„Meghökkentő és hihetetlen – Barangolások a matematikai végtelen birodalmában” – előadás a Szerethető természettudomány – avagy a tematika nemcsak matematika programsorozatban.
Németh József: „A matematika történetének több mint 2000 évét öleli fel a végtelen kérdésének vizsgálata, precíz alapra helyezése, fontos alaptételeinek kidolgozása.
Néhány idézet: „Sok képtelenség adódik a végtelen tagadásából és elismeréséből is.” (Arisztotelész, i.e. 384-322); „A végtelent legjobb elkerülni.” (Galilei, 1564-1642); „Ősidők óta semmi sem kavarja fel annyira az emberi értelmet, mint a végtelen kérdése.” (D. Hilbert, Nemzetközi Matematikai Kongresszus; 1900).
A fentiek tükrében az előadásban azt kívánom bemutatni, hogy milyen sok ellentmondással, tagadással, meg nem értéssel, majd elfogadással jártak a későbbi matematikusok végtelennel kapcsolatos erőfeszítései, kemény vitái. Jellemző például, hogy amikor Georg Cantor (aki a végtelen halmazok elméletét kidolgozta) bebizonyította, hogy a (0, 1) intervallumnak ugyanannyi pontja van, mint az egész síknak, akkor azt írta: „Látom, de nem hiszem.”
Végül a matematikai végtelenről szóló tételek, tények hasznosságáról, nélkülözhetetlenségéről is szó lesz az előadásban. Például a végtelen sorok (összege) alapvető szerepet játszanak a közelítő számításokban (pl. a π számjegyeinek tetszőleges számú megadása elkerülhetetlen bizonyos pontosság elérése érdekében, vagy pl. a Fourier (trigonometrikus) sorok alkalmazása széleskörű a természettudományok-ban és a mérnöki számításokban is.”
Az előadó: