Vissza a tartalomjegyzékhez

12. évfolyam 1. szám
A. D.
MMXI

Fábián Borbála:
Egy freskó értéke. Kontuly Béla levele a bajai Páduai Szent Antal templomban festett mennyezetképeiről
Kontuly Béla (Miskolc, 1904 – Budapest, 1983) festő és grafikus, bélyegtervező 1950

Kontuly Béla (Miskolc, 1904 – Budapest, 1983) festő és grafikus, bélyegtervező 1950. december 21-én levélben válaszolt dr. Bagó Istvánnak a Bajai római katolikus (volt ferences) Szent Antal plébánia plébánosának a templomban festett mennyezetképekkel kapcsolatos kérdésére. (Ld. Dokumentum.)

Kontuly 1947 után főként a ferenceseknek dolgozott, mint fal- és oltárképfestő. Monográfusa szerint 1948-tól festői stílusa megváltozott, „színeiben kivilágosodott, felrakásában oldottabb lett. Megjelent a táji háttér, ami – többnyire mediterrán tájat érzékeltetve – reneszánsz minták alapján formálódott.”[1] Példaként a (katalógusban „Szent Antal legendája” címmel szereplő) „Szent Antal élete” c. kép egyik jelenetét említette.[2] További megállapításai a barokk ikonográfia használatáról a bajai freskót is jellemzi, például a felhők, redőzött ruhák, angyalok. Kontuly saját motívumkincsének tekinthető bizonyos motívumok ismétlése mellett a rózsaszínű, vagy rózsaszín szárnyú angyalok. A bajai freskó készítését megelőzően Jászberényben dolgozott, illetve 1947 és 50 között a Szeged-alsóvárosi ferences templomban is, ahol szintén festett egy „Szűz Mária 7 öröme” című freskót.[3] Több falképén ábrázolta a rózsafüzér valamelyik titkát, egyik méltatója, Tóth Sándor szerint azért, mert a ferences devóciós gyakorlat híve volt, tehát így akarta közelebb hozni az emberekhez a hittitkokat.

Kontuly leveléről a plébánia história domusa is megemlékezik 1951 januárjában, hiszen ezt a műleírást továbbküldték az érseki hatóságnak is.[4] 1950 nyarán mozgalmas események tanúja volt a ferences kolostor: „1950. június hó 10-én, szombati napon reggel 6 órakor az államvédelmi rendőrség belügyminiszteri rendeletre rendőrségi teherautón elszállította a bajai ferencrendieket Debrecenbe az ottani ferences kolostorba.”[5] A Kontuly Béla készítette freskón viszont ma is láthatók ferences szerzetesek, mintegy „a magasból” továbbra is figyelik a templomba járókat.

A freskók megrendelése az utolsó ferences házfőnök, Vértes Honor[6] nevéhez kötődik. A középső mező egyik mellvédjén (ballusztrádján) ma is olvasható neve: „sub quardianam Honorii Vértes”, azaz Vértes Honor gvárdiánsága (házfőnöksége) alatt/idején. A szemközti mellvéden pedig – mely a kapuval szemben található – a freskó befejezésének dátuma szerepel: „Anno Domini 1950”.

A templomhajó korábbi festéséről csak kevés adatunk van. Néhány képeslap mellett Miskolczy Ferenc által dr. Vojnics Ferenc polgármester részére készített képeit említhetjük, melyek alapján a színek is rekonstruálhatóak.[7] Ez alapján zöld, rózsaszín, sárga (arany?), és szürke színűek voltak a falak, valószínűleg a féloszlopok a korban divatos – és mai is látható – márványfestéssel. A templom két világháború közötti kifestéséről írta a városmonográfiában a város főmérnöke, Nagy András: „Egy hibája van a templom belső terének: a 80-as, 90-es évek izlése szerinti halott fakó szinekben történt kifestése, mely az idők folyamán csak még jobban elszürkült és igy a belső tér derüs és felemelő hatását piszkos szinével egészen eltompítja.”[8] A templom kifestést Blaskovits Mihály szabadkai műfestő végezte 1902-ben 4000 koronáért.[9] A templomhajó korábbi kifestéseinek emlékét a Historia Domus őrizte meg. Először 1765-ben említik, hogy az új templomban a boltívek elkészülte után bevakolták és kimeszelték a templomot, majd május 23-án „kifestették a szentély boltívét és kronosztikonnal ékesítették”.[10] 1798-ban újra meszelték a falakat.[11] 1860-ban négy színnel festették ki a templombelsőt, 415 forintért.[12]

