezdték hirdetni, s egyre nagyobb szimpátia fogadta a sztálinizmus ellen tüntető lengyel munkásokról érkező híreket.
A 143. oldalon az első sárga kiemelésű szövegrész utáni első bekezdésből ki kellett volna húzni, hogy jelezve a Petőfi kör követeléseinek aktualitását. (Nem azért vonultak épp a Petőfi-szoborhoz, mert a Kört a költőről nevezték el.)
A második sárga kiemelésű szövegrész után: ... Nagy Imre a szocializmus és az ekkor már korszerűtlennek ható 1953-as kormányprogram mellett állt ki ...
A 2. bekezdésben: nem a tömegek életét tönkretevő szobrát kell írni (kissé nehézkes megfogalmazás), hanem a tömegek életét tönkretevő diktátor emlékművét, talán pontosabb. A lap utolsó mondatából is kihúztam, hogy a Szabad Nép (a mai Népszabadság elődje) volt, helyette azt akartam volna írni, hogy (az MDP központi lapja)
A 144. oldalon a NÉPFELKELÉS c. szövegrész 2. bekezdésében: ... másnap reggelre népfelkeléssé változott. ... tankok elleni harc már a szabadságharc jegyeit mutatta. A város egyes pontjain ... ... ellenállást tanúsítottak. A fegyveres felkelés az ország egész területére kiterjedt.
A 3. bekezdés végén: ... dördült Mosonmagyaróvárott, később Salgótarjánban, Egerben és számos más helyen.
A 145. oldal tetején csupán szóismétlés elkerülése végett szerettem volna, ha a szerző a második visszaállítását helyett a restaurálását szót használja.
A 2. bekezdés végére: ... Munkáspárt (MSZMP). Az egykori demokratikus pártok sorra jelentették be újjáalakulásukat. Házi őrizetéből kiszabadították és Budapestre hozták Mindszenty hercegprímást is.
A 3. bekezdés végére: ... ÁVH-sokat meglincselték. Hasonló tettekre vidéken is sor került, mégis a hónap végére az országban a konszolidáció, a stabilitás jelei mutatkoztak.

43. A forradalom és szabadságharc leverése, a megtorlás
A 145. oldalon, az Aki többet akar tudni! szövegrészben: ... Szuez kérdése, ahol ekkor háború tört ki a szovjet támogatást élvező Egyiptom illetve Izrael (valamint utóbbi mellett Anglia és Franciaország) között a Szuezi-csatorna és a Sínai-félsziget feletti ellenőrzésért.
Itt a 4. mondatból kihúztam a mint a történelem során már annyiszor szavakat, a végére pedig beszúrtam: ... Magyarországot, nem vállalta a Szovjetunióval való esetleges fegyveres konfliktust.
A 146. oldal elején honnan vette a szerző, hogy Mao Ce-tung egymillió magyar kiirtását javasolta? Kérem ellenőrizni, hogy ez pontos hivatkozás-e! Azt a mondatot pedig, hogy Ilyen előzmények után ... zúdult a védtelen országra. nem zöld alapon, hanem kötelező törzsanyagként kell közölni. Megjegyeztem továbbá, hogy érdemes volna Nagy Imre november 4-i rádióbeszédét közölni, ez is elmaradt.
Valóban nem a legfontosabb, de a lap 6. bekezdése után, a kérdés elé beszúrtam volna: November 7-én a Kádár-kormány letette a hivatali esküt. Jellemző azonban, hogy elfelejtették felmenteni a Nagy Imre-kabinetet, erre csak 12-én került sor.
A 147. oldal tetejére, A MUNKÁSTANÁCSOK c. szövegrész végére kérem betenni: ... is lebénult. A munkástanácsokat részben ígéretekkel megosztották, részben erőszakkal számolták fel.
Az oldal utolsó mondatát (Nem csinálhatott nagy lelkiismereti ... felmentették alóla.) kihúztam. A 148. oldal első mondatát viszont így kezdtem volna: Ugyanakkor a tömegek idomulását jelezte, hogy 1957. május 1-én 400 ezer ...

