Hatodik alkalommal rendezték meg a Bűnmegelőzési Szabadegyetem programsorozatát a Miskolci Egyetemen, amely ezúttal a kiégés (burnout) megelőzésének kérdését helyezte középpontba. A rendezvény a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Bűnmegelőzési Tanács és a Miskolci Egyetem közös szervezésében valósult meg.
Az eseménysorozat évek óta fontos szakmai fórumként szolgál, amely lehetőséget teremt a különböző szakterületek képviselői közötti párbeszédre, tudásmegosztásra és együttműködésre. A program szakmai hátterét ezúttal is a Miskolci Egyetem Alternatív Konfliktuskezelési és Vitarendezési Interdiszciplináris Kutatóközpontja (AKIK), valamint a Magyar Tudományos Akadémia Alternatív Konfliktuskezelési és Vitarendezési Munkabizottsága biztosította.
A szakmai program középpontjában a kiégés megelőzésének rendszerszintű és egyéni lehetőségei álltak. Az előadások és beszélgetések több kulcskérdést jártak körül: hogyan válhat a megelőzés a szervezeti működés szerves részévé, és nem csupán az egyén felelősségévé; miként előzhető meg, hogy a kiégés a munkavégzés minőségére és hatékonyságára is negatív hatással legyen; valamint hogy a korai felismerés valóban a pályaelhagyás irányába vezet-e, vagy léteznek olyan beavatkozási pontok, amelyekkel a folyamat visszafordítható.
Kiemelt téma volt az is, hogy a segítő szakmákban dolgozók mennyire tudnak nyíltan beszélni a kiégésről, és hogyan lehet lebontani az ezzel kapcsolatos szakmai tabukat. Az előadók hangsúlyozták: a tartós érzelmi megterhelés kezelése nemcsak egyéni megküzdési stratégiák kérdése, hanem szervezeti és intézményi felelősség is.
A konferencián szupervízorok, társadalomkutatók és szakpszichológusok osztották meg a mindennapi munkában is hasznosítható tapasztalataikat, gyakorlati tanácsaikat és ajánlásaikat. Az előadások és szakmai diskurzusok célja az volt, hogy segítséget nyújtsanak a már kialakult kritikus helyzetek kezelésében, valamint hozzájáruljanak olyan jó gyakorlatok kialakításához, amelyek hosszú távon is támogatják a segítő szakemberek mentális egészségét.
A rendezvény ismét megerősítette: a bűnmegelőzés nemcsak intézkedések és szabályozások kérdése, hanem az abban dolgozó szakemberek jóllétének megőrzése is kulcsfontosságú.