A templomi főhajó freskóval való díszítésére irányuló tervek megszületésének pontos dátuma nem ismert, talán 1947-ben, a plébánia 25 éves fennállása évfordulóján határozták el, hogy ezzel is modernizálják a templomot. Az Egyházművészeti Bizottság 1948 márciusában tárgyalta „a Baja Szent Antal-i templomfestés tervei”-t. Március 31-i ülésükön az alábbi észrevételeket tették a tervekkel kapcsolatban:

 

„1. Szent Antal halála. A látomásban jelzett alak, Jézus legyen jellegzetesebb. Az angyal szárnya bár eléggé barokkos, méreteiben mérséklendő.

2. Szent Antal a gyermek Jézussal /főalak/. Méreteiben legyen nagyobb. szinezésében kiemelkedőbb, mert a barna környezetben majdnem elmosódik. Nincs elég ellentét a környezet és az alak között. Ne olyan legyen, mint egy tipikus templomi Szent Antal figura-alak. Legyen légiesebb és égiesebb.

3. szent Antal a káptalanban beszél. Az épületen a plakettek elhagyandók. Igy nagyon renesansos. Ki kell hangsulyozni a román stilust. Lehetne talán néhány ciprus odaillesztésével a tájat olaszositani.

4. Szent Erzsébet jótékonyságának képe jó. Ilyennek kellene lenni a 2. alatt jelzett Szent Antal középső alaknak is.

A baloldali angyal-szárnyak itt is tul egyenesek és merevek, a hajlás pedig valószinütlenül nagy.

6. Szent Erzsébet csodái. A kiüzött Szent Erzsébet gyermekeivel határozottabb formákat mutasson. a német táj karakterizálására a háttérben néhány fenyő lenne elhelyezhető.

A kompozició, a szinezés és az alakok lelkiségét tekintve egyéként igen nagy müvészi teljesitmény. Reméljük, hogy a fentebb vázolt észrevételek csak emelik a müvészi értéket.

A képekhez ajánlatos volna a történetek historikumát megmagyarázó és a kompoziciók leirását tisztázó müleirás közlése.”[13]

 

A templomhajó festése 1948. április 6-án kezdődött az állványok felállításával. Legelőször az oltártól legmesszebb lévő mezőben kezdte el június 30-án Kontuly Béla a Szent Erzsébet freskó munkálatait, amelyet egy hónappal később fejezett be.[14] Több koncertet is rendeztek a további freskók elkészülésének támogatásáért. Július 31-én operaénekesek és az 50 tagú kórus tartott hangversenyt, amit augusztus 3-án a ciszterci fiúgimnázium udvarán megismételtek.[15] A legsikeresebb hangversenyt augusztus 20-án tartotta a budai 100 tagú ferences „Kapisztrán és Erzsébet” kórus Tamás Alajos vezényletével.[16] 1948. november 5-én gyászhangversenyre került sor a templomban, ahol 744 forintot gyűjtöttek a templom festésének javára.[17] A házfőnök megpróbált állami segítséget is igénybe venni. 1949 júliusában Budapestre utazott, ahol tárgyalt „a Kultuszminisztérium I.ső katolikus ügyosztálya vezetőjével, Tátrai János miniszteri titkárral, aki egyébként Provinciánk apostata pátere. Volt P. Lázár. Ez ígéretet tett, hogy hajlandó a templom festésre segélyt adni, ha a coaliciós pártoknak nincs kifogása ellenünk. Ebbeli kérelmünk a mai napon nyujtotta be a házfőnök atya a bajai Polgármesteri Hivatalhoz, miután előzetesen tárgyalt Dr. Lovászné dr. Katits Anna h. polgármesterrel.”[18] Augusztusban a párt (MDP) a beadványnak egy költségvetéssel való kiegészítését kérte. Augusztus 30-án telefonon kapták a hírt, hogy „segély-igényünket nem támogathatják, mert a 3 éves terv keretébe már nem illeszthető, viszont az 5 éves terv még nem indult meg. Esetleg majd az utóbbiban. – Fájlólag vettük tudomásul, mert hiszen a hivek fillérjeit akartuk megmenteni.”[19]

