„Három évszázad 134 négyzetméteren”

A muzeológussal a tárlat megújításának hátteréről, a selmeci hagyományok szerepéről, a tudományos mérföldkövekről és arról is beszélgettünk, miként lehet egy több száz éves örökséget a mai látogatók számára érdekessé tenni.

Mi indokolta az egyetemtörténeti kiállítás megújítását?

Egyetemtörténeti kiállítás először 1986-ban nyílt az egyetemi könyvtárban. Bár az alapjai időtállónak bizonyultak, egy állandó tárlat esetében természetes igény, hogy időről időre megújuljon. Az elmúlt közel négy évtized alatt az egyetem sokat változott: új karok alakultak, új kutatási területek jelentek meg, és maga az intézmény is tovább fejlődött. A megújított kiállításnak erre a változásra kellett reagálnia. Fontos szempont volt, hogy ne csak a múlt eseményeit mutassa be, hanem azt is érzékeltesse, hogy az egyetem története ma is íródik.

Mit kíván érzékeltetni a kiállítás címe: Selmectől az űrkemencéig?

A cím tulajdonképpen az intézmény több mint 290 éves történetét foglalja keretbe. Az egyik végpontot az 1735-ben alapított selmecbányai bányászati és kohászati oktatás jelenti, amely Európa első ilyen jellegű felsőoktatási intézménye volt. A másik végpont az űrkemence technológiájának megalkotása, amely jól szimbolizálja a Miskolci Egyetem modern kutatási teljesítményét. A tárlat így egyszerre mutatja be a történelmi gyökereket és azokat az innovációkat, amelyek napjainkig meghatározzák az egyetem arculatát. A kiállítás igyekszik átfogó képet adni erről a fejlődésről: bemutatja az oktatás történetét, a kutatás legfontosabb eredményeit, az egyetemi élet mindennapjait és természetesen a selmeci diákhagyományokat is.

Nem tűnik egyszerű feladatnak egy több száz évre nyúló történet bemutatása egy korlátozott méretű kiállítási területen…

Valóban, hiszen egy 134 négyzetméteres térben kellett úgy összefoglalni közel három évszázad eseményeit, hogy az egyszerre legyen érdekes az egyetem hallgatóinak, az ide érkező vendégeknek, a kutatóknak vagy akár a Kutatók Éjszakájára érkező látogatóknak. A legnehezebb feladat talán az volt, hogy mit emeljünk ki, és mit hagyjunk ki. Egy egyetem történetében rengeteg olyan esemény, kutatás és személyiség van, amely önmagában is külön kiállítást érdemelne.

Milyen tudományos mérföldkövek alapján válogatott?

A kiállítás több korszak jelentős eredményeit is bemutatja. A selmeci időszak kapcsán például hangsúlyos szerepet kap a magyar műszaki szaknyelv kialakítása, amelyben az oktatók és hallgatók egyaránt jelentős szerepet vállaltak. Kiemelt helyet kapott a Szelényi-féle akkumulátor, amely a 19. század végének fontos technikai újítása volt. A korabeli budapesti Operaház belső világítását is ilyen akkumulátorok segítségével oldották meg. A modern korszakot pedig többek között az űrkemence képviseli, amely jól példázza, hová jutott az egyetemen folyó tudományos munka a 20-21. századra.

Hogyan lehet az innovációk között a selmeci diákhagyományokat megjeleníteni?

A selmeci hagyományok önálló egységet alkotnak a kiállításban. Ez természetes is, hiszen a Miskolci Egyetem identitásának egyik legfontosabb pilléréről van szó. A látogatók megismerhetik a legfontosabb szertartásokat és hagyományokat, emellett számos kapcsolódó tárgyat is láthatnak. Külön tárló mutatja be a különböző korszakok egyenruháit, amelyek mellé egy 19. századi fénykép is került, így közvetlenül összehasonlítható a régi és mai viseleteket.
A hagyományok megjelenítésében fontos szerepet kapnak a korsók is. A gyűjtemény számos különböző eseményt és kart reprezentáló darabot őriz, a balekkeresztelőtől a gyűrűavatóig.

