BTK_02
Alapképzés (BSc / BA / BProf)

Kommunikáció- és médiatudomány (Communication and Media Studies)

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar által meghirdetett alapszak

A képzés megnevezése
Kommunikáció- és médiatudomány (Communication and Media Science)
Képzési terület
Társadalomtudomány
Képzés időtartama
6 félév
A szakképzettség oklevélben történő megjelölése
Kommunikátor

Áttekintés

A képzés célja

A szak célja kommunikációs szakemberek képzése, akik ismerik a kommunikáció különböző színterein működő intézményeket, intézményrendszereket. Ismerik a társadalmi kommunikáció színtereit, az itt működő intézmények struktúráját, a kommunikáció és média fontosabb intézményeit, a kommunikáció és média működését. Megszerzett tudásuk, képességeik és attitűdjeik birtokában teljes mértékig alkalmasak a kommunikáció színterein lévő intézményekben kommunikációs munka végzésére. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

A szakképzettség oklevélben történő angol nyelvű megjelölése:
Expert in Communication.

Specializáció

Médiatudomány

Médiatudomány specializáción hallgatható tárgyak: A médiakutatás módszertana, Az írott média elmélete és gyakorlata, A hangzó média elmélete és gyakorlata, reprezentációelméletek, interjú a médiában, A mozgókép- és médiaelemzés gyakorlata, Médiaszövegek elemzése, Média a kultúraközi kommunikációban, Fotó, videó, képalkotás, Médiaesettanulmányok.

Újságíró

Újságíró specializáción hallgatható tárgyak:

Sajtótörténet, A print újságírás elmélete és gyakorlata, Az írott sajtó műfajai: tudósítás, riport, interjú, Olvasószerkesztés, Stilisztika, Hírszerkesztés, hírelemzés az írott sajtóban, A televíziós és rádiós újságírás műfajai és gyakorlata, rádiós stúdiógyakorlat.

A képzésben elsajátítandó kompetenciák

Tudása
  • Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik.
  • Ismeri a társadalom működésével kapcsolatos összefüggéseket, az ezekre vonatkozó szaktudományos kontextusokat.
  • Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait.
  • Áttekintéssel rendelkezik a szakterülethez tartozó társadalmi létszférák, azaz az intézmények, mint a gazdaság, politika, tudomány, művészet, moralitás, vallás, nyelv, jog normatív rendszereiről és működési gyakorlatáról.
  • Ismeri a kommunikáció és média területét meghatározó társadalmi, strukturális, gazdasági és politikai folyamatok legfontosabb tényezőit.
  • Magabiztos módszertani tudással rendelkezik, érti és átlátja a módszertani innováció lehetőségeit és perspektíváit.
Képességei
  • Képes eligazodni szakterületének mélyebb összefüggései és a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi, kommunikációs és médiatudományi problémák, valamint azok lehetséges megoldási módszerei között.
  • Képes szakterületének új ismereteit hatékonyan feldolgozni. Magabiztosan kezeli a nyomtatott és a digitális szakirodalmi forrásokat, a társadalomtudományi és médiakutatási adatbázisokat és a működtetésükre szolgáló eszközöket.
  • Képes a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek és koncepcióinak szintetizáló összevetésére, racionális érvek kifejtésére, vagyis a kommunikáció különböző színterein zajló viták során véleménye megformálására és véleményének megvédésére.
  • Alapfokú elméleti felkészültségére építve képes kidolgozni a társadalmi kommunikáció színterein zajló folyamatok valóságos viszonyait feltáró, a tények vizsgálatára irányuló munkahipotézisét, az ennek vizsgálatára szolgáló legalkalmasabb empirikus módszert és a feldolgozás folyamatának koncepcióját.
  • Képes az elméleti és a gyakorlati munkája során megismert kommunikációs szinteken és színtereken feltárt tények alapos és részletes elemzésére, az eredményekből kibontható összefüggések feltárására.
  • A kommunikáció és médiakutatás területén képes a feldolgozott információk alapján reális értékítéletet hozni, és az ezekből levonható következtetésekre építve önálló javaslatokat megfogalmazni.
  • Szakmai szóhasználata során magabiztosan használja a szakma szókincsét, a szakma szaktudományos alapfogalmait, és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.
  • A gyakorlati alkalmazhatóság szintjén képes szakterületére vonatkozó (személyközi, csoportos, nyilvános, szervezeti, kultúraközi és tömegkommunikáció) döntéshozatali folyamatokban döntéseket hozni.
Attitűdje
  • Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
  • Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
  • Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét, és felvállalja ezen értékeket képviseletét.
  • Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz.
  • Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
  • Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
  • Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni.
  • Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
  • Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
  • Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban.
  • Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
  • Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
  • Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
Autonómiája és felelőssége
  • A kommunikáció és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
  • Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
  • Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
  • A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
  • Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját.
  • Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
  • Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.

