Gyakori kulcsszavak
Gyakran felkeresett oldalak
Kétnyelvű állatvédelmi tudományos folyóiratot indított Acta Animalia Hungarica címmel a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, amely az országban elsőként indított állatvédelmi szakjogász képzést.
Az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központja együttműködésében megjelent Acta Animalia Hungarica a régió első interdiszciplináris állatvédelmi tudományos folyóirata, amely az állatvédelem és állatjóllét komplex megközelítését állítja a középpontba. Az évente kétszer megjelenő periodika első nyomtatott számát, amelynek létrejöttét a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány támogatta, ünnepélyes keretek között mutatták be az Állatorvostudományi Egyetemen május 12-én.
A folyóiratot az ország első állatvédelmi szakjogászképzésének megálmodói és végrehajtói jegyzik, akik elkötelezetten dolgoznak az állatvédelem tudományos megerősítésén. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara és az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központja együttműködésében megjelent Acta Animalia Hungarica célja, hogy tudományos fórumot biztosítson az állatvédelemhez kapcsolódó különböző diszciplínák képviselőinek. A folyóirat a fenntarthatóság és a „One Health, One Welfare” elvei mentén az ember, állat és környezet közötti kapcsolatok holisztikus megközelítését képviseli.
Az Acta Animalia Hungarica (AHH) létrejöttében kiemelkedő szerepet vállaltak a tudományos élet egyéb prominens képviselői is. Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora elvállalta a Tanácsadó Testület tiszteletbeli elnöki szerepét, míg Visnyei László, a Magyar Állatorvosok Lapja korábbi főszerkesztője a Szerkesztőbizottság tiszteletbeli elnöke lett.
Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora az eseményen hangsúlyozta: „Az Acta Animalia Hungarica nemcsak egy tudományos mérföldkő, hanem egyben az Állatorvostudományi Egyetem és azon belül a 2021-ben létrehozott Állatvédelmi Jogi, Elemző és Módszertani Központ tevékenységének is fontos állomása. Úgy vélem,
ez a folyóirat olyan új eszközzé válhat, amely előmozdítja a tudományos alapú állatvédelmet, és hozzájárul ahhoz, hogy a tudományos eredmények a gyakorlatban is hasznosuljanak.
Hosszútávú célunk, hogy az Acta Animalia Hungarica a hazai és nemzetközi tudományos közösség elismert szereplőjévé váljon, és fokozatosan bekerüljön a releváns tudományos rangsorokba, indexekbe, így is hozzájárulva az állatvédelem tudományos presztízsének erősítéséhez.”
Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos, az AAH első számának egyik szerzője szerint az állatvédelem területén kiemelten fontos a szakmai vélemények, álláspontok megismertetése és ütköztetése, valamint az innovatív megoldásokra való figyelemfelhívás. Mint fogalmazott, „az állatvédelem egy közös munka, ami csak a kölcsönös együttműködések megerősítésével lehet sikeres.” A kormánybiztos köszönetét és elismerését fejezte ki Sótonyi Péter és Csák Csilla intézményvezetők számára a tudományos folyóirat létrejöttéhez.
A kiadvány bemutatóján Csák Csilla, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja kiemelte: „Megtisztelő feladat egy innovatív és hiánypótló kezdeményezés megvalósítása. A kar szellemiségéhez méltón a folyóirat jogi megközelítésben is hangsúlyos, célja pedig, hogy
különböző tudományterületeket összekapcsolva biztosítson mértékadó kutatási eredményeket és szakmailag megalapozott nézőpontokat a hazai és nemzetközi olvasók számára.”
Paulovics Anita, a folyóirat főszerkesztője, a Miskolci Egyetem dékánhelyettese elmondta: „Az Acta Animalia Hungarica megalapítása egy olyan szakmai álom beteljesülése, amely régóta érlelődött a tudományos közösségben. Bízunk benne, hogy
a folyóirat nemcsak tudományos értéket képvisel majd, hanem valódi előrelépést hozhat az állatvédelemben.
Ha e kiadvány hozzá tud járulni az állatok jóllétének fejlődéséhez, akkor munkánk nem volt hiábavaló.”
Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője, főszerkesztő-helyettes a következő gondolatot emelte ki: az állatvédelem sokkal több annál, mintsem hogy népi hiedelmekre, tévhitekre, dezinformációkra, túlzásokra, ráció nélküli érzelmekre vagy az aktuális közhangulatra épüljön. Az állatok védelme nem csupán erkölcsi kötelesség, hanem egy olyan összetett terület, amely tudományos megalapozottságot és rendszerszintű, holisztikus gondolkodást igényel.
