A Rágalmazásellenes Munkacsoport harmadik nyilatkozata
2000. május 4.
Fazekas Csaba történész a Népszabadság május 4-i számában (Hit-viták) újabb kísérletet tett arra, hogy védelmébe vegye és igazolja a Hit Gyülekezetéből kivált néhány száz fős vallási csoport vezetői és ideológusai, elsősorban Bartus László, Takács Ferenc és Görbicz Tamás által megfogalmazott, és az elmúlt két év során sorra megcáfolt rágalmakat.
Az önmagát független szemlélő szerepébe helyező Fazekas elmulasztja megemlíteni, hogy korábban évekig a Hit Gyülekezete tagjaként egyházi alkalmazásban állt: a Szent Pál Akadémia oktatója volt. Doktori disszertációjának elkészítéséhez, valamint a szektakérdés Horthy-korszakbeli történetét feldolgozó könyve megjelentetéséhez a Hit Gyülekezete anyagi segítségét kérte. (Hasonlóan pártfogoltjához, Bartus Lászlóhoz, aki az újságírói pályafutásának első lépéséhez, a Magyar Hírlap szaktanfolyamának az elvégzéséhez igényelt egyházi támogatást).
Fazekas Csaba a hites anyagi támogatást lelkiismeret-furdalás nélkül elfogadta, majd Ph.D. fokozatát megszerezve a Magyar Televízió nyilvánossága előtt lelkiismereti okokra (nevezetesen arra, hogy a felekezet nem az őáltala kívánatosnak tartott módon használja a "pénzt és a hatalmat" - A Hét, 1999. augusztus 15.) hivatkozva távozott a Hit Gyülekezetéből. Eddig - a magyar valóságot ismerve - szokásos a történet. A történész úr azonban tovább ment: még ugyanebben a tévéműsorban azzal vádolta meg korábbi munkáltatóját, hogy a Szent Pál Akadémián "az oktatók egy jelentős részének nem volt felsőoktatási, tehát nem volt felső fokú diplomája", és kétségbevonta a főiskola - egyébként kiváló minősítéssel megkapott - állami akkreditációjának jogosságát. A nyilvánosság előtt elhangzott rágalmak miatt a Szent Pál Akadémia helyreigazítási pert indított a Hét szerkesztősége ellen. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon 1999. november 8-án megszületett jogerős döntés kimondja: a sajtó-helyreigazítási perben az MTV RT. képviselője elismerte, hogy "az azóta már megszüntetett A HÉT című műsor 1999. augusztus 15-i adása valótlanságot híresztelt a Hit Gyülekezete teológiai főiskolája, a Szent Pál Akadémia állami akkreditációjával kapcsolatban. A műsor közlésével ellentétben ugyanis a Szent Pál Akadémia akkreditációja teljesen törvényesen zajlott és az Akadémia az akkreditáció összes szigorú feltételét teljesítette. A perben született egyezség szerint az MTV Rt. 15 napon belül köteles a helyreigazító közlemény közzétételére."
A Magyar Televízió eleget tett a bírósági döntésnek, és megkövette a Hit Gyülekezete alaptalanul megvádolt teológiai főiskoláját. Nem tudjuk, hogy Fazekas Csaba, akinek valótlan állításokat tartalmazó nyilatkozata közlése miatt a bíróság elmarasztalta az MTV-t, vajon bocsánatot kért-e a műsor miatta elmarasztalt szerkesztőitől. Egyet tudunk: a Hit Gyülekezetét nemhogy megkövette volna a hazugságokat a nagy nyilvánosság előtt híresztelő "független történész", hanem legújabb cikkében ismét rágalmakat fogalmazott meg az egyház és vezetői ellen. Ezúttal a tekintélyes Népszabadság olvasóit igyekszik felültetni a tényekkel nyilvánvalóan ellentétben álló vádaskodásaival.
Fazekas állításával szemben nem igaz, hogy a Hit Gyülekezete vezető lelkésze "a katolikus egyházat, vagy a portugálokat en bloc lefasisztázta". Még a Fazekas Csaba barátai által az egyházi archívumból kicsempészett és utólag tendenciózusan összevágott videofelvételből is kitűnik, hogy nem a katolikus egyház, hanem az egyházi állam, a Vatikán és Mussolini között 1929-ben megkötött egyezmény kapcsán fogalmazott meg Németh Sándor - nem egyházi rendezvényen - egy ifjúsági táborban tartott előadása során kritikát. Portugália esetében a hetvenes évekig fennállt diktatúrára vonatkozott az egymondatos megjegyzés. Fazekas Csaba jelen volt ezen az előadáson, sőt ugyanezen a fórumon az egyik következő előadást éppen ő tartotta. Ennek hangfelvétele, az - egy történésztől szokatlanul indulatos vallási és politikai kirohanásokkal együtt - birtokunkban van. Fazekas Csabát a tudatos rágalmazástól egyébként az sem tartja vissza, hogy a fórumon sem hívőként, sem történészként, sem egyetemi oktatóként egy szóval sem emelt kifogást az elhangzottakkal kapcsolatban.
