A Koreai Napok alkalmából a Miskolci Egyetemre látogatott Park Chul-min, a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövete. A diplomata a rendezvény mellett a koreai–magyar felsőoktatási kapcsolatok erősítéséről, a Miskolci Egyetemen működő Sejong Intézet szerepéről, a koreai nyelv iránti növekvő érdeklődésről és a két ország együttműködésének jövőjéről is beszélt. Az interjúban szó esett a koreai kultúra globális sikeréről, a nyelvtanulás jelentőségéről, valamint arról is, hogyan válhat egy K-pop iránti rajongásból akár egy életre szóló kapcsolat Koreával.
Milyen céllal érkezett a Miskolci Egyetemre?
Ezúttal másodszor töltöm be a magyarországi nagyköveti tisztséget, ami meglehetősen ritka. Valahányszor új megbízatásba kezdek, fontosnak tartom, hogy személyesen is ellátogassak az egyetemekre. Korábban már jártam több budapesti felsőoktatási intézményben, most pedig a Miskolci Egyetemet és a Debreceni Egyetemet kerestem fel, aminek több oka is van.
A koreai és a magyar egyetemek között számos együttműködési lehetőség rejlik, legyen szó hallgatói csereprogramokról, kutatási kapcsolatokról vagy intézményi együttműködésekről. Ezeket a lehetőségeket szeretnénk erősíteni és tovább bővíteni. Egyébként immár negyedik alkalommal járok Miskolcon hasonló céllal.
Milyen témák kerültek szóba az egyetem rektorával folytatott megbeszélésen?
Elsőként természetesen a Koreai Napokról beszéltünk, hiszen ez a látogatásom egyik legfontosabb apropója. Arra kértem a rektor asszonyt, hogy támogassa a rendezvényt, és segítsen minél több emberhez eljuttatni a hírét. Korábban is beszéltünk már erről, és örömmel tapasztalom, hogy a rendezvény évről évre egyre nagyobb figyelmet kap.
Emellett szó esett a felsőoktatási együttműködések lehetőségeiről is. Korábban hosszabb időt töltöttem Ulsanban, ahol professzorként dolgoztam, ezért most egy ulsani egyetemi képviselő is elkísért erre a látogatásra. Szeretnénk megvizsgálni, milyen csereprogramok vagy egyéb együttműködések valósulhatnának meg a Miskolci Egyetem és az ulsani felsőoktatási intézmények között.
Mit adhat hozzá a koreai–magyar kapcsolatokhoz egy Észak-Magyarországon működő felsőoktatási intézmény?
Magyarországon jelenleg két egyetemen működik koreai szak: az ELTE-n és a Károli Gáspár Református Egyetemen. Az ELTE-n már doktori képzés is elérhető ezen a területen. Emellett négy Sejong Intézet működik az országban.
A koreai nyelv iránti érdeklődés az elmúlt években rendkívüli módon megnőtt. Kezdetben sokakat a koreai filmek, sorozatok és a K-pop vonzottak. Később azonban a gazdasági kapcsolatok erősödése is fontos tényezővé vált. Ma már mintegy 320 koreai vállalat működik Magyarországon, köztük számos nagyvállalat. Ezeknél a cégeknél komoly előnyt jelent a koreai nyelvtudás, és a végzett hallgatók számára kiváló karrierlehetőségek nyílnak meg.
Azt látom, hogy nagyon sok fiatal akkor is elkezd koreaiul tanulni, ha az adott egyetemen nincs koreai szak. Ugyanakkor, ha Miskolcon vagy Debrecenben a jövőben strukturáltabb képzési lehetőségek jönnének létre, az jelentősen hozzájárulhatna a két ország kapcsolatainak további erősítéséhez.
Észak-Magyarország egzotikus helyszínnek számít az Ön számára?
Azt hiszem, kevésbé, mint gondolnák. Miskolc erősen kötődik az iparhoz, és ez számomra ismerős világ. A szülővárosom Busan, amely ugyan kikötőváros, de hosszú időt töltöttem Ulsanban is, amely Dél-Korea egyik legfontosabb ipari központja.
