A Miskolci Egyetem lesz 2026-tól a „Magyarok a Marson” – Alkalmazott Mérnöki Tudományok Versenyének hivatalos házigazdája és állandó otthona. Az erről szóló megállapodás nemcsak egy rangos esemény helyszínéről szól, hanem egy több mint húszéves, inspiráló mérnöki kezdeményezés új korszakáról is.
Új szintre lép a hazai mérnöki tehetséggondozás: a Miskolci Egyetem nevében prof. dr Horváth Zita rektor és Sipos Attila villamosmérnök, a „Magyarok a Marson” verseny alapítója május 6-án együttműködési megállapodást írt alá arról, hogy 2026-tól az egyetem ad otthont a „Magyarok a Marson” – Alkalmazott Mérnöki Tudományok Versenynek – nemcsak alkalomszerűen, hanem állandó jelleggel.
A döntés egyben azt is jelenti, hogy a több mint két évtizedes múltra visszatekintő verseny hosszú távon Miskolchoz kötődik. Az idei megmérettetést szeptember 11–13. között rendezik majd meg az Egyetemvárosban – különleges alkalomként, hiszen a verseny 20 éves jubileumát ünnepli 2026-ban.
Az innovatív gondolkodás az alapítása óta természetes része a Miskolci Egyetem képzési kultúrájának, ezzel írta be magát a hazai műszaki tudományosság történetébe”
– fogalmazott a megállapodás aláírásán prof. dr. Horváth Zita rektor. Hozzátette, a „Magyarok a Marson” verseny révén egy újabb fontos küldetésnek lehet a részese: a természettudományok népszerűsítésében a jövőben még intenzívebben veheti ki a részét az universitas.
A „Magyarok a Marson” története egy egyszerű, de erős kérdéssel indult 2006-ban: hol kapják meg a fiatalok azt a szikrát, amely elindítja őket a természettudományos pályán?
A kiskunhalasi Sipos Attila villamosmérnök kezdeményezéséből mára az egyik legfontosabb hazai, gyakorlatorientált robotikai és alkalmazott mérnöki verseny lett. Az elmúlt években közel 1500 résztvevő, középiskolások, egyetemisták és gyakorló mérnökök pró-bálták ki magukat benne Magyarországról és a határon túlról.
A versengés különlegessége, hogy egy fiktív marsi küldetés kerettörténetére épül: a csapatok valós mérnöki problémákhoz hasonló kihívásokat oldanak meg, szigorú idő- és erőforrás-korlátok között.
„A Miskolci Egyetem nem először kapcsolódik a programhoz: 2025-ben már ötödik alkalommal adott otthont a vetélkedésnek. A mostani megállapodás azonban új minőséget jelent: az intézmény hivatalos házigazdaként és állandó otthonként vállal szerepet, ami garanciát jelent a verseny megrendezésére a jövőben” – erről Sipos Attila, a verseny alapítója beszélt. Mint mondta: az együttműködés kölcsönös szakmai hozzájáruláson alapul.
A verseny alapítója díjmentesen biztosítja a házigazdai jogokat és a névhasználatot, az egyetem pedig infrastruktúrát, helyszínt és szervezési hátteret ad a rendezvényhez.
A lebonyolítás koordinációját a Gépészmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Infokommunikációs Intézete végzi, amely szakmai és szervezési szempontból is stabil alapot jelent a verseny fejlődéséhez. Dr. Árvai-Homolya Szilvia, a kar dékánhelyettese ugyanakkor kiemelte: a komplex mérnöki ismereteket kívánó versengés hozzá tud járulni a jövő képzési profiljának az alakításához, nem utolsó sorban a mérnöki utánpótlás biztosításához.
A „Magyarok a Marson” alkalmazott mérnöki tudományok versenye nemcsak a technikai tudásról szól. Legalább ennyire fontos a csapatmunka, a konfliktuskezelés, a kreativitás és az együtt gondolkodás képessége. A résztvevők nemcsak robotokat építenek, ha-nem kapcsolatokat is: sok esetben ezekből később szakmai együttműködések, kutatási projektek vagy akár startupok születnek. A verseny így egyszerre közösségi élmény és hosszú távú befektetés a jövő mérnökeibe.
A kezdeményezés egyik legfontosabb üzenete, hogy a magyar mérnöki tudás és kreativitás a világ bármely pontján – akár a Marson is – megállja a helyét. A mostani együttműködés pedig biztos alapot teremt ahhoz, hogy ez a szemlélet a jövőben még több fiatal-hoz jusson el – immár a Miskolci Egyetem központi szerepvállalásával.
A „Magyarok a Marson” egyik legnagyobb erőssége, hogy a résztvevők valódi mérnöki környezetet modellező feladatokkal találkoznak: adott idő, adott eszközök, kiszámíthatatlan körülmények – és közben folyamatos döntések, hibák, újratervezések. A csapatok gyakran a helyszínen kapott alkatrészekből dolgoznak, miközben egy intenzív, akár 36 órás „küldetés” során kell helytállniuk.
A 2026-os robotépítés és küldetés is izgalmakkal telinek ígérkezik: a csapatoknak a megadott technikai követelmények alapján megépített marsjáró robotjaikkal egy PAC-MAN ihletésű versenyben kell helytállniuk. A küldetés során a PAC-MAN szerepben induló robotoknak optikai kódos kapukon áthaladva kell elkerülniük, hogy a szellem, azaz GHOST robotok fizikai érintéssel elkapják őket a marsi labirintusban.