A mesterséges intelligencia térhódításának korszakában a személyes, átgondolt és intelligens médiahasználatra hívta fel a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Miskolci Egyetem és a CineFest Nemzetközi Filmfesztivál által közösen szervezett konferencia, amelyet a Miskolci Egyetem könyvtárában rendeztek meg.
Az információ napjainkban gyorsabban áramlik, mint a történelemben bármikor – de vajon tudjuk még, mit higyünk el belőle? – tették fel a kérdést a „Tudatos médiahasználat – stratégia a kritikus gondolkodásmód fejlesztésére” címmel a Miskolci Egyetemen megrendezett konferencia szervezői. A kérdésre reflektált köszöntőjében Dr. Kollarik Tamás, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) egyetemi docense, az NMHH elnöki főtanácsadója, aki úgy fogalmazott: a jövőnk azon múlik, hogy képesek leszünk-e megőrizni önálló tudásunkat ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia (MI) által létrehozott tartalmak áradatában felismerjük, mi a valóság és mi nem az. Megoldásként a kíváncsiság megőrzését ajánlotta, ami hozzásegíthet a manipulatív virtuális tartalmak felismeréséhez, a helyes döntések meghozásához.
Az oktatás fejlesztése és az MI közötti kapcsolatok összefüggéseit a Miskolci Egyetem BTK Kommunikáció és Médiatudomány Tanszékének vezetője, Dr. Faragó László vette számba a „Hogyan használd és mikor ne kérdezd az okosrobotot” alcímet viselő előadásában. Kifejtette: miután előtérbe került az interaktív, a problémamegoldásra fókuszáló, projektalapú tanulás, a tanítási módszerek újragondolása elengedhetetlen. Céllá vált a kritikus gondolkodás elősegítése, ezzel együtt elérkezett az MI használatának szabályozása hallgatói és oktatói oldalról egyaránt. A tématerületen a Miskolci Egyetem is elkészítette a maga előírásait – mondta.
Sára Balázs, Balázs Béla-díjas operatőr, a Színház és Filmművészeti Egyetem docense a mozgóképes manipuláció történetét vette számba a némafilmtől kezdve napjaink mesterséges intelligenciával megtámogatott, virtuális valóságot teremtő filmkészítéséig. Példákat hozott arról, hogy a filmes vágási technikákkal miként lehetett befolyásolni már a kezdetekben is a nézők érzelmi megnyilvánulásait.
Világjelenség, hogy a digitális tudás megfordította a generációk közötti fejlődési folyamatot: az idősebb korosztály lemaradt a fiataloktól, akiktől e tekintetben tanulniuk kell, ha lépést akarnak tartani. Ezzel vezette fel gondolatait a filmek korhatárrendszerének aktuális kérdéseiről tartott előadásában Dr. Taba Miklós, a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője. Témájához kapcsolódott Dr. Novák Adrienn, az NMHH szakmai koordinátora, aki a közösségi médiában jelen lévő „gyermekinfluenszerek” és „mamaminfluenszerek” médiatartalmaira utalva annak gyermekjogi kérdéseire irányította rá a figyelmet. A veszélyekre utalva feszegette a kiskorúak „digitális életútját” elindító szülők felelősséget, egyben hangsúlyozta a kisgyermekek „láthatatlansághoz való jogát” a közösségi platformokon.
A konferenciát Bánovits Ottó, a MOM doktori iskolájának hallgatója zárta, aki előadásában a képi világot egy új valóság kezdeteként értelmezte.