Gyakori kulcsszavak
Gyakran felkeresett oldalak
Formabontó előadások, meghökkentő nézőpontok… Közérthetően, de tudományos igénnyel a matematika, a fizika, a kémia, a földrajz és ásványtan, valamint a biológia világáról.
2026. június 5. (péntek), 11:00 – Miskolci Egyetem, XVII. előadó
„A matematika történetének több mint 2000 évét öleli fel a végtelen kérdésének vizsgálata, precíz alapra helyezése, fontos alaptételeinek kidolgozása.
Néhány idézet: „Sok képtelenség adódik a végtelen tagadásából és elismeréséből is.” (Arisztotelész, i.e. 384-322); „A végtelent legjobb elkerülni.” (Galilei, 1564-1642); „Ősidők óta semmi sem kavarja fel annyira az emberi értelmet, mint a végtelen kérdése.” (D. Hilbert, Nemzetközi Matematikai Kongresszus; 1900).
A fentiek tükrében az előadásban az előadó azt kívánja bemutatni, hogy milyen sok ellentmondással, tagadással, meg nem értéssel, majd elfogadással jártak a későbbi matematikusok végtelennel kapcsolatos erőfeszítései, kemény vitái. Jellemző például, hogy amikor Georg Cantor (aki a végtelen halmazok elméletét kidolgozta) bebizonyította, hogy a (0, 1) intervallumnak ugyanannyi pontja van, mint az egész síknak, akkor azt írta: „Látom, de nem hiszem.”
