BTK_02
Szakirányú továbbképzés

Pedagógus szakvizsga

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar által meghirdetett szakirányú továbbképzés.

A képzés megnevezése
Pedagógus szakvizsga
Képzési terület
Pedagógusképzés
Képzés időtartama
4 félév
A szakképzettség oklevélben történő megjelölése
Szakvizsgázott pedagógus

Áttekintés

A jelentkezés feltételei

  • Az alábbi alapképzési szakok (korábban főiskolai szintű képzések) valamelyikén szerzett végzettség és szakképzettség:
    tanító, óvodapedagógus, csecsemő- és kisgyermeknevelő, konduktor, gyógypedagógia
  • vagy bármely tanári szak valamelyikén (korábban főiskolai vagy egyetemi szintű képzésben) szerzett végzettség és szakképzettség
  • legalább három év pedagógus-munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat

A képzés célja

A pedagógusi tevékenység ellátásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megerősítése, elmélyítése, a legújabb ismeretekkel történő megújítása.

Szakirányok
  • Mentori, vezetőtanári feladatokra való felkészítés
    55 kredit
  • Tehetséggondozás, tehetségfejlesztés
    55 kredit

A képzésben elsajátítandó kompetenciák

A gyakorlati tevékenységük tapasztalataira építve a képzés során a pedagógusok felkészülnek a pedagógus munkakörök, illetve az intézményekhez kapcsolódó speciális feladatok ellátására.

Ismereteket szereznek az oktatás-nevelés tartalmi szabályozásának új követelményeiről, azok alkalmazási lehetőségeiről a szaktárgyi oktatásban és nevelésben; a intézmények eredményes irányítására, működésére vonatkozóan; az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő személyiségformálás elméletére, módszereire.

Tudás
  • tisztában van a neveléstudomány és határtudományai legfontosabb és aktuális kutatási eredményeivel;
  • ismeri szaktudománya, a neveléstudomány, a pszichológia és a szakmódszertan pedagógiai munkája szempontjából releváns – eredményeit, összefüggéseit, különös tekintettel az önszabályozó tanulás, a differenciált fejlesztés, az adaptív nevelés-tanítás, az esélyteremtés és az együttnevelés legújabb pedagógiai megoldásaira;
  • ismeri a reflektív gyakorlat önfejlesztésben betöltött szerepét, hatékony alkalmazásának eszközeit, eljárásait;
  • rendelkezik a pedagógiai folyamatok tervezéséhez, szervezéséhez és értékeléséhez szükséges elméleti és módszertani ismeretekkel, beleértve a terület legújabb eredményeit is;
  • átlátja a szakmapolitikai fejlesztési irányokat, ismeri a közneveléssel, a kora gyerekkori neveléssel és intervencióval foglalkozó rendszerek fejlesztésének európai és világtendenciáit;
  • érti a korszerű információs és infokommunikációs eszközök pedagógiai alkalmazásának fontosságát, ismeri és aktívan használja a modern kommunikáció tereit, önfejlesztést támogató lehetőségeit;
  • érti és használja a neveléstudomány szaknyelvét;
  • ismeri a pedagógus tevékenységét meghatározó jogi és szakmai dokumentumok strukturális és tartalmi követelményeit;
  • ismeri szaktudományában, valamint a neveléstudományban és társtudományaiban a megismerés alapelveit, a problémákhoz kötődő feltáró vizsgálatok módszereit;
  • ismeri a gyerekekkel, tanulókkal végzett vizsgálatok, kutatások etikai alapelveit;
  • rendelkezik a szakmai fejlesztések előkészítéséhez, lebonyolításához szükséges ismeretekkel.
Képesség