Van olyan tárgy, amely különösen különlegesnek számít?

Az egyik legkülönlegesebb darab az úgynevezett Rhonici-kupa. Ez egy nagyméretű díszserleg, amely tulajdonképpen mintául szolgált a későbbi kupahagyomány számára. A részletes domborműveken bányászati jelenetek láthatók, így a tárgy egyszerre emlék és történeti dokumentum. Nem véletlenül tartozik a gyűjtemény kiemelt értékei közé.

Lathatók a kiállításban eredeti selmeci emlékek is?

Igen, bár az intézmény története során több költözésen, háborún és történelmi fordulaton is keresztülment, számos jelentős tárgy fennmaradt. Különösen értékesek az eredeti tanulmányi emlékérmek, amelyeket még Mária Terézia akadémiaalapításának idején vertek. Ezek a 18. századhoz és az intézmény legkorábbi időszakához kapcsolódnak, így rendkívüli történeti jelentőséggel bírnak. A kiállításban emellett különféle műszerek, laboratóriumi eszközök és oktatási emlékek is helyet kaptak.

Van személyes kedvenc tárgya?

Ha egyet kellene kiemelnem, akkor éppen a tanulmányi emlékérmeket mondanám. Ezek különösen szépen kötik össze a múltat és a jelent, hiszen a hagyomány ma is él. A Miskolci Egyetemen ma is bronz-, ezüst- és aranyfokozatban adják át a tanulmányi emlékérmeket, és azok ugyanazt az ikonográfiát használják, amely a 18. században kialakult. Kevés olyan hagyomány van, amely ennyire közvetlenül kapcsol össze több évszázadot.

Hogyan lehet megszólítani a digitális világban élő fiatalokat egy tárgyakra épülő egyetemtörténeti kiállítással?

Ez ma a múzeumi szakma egyik legfontosabb kérdése. Egy ilyen kiállítás esetében ugyanakkor nem feltétlenül az a cél, hogy minél több digitális elemet építsünk be. Úgy gondolom, a személyes élmény és a kézzelfoghatóság sokkal többet adhat. Egy tárlatvezetés során lehetőség nyílik egy-egy régi könyv bemutatására, történetek elmesélésére, vagy akár arra, hogy a látogatók elképzeljék, milyen lehetett bányamérnöknek lenni a 18-19. században. A mai generáció számára éppen az lehet különleges, amit a hétköznapokban már nem tapasztal meg: a közvetlen találkozás a múlttal.

A megújult tárlat megnyitása óta milyen visszajelzéseket kaptak?

A visszajelzések kifejezetten pozitívak. A látogatók érdeklődve nézik végig a kiállítást, és sok esetben személyes emlékeket is felidéz bennük egy-egy tárgy. Az öregdiákok gyakran a saját korsójukat vagy karszalagjukat keresik a vitrinekben. Ezek az apró felismerések különösen értékes visszajelzések, mert azt mutatják, hogy a kiállítás valódi kapcsolatot tud teremteni a látogatók és az egyetem múltja között.

Milyen időszakokban látogatható az Egyetemtörténeti kiállítás?

Az egyetemtörténeti kiállítás a Miskolci Egyetem Könyvtárában tekinthető meg. Érdemes tudni, hogy a szomszédos térben található a Selmeci Műemlékkönyvtár gyűjteménye is, amely szintén különleges értéket képvisel. A kiállítás hétfőtől csütörtökig 9 és 15 óra között, pénteken pedig 9 és 13 óra között látogatható. A belépés díjtalan. A portán kell jelezni az érkezést, ezt követően a munkatársak vezetik végig az érdeklődőket a tárlaton. Csoportos látogatás esetén érdemes előzetesen jelentkezni a könyvtár elérhetőségein keresztül.