Gyakori kulcsszavak
Gyakran felkeresett oldalak
„Nincs olyan vizsgált terület – a légkörtől a vizekig, a talajtól az élővilágig, beleértve az emberi egészséget is –, ahol ne lennének kimutathatók a klimatikus változások, amelyek egyértelműen negatív irányúak” – fogalmazta meg az MTA szakmai álláspontját a Klímatörvényről egy elnöki bizottság, amelynek a Miskolci Egyetem rektorhelyettese, Prof. Dr. Szűcs Péter is tagja volt.
Az Alkotmánybíróság 2026. június 30-i hatállyal megsemmisítette a Klímatörvény 3. § (1) bekezdését, mert az sérti a nemzedékek közötti igazságosság, elővigyázatosság és megelőzés elveit. A testület azt is megállapította, hogy a jogalkotó „nem szabályozta átfogóan és kifejezetten a Kárpát-medence és Magyarország sajátosságainak megfelelően a klímaváltozást előidéző üvegházhatású gázok csökkentésének a hagyományos kibocsátás szabályozásán túli eszközeit (mitigáció), a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazkodás eszközeit (adaptáció), valamint a klímaváltozás következményeivel szembeni ellenállóképesség növelésének eszközeit (reziliencia).”
Az Alkotmánybíróság azt követően hozta meg határozatát, hogy több országgyűlési képviselő kezdeményezte a Klímatörvény alaptörvény-ellenességének megállapítását. Döntése meghozatalát megelőzően a legfelsőbb bírói testület két kérdésben kérte az MTA szakmai álláspontját:
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a megkeresésnek eleget téve egy ad hoc elnöki bizottság szakmai állásfoglalását kérte Bozó László akadémikus vezetésével.
A jelenkori klímaváltozás hatásairól és az alkalmazkodás lehetőségeiről szóló, az Alkotmánybíróság felkérésére készített akadémiai állásfoglalás hét fejezetből áll. Ebben a Miskolci Egyetem rektorhelyettese, Prof. Dr. Szűcs Péter a klimatikus változások hatása a hazai felszín alatti vízkészletekre címmel írta meg a tanulmányát, amelyben egyúttal kitért a javasolt intézkedésekre és beavatkozásokra is.
