A „Pénzügyi és biztosítási kihívások a digitális korban” címmel rendezett nemzetközi tudományos konferenciát a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara. A tanácskozáson olyan témák kerültek a középpontba, mint a kibertérben tapasztalható pénzügyi kockázatok, a csalások elleni védekezés lehetőségei, a gazdasági-pénzügyi edukáció a köznevelés rendszerében, a banki csalószűrők hatékonysága és a személyes felelősség.
A FINTELLIGENCE Pénzügyi Kultúra Konferenciát a Miskolci Egyetem Pénzügyi és Számviteli Intézete, a Magyar Bankszövetség, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, az MTA Miskolci Területi Bizottsága Pénzügyi és Számviteli Munkabizottsága szervezésében tartották meg a Miskolci Egyetemen március 4-én. A „Pénzügyi és biztosítási kihívások a digitális korban” című találkozó a Pénzügyi és Számviteli Intézet 27. alkalommal megtartott szakmai napja volt.
„A Miskolci Egyetem számára fontosak azok a szakmai találkozók, ahol a tudományos gondolkodás és a gyakorlati szakmai tapasztalat találkozik egymással.
Közösen tudjuk átalakítani, biztonságosabbá, tudatosabbá és fenntarthatóbbá tenni pénzügyi világot”
– fogalmazott a megnyitón dr. Szilágyi Roland, az egyetem oktatási rektorhelyettese.
A konferencián résztvevő hallgatókat megszólítva kiemelte: az a világ, amelyről ma beszélünk, néhány éven belül az ők szakmai valósága lesz, hiszen a jövő pénzügyi rendszere nemcsak technológiából, hanem a mostani diákok tudásából és felelősségéből fog épülni. Ezt hangsúlyozta Veresné dr. Somosi Mariann, a Gazdaságtudományi Kar dékánja is, aki kiemelte: a változások végrehajtásához elengedhetetlen a rugalmas és alkalmazkodóképes tudás és stratégiai szemlélet.
Várkonyiné dr. Juhász Mária, a Pénzügyi és Számviteli Intézet intézetigazgatójának köszöntőjét követően megnyílt plenáris szekcióban hét előadás hangzott el, amelyek a digitális pénzügyek, a kibervédelem, a pénzügyi nevelés és a biztosítási tudatosság aktuális kérdéseit járták körül. Az előadásokban visszatérő témaként jelent meg, hogy a digitalizáció gyorsulásával a kibercsalások is átalakulnak, ezért a banki csalószűrők fejlesztése, a szabályozási intézkedések és a lakossági edukáció egyaránt nélkülözhetetlenek.
Több előadó is hangsúlyozta a pénzügyi és biztosítási tudatosság fejlesztésének fontosságát, különösen a fiatal korosztály körében. Erre hívta fel a figyelmet Sipos Imre, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős helyettes államtitkára is, aki a gazdasági-pénzügyi edukáció köznevelési rendszerbe történő beépüléséről beszélt. Ismertette, hogyan vált a pénzügyi nevelés a Nemzeti Alaptanterv kulcskompetenciájává, valamint kitért az új kerettantervekre, a választható gazdasági és pénzügyi kultúra tantárgyakra és az állampolgári ismeretek tankönyvek pénzügyi fejezeteire. Az előadó hangsúlyozta, hogy az OECD 2023-as nemzetközi összehasonlító elemzése visszaigazolta a magyar pénzügyi oktatási programok mérhető pozitív eredményeit.
A Magyar Nemzeti Bank nemzetközi kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója, Szőcs Gábor a hazai pénzforgalom helyzetéről, a digitális fizetések terjedéséről és a csalási trendekről tartott előadást. Rámutatott, hogy az elektronikus fizetések iránti ügyféligény folyamatosan növekszik, és egyre nagyobb szerepet kapnak az átutalásra épülő qvik-megoldások. Szólt a digitális visszaélések növekedéséről és az MNB öt kiemelt visszaélés-megelőzési intézkedéséről, kiemelve, hogy 2025-ben már látható pozitív változások indultak a csalások visszaszorításában.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke, Agócs Gábor Gyere könyvvizsgálni! címmel tartott előadásában hangsúlyozta, hogy a könyvvizsgálat nem csupán számokról szól, hanem üzleti gondolkodást, analitikus szemléletet és rendszerszintű látásmódot igényel. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a fiatal utánpótlás bevonzása kiemelten fontos a kamara számára.
Balogh László, a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumának elnöke online előadásában a fiatal korosztály pénzügyi tudását és attitűdjét vizsgálta nemzetközi felmérések tükrében. Részletesen elemezte a pénzügyi tudás és az attitűd összefüggéseit, különös tekintettel a biztosítási területre.
A Magyar Biztosítók Szövetségének elnökhelyettese, Zatykó Péter a biztosítási tudatosság fontosságáról szólva kitért a fiatal generáció biztosítási szokásaira és arra, hogy a fiatalok gyakran sebezhetőnek érzik magukat, miközben kevésbé ismerik a kockázatokat.
Nagy László Nándor gazdasági újságíró a banki csalószűrők hatékonyságáról beszélve bemutatta, hogyan védik az online pénztárcánkat a banki rendszerek: az átutalási fraud-szűrésnél megfeleződött az ügyfélkár-arány, a kártyás visszaéléseknél pedig az ügyfelek által ténylegesen viselt kár a teljes összeg töredéke. Hangsúlyozta a személyes felelősséget, a limitbeállítás és a valós idejű szűrés fontosságát.
A plenáris ülést záró előadó, prof. dr. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a kibertéri kockázatokra való felkészülésről és megelőzésről beszélt. Ismertette a pénzügyi kiberbűnözés rendszertanát, amely segítséget nyújt a támadások megértéséhez és előrejelzéséhez. Kiemelte, hogy a védekezés alapja a felelős pénzügyi magatartás, a biztonságtechnikai megoldások ismerete és a folyamatos edukáció.
A FINTELLIGENCE konferencia keretében, a XII. PÉNZ7 alkalmából a Pénzügyi Kultúra Nagykövete díjak adományozására is sor került.
A pénzügyi kultúra fejlesztése területén végzett tevékenységéért elismerést vett át:
A Pedagógusi díjat Prekopné Hriczó Mária, a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, Kollégium és Óvoda tanára kapta a pénzügyi ismeretek közvetítésében végzett kiemelkedő szervezői munkájáért.