A jövő képlete: középpontban a természettudományok oktatása

A Gépészmérnöki és Informatikai Kar Matematikai Intézete által szervezett találkozó elsődleges célja az volt, hogy hidat képezzen a felsőoktatásban tevékenykedő kutatók, a középiskolai oktatók és a tanárképzésben dolgozó szakemberek között, és megosszák a tapasztalatokat a matematika, a fizika és az informatika legkorszerűbb oktatási módszereiről.

Az idei találkozónak kiemelt aktualitást adott, hogy a Miskolci Egyetemen két évvel ezelőtt indult el a matematika-, fizika- és informatikatanár-képzés. Ez a mérföldkő szorosan összekapcsolódik a konferencia szellemiségével, amely a minőségi oktatást és a tanári utánpótlás biztosítását tűzte ki zászlajára – emelte ki a konferencia megnyitóján az egyetem rektora, prof. dr. Horváth Zita. A Miskolci Egyetem műszaki tudományok területén elismert erősségeire utalva kiemelte:

A közoktatás alapozza meg a mérnöki képzést, az erről szóló szakmai párbeszéd formálja az egyetemi oktatás jövőjét is.”

Az oktatás, a tudásátadás folyamatos alkalmazkodást vár el a tanároktól és a diákoktól egyaránt – erről már a rendezvény szervező Matematikai Intézet igazgatója, dr. habil. Hriczó Krisztián beszélt, aki szerint a természettudományos tárgyak oktatásáról szóló találkozó széles szakmai közösséget szólít meg. „A tudomány a közös gondolkodásból épül, a különböző tudományterületek kölcsönösen gazdagítják egymást” – fogalmazott.

A rendezvény színvonalát és a szakterületeken átívelő jellegét három kiemelkedő plenáris előadás alapozta meg: dr. Kiss László csillagász „A világűr mint erőforrás? Space Economy 101 és a fantázia határai” című előadásában a kozmikus gazdaság legújabb trendjeit és jövőbeli lehetőségeit mutatta be. Dr. Szabó Csaba matematikus kutatóprofesszor „Az agykutatástól az osztályteremig: van-e új a nap alatt? Van!” elnevezésű prezentációja a kognitív tudományok és a mindennapi oktatási gyakorlat kapcsolatát világította meg. Dr. Hriczó Krisztián a „Folyadékok matematikája” előadásával a bonyolult fizikai folyamatok matematikai modellezésébe nyújtott betekintést.

A konferencia szekcióülései és szakmai vitái hat fő témakört öleltek fel. Részletesen tárgyalták a modern pedagógiai módszertanokban rejlő lehetőségeket, a felsőoktatási alapozó tárgyak oktatási problémáit, valamint a duális képzés és a mesterképzés tapasztalatait. Nagy hangsúlyt kaptak emellett a legújabb elméleti és gyakorlati kutatási eredmények, az innovatív alkalmazások, valamint a tanárképzés megújítását célzó vizsgálatok.