Gyakori kulcsszavak
Gyakran felkeresett oldalak
Zárókonferenciával fejezte be ötéves munkáját a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium. A Miskolci Egyetem Könyvtárában június 3-án rendezett tanácskozáson a résztvevők számba vették azokat a kutatási és kísérleti fejlesztéseket, amelyekkel az elmúlt fél évtizedben igyekeztek hozzájárulni a hazai társadalmi innovációs ökoszisztéma megerősítéséhez.
A 2020 végén alakult meg a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB), az Eötvös Loránd Tudományegyetem konzorciumvezetése mellett a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetem és a Hálózat a Regionális Fejlesztésért Alapítvány (HÁRFA) konzorciumi tag bevonásával. Az együttműködés azzal a céllal indult, hogy a társadalmi innováció eszközeivel fejlessze a közösségi, piaci és állami rendszerek problémamegoldó képességét.
A multidiszciplináris tudásközpont az egyetemi elméleti tudás gyakorlati, piaci és társadalmi hasznosítását tűzte ki célul – hívta fel a figyelmet a zárókonferencia megnyitóján prof. dr. Darázs Lénárd, az ELTE rektora, a TINLAB szakmai vezetője. Beszédében kiemelte, hogy működésük rávilágított arra, hogy vannak olyan társadalmi csoportokra, vagy a társadalom egészére vetített kihívások és problémák, amelyek a társadalmi innovációs szintéren tudnának megoldódni. „Felépítettünk egy nemzetközi kutatócsoportot és egy hálózatot egyetemek együttműködésével. Létrejöttek tudományos bázisok és nagyon kemény minőségbiztosítási keretrendszer. Valószínűleg nem lenne szükség túlságosan sok pénzre ahhoz, hogy ez az együttműködés tudjon folytatódni” – idézte a rektort a minap.hu.
A Miskolci Egyetem rektora, prof. dr. Horváth Zita arról beszélt, hogy a 2019-2020 környékén indult a felsőoktatás kiválósági programok esetében elég nehéz volt eljuttatni azt az üzenetet, hogy a műszaki, illetve természettudományok mellett, a humán tudományoknak is fontos szerepet kell juttatni ezekben a programokban. Akkor került bele két nemzeti laborprogramba az AI bölcsészet és a társadalmi innováció tudományterülete – idézte fel.
Hozzátette, hogy a humán tudományokat gyakran nem a helyükön kezelik, amikor eldől, hogy mi számítson kiemelt képzési területnek. Ugyanis a műszaki és természettudományok társadalmi beágyazottságának vizsgálata is lényeges ahhoz, hogy kiderüljön, mennyire hatékonyak.
Példaként említette a társadalmi innováció hiányára azt az időszakot, amikor bezártak a borsodi bányák és emberek tízezrei kerültek az utcára átképzetlenül és magukra maradva. Hangsúlyozta, hogyha akkor nemcsak azzal foglalkoztak volna, hogy a bányák mennyi hasznot hajtanak, hanem azzal is, hogy abból a tudásból, amit az ott dolgozók felhalmoztak, mit lehet más tudományterületekre átfordítani, akkor ebből nem lett volna társadalmi tragédia.
„Amikor felmerült a borsodi bányák újranyitásának kérdése, akkor a Műszaki Föld- és Környezettudományi Karunk szakemberei bevonták a jogász, a társadalomtudós és bölcsész kollégákat is, hogy vizsgálják meg, milyen szociális kérdéseket fog ez előidézni. Tehát az nem igaz, hogy a humán tudományoknak nincs alkalmazott tudományi haszna” – magyarázta a rektor.
Horváth Zita egyetértett az ELTE rektorával abban, hogy az együttműködést folytatni kellene és megígérte, hogy ennek megkeresik a lehetséges kereteit. (via minap.hu)