A képzés részletei

Az Oktatási Hivatal nyilvántartásában szereplő adatok
  • FNYF/1081-11/2022.
Dr. Dobák Judit
Szakkal kapcsolatos kérdések
C/1
épület, III., 310.

Törzsanyag

A törzsanyag részletei

Általános kompetenciákat fejlesztő kommunikációtudományi és társadalomtudományi ismeretkör elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”:
elmélet-orientált, 60-70 kredit%

Kommunikációs és társadalomtudományi alapismeretek
(40-55 kredit):

  • ember és társadalom,
    társadalmi kommunikáció,
    társadalomtudományi alapismeretek,
    szociálpszichológiai alapismeretek;
  • alapozó gyakorlatok modul,
    kommunikációs szakmai kompetencia-fejlesztés
    (írásos és mediális gyakorlati kommunikációs ismeretek, kommunikációs kutatásmódszertani ismeretek).

Kommunikációs elméleti és gyakorlati stúdiumok
(101-116 kredit):

  • kommunikációs színterek,
  • a kommunikáció elméletei és modelljei,
  • kommunikációs intézmények működése és intézmények kommunikatív működése,
  • a kommunikáció mediális aspektusai,
  • kultúra és kommunikáció,
  • vizuális kommunikáció,
  • szakmai gyakorlati ismeretek.

A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeret. A választható ismeretek kreditértéke a kommunikációs elméleti és gyakorlati stúdiumokon belül 40-44 kredit.

Szakmai gyakorlat

A szakmai gyakorlat a kommunikáció különböző színterein lévő intézményekben eltöltött legalább 80 órás gyakorlat.

Idegennyelvi követelmények

A szakképzettség megszerzéséhez szükséges:

180 kredit

Dr. Illésné dr. Kovács Mária

Dékán, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

dekan_btk

A Miskolci Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara a 21. század emberének is korszerű, jól hasznosítható tudást nyújt. Képzési palettáján mindaz megtalálható, ami a klasszikus értelemben vett bölcsészet- és társadalomtudományok körébe tartozik, de bőséges a kínálat az osztatlan tanárképzés és a gyógypedagógus-képzés területén is. Karunkon minden hallgató számára elérhető a mai, felgyorsult tempójú élet nélkülözhetetlen kelléke, a gyakorlatorientált, alkalmazható tudás.

Dr. Illésné dr. Kovács Mária

btk_01
btk_02
University student working in the library
btk_04
btk_05
btk_06

Jövőkép

A leggyorsabban fejlődő terület szakembere lehetsz!

A képzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakörök
  • 1416 Reklám-, PR- és egyéb kommunikációs tevékenységet folytató egység vezetője
  • 2531 Piackutató, reklám- és marketingtevékenységet tervező, szervező
  • 2532 PP-tevékenységet tervező, szervező
  • 2715 Könyv- és lapkiadó szerkesztője
  • 2716 Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő

A szakot meghirdető kar

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar a nagy múltú, több évszázados gyökerű Miskolci Egyetem egyik fiatalabb fakultása, amelyet az a világos társadalmi igény hívott életre, hogy a humán tudományterületek is megjelenjenek az egyetem oktatási palettáján. A miskolci bölcsészképzés 1992-ben indult útjára, végzett hallgatóink azóta sikeresen helyt állnak akár az oktatás, a tudomány, a kultúra, illetve a média világában, akár a gazdaság szféráiban. Mi sem bizonyítja jobban az itt végzettek elismertségét, mint hogy egyetemünk rektora is a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon tanult.

Hosszú évek minőségfejlesztő munkájának az eredménye, hogy karunk előkelő helyet foglal el oktatói kiválósága alapján a hazai felsőoktatásban. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerünk folytán a hallgatók jelentős számban vehetnek részt külföldi egyetemek képzésein, továbbá mi is szép számmal fogadunk külföldi hallgatókat. A BTK-n diplomázottak elhelyezkedési esélyeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, ennek alapján határozottan állíthatjuk, hogy munkaerő-piaci helyzetük semmivel sem rosszabb, mint más tudományterületek esetén. A kar minősítését az is fémjelzi, hogy az anonim válaszadó hallgatók csaknem 90 %-a nyilatkozott úgy, hogy újra az ME BTK-t választaná. A jó nyelvtudás, a jó kommunikációs és prezentációs készség jelentősen javítja a bölcsészek, pedagógusok, társadalomtudósok lehetőségeit. Karunk a bölcsészet- és társadalomtudományok, valamint a tanárképzés regionális szellemi központjaként meghatározó oktatási és kutatási centrumként kívánja ellátni feladatait – a régió, a társadalom szolgálatában.

Prof. Dr. Kappanyos András
egyetemi tanár

Szakfelelős

Képzési hírek

Összes hír
Összes hír