A szakirányú továbbképzési szakon végzett hallgató képes

  • értelmezni, saját és intézménye pedagógiai gyakorlatának fejlesztéséhez
  • felhasználni szaktudományának, a neveléstudománynak és társtudományainak új eredményeit;
  • a pedagógiai jelenségek és problémák saját intézményi kontextust is figyelembe vevő kritikus, több szempontú elemzésére;
  • pedagógiai tevékenységére és annak eredményeire adekvát és differenciált szakmai szempontok mentén reflektálni, szakmai fejlődését irányítani;
  • pedagógus-szerepének, feladatainak és szerepvállalásának újrafogalmazására a folyton változó környezetben;
  • alkalmazni a szakemberek együttműködésének eredményes módjait, lehetőségeit;
  • a főbb infokommunikációs technológiák és funkciók magabiztos használatára, hatékony alkalmazására;
  • problémára orientált, helyi szintű feltáró vizsgálat tervezésére és lebonyolítására;
  • a feltáró vizsgálat adatainak elemzésére, eredményeinek értelmezésére a tanítás-nevelés-gondozás hatékonyabbá tétele, önmaga és mások pedagógiai tevékenységének fejlesztése, valamint az intézményfejlesztés érdekében;
  •  gondolatait koherensen megfogalmazni, képes a szakmai terminológia használatára és rövidebb terjedelmű publikációk elkészítésére, előadások megtartására;
  • a tanulás, fejlődés sajátosságainak ismerete alapján az adott gyermeki, tanulói sajátosságok figyelembevételével megfelelő oktatási-nevelési-gondozási feltételek megteremtésére, valamint egyéni tanulási és fejlődési utak támogatására;
  • a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási szükségleteinek felismerésére, integrált és inkluzív nevelésének, oktatásának, a befogadó pedagógiai miliő jellemzőinek felismerésére;
  • szakmáját meghatározó dokumentumokat és jogszabályokat értelmezni;
  • az intézmény szervezeti működésének kritikai elemzésére;
  • szakmai közösségeiben az együttműködő tanulásra, fejlesztésre.
Attitűd
  • fontosnak tartja szakmai munkájában a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó problémák figyelembevételét, és magáévá teszi a méltányosság szemléletét;
  • törekszik a széles körű szakmai együttműködésre, a problémahelyzetek nyitott és elemző megközelítésére;
  • szakmailag megalapozott kritikai szemlélettel rendelkezik és elkötelezett a tényeken alapuló szakmai elemzések iránt;
  • szakmai felkészültsége és tevékenysége fejlesztése érdekében igénye van a folyamatos önreflexióra, a szakmai önfejlesztésre és megújulásra;
  • elkötelezett a folyamatos szakmai fejlődés terén, törekszik a szakmáját, szakterületét érintő kérdések folyamatos követésére, ezért különösen nyitott az új szakmai eredmények megismerésére, munkájában való hasznosítására és azok értékelésére;
  • nyitott a tudásmegosztáson alapuló közösségi/szervezeti tanulás iránt, részt vesz a szakmai szervezetek, csoportok tevékenységében;
  • elkötelezett intézményének, szakmai közösségének folyamatos fejlesztése mellett, motivált, kezdeményező innovatív fejlesztésekben, kezdeményező szerepet vállal intézményében.
Autonómia és felelősség
  • reálisan méri fel saját szakmai lehetőségeit és hiányosságait;
  • kezdeményező szerepet vállal a jelenségek megértetésében, a felelős gondolkodásra ösztönzésben; saját tevékenységeiben, döntéseiben a szakmai szempontokat juttatja érvényre;
  • megbízható szakmai partner a különböző együttműködésekben;
  • felelősséget vállal munkatársai, szakmai közössége fejlődésének támogatásáért.

A képzés részletei

Részletek

A pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzés során a hallgatók részletes betekintést nyernek az iskolázás aktuális, nemzetközi és hazai problémáiba, annak megoldási lehetőségeibe, továbbá az oktatási rendszer működésébe, megismerik az iskolairányítás szegmenseit, s a pedagógia legújabb fejlesztési és tudományos eredményeit. A képzés oktatói között a Miskolci Egyetem munkatársai mellett a korábbiaknál hangsúlyosabban megjelennek a megye, a régió tanügyigazgatásában vezető szerepet játszó szakemberek.

A képzésben jelenleg felkínált, választható, az egyéni specializációt lehetővé tevő modulok: mentori, vezetőtanári feladatokra való felkészülés, valamint tehetséggondozás, tehetségfejlesztés.

 

dr. habil. K. Nagy Emese
egyetemi docens

Szakkal kapcsolatos kérdések, szakfelelős

C/1
épület, III., 319-320.
dr. Lubinszki Mária
egyetemi docens

Szakkal kapcsolatos kérdések

C/1
épület, III., 319-320.
Szenczi Denisa
igazgatási ügyintéző

Szakkal kapcsolatos kérdések

C/1
épület, III., 319-320.

Törzsanyag

A törzsanyag részletei

Közigazgatási szervezési ismeretek (4 kredit), ebből: 4 kredit az előírás

  • Közigazgatási vezetési ismeretek (2 kredit)
  • Európai uniós alapismeretek (2 kredit)

A nevelési-oktatási intézmény mint szervezet (4 kredit), ebből: 4 kredit az előírás

  • Iskolaszervezet-tan (2 kredit)
  • Intézmény-irányítás (2 kredit)

A nevelési-oktatási intézmény hatékonysága (6 kredit), ebből:

  • A tanulói és a pedagógusi munka értékelése (2 kredit)
  • Tanári, tanulói és szülői szerveződések (2 kredit)
  • Az intézményi légkör szociálpszichológiai jellemzői (2 kredit)

Pedagógus a nevelési-oktatási intézmény szervezetében (18 kredit), ebből: 18 kredit az előírás

  • Pedagógusszerepek (3 kredit)
  • Önismeret (3 kredit)
  • Oktatástervezés (3 kredit)
  • Konfliktuskezelés (2 kredit)
  • Projekttervezés (3 kredit)
  • Drámapedagógiai módszerek alkalmazása (2 kredit)
  • A minőségbiztosítás módszerei (2 kredit)