44. A Kádár-korszak
A 148. oldalon, A SZÖVETKEZETEK LÉTREHOZÁSA c. szövegrész végéről kihúztam egy mondatot, feleslegesnek tartottam: A városi kukák egy-egy ... süteményekkel voltak tele.
A 149. oldal elején zárójelbe tettem volna egy mondatot: Megfordította Rákosiék ... ellenünk van."
A 3. bekezdés végén: ... volt a háztáji, amely jelentősen hozzájárult az élelmiszer-ellátás javulásához.
A "PUHA DIKTATÚRA" c. szövegrész elé szerettem volna egy-két mondatot betenni, részben a megértés megkönnyítése, részben a kiegészítés szándékával: A Kádár-rendszer lényegét az újabb 1956 elkerülésének szándéka jelentette. Ezért igyekezett az ellátás, az életszínvonal látványos emelésével elvenni az emberek kedvét a demokratikus követelések megfogalmazásától, a politizálástól. A hetvenes évektől csak szűk egy értelmiségi csoport fogalmazta meg a diktatúrával szembeni éles kritikáját, melynek illegális lapokban (ún. szamizdatokban) adtak hangot. A többség megtanulta az alkalmazkodás életformáját, és legfeljebb szűk baráti körben "szidta" vagy épp gúnyolta a rendszert.
A 3. bekezdés elején: Bizonyos korlátok között mindenki utazhatott...
A 150. oldal elején, a zöld alapú szövegrészbe jó lett volna beszúrni: ...bölcs vezető, az egyik legnépszerűbb közéleti személyiség lett. A nyolcvanas évekre ...
A 151. oldalon a 44. rész utolsó mondatában: ...az elégedetlenség Gorbacsov fellépését követően egyre nyíltabb formában...

45. A pártállam összeomlása, úton a rendszerváltás felé
A rész első bekezdésének végén teljesen eltérő tartalmú a kézirat és a tankönyv megfogalmazása. (Előbbi Grósz Károly fellépése következtében az MSZMP válságá-ról, utóbbi az MSZMP által előidézett válság-ról szól, nem értem, miért módosult.) Én ragaszkodnék a kézirat szövegéhez, s ki is egészítettem volna, vagyis a mondat vége: ...konzervatív kommunista fellépése tovább mélyítette az MSZMP válságát. Mindehhez hozzájárult, hogy fokozták tevékenységüket az MSZMP reformkörei is, szembefordulva pártjuk keményvonalas szárnyával.
A SZÍNRE LÉP AZ ELLENZÉK c. szövegrészben teljesen átfogalmaztam a második bekezdés 2. mondatát, aztán ez is úgy maradt. Szerintem: Az 1987 szeptemberében Lakitelken összegyűlt értelmiségiek megalakították a Magyar Demokrata Fórumot, eleinte azzal a céllal, hogy mozgalomként szervezze a rendszerrel szemben állókat, majd politikai pártként kívánt a demokratikus változásokban szerepet vállalni. 1988. március 30-án ... majd novemberben a "szamizdatozó" ún. demokratikus ellenzék szerveződött meg SZDSZ ... néven.
A 152. oldal elején, 2. mondat végére: ... nemzetközi botránya. 1988 nyarától Budapest újra tüntetésektől, politikai demonstrációktól lett hangos. 1989. március 15. a nemzeti ünnep mellett a demokratikus rendszerváltás iránti tömeges igény megnyilvánulását is mutatta, ahol már tízezrek követelték a szovjet csapatok kivonását is.
A 3. bekezdésben: ... Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja egy rádióműsorban...
Tárgyi tévedést tartalmaz az 5. bekezdés, kihúzandó, hiszen a vasfüggöny bontására nem az 1989. augusztus 20-i páneurópai piknik adott lehetőséget. Hanem: Ugyanezen a napon egy Sopron melletti ún. páneurópai piknik alkalmával NDK-s állampolgárok tömegeinek nyílt lehetősége arra, hogy a szomszédos Ausztriába távozzon. A magyar állam ezt már egyáltalán nem akadályozta, sőt megkezdődött a műszaki határzár, a "vasfüggöny" elbontása is.

