Gyakori kulcsszavak
Gyakran felkeresett oldalak
„A városi bányászat, mint a körforgásos gazdaság legfontosa eleme” címmel kiállítás nyílt a Miskolci Egyetem főépületének régi aulájában. A Nyersanyagelőkészítés és Környezettechnológia Intézet és partnerei támogatásával készült, február közepéig látható tárlat a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves évfordulójára készült.
Minden olyan anyagot, amelyet már kitermeltek a földkéregből és felhasználtak, például utak, épületek, járművek, használati eszközök előállításánál, antropogén, azaz emberi tevékenységből származó anyagoknak nevezik. A városi bányászat a hulladékokból és maradványanyagokból a gyártásban újra felhasználható alapanyagokat állít elő, így a „körforgásos gazdaság” legfontosabb része: ezen a területen valósul meg az elhasznált anyagok, vagy a bennük rejlő energiatartalom visszavezetése a gazdaságba.
„A városi bányászat, mint a körforgásos gazdaság legfontosa eleme” című kiállítás a körforgásos gazdaság lényegét a különböző hulladékfajták újrahasznosításától kezdve a mezőgazdasági és zöldhulladékon át a hulladékból kinyerhető hőenergiáig mutatja be. Összegzi, hogy milyen hazai fejlesztések zajlanak annak érdekében, hogy a Magyarországon jelenleg csak mintegy 6 százalékot kitevő körforgásos (azaz újrahasznosítás révén létrejött) anyaghasználati arányt miként lehetne a jövőben növelni. (Az Európai Uniós tagországok átlagos felhasználása ennek a dupláját, 13 százalékot tesz ki a statisztika szerint.) A szakterület, így az újrahasznosítás fejlődésének elősegítéséhez szorosan kapcsolódik a Műszaki Föld- és Környezettudományi Karán alap- és mesterszinten oktatott környezetmérnök képzés – hívta fel a figyelmet a kiállítás megnyitóján prof. dr. Mucsi Gábor, a kar dékánja, aki körforgásos gazdasági rendszer fejlődésében az iparvezért kutatások jelentőségét hangsúlyozta.
Egy tanulmány szerint 2050-re fordulópont várható a nyersanyagelőállításban: a legismertebb alapanyagokból, a vasból, rézből, cinkből antropogén formában több lesz a városokban, mint a földkéreg alatt – mondta prof. dr. Faitli József, a Nyersanyagelőkészítés és Környezettechnológia Intézet egyetemi tanára. A természeti erőforrások használatának meg kell fizetni az árát: változik az éghajlat, a talaj és így mások mellett az élelmiszerek és a víz minősége is. Nyilvánvaló, hogy amennyiben kevesebb természeti erőforrás felhasználásával tudjuk a civilizációt fenntartani, a negatív hatások mérsékelhetők. A Föld megmentésében, a környezetszennyezés csökkentésében és a fenntartható környezet megőrzésében, a körforgásos gazdaság koncepciójának erősítésében ezért kulcsfontosságú a városi bányászat szerepe – hívta fel a figyelmet.