A hazugságon kapott történész érthetően ideges amiatt, hogy Hit Gyülekezete más kérdésekben is sikerrel cáfolja meg - akár bíróság előtt is - az ellene megfogalmazott rágalmakat. Így Fazekas előre kijelenti - a demokratikus jogállam alapjait kétségbe vonva -, hogy a megvádolt közösség akkor is vétkes, ha a bíróság történetesen a rágalmazót marasztalja el. Tanúsítja tehát: maga is tudja, hogy ő és barátai a Hit Gyülekezetét vádló állításaikat megalapozatlanul tették. A demokratikus jogállam igazságszolgáltatási kompetenciáját általában azok a szélsőjobb- vagy szélsőbaloldali demagógok szokták így megtagadni, akik a médiában újra meg újra elismételt, bizonyítatlan vádjakkal a társadalom egyes rétegeiben hangulati alapon kiváltott "népharagot" akarják az ország fő irányító tényezőjévé emelni az igazságos ítélkezés helyett, hogy így a jog megkerülése által, minél nagyobb számban megnyerve a hiszékeny és hozzá nem értő embereket, leszámolhassanak ellenségképük megtestesítőivel, és elidegenítsék őket a társadalomtól. A XX. századdal foglalkozó magyar történész ne tudná, hogyan alapozták meg a zsidótörvényekhez szükséges társadalmi hangulatot az antiszemita mozgalmak? Ez az érvelés leleplezi és végképp hiteltelenné teszi Fazekas buzgó igyekezetét, amellyel a Hit Gyülekezete ellen nemtelen eszközökkel két éve vallási kampányt folytató Bartus-Takács-Piszter-Görbicz csoport eddigi ténykedését próbálja meg kimosdatni.
Fazekas kiáll Bartus könyve mellett, mondván, az "tényszerű" írás, hasonlóan egyházvezetővé előlépett barátainak további megnyilatkozásaihoz. A könyv alapján 1999. decemberében Bartus László 11 pontból álló ügyészségi feljelentést fogalmazott meg, amelyet Molnár Róbert kisgazda képviselő nyújtott be a hatósághoz. A vádpontokból a legsúlyosabb kilencet már az első körben lesöpörte az asztalról az ügyészség, még gyanúalapnak sem tudva azokat elfogadni. A maradék két - technikai jellegű - gyanúval kapcsolatban sem a Hit Gyülekezete ellen folyik a vizsgálat, hanem ismeretlen tettes ellen. Fazekas most utólag csatlakozik a feljelentőkhöz, ám ettől még állításai nem lesznek igazak. Elgondolkoztató, hogy Fazekas - miközben óva inti a "liberálisokat", hogy a vallásszabadság okán védelmükbe vegyék a Hit Gyülekezetét - olyan ex-hites személyek mellett áll ki, mint Takács Ferenc, aki írásaiban a gyülekezetet "júdaista vallású, szabadkőműves kötődésű" politikusok támogatásával vádolja, valamint aggódik a közösség általa túlzottnak vélt "elromásodása" miatt. Ilyen és ehhez hasonlók a Fazekas által "tényszerűnek" és "bűnbánattal" megfogalmazottnak mondott "jobbító szándékú kritikák". (Ezekről már részletesebben írtunk munkacsoportunk korábbi közleményeiben)
Hogy a Takács Ferencék által hangoztatott konstruktív hangnem és bocsánatkérés mennyit ért, már rég kiderült: ugyanazon a napon, 1998. augusztus 24-én, amikor a volt hites "menedzsment" tagjai elküldték "jószándékú" nyilatkozatukat a Hit Gyülekezete irodájába, érkezett meg faxon a Magyar Hírlap szerkesztőségéből a "Lemondások a Hit Gyülekezetében - Senki sem tudhat a százmilliós tized hollétéről" című cikktervezet. Ez a cikk a Magyar Hírlap hivatalos szerkesztőségi programján készült, a szerzőjeként eredetileg Bartus László neve szerepelt. Az elküldött szövegben Bartusnak nyilatkozott Görbicz Tamás és Montvai Zoltán (ma a Budapesti Autonóm Gyülekezet vezetői közé tartoznak). Vádjaikból (milliárdos gazdasági visszaélések, sikkasztás, vesztegetés stb.) semmi nem igazolódott, jóllehet nyilatkozataik nyomán az adóhatóság egy éve vizsgálja a egyház és intézményei gazdálkodását. A Magyar Hírlap írásában szereplő vádakkal mindenesetre egy több mint 150 cikkből álló médiahullámot indítottak el a Hit Gyülekezetével szemben, amelyre Bartus hírhedt "barna könyve" tette fel a koronát. A rágalomkórus ellenére a közösség továbbra is eredeti céljait követve hirdeti Jézus Krisztus evangéliumát, és tagsága az elmúlt két évben több ezer fővel gyarapodott - megrögzött kritikusainknak nem kis frusztráltságot okozva, amint az Fazekas írásából is kitetszik. Fazekas Csaba cikkében most szemforgató módon azon aggódik: "évekre elodázódhat a Hit Gyülekezete belső megújulása". Fazekassal és barátaival ellentétben egyházunk több tízezer tagja úgy látja: a keresztény erkölcsi és szellemi követelmények tükrében közösségünknek ugyan valóban szüksége volt "megújulásra", ám ez már két éve megtörtént. Akkor, amikor a gátlástanul rágalmazók - akik teológiájába a "ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot" tízparancsolati felhívása sem fért már be - eltávoztak egyházunkból.
A Hit Gyülekezete, ahogy a múltban, a jövőben is kész és kezdeményezi a tisztességes, felekezeti hátsó szándékoktól mentes dialógust vallási és közéleti kérdésekben egyaránt. (Friss példája ennek a napokban megjelent Vallásszabadság, társadalom és hatalom című könyv, amely a Hetek című lap és a Teljes Evangéliumi és Diák Szövetség által rendezett nemzetközi konferencia felszólalásait tartalmazza, köztük Schanda Balázs, Platthy Iván, Máthé Tóth-András, Sajó András, Szabó Miklós és Hack Péter előadását.) Tény azonban, hogy Fazekas Csaba és barátai pályán kívüli bekiabálásait a jövőben sem kívánjuk komolyan venni.
Budapest, 2000. május 4.
A Rágalmazásellenes Munkacsoport nevében:
Szobota Zoltán