TEMPlom

1. évfolyam 1. szám
A. D.
MM

Az egyháztörténet írásáról
Szerkesztőségi cikk



Az egyháztörténettel való foglalkozás hosszú szünet után, az utóbbi majd tíz év folyamán került újra a történeti érdeklõdés homlokterébe, és nemcsak megjelentek és megszaporodtak az egyháztörténeti tárgyú tanulmányok, hanem a korábbi irányok mellett újak is mutatkoznak.

A rendszerváltás óta örvendetesen megszaporodott egyháztörténeti kutatásoknak szerencsére számos publikációs fórum áll rendelkezésére, elsõsorban a kitûnõ Magyar Egyháztörténeti Vázlatok c. periodika. Mégis úgy ítéltük meg, hogy ezen a piacon még bõven „elfér" egy kifejezetten erre a diszciplínára szakosodott orgánum, mely minden irányban nyitott szellemiséggel szerzõi körébe vár minden, egyháztörténeti téma iránt érdeklõdõ kutatót. Semmiképpen nem tekintjük célnak a mûködõ folyóiratokkal, tudományos mûhelyekkel szembeni konkurenciát, sõt éppen azokkal együttmûködve, minél jobb szakmai kapcsolatot kialakítva szeretnénk megvalósítani a folyóirat alapításának elsõdleges feladatát: a hazai egyháztörténet-írásban meglévõ lehetõségek, publikációs illetve kifejezési fórumok szélesítését. Magyarországon a második világháború éveiben indult Egyháztörténet c. folyóirat a legutolsó, rövid (1957-1958-as) vegetációját követõen végleg kimúlt, és azóta protestáns szellemi mûhelyekbõl (a Ráday Gyûjtemény évkönyveiben, a Confessioban, a Protestáns Szemlében stb. megjelenõ vonatkozó tanulmányoktól eltekintve) nem is került ki ehhez fogható, az egyháztörténet-írást önálló diszciplínaként mûvelõ szakfolyóirat. Úgy érezzük, hogy az ilyen kezdeményezésekre a hazai történettudományban szükség van, elsõsorban azért, mert a vonatkozó történeti kutatások színvonalának emelkedése nagyban függ a folyamatosan mûködõ (például egy folyóirat köré tömörülõ) szellemi mûhelyektõl.

Az egyháztörténet-írás meglehetõsen hosszú idõn át elsõsorban az intézménytörténet és teológiatörténet feltárását jelentette, ennek megfelelõen mûvelõi jórészt egyházi személyek voltak. Mára ennél színesebb a paletta, a történeti kutatások szélesebb körû vizsgálódásaival találkozunk. Az Egyháztörténeti Szemle elképzelése szerint a régi és új irányoknak egyaránt helyet kíván adni. A kutatások megindulása azt mutatja, hogy az egyház mint intézmény illetve az egyházi intézmények történetének feltárása során is sok, eddig még ismeretlen adalék kerülhet elõ, és nem csupán az elmúlt évtizedekre vonatkozóan, bár kétségtelen, hogy a jelenkor egyháztörténetének megíróira különösen nagy munka vár. Úgy tûnik azonban, hogy éppen a hosszú ideig tartó - és talán a leginkább az egyháztörténetet sújtó cezúra miatt - a történetírásnak éppen ez a szegmense maradt legtovább az adatoló, pozitivista vagy eszmetörténetet feldolgozó módszerek mellett. Az eddig ismert képet tehetik teljesebbé és árnyaltabbá azok a kutatások, amelyek arra is rákérdeznek, amennyire lehetséges, hogy a vallás illetve a valláshoz való viszony milyen mértékben befolyásolta az egyes ember, egy közösség életét, gondolkodásmódját, értékrendjét, szokásait, elhelyezkedését a helyi társadalomban. A középkor egyháztörténetéhez fontos adalékkal szolgálhatnak azok a kutatások, amelyek a történelem segédtudományait használják föl. Ugyancsak sok a találkozási pont a lelkiségtörténetet is vizsgáló irodalomtörténet-írás valamint az egyháztörténet között.

A számos kezdeményezés mindazonáltal nem teszi fölöslegessé azokat a konzultációkat, fórumokat, ahol a sok helyen sokféleképpen megkezdett egyháztörténeti kutatások résztvevõi megvitathatják elképzeléseiket az egyháztörténet kutatásának módszertani kérdéseit illetõen is. A Szemle, szándékunk szerint, ennek is szeretne fóruma lenni.

Fentiekbõl is látható, az induló Egyháztörténeti Szemle szerkesztõinek elképzelése szerint az egyháztörténet mint történeti diszciplína magába foglalja mindazon kutatásokat, amelyek arra irányulnak, hogy a történeti múltban az ember helyzetét, gondolkodását mennyiben és hogyan formálta a valláshoz, az egyházhoz való viszonya, ez a viszony miként és hogyan tárgyiasult vagy mutatkozott meg, hogyan változott koronként az egyház definíciója, és mindez mennyiben alakította az emberi történelem egyéb szeleteit. A múltban gyakran megtörténhetett, hogy az egymással nem kommunikáló tudományok képviselõi által adott képek szükségszerûen szenvedtek az egyoldalú ábrázolásból fakadó torzulásoktól. Módszertani tudatossággal pedig csak a legkiválóbbak esetén találkozhatunk a régebbi egyháztörténeti munkák esetében. Mindemellett feltétlenül szándékunkban áll magának az egyháztörténet-írás történetének vizsgálata, tudománytörténeti munkák megjelentetése is.

Bár lapunk szerkesztõinek személye és kutatási témakörei inkább a protestáns egyháztörténet-íráshoz kötõdnek, nem kívánjuk szûkíteni folyóiratunk érdeklõdési körét. A fõ szempontot a történetírás általános követelményeinek (forrásközpontú szemlélet, tárgyi elfogulatlanság, tartalmi és külsõ megformáltság, igényesség stb.) való megfelelésben jelöljük meg. Várunk tehát minden olyan publikációt, mely a zsidó-keresztény kultúrkör bármely felekezetének (katolikus, református, evangélikus, unitárius, izraelita stb.) bármely történeti problémájához kapcsolódik, akár magyar akár egyetemes történeti vonatkozású. Különös figyelmet kívánunk fordítani a keresztény egyházak belsõ, hitéleti tevékenysége múltjának, illetve a vallás társadalmi szerepének, állam és egyház viszonyának bármilyen tükröztetését felvállaló publikációkra. Õszinte örömünkre szolgál, ha a hazai egyháztörténetírás méltán tekintélyt kivívott, idõsebb generációhoz tartozó tagjai megtisztelnek írásaikkal, de szeretnénk publikációs lehetõséghez juttatni a színvonalas kutatásokat folytató, esetleg pályájukon még csak most induló fiatalokat, Ph.D.-hallgatókat, az egyházi értelmiség képviselõit stb.

Rovataink kialakításakor a megszokott kategóriák (tanulmányok, közlemények) mellett szeretnénk teret adni az egyháztörténettel kapcsolatos vitáknak, konferenciákról, mûhelyvitákról, kiállításokról, egyéb tudományos eseményekrõl készült beszámolóknak, ismertetéseknek, egyáltalán a hasonló témakörrel foglalkozó kutatók kapcsolatfelvételi kísérleteinek stb.



(Az Egyháztörténeti Szemle szerkesztõi)

a cikk elejé- re, a címlap- ra,