MI – az intelligens rendszerektől a biológiai életkormeghatározásig

Az eseményen a mesterséges intelligencia fejlődését több tudományág nézőpontjából világították meg az előadók. A témák között szó volt a magyar műszaki AI-kutatásokról, az intelligens rendszerekről és a gépi érzékelésről (Benedek Csaba, Gépi Érzékelés Kutatólaboratórium, HUN-REN SZTAKI); a Miskolci Egyetem AI-fejlesztéseiről (Nehéz Károly, GÉIK Informatikai Intézet); a magyar fejlesztésű nyelvmodellekről a ParancsPULI-tól a ChatPULI-ig (Ligeti-Nagy Noémi, ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont); a biológiai életkor meghatározásáról a mesterséges intelligencia segítségével (Kerepesi Csaba, BioAgeAI Kutatócsoport, HUN-REN SZTAKI); a mesterséges intelligencia gazdasági hatásairól (Bartha Zoltán, ME GTK Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet); illetve a kulturális örökség feldolgozásáról az AI segítségével (Szabó Csaba főigazgató, Magyar Nemzeti Levéltár).

A Miskolci Egyetem a Magyar Nemzeti Levéltárral közösen megvalósított Tudományos Adatelemző és Módszertani Központ projekt megvalósításával jelentős lépést tett a mesterséges intelligencia tudományos, kutatási és oktatási célú felhasználása irányába – mondott példát a konferenciát köszöntő prof. dr. Horváth Zita rektor. Megítélése szerint az MTA Miskolci Akadémiai Bizottsággal együtt rendezett tanácskozás a mindennapi jelenünk legégetőbb kérdéseire, a hasznosság mellet a problémákra hívja fel a figyelmet.

Az MTA Miskolci Akadémiai Bizottság elnöke, prof. dr. Kocsis Károly arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának 200. évfordulója alkalmat kínál arra, hogy a vidék tudományosságát képviselő társaság országos szintű figyelmet kapjon. Emlékeztetett: a jubileumi akadémiai sorozat 2026 decemberéig kínál előadásokat és ismeretterjesztő programokat nem csak a tudomány művelői, hanem a tudomány világa iránt nyitottak számára.