„A felsőoktatás mint az üzleti szolgáltató központok motorja”

A rendezvényt felvezető panelbeszélgetésen Miskolc és Debrecen regionális üzleti központ szerepéről, ehhez kapcsolódva a városfejlesztés irányairól és lehetőségeiről a települések polgármesterei, Tóth-Szántai József és Papp László beszéltek. Hangsúlyozták, hogy a térség fejlődésének alapja az együttműködésen, az oktatás és a gazdasági szereplők közös gondolkodásán alapul, amelyben kulcskérdés a városok és a tudásbázist jelentő egyetemek közötti kapcsolat. Egyetértettek abban, hogy a magas hozzáadott értékű iparvállalatok igénylik a tudást, amihez elengedhetetlen a fejlesztésben érdekelt települések, az egyetemeken zajló oktatás és kutatás, valamint a vállalatok felől érkező igények harmonizációja. A városvezetésnek ugyanakkor felelősen kell gondolkodnia a beruházások és iparfejlesztési irányok meghatározásában, meg kell találnia az egyensúlyt a fenntarthatóság és az újonnan betelepíteni szándékozott technológiáknak a környezetre gyakorolt hatása között.

A fenntarthatóság és annak környezeti, gazdasági és társadalmi aspektusai komoly kihívásokat támasztanak.

A technikai, technológiai innovációk sikerességéhez szükségesek a társadalmi elemek is, amelyek kiegészítő módon segítik az innovációs potenciál fejlesztését

– hívta fel a figyelmet a beszélgetés moderátora, Veresné Prof. Dr. Somosi Mariann, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja. Meggyőződése, hogy a fenntartható vállalati magatartás hozzájárul a társadalom életminőségének a javításához, amivel a hasonló geopolitikai adottságokkal és regionális jellemzőkkel rendelkező, azonban más-más fejlődési pályán lévő városoknak szembe kell nézniük.

Versenyelőny, ha a versengő városok párbeszédet tudnak folytatni

– fogalmazott Prof. Dr. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora, aki ezt a régió gazdaságfejlesztését szem előtt tartó partnerséget az egyetemek közötti együttműködésre is kiterjesztette. A debrecenihez hasonló tudományos ipari parkok létrehozását és regionális szintű értékteremtő és megőrző együttműködését szorgalmazta, aminek haszonélvezője tud lenni a térség gazdasági-társadalmi-kulturális ökoszisztémája.

A tudományos kutatási területeken nem egymás ellen dolgoznak a felsőoktatási intézmények – mondta Prof. Dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora, aki a tudásháló létrehozásában a partnerség és a kapcsolatok jelentőségét emelte ki. Bár a mesterséges intelligenciának és a digitalizációnak megvan a maga helye a kutatási-fejlesztési szolgáltatások támogatásában, az egyetemek szerepe továbbra is a felelős értelmiségi attitűd kialakítása, hiszen az értékteremtésben és az értékközvetítésben a humán tőke szerepe megkerülhetetlen. „A közösségek kialakítása az értékteremtés szempontjából fontosabb, mint a szűken vett gazdasági érdek” – hangsúlyozta.

A konferencia folytatásában a felsőoktatásban új személetet hozó modell, a tudományos parkokhoz kapcsolódó egyetemi technológiatranszfer társaságok mutatkoztak be: a Miskolci Egyetem InnoME TTC, valamint a Debreceni Egyetem és a Szegedi Egyetem Technológiai Transzfer Központjai. Ezeknek a társaságoknak a legfontosabb feladata, hogy hidat képezzenek a felsőoktatás és az ipar között, hozzájáruljanak az intelligens gazdasági növekedéshez, tudáshálót és technológiai partnerséget kínáljanak. Hangsúlyosan jelenítik meg a gondolatot, hogy a gazdaság számára

az innovációs válaszok az egyetemeknél vannak.