Őszintén sajnálom, hogy a BÉKÉS ÁTMENET c. szövegrésznél a szerző szintén teljesen figyelmen kívül hagyta pontosan megfogalmazott kéréseimet, szövege így inkább publicisztikai elmélkedés a rendszerváltásról és nem történelem ismertetés.
Szóval: a 152. oldal utolsó négy mondatát ki kell húzni!!! (A rendszerváltás velejárója volt ... elszaporodtak a bankok.) Elhiszem, hogy a szerzőnek ennyire nem tetszettek az 1989-ben történtek, de amikor tankönyvet ír, a Németh-kormányról talán nem az állami vagyon "zsíros falatjainak" széthordása kellene, hogy először eszébe jusson, olyan negatív minősítésekkel együtt, mint "rendszerváltó attrakció", "gombamódra elszaporodtak a bankok" stb. Egyszerűen nem értem, miért nem javította a szöveget a kérésemnek megfelelően. (Magánvéleményét egyébként mindebben nem osztom, de ez teljesen más kérdés.)
Én így fogalmaztam volna meg a szövegben érintett eseménysort: Erre az időszakra esik az állami tulajdon fokozatos leépítése, állami vállalatok, cégek stb. eladása (privatizáció), a magántulajdon gyors térnyerése. Az 1980-as évek végén alakult ki a bankrendszer is. Ekkor született törvény a pártok, egyesületek működéséről, a szabad gyülekezésről, a választásokról, a vallásszabadságról stb.
A 153. oldalon kihúztam a 2. bekezdésből egy mondatot: Az viszont biztató volt ... lebonyolítására. A 4. bekezdésből szintén: Ez megbosszulta magát ... maradt az államgépezetben. (Utóbbi a megelőző mondattal együtt úgy hangzik, mintha a szerző kifejezetten sajnálná, hogy Magyarországon békés volt a rendszerváltás.) Ezek feltétlenül törlendők!
A lap utolsó bekezdésében javítottam: ...Kisgazdapárt volt az egyik legfontosabb történelmi párt. Az 1930-ban alapított, a háború után ...