Bár természetesen Magyarország sok tekintetben más, mint Korea, Miskolc hangulata bizonyos szempontból emlékeztet azokra a városokra, amelyeket jól ismerek. Ráadásul már többször jártam itt, így ma már egyáltalán nem érzem idegennek.
Nagykövetként sok országot és kultúrát ismer. Mit tanulhat egymástól a magyar és a koreai nép?
Úgy gondolom, a legfontosabb az, hogy megosszuk egymással az erősségeinket. A koreaiakról gyakran mondják, hogy rendkívül szorgalmasak és kezdeményezőek. Valóban nagy hangsúlyt fektetünk a munkára és az új lehetőségek keresésére.
A magyarokban ugyanakkor nagyon nagyra értékelem a tanulás iránti nyitottságot, az elkötelezettséget és a komoly hozzáállást. Azt gondolom, hogy ebben sokszor megfontoltabbak és kiegyensúlyozottabbak, mint mi. Ezek azok az értékek, amelyekből kölcsönösen tanulhatunk egymástól.
Ön szerint miért érdeklődnek ma ennyien Magyarországon a koreai kultúra és nyelv iránt?
A növekvő érdeklődésnek több oka is van. A koreai popkultúra világszerte hatalmas népszerűségnek örvend, és ez Magyarországon sincs másként. Emellett a koreai vállalatok magyarországi jelenléte is egyre jelentősebb. Az olyan cégek, mint a Samsung, az SK vagy a Hyundai fontos gazdasági szereplőkké váltak, ami a koreai nyelv iránti gyakorlati érdeklődést is erősíti.
Ebben nagy szerepe van az egyetemeknek és a Sejong Intézeteknek is, hiszen a nyelvórák, kulturális programok és cserekapcsolatok révén a hallgatók közvetlenül is megismerhetik Koreát.
A Sejong Intézetek világszerte a koreai nyelv és kultúra nagyköveteiként működnek. Mit jelent Önnek, hogy a Miskolci Egyetemen is működik ilyen intézet?
A King Sejong Intézet jelenléte a Miskolci Egyetemen rendkívül fontos. Ez nem egyszerűen egy nyelvoktatási központ, hanem valódi kulturális híd Korea és Magyarország között.
Az intézet lehetőséget ad arra, hogy a hallgatók és az érdeklődők közvetlenül találkozzanak a koreai nyelvvel és kultúrával, ez pedig hozzájárul a kölcsönös megértés és a barátság erősítéséhez.
Miskolc esetében ennek külön jelentősége van, hiszen a térségben olyan koreai vállalatok is jelen vannak, mint az LG Magna. Emiatt várhatóan a koreai nyelv iránti igény is tovább növekszik majd. Bízom benne, hogy a jövőben akár önálló koreai tanszék is létrejöhet az egyetemen, ami még szorosabbra fűzheti a két ország kapcsolatát.
Sokan a K-popon, filmeken vagy sorozatokon keresztül ismerkednek meg először Koreával. Hogyan válhat egy ilyen érdeklődés valódi nyelvtudássá vagy akár egy életre szóló kapcsolattá?
A K-pop, a filmek és a televíziós sorozatok valóban kiváló belépési pontot jelentenek. Találkoztam például egy magyar fiatalemberrel, aki a K-pop révén kezdett érdeklődni Korea iránt. Először azért tanult koreaiul, hogy jobban megértse a dalszövegeket, később azonban hivatásos tolmács lett, végül pedig Koreában kezdett tanulni és dolgozni.
Ez jól mutatja, hogy egy kulturális érdeklődésből milyen komoly életút is kibontakozhat.
A valódi nyelvtudáshoz és a kultúra mélyebb megértéséhez azonban hosszú távú tanulásra és személyes tapasztalatokra van szükség. A nyelvtanulás, a koreai emberekkel való kapcsolatok, valamint a történelem és a társadalom megismerése segíthet abban, hogy a kezdeti kíváncsiságból tartós, akár egy életre szóló kapcsolat alakuljon ki Koreával.