Gyakori kulcsszavak
Gyakran felkeresett oldalak
Az Olaj- és Gázmérnöki Intézeti Tanszék – alapításakor Olajtermelési Tanszék – 75. évfordulóját ünnepli idén a Miskolci Egyetem Föld- és Környezettudományi Kara. A történeti és szakmai örökséget idézve tudományos konferenciát rendeztek, a Kutatók Éjszakája napján pedig emléktábla-avatással és faültetéssel állítottak emléket a tanszék múltjának és az olajmérnöki képzés hagyományainak.
A 75 éves évforduló szimbolikus jelzéseként az Egyetemváros területén 75, a Bükkben őshonos facsemetét ültetnek majd el, amelyek az elmúlt generációk munkáját és a jövő iránti elkötelezettségét jelképezik. A faültetés a Szakóca Ökoturisztikai, Természetvédelmi és Kulturális Alapítvány közreműködésével valósul meg, amely a jubileumi kezdeményezéshez csatlakozásával hozzájárul a képzésnek a fenntarthatóság és a természetvédelem értékeinek hangsúlyozásához – hangzott el az első hegyi juhar elültetése és a jubileumi emléktábla ünnepélyes avatása alkalmával.
A magyar olaj- és gázipar és a miskolci felsőfokú képzés története, a tudományos, kutatási–fejlesztési területeken egymástól elválaszthatatlan, generációk munkája és elhivatottsága áll mögötte – idézte fel az ünnepi eseménye a Miskolci Egyetem rektora, prof. dr. Horváth Zita. Kiemelte: az olaj- és gázmérnök szakmai folyamatosan alkalmazkodott a változó világhoz, a szakma művelőinek hite és tudása ma is azt erősíti, hogy van jövője. Ezt szimbolizálja az elültetett fa is, ami gyökeret ereszt és új hajtásokat hoz, figyelemmel és felelőséggel a következő generációk iránt.
Az ünnepi megemlékezést megelőző napon, szeptember 24-én a Miskolci Egyetem Bányászat és Energia Intézete jubileumi szakmai-tudományos konferenciával ünnepelte a jogelőd Olajtermelési Tanszék, mai nevén Olajmérnöki Tanszék alapításának 75. évfordulóját. A rendezvény méltó alkalmat teremtett arra, hogy a szakmai közösség számba vegye az elmúlt hét és fél évtized eredményeit, tisztelegjen az alapítók és elődök munkássága előtt, valamint bemutassa azokat a kutatási és fejlesztési irányokat, amelyek ma is meghatározzák a tanszék és az intézet tevékenységét.
A konferencia előadásai átfogó képet adtak a miskolci olaj- és gázmérnökképzés fejlődéséről: a magyar olajmérnök-képzés első hatvan évéről, a gázmérnökképzés kialakulásáról, valamint a jelenlegi oktatási struktúrát és a jövő kihívásaira adott válaszokról. Az előadások egyértelműen rámutattak arra, hogy a tanszék nemcsak a hazai szénhidrogénipar mérnökgenerációinak képzésében játszott meghatározó szerepet, hanem jelentős tudományos műhellyé is vált, ami a hatékonyság mellett a környezet fenntarthatóságára is koncentrál.
A jubileumi rendezvény üzenete egyértelmű volt: a 75 éves tanszék erejét a hagyomány és a megújulás egysége adja. Az elmúlt évtizedekben felhalmozott tudás ma már a geotermia, a hidrogéntechnológiák, a digitalizáció, az adatvezérelt döntéstámogatás és a fenntartható energiaipari megoldások területén is meghatározó szerepet tölt be. A konferencia így nemcsak a múlt eredményeinek ünnepe volt, hanem az előretekintésé is: a tanszék a jövő energetikai és műszaki kihívásainak alakításában is aktív szerepet vállal.
Magyarországon az államilag támogatott olajkutatás 1893-ban kezdődött. Hogy az egyre növekvő ipar fokozódó szakember igényét ki tudják elégíteni, a Miskolci Egyetem elődje, a Selmecbányai Bányászati Akadémia elkezdte a mélyfúrás és termelési technológia oktatását a Bányászati Tanszéken, 1904-ben, majd 1943-ban egy önálló Olajtermelési Tanszék megalapításáról döntöttek. A második világháború miatt végül az Olajtermelési Tanszék megalapítása 1951. július 1-jén történt meg. A tanszék a Bányászati Akadémia legújabb tanszéke lett Sopronban.
A tanszék a kezdetektől az olajipar minden területét érintette, míg a fő hangsúly a rezervoár, termelő és fúrómérnök képzésen volt. Az évek során a tananyag folyamatos fejlődésen ment át, miközben az oktatás színvonala folyamatosan emelkedett. Számos jó nevű, vezető ipari szakembert is bevontak az oktatásba, és ügyeltek arra, hogy a legújabb technológiákkal ismertessék meg a hallgatókat.
Mivel Magyarország nagy geotermikus potenciállal rendelkezik, a tanszék elkezdte a geotermikus energiához kapcsolódó tárgyak oktatását is az 1970-es évek elején. A biztonságtechnikai igények növekedése nyomán 1986-ban megalakult a Kitörésvédelmi Laboratórium és a hozzá kapcsolódó kurzus is.
A hazai gázipar szakemberigénye diktálta a gázmérnökképzés beindítását 1966-ban. Az ehhez a képzésirányhoz csatlakozó hallgatók a gázelőkészítés, felhasználás és elosztás tárgyköréhez kapcsolódó tárgyakat hallgatnak.
A tanszéken végzett hallgatók között az 1980-as évek végéig nem volt sok külföldi, de az olajipari képzés iránti igény növekedése a fejlődő országokban az angol nyelvű képzés beindításához vezetett. Az öt éves MS program 1987-ben kezdődött, ebben az első hallgatók 1992-ben végeztek. Hasonló okok miatt indult el a BS fokozattal rendelkező hallgatók részére egy három éves MS program 1995-ben, amelynek első diákjai 1998-ban végeztek.
Az eredeti tanszék 1993-ban Kőolaj és Földgáz Intézetté alakult, benne két tanszék jött létre: az Olajmérnöki Tanszék és a Gázmérnöki Tanszék (2007-től Olajmérnöki Intézeti Tanszék és Gázmérnöki Intézeti Tanszék). 2023-ban a Bányászati és Geotechnikai Intézet és a Kőolaj és Földgáz Intézet összeolvadásából létrejött a Bányászat és Energia Intézet, majd 2026. július 1-jével a Gázmérnöki és az Olajmérnöki tanszékek összeolvadásával létrejött az Olaj- és Gázmérnöki Intézeti Tanszék.
