*Amennyiben lehetõségeink engedik, az Egyháztörténeti Szemle e rovatában szeretnénk megjelentetni rövidebb lélegzetvételû szövegeket, olyan dokumentumközléseket, melyekben talán nem annyira látványos történelmi események fogalmazódnak meg, hanem inkább szóhasználatukkal, témaválasztásukkal tükröznek egy, egyháztörténeti szempontból is sajátos korszakot, illetve egyáltalán kuriózumnak, „históriai ínyencfalatoknak" számítanak. Mostani számunkba az „ötvenes évekbõl" közlünk két jellegzetes dokumentumot. (A Szerk.)


1Az 1949-es választásokra és a parlamentre vonatkozó irodalomból ld. pl.: Urbán Károly: Kényszerszavazások. A sztálinista választási gyakorlat. In: Rubicon, 1990. 2. sz. 10-11. p.; Hubai László - Tombor László (szerk.): A magyar parlament, 1944-1949. Tanulmányok. Bp., 1991.; Feitl György: Párvezetés és az országgyûlési választások, 1949-1988. In: Földes György - Hubai László: (szerk.): parlamenti választások Magyarországon, 1920-1998. Bp., 1999. (2. kiadás) (Magyarország XX. századi választási atlasza) 285-306. p.


2A koalíciós idõszak választásainak történetét sajnos e keretek között bemutatni nem áll módunkban. A téma iránt érdeklõdõk figyelmébe ajánljuk ugyanakkor a B-A-Z Megyei Levéltár õrzésében lévõ ún. MSZMP-Archívum (továbbiakban: Pártarchívum) iratait. A még egyesülés elõtt álló vármegyék kommunista párti bizottságai gondos rendben megõrizték általában az 1947-es választás statisztikai adatait (ez alól éppen Borsod a kivétel), de Zemplén és Abaúj vármegyék esetében még 1945-re is vannak utalások. Ld. pl. 47. fond: MKP Abaúj-Torna vármegyei Bizottsága (48-52. fondok: a vármegye járási pártbizottságainak iratai); 41. fond: MKP Zemplén vármegyei Bizottsága (a 42-46. fondok a vármegye négy járásnak iratait tartalmazza). Az 53. fond (MKP Borsod-Gömör-Kishont vármegyei Szervezete) iratai között nem találtunk a témára vonatkozó adatokat. Azok elsõsorban titkári, illetve a pártapparátus mûködése során keletkezett iratok.


3Pártarchívum, 79. fond 36. õ. e.


4A „reakció" kifejezés a korban uralkodó ideológiai paradigmák szerint: „haladásellenesség, a társadalmi fejlõdéssel szemben kifejtett ellenállás, a hanyatló vagy bukott kizsákmányoló osztályok, illetve maradványaik aktív ellenállása a társadalmi haladással szemben; törekvés a történelmileg idejétmúlt társadalmi rendszer fenntartására, illetve visszaállítására." A jelentést tevõ ez esetben azt értette a reakciós község fogalmon, hogy itt bizony az emberek nem különösebben lelkesednek az éppen bevezetésre kerülõ kommunizmusért, és a fekete (papi, klerikális) reakció uszályába kerültek.


5Járási propaganda vezetõ.