Vissza a tartalomjegyzékhez

8. évfolyam 2. szám
A. D.
MMVII

"A jelenkor vészes napjaiban". Dokumentumok a csanádi püspökség 1848/49-es történetéhez. Szerk.: Miklós Péter. Szeged, Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár, 2006. 112 old.
„A jelenkor vészes napjaiban”

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kiemelt időszaka történelmünknek és történetírásunknak is. Ennek a történetnek kevésbé ismert oldala az egyházak története ebben az időszakban. Sokat mondó, hogy a csanádi egyházmegye szabadságharc alatti történetéről két időszakban születtek történeti munkák. Egyrészt a 19–20. század fordulóján Szentkláray Jenő és Kováts Sándor tollából, másrészt az 1990-es években tanulmányok. A forrásgyűjtemény azért is fontos, mert – bár állami támogatással – a Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár kiadásában jelent meg. Végre tehát elkezdődhet az egyházi levéltárak megismerése, melyek még mindig alig látogatott intézményei történettudományunknak. A forrásanyag összegyűjtését – kiválogatást – és feldolgozását hárman végezték Csicsely Ildikó, Miklós Péter és Szaplonczay Miklósné levéltáros. A könyv a Szegedi Tudományegyetem két doktorandusza és a Szeged-Csanádi Püspöki Levéltárának együttműködésének köszönhető.

A kötetben 28 dokumentum található, melyeket számokkal jelöltek. Zavaró lehet, hogy a számot nemcsak a dokumentumok kaptak, hanem az egyes dokumentumcsoportokat megelőző tanulmányok is. A forrásokat viszont a kötet tipológiája segít elkülöníteni, mivel a korabeli nyomtatványok formátumában közli az egykor kézzel írt leveleket.

A legfeltűnőbb hiányossága a kötetnek nem is a tárgy- és mutatójegyzék hiánya, hanem a tartalomjegyzéké. A kötet végén ugyanakkor impozáns négy oldalas irodalomjegyzék található. A tartalomjegyzék hiányát részben pótolta volna, ha az egyes dokumentum csoportokat nemcsak a tanulmányok választják el egymástól, hanem az adott egyházközség megnevezése – főcímként – amelyről a forrás szól. A kötetben tehát a következő egyházközségek életébe nyerhetünk betekintést: Apátfalva, Szőreg, Kistelek, Szeged-Rókusi plébánia, ferencesek: Szeged-Alsóváros, Földeák, Mezőkovácsháza, Kevermes, Makó.

A könyv kis terjedelme ellenére igyekszik a szabadságharccal kapcsolatban az otthon maradtak egyházi mindennapjaiba való betekintést nyújtani. A bevezető tanulmány szerint is a kötetet nemcsak az egyháztörténet és helytörténet iránt érdeklődőknek szánták, hanem a jogtörténet, gazdaságtörténet és történeti néprajz iránt kíváncsiaknak is. A dokumentumokból tanulságos lehet egyes szereplők, például Szűts Antal szerepének a megismerése, akinek éppen a forradalomellenes nézetei miatt kellett elhagynia a kisteleki plébániát, s 1849-ben új állását a császárhűségének köszönhette. (25-30. 71-72. p.)

A 24. és 25. dokumentum érdekessége, hogy ezekben Balogh Antal mezőkovácsházi lelkész, ahhoz kér segítséget 1848-ban, hogy a templomot kijavíthassa. A tanulmányokból meg tudjuk, hogy az 1860-as években éppen az ő nemtörődömsége és vadászat iránti szenvedélye miatt omlott össze a kis vályogból készült templom. Kevermesen 1848 szeptemberére fejezték be az előző évben összedőlt templom helyetti új építését a kegyúr, báró Sina György adományából. A makói plébános, Makra Imre a harangpénz befizetése kapcsán az egyházi tulajdon mint polgári tulajdon szentségének kérdését veti fel, s „a helytelenül, sött gyakran rosz szándokúlag értelmezett szabadság veszedelmes fegyverével az egyház ügyeibe” (106. p.) való beavatkozás elleni fellépést kéri. Major János földeáki lelkész a templom búcsújának régi hagyomány szerint a napján, Szent Lászlókor (június 27.) való ünneplését kérő község lakos kérvénye mellé írt levelében írja: „A jelen kor vészes napjaiban a Nép kivált nem törvény ellenies kérelminek ellen szegülni kába tanátstalanság lenne.” (86. p.)

A kötet szerkesztője, Miklós Péter is ennek az idézetnek az elejét választotta a könyv címéül. S érdemes megemlíteni, hogy Mikosevics József, a kevermesi „plébánus” azzal kezdte a püspökhöz intézett levelét, hogy „e jéghideg-kor szülte bús események közt” (100. p.) írja tudósítását. A könyv részét képezi annak a munkának, amely jelenleg is zajlik a trianoni határok miatt szétszakított egykori csanádi egyházmegyében, s amelynek során a püspökség történetének új és modern feldolgozását írják közösen és együttműködve a határ különböző oldalain az egyháztörténeti kutatók.

(Fábián Borbála)

 

a cikk elejére, a vissza a tartalomjegyzékhez,