Vértes Honor ebben a néhány évben több átalakítást is végzett a templomban, hiszen már 1946-os megválasztása után elkezdte a templomi villanyvilágítás korszerűsítését. A főoltáron lévő hat főgyertyatartóra villanyégőket szereltetett.[20] 1949-ben a stációképekhez villany falikarok készítését rendelte meg.[21]

A templom dekoratív festését is felújították, ami augusztus 7-én lett kész.[22] A freskót csak a következő évben, június végén folytatta a szentély felé eső mező festésével.[23] Kontuly Béla levelének második mondata szerint a „Szűz Mária hét öröme” valójában a „ferences rózsafüzér örvendetes titkait” ábrázolja,[24] kiegészítve a „greccói éjszakával”, vagyis Szent Ferenc alakja is megjelenik a freskón, bár ő az említett ferences rózsafüzér titkai közt nem szerepel. Az 1.-3. titok az ablak felöli részen látható. Az első a szeplőtlen fogantatás az angyali üdvözlet jelenetében ábrázolva. A következő három titok került a szemben lévő oldalra, míg a hetedik titok a menybevétel és megkoronázás középre. A „Szűz Mária hét öröme”[25] című freskó augusztus elsején lett kész. A háztörténet tanúsága szerint: „az állványok lebontása után gyönyörű és nagyszerű művészi alkotást szemlélhetünk. Csodájára jár az egész város, sőt a vidék is.”[26]

Az állványokat két nappal később a középső boltív alatt állították fel újra. A festőművész ekkor hazautazott Budapestre, hogy „a középső »Szt.antal freskó« otthoni előkészítő munkálatait és a tavalyi tervrajz kiegészítését elvégezhesse”. Szeptember elsején Vértes Honor házfőnök Budapesten jóváhagyta az új terveket.[27] A „Szent Antal freskó”[28] festése október 3-án kezdődött és a hónap utolsó napján fejezte be Kontuly Béla „a középkupola freskójának középső képcsoportját, mely »szt. antal a világ szentje« gondolatot fejezi ki”.[29]

1950. április 14-én folytatta Kontuly a freskót.[30] Az iratokból az derül ki, hogy még júniusban is dolgozott a mennyezetképen. Munkája legkésőbb a szerzetesek elszállításakor szakadt meg június 10-én, ugyanis a festéshez szükséges anyagok a rendházban voltak, így június 10-én zárlat alá kerültek. Kartonjait összetépték állítólag még a katonaság beköltözése előtt.[31] Eredetileg talán a Szent Antal napi búcsúra (június 13.) vagy a Porcinkula búcsúra (augusztus 2.) tervezték a freskó elkészültét. A freskó befejezését az új plébános, Bagó István is fontosnak tartotta, ezért megegyezett Kontuly Bélával, hogy a „a még hátralévő néhány napos munkát” vállalja el 4500 forintért 7000 forint helyett. „Így Kontuly Béla szept. 22-én Bajára érkezett és szept. 27-én reggel munkáját befejezte.” Október 3-án és 4-én Puskás Mihály bajai építőmester vezetésével bontották el az állványzatot, két nappal később a padsorokat állították vissza a helyükre. A plébánia házi történetírója, Bagó István így méltatta a munka befejezésekor a freskókat:

 

„Így hirdeti Isten dicsőségét a tiszta, szépen kifestett Szent Antal plébániatemplom. A freskók művészi elgondolása és elegáns kivitelezése tanúskodik Kontuly Béla festőművész nagyszerű művészi tudásáról, az anyagiak megteremtése minden különös gyűjtés nélkül, dicsérje az utókor előtt is P. Vértes Honor v. ferencrendi plébános buzgóságát, mellyel Isten házát ékessé óhajtotta tenni szülővárosában. Szerény munkatársairól, a vele együttműködött ferences atyákról is szeretettel és nagy elismeréssel ír e történet följegyzője, mert jól tudja, hogy szívgárdista színdarabok rendezésével és minden komoly szereplésükkel anyagilag támogatták a templomfestés nemes ügyét. Frissen festve, korszerű, a templom stílusához alkalmazott világítással ellátott Isten háza szolgálja az Úr dicsőségét és legyen sok kegyelem forrása a hívek ezreinek! A fölséges Úr jutalmazza meg mindazokat, akik ebben a nemes ügyben munkájukkal, vagy anyagi támogatásukkal részt vettek!”[32]

 

 

DOKUMENTUM[33]

 

Kontuly Béla levele Bagó Istvánhoz, 1950. december 21.

