selmecbanya_02
Egyetemünk

Selmeci diákhagyományok

„Amely diák Jénából asszony nélkül, Lipcséből veretlenül, Wittenbergből ép bőrrel, Selmecről pedig a Bursch-nóták nélkül kerül vissza a szülőföldjére, a leg szánalomra méltóbb teremtménye az Istennek!”

A Selmeci diákhagyományok eredete az 1735­ben Selmecbányán alapított Bányászati Tanintézet, később Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatóihoz kötődik.  

A nemzedékről nemzedékre öröklődött szokások élő gyűjteménye az intézmény Sopronba, majd Miskolcra költözése után is fennmaradt és a mai napig él az egyetemi hallgatóság körében. Érdekes tény, hogy a középiskolai ballagásokon énekelt hagyományos dalok többsége is Selmecbányáról származik.  

A Selmeci diákhagyományokat a szellemi kulturális örökség részévé választották. Az új örökségelem 2014-ben kerül fel az UNESCO szellemi kulturális örökség magyar listájára.

Évszázadok lenyomata 

A selmeci hagyományok szerint az egyetemre érkező elsős diákok a pogányok, akik oktatás és vizsga után viselhetik a balek nevet. Az úgynevezett alapszigorlatok letételével válnak firmává, a végzés után pedig veteránná.   

A szakestélyek ősi szokások szerinti, kötött menetű, többnyire tréfás hangnemben zajló összejövetelek. Minden szakestélynek önálló házirendje van. Szakestélyen keresztelik meg a balekokat, avatják a firmákat, a végzősök, vagyis valétálók szalagját, gyűrűjét és a hagyományos kupákat, korsókat is.  

Bursch-nóták 

„Amely diák Jénából asszony nélkül, Lipcséből veretlenül, Wittenbergből ép bőrrel, Selmecről pedig a Bursch-nóták nélkül kerül vissza a szülőföldjére, a legszánalomra méltóbb teremtménye az Istennek!” – tartja ez a Selmecbányáról származó mondás.  

A nótáknak sokféle típusa létezik, vannak közöttük himnuszok, temetési dalok és mulatós nóták is.  A dalokat a szakestélyeken közösen éneklik. A hagyományok része az egyenruha­viselet, amelyeknek napjainkban karonként eltérő elemei vannak. 

Búcsú a várostól 

A búcsúzás szokása a Szalamander nevet kapta. A végzősök minden évben fáklyás felvonulással búcsúznak a várostól, ahol diákéveiket töltötték.  

Miskolcon minden évben a belváros ad helyet a látványos fáklyás menetnek, a Szalamandernek. Ez a hagyomány nemcsak a magyarországi utódintézményeknél él a mai napig, hanem Selmecbányán, a ma már szlovákiai Banská Štiavnica intézményénél is.

Átörökített értékek 

A hagyományok azonban nemcsak külsőségekben nyilvánulnak meg: a „selmeci szellem” legfőbb jellemzője a vidámság, a barátság, a közösségtudat, a hivatásszeretet és a hazaszeretet.  

A diákhagyomány azoknak az ősi értékeknek a felelevenítéséről és átörökítéséről is szól, amely belsőséges kapcsolatot teremt az alma materrel, és segítő, összetartozást erősítő kapcsolatot hoz létre a felsőbb évesek és fiatalabb társaik között.

„Ha Selmec hív, mi ott leszünk!”

2023 márciusában tűzvész pusztított Selmecbánya belvárosában, amelyben károsodtak az egykori Selmeci Akadémia épületei is. A károk enyhítésére és a helyreállításra adománygyűjtést kezdeményeztek a hajdani iskola magyarországi utódintézményei, a Miskolci Egyetem és a Soproni Egyetem.

„Ha Selmec hív, mi ott leszünk!”  Ez a Bursch-nóta lett a mottója a segítségnyújtásnak, amellyel a magyarországi egyetemek az európai bányászati és kohászati kultúra megteremtésében megkerülhetetlen, tudománytörténeti jelentőségű szellemi értékek megőrzéséhez járultak hozzá. Az adományt a két intézet rektora személyesen nyújtotta át Selmecbánya, a mai Banská Štiavnica polgármesterének, a városnak.

Selmeci egyenruha
Selmec_egyenruha
Szalamander
Selmec_faklyas
Fal
Selmec_FAL

Egyetemi hírek

Összes hír
Összes hír