Speciális nevelési feladatok (21 kredit), ebből: 21 kredit az előírás

  • Személyiségfejlesztés (2 kredit)
  • Egységesség és differenciálás (2 kredit)
  • A tanácsadás pszichológiai alapjai (2 kredit)
  • Hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók (3 kredit)
  • Integráció és inklúzió (2 kredit)
  • Tehetségfejlesztés (2 kredit)
  • Egészségnevelés, mentálhigiéné, drogmegelőzés (2 kredit)
  • Kulturális sokszínűség az iskolában (2 kredit)
  • E-tanulás (2 kredit)
  • Élethosszig tartó tanulás, felnőttoktatás (2 kredit)
  • Szabadon választható tárgyak: 2 kredit

Szakdolgozat (10 kredit)

Szakképzési modul

Mentori, vezetőtanári feladatokra való felkészítés (55 kredit)

Megújult szakirányunk célja a mentori, vezetőtanári tevékenységre való széleskörű felkészítés. Szakirányunk tematikai egységeit összehangoltuk a megújult, gyakorlatorientált tanárképzés törvényi követelményeivel, így hallgatóink a leginnovatívabb módszertani ismeretanyagokat sajátíthatják el, lefedve a mentorálás sokrétű tevékenységi körét.

Néhány tantárgy a szakirányból:

  • Korszerű módszertani ismeretek
  • A mentorálás pszichológiai alapjai
  • A professzionális tanári gondolkodás fejlesztése 

Tehetséggondozás, tehetségfejlesztés (55 kredit)

Szakirányunk a tehetséggondozás elméleti és gyakorlai ismeretanyagát tartalmazza kifejezetten gyakorló pedagógusok számára. Fókuszban a tehetséggondozás alapfogalmai, társadalmi vonatkozásai, az egyéni és csoportos tehetségdiagnosztika és tehetség tanácsadás folymatai állnak. Mindez korszerű, és módszertanilag sokrétű szakmai tartalommal jeleik meg a képzésben.

Néhány tantárgy a szakirányból:

  • A pedagógus szerepe a tehetségfejlesztésben
  • Tehetségdiagnosztika
  • Tanácsadás, egyéni fejlesztés
A szakképzettség megszerzéséhez szükséges:

120 kredit

Dr. Illésné dr. Kovács Mária

Dékán, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

dekan_btk

A Miskolci Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara a 21. század emberének is korszerű, jól hasznosítható tudást nyújt. Képzési palettáján mindaz megtalálható, ami a klasszikus értelemben vett bölcsészet- és társadalomtudományok körébe tartozik, de bőséges a kínálat az osztatlan tanárképzés és a gyógypedagógus-képzés területén is. Karunkon minden hallgató számára elérhető a mai, felgyorsult tempójú élet nélkülözhetetlen kelléke, a gyakorlatorientált, alkalmazható tudás.

Dr. Illésné dr. Kovács Mária

btk_01
btk_02
University student working in the library
btk_04
btk_05
btk_06

Jövőkép

A szakképzettséget valamennyi pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazhatja beosztása, megbízása és munkaköre ellátása során.

A szakot meghirdető kar

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar a nagy múltú, több évszázados gyökerű Miskolci Egyetem egyik fiatalabb fakultása, amelyet az a világos társadalmi igény hívott életre, hogy a humán tudományterületek is megjelenjenek az egyetem oktatási palettáján. A miskolci bölcsészképzés 1992-ben indult útjára, végzett hallgatóink azóta sikeresen helyt állnak akár az oktatás, a tudomány, a kultúra, illetve a média világában, akár a gazdaság szféráiban. Mi sem bizonyítja jobban az itt végzettek elismertségét, mint hogy egyetemünk rektora is a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon tanult.

Hosszú évek minőségfejlesztő munkájának az eredménye, hogy karunk előkelő helyet foglal el oktatói kiválósága alapján a hazai felsőoktatásban. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerünk folytán a hallgatók jelentős számban vehetnek részt külföldi egyetemek képzésein, továbbá mi is szép számmal fogadunk külföldi hallgatókat. A BTK-n diplomázottak elhelyezkedési esélyeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, ennek alapján határozottan állíthatjuk, hogy munkaerő-piaci helyzetük semmivel sem rosszabb, mint más tudományterületek esetén. A kar minősítését az is fémjelzi, hogy az anonim válaszadó hallgatók csaknem 90 %-a nyilatkozott úgy, hogy újra az ME BTK-t választaná. A jó nyelvtudás, a jó kommunikációs és prezentációs készség jelentősen javítja a bölcsészek, pedagógusok, társadalomtudósok lehetőségeit. Karunk a bölcsészet- és társadalomtudományok, valamint a tanárképzés regionális szellemi központjaként meghatározó oktatási és kutatási centrumként kívánja ellátni feladatait – a régió, a társadalom szolgálatában.

Képzési hírek

Összes hír
Összes hír