Gyakori kulcsszavak
Gyakran felkeresett oldalak
A Miskolci Egyetem hallgatói nem csak tankönyvekből tanulnak: a megújult képzés részeként ipari partnerekkel és tapasztalt trénerekkel készülnek a munkaerőpiacra. Az interjúzás szakmai és gyakorlati fortélyait Marsó-Farkas Katalin, a HRtoolbox Consulting alapítója mutatta meg nekik.
A program hátterében a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara és a Nethod Tanácsadó és Mérnöki Szolgáltató Kft. közös kezdeményezése áll, amely teljesen megújította a műszaki menedzser képzést. A frontális oktatás helyét projektalapú és tréning jellegű tanulás vette át, hogy a hallgatók a szakmai tudás megszerzése mellett csapatmunkában, kommunikációban és konfliktuskezelésben is erősödjenek. Ennek része volt a szeptemberi karrier- és állásinterjú-nap is, ahol Marsó-Farkas Katalin, a HRtoolbox Consulting alapítója az interjúztatás és a toborzás-kiválasztási folyamatok terén szerzett tapasztalataival segítette a hallgatókat többek között azzal, hogyan lépjenek tudatosabban fel egy interjúhelyzetben, hogy már pályakezdőként megmutassák magabiztosságukat, jobban kezeljék a stresszt.
A HRtoolbox vezető- és szervezetfejlesztésre szakosodott, így a hallgatók azonnal megismerkedhettek olyan készségekkel és szemlélettel, amelyek a jövőben vezetői szerepeikhez is elengedhetetlenek.
A Gépészmérnöki és Informatikai Karon a ’Beruházási projekt I.’ tantárgy keretében megvalósított tréningsorozat lefedte egy teljes projekt működését, kezdve azon, hogy hogyan lehet vezetőként vagy szereplőként bekerülni egy projektbe. A hallgatók megismerkedtek a self-branding alapjaival, megtanultak motivációs levelet és önéletrajzot írni, LinkedIn-profilt készíteni, mások előtt lényegretörően bemutatkozni. A második tréningnapon az állásinterjún való részvételt próbálhatták ki interjúztató és pályázó szerepben is.
A ma hallgatói a holnap vezetői, így a Miskolci Egyetemmel történő együttműködés célja az, hogy a vezetői potenciállal és ambíciókkal rendelkező hallgatók már az első interjún meg tudják mutatni azt, hogy magabiztosak, jól kommunikálnak és képesek megbirkózni a munkahelyi stresszel.
„A nap lényege az volt, hogy a hallgatók különböző tréningelemeket kipróbálhassanak, megismerjenek egy olyan tanulási formát, ami eltér a megszokottól. Egyéni, kiscsoportos és nagycsoportos feladatmegoldással is dolgoztak, amelyhez önreflexiót is kértünk. Ezek a fajta gyakorlatok fejlesztik az érzelmi intelligenciát, az EQ-t, javítják a kommunikációt, elősegítik a hatékony konfliktuskezelést és növelik a rugalmasságot. A munkaerőpiacon ma ezek azok a kompetenciák, amelyek ki tudják emelni a jelölteket a munkáltatók számára a tömegből” – mondta el a tréner.
A tréningnap végére a résztvevők megismerték a vállalatok toborzás-kiválasztási folyamatát kitekintve a belépés és onboarding (beillesztés) szakaszig. Megértették, hogyan épül fel egy interjú és mit érdemes magukból megmutatni, hogyan legyenek sikeresek egy ilyen helyzetben.
Marsó-Farkas Katalin 10 év nagyvállalati tapasztalatát hozta el a hallgatóknak, felhívva a figyelmet olyan tipikus hibákra, amelyeket cikkekben vagy könyvekben nem találnak meg. Az egyik legizgalmasabb rész egy demo-interjú volt, amelyet egy önkéntes jelentkezővel folytatott le. A bemutatót megelőzte egy alapos felkészülés, ahol a hallgatók elsajátíthatták mire érdemes odafigyelniük.
A demo-interjút követően hallgatók interjúztatták a projektmenedzseri pozícióra pályázó társaikat. A kiválasztási folyamat nem tét nélkül zajlott: a nap végére kiválasztott két projektvezető fogja a tantárgy keretében elvárt megvalósíthatósági tanulmány írását vezetni ebben a félévben.
