Gyakori kulcsszavak
Gyakran felkeresett oldalak
A Miskolci Egyetem díszaulájában nyitották meg a magyarságtudományok legjelentősebb fórumát, a Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust, amelynek társszervezője a Tokaj-Hegyalja Egyetem. Az ünnepi eseményen köszöntőt mondott Baka András köztársasági elnök, aki úgy fogalmazott: „Egy nemzet számára fontos, hogy ismerje múltját, értékeit és képes legyen önmagát mások szemén keresztül látni”.
A IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson a magyarságtudat, a nemzeti identitás, valamint a magyar nyelv és irodalom globális és regionális dimenzióit vizsgálják. Az idei találkozó központi témája „Az önismeret forrásai – a magyarságkép változásai”, amelyre a megnyitó ünnepségén tartott köszöntőjében Baka András, Magyarország köztársasági elnöke is utalt. Mint mondta: a magyarságkép vizsgálata a nemzeti önismeret egyik fontos forrása, ami a gyors politikai, társadalmi és kulturális változások idején felértékelődik. Álláspontja szerint az, hogy a nemzetről milyen kép alakul ki a világban és azt milyen történelmi tapasztalatok, kulturális találkozások vagy éppen félreértések formálták, önmaguk pontosabb megértéséhez is közelebb viszi a magyarokat.
Az önismeret a gyors politikai, társadalmi és kulturális változások idején felértékelődik”
– fogalmazott Baka András. Hozzátéve: a magyarságkép nem csupán örökség, hanem teljesítmény, ami a kulturális és tudományos eredmények mellett azzal is alakítható, ahogy a nemzet magyarként van jelen a világban. Felelősség, hogy amit a magyarok örökül kaptak, azt megőrizzék, megértsék, gyarapítsák és tovább adják a jövő nemzedékének – emelte ki a köztársasági elnök.
A tudomány feladata nem falak építése, hanem hidak teremtése, múlt és jelen nemzedékek, kultúrák és tudományterületek között”
– jelentette ki köszöntőjében a házigazda Miskolci Egyetem rektora, prof. dr. Horváth Zita. Hozzátette: egy közösség önismerete nem csupán múltjának, nyelvének és kultúrájának ismeretét jelenti, hanem azt a képességet is, hogy önmagára mások szemével tekintsen. A magyarságtudomány ma sokféle nézőpontot és tudományterületet kapcsol össze. A legfontosabb felismerések gyakran ott születnek, ahol különböző tudományágak, szemléletek és tapasztalatok találkoznak, mint a Miskolci Egyetemen, amely a tudományterületek együttműködésére építve egyszerre őrzi értékeit és fordul a jövő felé – hívta fel a figyelmet a rektor.
A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke, Andrea Seidler köszöntőjében a nemzetközi tudományos párbeszéd fontosságáról beszélt.
Egy nemzeti közösség, kulturális, politikai és társadalmi identitása csak akkor lehet igazán szilárd, ha annak részévé válik a más közönséges által róla alkotott kép is”
– mondta. Meglátása szerint a 21. század elején különösen nagy szükség van e képek vizsgálatára globalizálódó, gyorsan változó és átrendeződő világban, amelyben a kultúrák, a nyelvek és a hagyományok határai egyszerre válnak átjárhatóbbá és vitathatóbbá. Meggyőződése szerint éppen egy ilyen nemzetközi tanácskozás kínál kivételes lehetőséget arra, hogy a különböző nézőpontok egymás mellé helyezzük, összevessük és közösen értelmezzük.
A Miskolcon és Sárospatakon zajló szakmai diskurzusok négy fő pillér köré csoportosíthatók. Az identitás, a magyarságkép és a diaszpóra témaköre a nemzeti önképet vizsgálja az irodalmon, a tulajdonneveken és a transzkulturális folyamatokon keresztül, kiegészülve a bor kultúrtörténeti szerepével. A történelem és a társadalmi változások szekciói a Monarchia örökségét, a kora újkori Erdélyt, a protestáns identitást, valamint a szocialista városok városantropológiai elemzését fedik le. A nyelv, irodalom és kultúra kérdésköre a kora újkori humanizmustól, az ó- és középmagyar kori szóbeliségtől a modern irodalmi tájszimbolikán át a mai nyelvi stílustípusokig terjed. Végül a digitális humán tudományok blokkja a 21. századi digitális technológiák bölcsészettudományi alkalmazásaira összpontosít, bemutatva a konferencia modern, jövőbe mutató jellegét.