46. A rendszerváltás intézményrendszere
A 155. oldal 3. bekezdése (a kézirattal ellentétben) nyomdahibás: MSZ helyett nyilván MSZP-t kell írni.
Az 5. bekezdés újabb komoly pontatlanságot tartalmaz, ezt sem javította a szerző. Az egész kihúzandó, helyesen: A voksolást a Magyar Demokrata Fórum nyerte 165 mandátummal (42,7 %), mely a választások után koalíciós kormányt alkotott az FKGP-vel (44 képviselő, 11,4 %) és a KDNP-vel (21, 5,5 %).
A következő szövegrész címe pontosabban: AZ ELLENZÉKBE KERÜLT PÁRTOK EREDMÉNYEI (A választások előtt ugyanis nem lehetett tudni, ki alakít kormányt és ki lesz az ellenzék.)
Az SZDSZ 1990-ben nem 92, hanem 91 mandátumot szerzett, egyébként is a parlament létszáma nem 387, hanem 386 fő. (S ha már itt tartunk, a lapon szereplő plakát nem az SZDSZ választási plakátja, mint ahogy a képaláírás tartalmazza, hanem az 1989-es "négyigenes" népszavazásra készült. Ez a kéziratból nem derült ki, vagy a képaláírás, vagy a kép javítandó!)
Súlyos hibákat tartalmaz a POLITIKAI TAGOLTSÁG c. szövegrész is. Azt még valahogy elfogadtam, hogy a szerző szerint az 1990-es koalíció természetes alapon jött létre, bár talán szerencsésebb lett volna ekkor is mondjuk az egymáshoz hasonló nézeteket képviselő pártok koalíciójáról beszélni. (Szerintem ugyanis pl. egy nagykoalíciót nem lehet természetellenes állapotnak tekinteni...)
A bekezdés első mondata azonban javítandó: ...három párt jobboldali, keresztény-nemzeti értékeket képviselt...
A következő bekezdést a szerző szintén nem javította: ...1994-es választásokon győztes, baloldali eszmeiségű MSZP a liberális SZDSZ-szel lépett kormányzati szövetségre.
[Megjegyzés: A szerző ezt a 46. részt egyébként is úgy fogalmazta meg, mintha nem tankönyvet, hanem valamely konzervatív lap vezércikkét írná. Nem kellett volna sok pontosítás, hogy a szöveg politikailag semleges, tárgyszerű legyen. De érthetetlen előttem, miért nem vette figyelembe a szerző azt az alapelvet, hogy ma is működő pártra egy tankönyvben csak olyan címkét, minősítést ragaszthatunk, amelyet az maga is felvállalna, ezért kifogásoltam, hogy az SZDSZ-t kategorikusan baloldalinak minősítette. A szerző saját politikai értékrendjét nem lényegítheti át tananyaggá. Még szerencse, hogy egyetlen szövegrész esetében, a mai jobboldal és baloldal értékrendje kapcsán méltányolta kérésemet, és kihúzta súlyos elfogultságokat tartalmazó bekezdéseit.]
A 155. lap utolsó mondatát szintén át kellett volna írni. (Mintha örvendezne a szerző a mai jobb- és baloldal közötti mélyülő bizalmatlanságnak, gyűlölködésnek.) Vagyis legfeljebb: A magyar politikai életre sajnos ekkor jellemző lett a megosztottság, az éles politikai szembenállás.
A 156. oldal második mondata (A koalíciót alkotó ... pártösszetétellel.) kihúzandó, helyette: Az új koalíció vezető erejét azonban már a konzervatív programmal fellépő FIDESZ alkotja, az 1990-hez képest némileg megváltozott FKGP és az MDF mellett.
A 2. bekezdés szintén súlyos hibát, személyes politikai elfogultságot (illetve szerintem valótlanságot is) tartalmaz, amikor rögzíti, hogy a magyar politikai élet kétpólusú lett. Ki kellett volna húzni! A mondat pedig így a legszerencsésebb: A magyar politikai életben tehát váltógazdálkodás alakult ki. (Egyszerűen nem hiszem, hogy a szerző ne tudná, hogy váltógazdálkodás nem csak kétféle politikai csoportosulás között alakulhat ki.)
A MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA c. szövegrész első bekezdéséből a 86 %-át helyett túlnyomó többségét írtam volna. A 2. bekezdés elején még a múlt időt sem javította a szerző, pedig az Alkotmánybíróság nemcsak őrködött, hanem őrködik az alkotmány megtartása felett. A bekezdés végén lévő mondat javítandó: ... Határozata mindenki számára kötelező a törvények, jogszabályok értelmezésekor.
A 157. oldalon kifogásoltam, hogy illusztrációként a parlament 1990-es összetételét ábrázolta a szerző, hiszen ezt százalékos pontossággal a szöveg is tartalmazza. Jobb lett volna a mostani, vagyis 1998-as összetételt feltüntetni, a jelen kötetnél valamivel pontosabb szedéssel, mert ebből a képből alig látszik, hogy melyik párt frakcióit jelzik az egyes színek.
A TÖRVÉNYHOZÓ HATALOM c. szövegrész utolsó mondata kihúzandó, illetve a megelőzővel együtt így javítandó: ... első megválasztását az MDF és az akkori legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ közötti megegyezés eredményezte, mely az ország kiegyensúlyozott kormányzását célozta. 2000-től ugyanezt a méltóságot Mádl Ferenc tölti be.
A VÉGREHAJTÓ HATALOM c. szövegrészben is benne maradt az a zavaros mondat, miszerint A kormány a törvényjavaslatok főszereplője. Kértem, hogy húzza ki, és pótolja, például így: A kormány joga és kötelessége, hogy törvényjavaslatokat nyújtson be az ország sorsát érintő kérdésekben.
A 158. oldal 2. bekezdéséből kértem, hogy húzza ki a nemzetiségi, kisebbségi önkormányzatok közül a nemzetiségi-t, mert a kettő ugyebár ugyanaz.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Tisztelt Igazgató Úr! Terjedelmes hibajegyzékem végén megjegyezném, hogy a fentiek mellett összesen harminc olyan esetet számoltam meg a javított kézirat és a tankönyv összevetésekor, amikor a szerző figyelembe vette az általam írtakat, melybe apró nyelvtani javításokat, lényeget alig érintő kiegészítéseket, jelző-beszúrásokat is beleszámoltam. Nekem úgy tűnt - lehet, hogy tévedek, és tényleg csak a sietség volt az ok -, hogy a szerző a tartalmi vonatkozású megjegyzéseimet következetesen hagyta figyelmen kívül. Végül megismételném, hogy fentieket egyszer már lektori véleményemben eljuttattam a szerzőhöz és a kiadóhoz. Amennyiben tehát a tankönyv szövegén ilyen értelmű módosításokat nem kívánnak elvégezni, úgy nevemet a lektorok közül törölni szíveskedjenek. További egyeztetésre, konzultációra eddig is kész voltam, ezután is szívesen vállalkozom rá. A mostanihoz hasonló barátságtalan szituációba, az utólagos magyarázkodás kényszerhelyzetébe azonban még egyszer nem szeretnék kerülni, remélem, meg tudja érteni.
Mielőbbi válaszukat várva, maradok üdvözlettel és jókívánságokkal:

Miskolc, 2000. október 7.

Fazekas Csaba
bolfazek@gold.uni-miskolc.hu