 

Kedves Pistám,

a freskóra vonatkozó mű leirást az alábbiakban küldöm:

 

A templom mennyezet freskója három részre tagozódik az építészeti megoldásnak megfelelően.

A szentély felé eső első mező a ferences rózsafüzérnek örvendetes titkai szerint Szűz Mária hét örömét tartalmazza. A kolostor oldala felé eső részen a középen a napkeleti bölcsek hódolata, jobbról és balról a gyermek Jézus feltalálása a templomban és a halál utáni megjelenés látható. A falmező legmagasabb pontján a Szűz megkoronázása és megdicsőülése van ábrázolva. Az ablak felé eső oldal középső részében a Gyermek születése van feldolgozva, ez össze van kapcsolva a greccio-i szent éjszakával és ezért a jászol mellett megjelenik Szt Ferenc alakja is. a középső jelenet mellett két oldalt, részint az angyali üdvözlet, részint az a jelenet látható amidőn Szűz Mária Szent Erzsébetet meglátogatja –

A középső, legnagyobb felület szent Antal életét tárgyalja, mert a templom és a plebánia is a nagy ferences Szentnek van dedikálva –

Az egész kompositio öt fontosabb részre tagozódik:

Az első rész a felület középpontjában látható ahol Szt Antal van ábrázolva imaközben, amint a szent Szűz a Gyermek Jézussal megjelenik előtte.

Az ivek legmagasabb térei elé jobbról és balról egy-egy barokkos ballusztrád van épitve, amelyen szimbolikusan a világ összes népei láthatók amint hódulatukat szent Antal elé hozzák. – Ezek a színes tömegek, melyek között különböző emberfajok vannak képviselve, jelentik Szent Antal nemzetközi népszerűségét, fajra vallásra való tekintet nélkül.[34] Ez a két csoport képezi a megoldás második és harmadik tagozatát.

A felület negyedik része, amely a kolostor felé eső részen van ábrázolva Szent Antal életéből vett jelenetek láthatók.

A kórus felé eső alányúló csegelyben[35] Szent Antalt látjuk amint barátai körülveszik és igyekeznek lebeszélni arról, hogy életét Krisztusnak szentelje. Fölötte egy földnyelven Szent Antal a halaknak prédikál.

Középen egy lépcsőszerü emelvényen Szent Antal, a szociális szent látható, amint a szükölködőkön segít, egy angyaltól egy darab kenyeret átvesz és azt tovább adja egy arra rászorulónak. A példa nyomán az emberek jótékonysága is látható amint egy kosár kenyeret hoznak kiosztás céljából.

A jelenet felett Szt Antalt a hitszónokot látjuk amint egy káptalanon az őt hallgató szerzetesek előtt beszél, egy íródeák szavait följegyzi, és egy angyal az égi babért nyujtja neki.

A szentély felé eső alányúló csegelyben Szt Antal az alázatosság példaképe látható amint alantas konyhai munkákat vállal önkényt, amig nagy képességei nyilvánosságra nem kerülnek.

A kompozicio ötödik csoportja a felülett ablak oldalát foglalja el. a szentély felé eső csegelyben Szt Antalt látjuk amint magányba vonulva imádkozik.

A középső részen a haldokló Szt Antal van ábrázolva amint társai hordágyon Padova városa felé viszik és ő halála előtt megáldja a várost. A gyermek Jézus megjelenik előtte. a jelenet fölött egy angyal látható a kezében gyászfátyollal.

Mellette látható amint a marokkói vértanúk holttestét hazaszállítják Salamancába. Ezt látja Szt Antal mint még ágostonrendi szerzetes, és ennek hatása alatt lép be Szt.Ferenc fiai közé.