„Ezek a feladatok megerősítették bennünk azt, hogy egy ilyen helyzetnek mindkét, a munkáltató és a jelölt oldaláról egyaránt súlya van, és nem mi vagyunk az egyetlenek, akik izgulunk. Ettől egy kicsit nyugodtabb lettünk. A demo-interjú és az, hogy mi magunk is ki tudtuk próbálni az interjúzást, nagyon sokat adott. Így már van elképzelésünk, hogy mire kell készülni. Nagyobb önbizalommal tekintünk a jövőbe és az első interjúra” – fogalmaztak a hallgatók a tréningről.
„Hatalmas értéket ad a hallgatóknak, hogy valódi szakemberektől tanulhatnak. Egy olyan tréning, mint amit Marsó-Farkas Katalin tartott, nem érhető el könnyen a piacon, viszont behozhatatlan előnyt ad az induláshoz” – értékelte Hajós Zília a tantárgy oktatója, a Nethod Kft. projektmenedzsment szakértője.
A hallgatók visszajelzései magukért beszélnek. Úgy érzik, hogy immár felkészülten néznek szembe az álláskeresők kihívásaival, úgy, hogy pontosan tudják, mire érdemes odafigyelni és hogyan lehet a legjobbat kihozni magukból.
A HRtoolbox Consulting számára kiemelten fontos, hogy a fiatal szakemberek már pályájuk elején megtapasztalják, milyen értéket jelent a tudatosság, a magabiztos fellépés és az önazonos kommunikáció. A hallgatók a tréning során nem csupán interjútechnikákat tanultak, hanem megtették az első lépéseket a szakértői vagy vezetői szerepük tudatosításában is. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak arra, hogy a jövő mérnökei és projektvezetői már az induláskor kézzelfogható előnyökkel lépjenek a munkaerőpiacra.
Azok a munkáltatók, akik a nyitott pozíciójukra olyan hallgatót választanak, aki részt vett ezen a tréningsorozaton, egy egészen más felkészültségi szinttel fognak találkozni, mint amit pályakezdőktől megszokhattak.
Amennyiben őket választják, náluk a betanulás ideje rövidül, gyorsabban vethetők be projekteken. Azzal, hogy kompetenciafókuszú fejlesztésben, tanulásban volt részük, erősödnek azok a készségeik is, amelyekre akár munkatársként, akár vezetőként később támaszkodnak majd. Könnyebb számukra a kommunikáció, a konfliktuskezelés, a problémamegoldás, és rugalmasabbak a változással szemben. Társaik ezt a munkájuk mellett, az első egy-két évükben tanulják meg a munkahelyen, vagy egy költséges – cég által finanszírozott – tréningen, vagy a szervezeti kultúrából sajátítják el, ami időigényes és nem biztos, hogy a kívánt formában történik.
Ezek a hallgatók a képzésük hatására új szemléletet, új lendületet és hamarabb megmutatkozó eredményeket visznek majd munkahelyeikre.
A tréningek tovább folytatódnak, az interjúk során projektvezető szerepre kiválasztott hallgatók és csapataik leteszik a projektjük belső folyamatainak alapköveit, majd megkezdődik a tantárgy oroszlánrésze: a projektmunka, azaz a tanulmány megírása. Ahogy egy valódi projektben szokás, a projektvezetőknek minden héten be kell számolniuk a projekt státuszáról, haladásáról, az esetleges kockázatokról és problémákról. A kar oktatói között kialakított szoros együttműködésnek köszönhetően ezt a projektet öt másik műszaki tantárgy keretében is feldolgozzák a hallgatók, így szerezve meg minden ismeretet egy komplex anyag összeállításához, 12 hét múlva pedig az elkészült anyagot egy ipari szakértőkből álló bizottság előtt adják elő. Ekkorra már prezentációs technikák és előadói tréningeken is túl lesznek, így a siker borítékolható.
A Gépészmérnöki és Informatikai Kar dékánja, prof. dr. Siménfalvi Zoltán úgy látja: „Az új műszaki menedzser BSc képzésből olyan munkaerőt fogunk kibocsátani, akik valódi projekttapasztalattal bírnak, nem csak láttak, de készítettek már módszertani anyagot, megtanultak hivatalosan kommunikálni, projektet nyomon követni és státuszolni, sőt vezetni is.”
