Hengerelt nemesacél termékek csiszolásakor megjelenő anyaghibák felismerését végző digitális elemző és javítástervező rendszer fejlesztése
Projekt címe
Hengerelt nemesacél termékek csiszolásakor megjelenő anyaghibák felismerését végző digitális elemző és javítástervező rendszer fejlesztése
Projekt azonosítószáma
2024-1.1.1-KKV_FÓKUSZ-2024-00071
Támogató program
KKV Fókuszterületi Innovációs Program
Felhívás kódja
2024-1.1.1-KKV_FÓKUSZ
A projekt kezdő dátuma
2025.02.01.
Időtartam
2025.02.01. – 2027.01.31.
Fenntartási időszak vége
2029.01.31.
A projekthez megítélt támogatási összeg
648 830 000 Ft
A Miskolci Egyetem részére megítélt támogatási összeg
197 800 000 Ft
Konzorciumvezető
COOPTECH Vállalkozási Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Konzorciumi tag
Miskolci Egyetem
A gyógyszergyáraknak és az élelmiszeriparnak világszerte egyre több magasminőségű nemesacél tartályra van szüksége. Ezek a tartályok a legtöbb esetben egyedi vagy kisszériás gyártással készülnek, ami magas élőmunkaigénnyel jár. A gyártócégek alapvető igénye, hogy a gyártás és a minőségellenőrzés folyamatát a lehető legnagyobb mértékben digitalizálják, hogy lerövidítsék a gyártási időt és megbízhatóan magasan tartsák a gyártási minőséget. A hengerelt nemesacél tartályok alapanyagának gyártásakor a hengermű rendszeresen présel a felületbe kisebb-nagyobb fémforgácsokat. A hengerlésnek köszönhetően ezek az apró hibák szabad szemmel nem is láthatók addig, amíg a felület finomcsiszolása meg nem kezdődik. A csiszolás hatására ezek a belepréselt fémdarabok kiesnek és mélyedések maradnak a helyükön. Az ilyen felületi hibák nem javíthatók további csiszolással, csak úgy, hogy a hiányzó anyagot egy munkatárs ponthegesztéssel pótolja és újra csiszolja a felületet.
Jelen K+F projekt célja a hengerelt nemesacél termékek csiszolásakor megjelenő anyaghibák felismerését végző digitális elemző és javítástervező berendezés kifejlesztése. Cél, hogy a kifejlesztendő berendezés segítségével digitalizálhatók legyenek a nyers nemesacél hengerek első csiszolásakor keletkező felülethiányok helymegállapítási, besorolási feladatai, illetve, hogy a berendezés pontos hegesztési munkatervet és munkanaplót tudjon generálni minden munkadarabhoz, a javításokat végző munkatársaknak.
A projektben kifejlesztendő új elemzőberendezés egy inspekciós fejegységből, egy inspekciós vezérlő modulból, egy kiértékelő rendszerből, valamint egy munkatervező és naplózó rendszerből fog állni. Az új elemző berendezés használata a következő módon fog történni: Az inspekciós folyamat alatt a nyers nemesacél csövet a csiszoló robot fogja forgatni. Az inspekciós fejegység vízszintes előretolással fog haladni a forgó palást mentén és változó megvilágítás mellett fényképfelvételeket és valós idejű elemzést fog végezni. A szinkronizált megvilágítást végző egység és a kameraegység olyan szöget fog bezárni a palást felületével, hogy a rendszer a lehető legkisebb anyaghiányokat is fel tudja ismerni a nemesacél anyagokra jellemző magas tükröződési értékek mellett. A K+F projekt a fejlesztők által korábban elkészített TRL 4 szinten lévő prototípus rendszer segítségével megszerzett tudásra épít. A prototípus egy Raspberry Pi 5 központi egységből, egy Camera Module 3-ból és Open CV alapú kiértékelő szoftver komponensekből épült fel.
A K+F projekt során elvégzendő alkotói tevékenység során a kutatók vizsgálni fogják vezérelt vonalas és rácsos megvilágítással elérhető speciális anyaghiba felismerési lehetőségeket, valamint az ipari vonalkamerák és nagyfelbontású kamerák közötti különbségekből fakadó felbontási és teljes elemzési hatékonyságot. A kutatók hipotézise szerint a 16-szoros sebességű, 8192 pixeles vonalszkenner kamerákkal és vonallézerekkel kisebb anyaghibák is kimutathatók, de egy 1,5m átmérőjű 2-3 méter hosszú palást esetében lehet, hogy a gyakorlatban irreálisan hosszú ideig tartana az elemzés. Ezzel szemben a több nagyfelbontású ipari kamera alkalmazásával gyorsítható az elemzés.
A K+F projekt újdonságtartalma, hogy a kifejlesztendő automata inspekciós berendezés váltott, 4 különböző irányból érkező vezérelt megvilágítással és gépi tanulás segítségével lesz képes nagy hatékonysággal felismerni a felületi anyaghiányokat, és meghatározni azok palásthoz igazított koordinátáit. Újdonság továbbá, hogy a hegesztési munkaterv alapján történt javításokat a rendszer egy ellenőrző inspekció segítségével képes lesz kiértékelni és naplóban rögzíteni az anyaghibákat, javításokat és a javítások eredményét is.