A kórus felé eső csegelyben egy angyal nyujtja fel neki a ferencrendiek ruháját a kordával. –

A harmadik mező amelyik a kórus felé esik magyarországi Szt Erzsébet életével foglalkozik.

A felület közepén Szt Erzsébet megdicsőülése látható.

A kórus rendház felöli oldalon a középen a rózsa csoda van ábrázolva és a háttérben a jelenet amint Szt. Erzsébetet Wartburg várából kiűzik.

Az ablak felőli oldalon a középen az alamizsna osztó Szent Erzsébetet látjuk szegényekkel körülvéve. Mellette az a jelenet van megfestve amint a bélpoklost az ágyába fekteti és kiszolgálja. Alul egy történetiró jegyzi fel a szent életének eseményeit. –

Tudom hogy ezt géppel illett volna leírni, de gépem nincsen és nem is értek hozzá. Ne haragudj a rosz irásomért de talán lehet azért olvasni.

Dec 16án kelt leveleden sokat gondolkoztam, nem tudom, hogy tudok e érdemben válaszolni reá.

Soha még ilyen értékelést nem csináltam. a mű amit létrehoztam mindenestre sokkal nagyobb értékű mint az a honorárium amit érte kaptam.

A ferences renddel nem üzleti alapon tárgyaltam hiszen magam is konfrater vagyok.

Ezzel szemben azt is lehet állitani hogy semmi forgalmi értéke nincsen hiszen senki meg nem vásárolhatja és a helyéről el nem mozdíthatja. Általában olyan tárgyaknak állapítanak meg értéket, amelyeket valaki magáévá tehet.

Csakis és kizárólag a templom számára van értéke, mert azzal már szerves egység és annak tartozéka lett. Hosszú időre szól és lassankint majd átmegy a köztudatba. Kultúrértéke állandóan növekedni fog, ami nem tudom hogy pénzben mérhető-e.

Viszont ha biztosítani kell valamilyen fiktiv értéket mégis meg kellene állapitani, Én mégegyszer már nem csinálnám meg, ha elpusztulna ezért a honoráriumért amennyit kaptam érte, hiszen a kartonok már el is pusztultak. Pedig az lenne a biztosítás értelme hogy egy tűz esetén a biztosítási összegből rekonstruálni lehessen az egészet —

Mellékelten elküldöm neked az építésügyi anyag hivatal szakszervezet számára megállapított irány árait talán ezen lehetne elindulni. Kb 400-450 m2 az amit festettem.

Nagyon kérlek azonban azonnal küldd nekem vissza az irányárakat mert egyetlen példányom.

Igen magasra nem kell értékelni mert a díjak is igen magasak lennek,[36] azt hiszem biztosítási szakértővel kellene tárgyalnod.

Édes Pistám én is kellemes és boldog Karácsonyi ünnepeket kivánok neked. utolsóelőtti küldeményedet köszönettel megkaptam.

Szeretettel köszöntelek

Béla

 

KÉP

A bajai Szent Antal plébánia freskórészlete

 

Jegyzetek:



[1] Bizzer István: Kontuly Béla, 1904-1983. Bp., 2003. (továbbiakban: Bizzer, 2003.) 46. p.

[2] Bizzer, 2003. 46., 88., 110. p.

[3] Bizzer, 2003. 109., 45. p. Szegeden a sík falfelültre dolgozott és ott a hét örömöt alulról fölfelé, egymást követően – időrendi sorrendben – ábrázolta. A bajai freskókon azonban nem időrend szerint, hanem a 7. titok kivételével egymás mellett jelenik meg Szűz Mária hét öröme, amely így egészen más koncepcióba helyezi a freskót.

[4] A bajai Szent Antal Plébánia története. (1950-1974) [Kézirat.] (továbbiakban: Plébániatörténet.) 17. p. – „Kontuly Béla festőművész megküldte az általa festett freskók műleírását és jan. 12-én 12/1951. sz.-mal megküldtük a kalocsai Érs. Hatóságnak.”

[5] Plébániatörténet. 1. p. – A műleírást gépelve küldték el. Kalocsai Érseki Levéltár (továbbiakban: KÉL.) I. 1.b Baja – Szt. Antal 311/51. sz.

