„Alkalmazkodás egy változó világhoz” – 75. jubileumát ünnepli a miskolci geofizikai műhely

A Miskolci Akadémiai Bizottság székházában és a Miskolci Egyetemen november 9-én és 10-én megrendezett kétnapos esemény alkalmat adott arra, hogy a miskolci geofizikai oktatás és kutatás 75 éves történetén keresztül betekintést nyújtson az inverziós módszerek elméleti kérdéseibe, a szeizmikus, elektromos és mágneses geofizikai kutatások eredményeibe, valamint a geotermikus, vízföldtani és szénhidrogén-kutatási alkalmazásokba.

Az ankét nyitónapján a Miskolci Egyetem Nyersanyagkutató Földtudományi Intézete Geofizikai Tanszékének 75 évéről adtak átfogó képet az előadók, rávilágítva arra, miként vált a miskolci geofizikai műhely a hazai és nemzetközi földtudományi kutatások egyik elismert központjává. Köszöntőjében erre utalt prof. dr. Szűcs Péter innovációs és tudományos rektorhelyettes, aki maga is geofizikusként végzett Miskolcon. Mint kiemelte: a tudományos igényesség és a nemzetközi elismertség, amelyet a tanszék képvisel, ma is két fontos pillérét jelenti az egyetem 2030-ig szóló stratégiájának.

Prof. dr. Mucsi Gábor, a Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar dékánja az új szakmai generációk előtt álló kihívásokról szólt, hangsúlyozva meggyőződését, hogy

az alkalmazkodás a változó világhoz” új lehetőségeket nyit a geofizika előtt,

amely ma már nemcsak a nyersanyagkutatásban, hanem a geotermikus energiahasznosítás, a hidrogeológia, a környezetvédelem és a digitális földtudományi modellezés területén is kulcsszerepet tölt be. A kar ezért a valós problémák megoldásához szükséges készségekkel, biztos természettudományos és informatikai tudással készíti fel a hallgatókat arra, hogy az ipar szolgálatában tudjanak állni.

A Nyersanyagkutató Földtudományi Intézet igazgatója, dr. Mádai Ferenc a jövőre utalva a gépi tanulásra épülő módszerek jelentőségét emelte ki. Ennek kapcsán szólt arról a nemzetközi innovációs díjról is, amelyet hallgatóik ezen a területen nyertek el nemrégiben.

A geofizikai kutatásokban új irányt kijelölő Eötvös Loránd munkássága kapcsán Szarka László, az MTA rendes tagja szakmai sikerként beszélt arról, hogy a Ság-hegy felkerült a világ száz legfontosabb geológiai örökségi helyszíne közé. Völgyesi Lajos, az MTA rendes tagja a geofizika selmecbányai gyökereit idézte fel a Geofizikai Tanszék 75. jubileuma alkalmából, míg Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének tanszékvezetője a „másféle gondolkodásmódot képviselő” tudományos műhelyek együttműködésének jelentőségét emelte ki az eredményes problémamegoldó módszerek kidolgozásában. Zárásként felolvasott üzenetében Jadwiga Anna Jarzyna, az AGH Krakkói Egyetem Geofizikai Tanszékének professor emeritája a társtanszék elméleti és alkalmazott kutatásokban elért eredményeit, valamint a nemzetközi geofizikai közösségben betöltött szerepét méltatta.

A köszöntőket követően dr. Havasi István, a Földrajz-Geoinformatikai Intézet docense a geofizikusmérnök-képzést önálló szakként elindító professzor, Tárczy-Hornoch Antal (1900–1986) munkásságáról tartott előadást.

Jövőkép az eredmények tükrében

„A miskolci geofizikai oktatás és kutatás 75 éve – eredmények és perspektívák” című előadásában prof. dr. Szabó Norbert Péter, a Geofizikai Tanszék vezetője felidézte, hogy a geofizikai oktatás gyökerei az 1930-as évekig nyúlnak vissza, míg az önálló geofizikusmérnök-képzés alapjait az 1947-ben Sopronban elindított bányakutatómérnöki képzés teremtette meg. A Geofizikai Tanszék 1951-ben alakult meg Kántás Károly akadémikus vezetésével, majd 1959-ben költözött Miskolcra. Az elmúlt hét és fél évtized során a tanszék meghatározó szerepet játszott a magyar ásványinyersanyag-, energia- és vízkutatás szakember-utánpótlásának biztosításában, miközben folyamatosan alkalmazkodott a tudományos és technológiai változásokhoz.

„A miskolci geofizikai iskola legfontosabb értéke az a képesség, hogy a több mint hét évtized alatt felhalmozott tudást a jelen és a jövő társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásainak szolgálatába tudja állítani”

– szögezte le prof. dr. Szabó Norbert Péter. Mint kifejtette: a tudományos műhely számos területen ért el nemzetközileg is jegyzett eredményeket, többek között az elektromágneses geofizikai módszerek, a bányageofizika, a geofizikai inverzió és tomográfia, a kőzetfizikai modellezés, a geostatisztika, valamint a mérnök- és környezetgeofizika területén. Kiemelkedő fejlesztések kapcsolódnak a magnetotellurikus és frekvenciaszondázási módszerekhez, a saját fejlesztésű mérőműszerekhez, valamint a sorfejtéses és együttes inverziós eljárások kidolgozásához. A tanszék kutatói a hidrogeofizika, a felszín alatti vízkészletek vizsgálata, a kritikus nyersanyagok kutatása és a régészeti geofizika területén is jelentős eredményeket értek el. A kutatásokat számos OTKA-program, európai uniós projekt és nemzetközi együttműködés támogatta, miközben a doktori képzés és a tudományos utánpótlás-nevelés is folyamatosan erősödött.

A jövő kihívásairól szólva prof. dr. Szabó Norbert Péter hangsúlyozta, hogy a geofizika előtt új lehetőségeket nyitnak a digitális technológiák, a mesterséges intelligencia, a fejlett adatfeldolgozási módszerek és a nagy adatmennyiségek elemzésére épülő kutatások. A tanszék stratégiai célja, hogy tovább erősítse nemzetközi kapcsolatait, fejlessze kutatási infrastruktúráját, valamint aktívan hozzájáruljon a fenntartható víz- és nyersanyaggazdálkodás, illetve az energetikai átmenet tudományos megalapozásához.

Az Inverziós Ankét 2026 rendezvényt a Miskolci Egyetem Nyersanyagkutató Földtudományi Intézetének Geofizikai Tanszéke, az MGE Észak-magyarországi Csoportja, az MTA MAB Földtudományi Munkabizottsága, az MTA MAB Geoinformatikai és Térinformatikai Munkabizottsága, valamint az EAGE Miskolc Student Chapter közösen szervezte.