[6] Vértes Honor (született: Vargics Béla; Baja, 1913. március 28. – Hévíz, 1979. június 24.) 1946. július 31-től a bajai rendház házfőnöke. Rövid önéletrajza szerint: „Pappá szentelésem 1937. január 27én történt Gyöngyösön. Utána még egy évet a Zágrábi egyetemen töltöttem, mint studens páter, ahol a horvát nyelvet sajátítottam el. – 1939-1942-ig Siklóson működtem, mint államilag segélyezett, kinevezett hitoktató. Sőt 1940-42-ig, mint polg. isk. hittan és történelem tanár. – 1942 nyarán kerültem Gyöngyösre és 1944. febr. 1-ig voltam ott, mint irodavezető – káplán. – 1944. febr. 1-től – szeptember 25-ig Ujvidéken voltam, mint a Délvidéki Közmüvelődési Szövetség magyar szórvány – gondozó lelkésze. – Szeptember végén elöljáróim Mohácsra küldtek az ottani sokac-nyelvü, akkor katonáskodó, páter helyettesitésére. Igy az ostromot ott éltem át s közben kisegitő hitoktató voltam. Budapest ostroma után nyertem beosztást – helyettesitésem tárgytalanná válása után – Budapestre, ahol a II., Mártirok utja / volt Margit körút/ 23 sz. alatti Ferences Plébániánkon, mint kinevezett fővárosi hitoktató müködtem 1946. jul. 31-ig. Ekkor neveztek ki bajai házfőnök-plébánossá.” KÉL. I. 1.b Baja – Szt. Antal 1996/1946. sz. Személyére ld.: Fábián Borbála: Az utolsó bajai ferences házfőnök: Vértes Honor. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2010. 1-2. sz.

[7] Miskolczy Ferenc: Baja. H.n. [Baja] 1924. [Kézirat.] 12. p.

[8] Rapcsányi Jakab: Baja. Bp., 1934. 446. p.

[9] Magyar Ferences Levéltár (továbbiakban: MFL.) VI. 13. Historia Domus Bajensis. (továbbiakban: HDB.) III. köt. 1902. augusztus 14.

[10] A bajai ferencesek háztörténete, I. 1694–1840. Ford.: Kapocs Nándor. Sajtó alá rend.: Kőhegyi Mihály. Baja, 2000. (Bajai dolgozatok 12.) 61. p.

[11] Uo. 211. p.

[12] A bajai ferencesek háztörténete. II. köt. 1840-1889. Ford.: Kapocs Nándor. [Kézirat.] 255. p.

[13] KÉL. I. 1.b Baja – Szt. Antal 7016/49. sz.

[14] MFL. VI. 13. HDB. III. köt. 1948. június 30. „A mai napon kezdetét vette a sz. Erzsébet freskó munkálata Kontuly Béla budapesti festőművész által, a munka julius 29-én nyert befejezést és 15.000 frt. kapott munkájáért.”

[15] MFL. VI. 13. HDB. III. köt. 1948. augusztus 3. – „A mai napon este ½ 9. ór. a fiugimm. udvarán zárdatemplomunk festésének javára világi hangverseny volt. Közremüködtek: Iván Margit opera énekes, Recska Ilona zeneiskol.igazg., Kanizsa Béla hegedűművész, Kishonthy József a budapesti Kat. Kis-Színház tagja, Virágos Mihály opera énekes, Galambos Sándor művész, templomunk 50tagú kórusa dr. Varga Károly képezd. tanár vezényletével. – A föntiek közremüködésével julius 31-én este ½ 9. órakor zárdatemplomunkban templomi hangverseny volt a templomunk festésének javára. A két hangversenyből festészetre 1940. forint jutott.”

[16] „Sz. István király napján zárdatemplomunkban a 10.óra sz.misén, 12-1, a déli valamint a ½9 – ½11. órás estéli templomi hangversenyen a budai zárdatemplomunk „Kapisztrán és Erzsébet” kórusa adott elő énekszámokat, zárdatemplomunk festésének javára. A 100 tagú ének-kórust P. Tamás Alajos rendtársunk fényes sikerrel dirigálta, tiszta bevétel volt 1770 frt.” MFL. VI. 13. HDB. III. köt. 1948. augusztus 20.

[17] MFL. VI. 13. HDB. III. köt. 1948. november 5.

[18] MFL. VI. 13. HDB. III. köt. 1949. július 21.

[19] MFL. VI. 13. HDB. III. köt. 1949. augusztus 30.

[20] MFL. VI. 13. HDB. III. köt. 1946. október elején.

[21] MFL. VI. 13. HDB. III. köt. 1949. március 4.

[22] MFL. VI. 13. HDB. III. köt. 1948. augusztus 20. – „Zárdatemplomunk decorativ festése e hó 7 én befejezést nyert, az egész munka mely ápr 8.-án vette kezdetét: 29.283. frt. került, ezután lesznek az oltárok restaurálva.”

[23] MFL. VI. 13. HDB. III. köt. 1949. június 22. – „Kontuly Béla budapesti festőművész a mai napon megkezdte Szűz Mária 7. örömének freskóját a hajó első boltozatán.”

[24] A ferences vagy szeráfi rózsafüzér örvendetes titkai: 1. Jézus, kit a szeplőtlen Szűz a Szentlélektől örömmel fogadott. 2. Jézus, kit te szeplőtlen Szűz szent Erzsébetet látogatván örömmel hordoztál. 3. Jézus, kit te szeplőtlen Szűz örömmel e világra szültél. 4. Jézus, kit te szeplőtlen Szűz a három szent királynak imádására örömmel mutattál. 5. Jézus, kit te szeplőtlen Szűz a templomban örömmel megtaláltál. 6. Jézus, kit te szeplőtlen Szűz, midőn halottaiból föltámadott, örömmel láttál. 7. Jézus, ki téged szeplőtlen Szűz örömmel fölvett mennyekbe s megkoronázott.

[25] Bizzer István a műtárgy katalógusában „Szűz Mária és Assisi szent Ferenc élete” címet adta a falfestménynek, valószínűleg a greccói csoda jelenete miatt, hogy Szent Ferenc alakja megjelenik a Jézus születését ábrázoló kép részleten. Bizzer, 2003. 110. p.

[26] MFL. VI. 13. HDB. III. köt. 1949. augusztus 1.

[27] MFL. VI. 13. HDB. III. köt. 1949. szeptember 1.: „Házfőnök atya Budapestre utazott, hogy Kontuly festőművésznél a középső freskó új tervét jóváhagyja és megindulhasson a kartonok készítése és a kivitelezés munkája.”

[28] Kontuly Béla életművéről legutóbb megjelent könyv műtárgy kata-lógusa szerint a freskó címe: „Páduai Szent Antal legendája”. Bizzer, 2003. 110. p.

[29] MFL. VI. 13. HDB. III. köt. 1949. október 31. – „ezzel az idei évi munkálatokat az időjárás (fagy) veszélye miatt be is fejeztük. az állványok télre is bentmaradnak a templomban. Mihelyt tavaszodik folytatja a megkezdett munkát.”

[30] MFL. VI. 13. HDB. III. köt. 1950. április 14. – „Megérkezett Kontuly festőművész , hogy a Szt.antal-freskót folytassa és befejezze.”

[31] KÉL. I. 1.b Baja – Szt. Antal 701/1949 és 311/1951. sz.

[32] Plébániatörténet. 15. p.

[33] A bajai Szent Antal Plébánia irattára, 571/1950. sz.

[34] Az alakok közt férfiak és nők vegyesen vannak. Például két indián, egy néger a különböző népcsoportokat – a turbános, szakállas török pedig a más vallásúakat jelképezi.

[35] Kontuly Béla írása alapján ez czegelynek is olvasható lenne, de a szakkifejezés a csegely, bár ezt a kupoláknál alkalmazzák. „Csegely, pendentif: négyzetes v. sokszögű alaprajzú terek tartóelemei és a rajtuk nyugvó kupola közé iktatott gömbháromszög. Megteremti az átmenetet a négy- v. sokszögű alépítmény és a kupola köralaprajza között.” Művészeti kislexikon. Szerk.: Lajta Edit. Bp., 1973. 120. p.

[36] A szó lesznek-nek is olvasható.

a cikk elejére, a vissza a tartalomjegyzékhez,